Új Szó, 2006. november (59. évfolyam, 252-275. szám)

2006-11-08 / 257. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. NOVEMBER 8. Gazdaság és fogyasztók 9 Az Európai Unió országaihoz képest Szlovákia lakosságának eladósodottsága továbbra is alacsony Drágább hitelek, nagyobb profit A karácsonyi bevásárlás idején lényegesen többen folyamodnak hi­telhez, mint az év egyéb időszakaiban (TASR-felvétel) Pozsony. Az egyre magasabb kamatok miatt az elmúlt hó­napokban ugyan csökkent a lakosság hiteligénylési ked­ve, ám a felvett hitelek összege még így is nagyobb, mint az elmúlt évben. A bankok nyeresége ezzel pár­huzamosan idén is jelentős mértékben emelkedett. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az év első nyolc hónapjában a la­kosság eladósodottsága a tavalyi 41,7 százalékos növekedési ütemről idén 36,5%-ra esett vissza - derül ki a pénzügyminisztérium által kidolgozott makrogazdasági elemzésből. Az említett időszakban a lakosságnak nyújtott hitelek éves szinten 51,8 milliárd koronával nőttek, így nem csoda, hogy a ban­kok nem érzik meg a lakosság csök­kenő érdeklődését. Mindez azzal magyarázható, hogy a lakásépítés­re a lakosság nagy része még min­dig hitelt vesz fel. A Szlovák Taka­rékpénztár elemzése szerint a hitel- igénylés az elmúlt egy évben 39 százalékkal nőtt, míg a lakáshitelek növekedési üteme 75%-os volt. Az Európai Unió országaihoz képest azonban az ország lakossá­gának eladósodottsága továbbra is alacsony. A pénzügyminisztéri­um elemzése szerint a lakosság a havi diszponíbilis bevételeinek 20 százalékát a kölcsönök teszik ki. Hat évvel ezelőtt ez még csak 10% volt. Az Európai Unió országaiban ugyanakkor a hitelek összege a bruttó diszponíbilis bevételekhez képest elérte a 80 százalékot. Az alacsonyabb hazai hiteleket a pénzügyi elemzők azzal magya­rázzák, hogy nálunk alacsonyab­bak a bérek, magasabb a munka- nélküliség, később indult be azon­ban a bankszektor reformja is. A hazai pénzintézetek szerint az, hogy egy-egy ügyfél mekkora hitelt vehet fel, leginkább a hitelt felvevő bevételeitől függ. Tapasz­talataik szerint azonban a havi tör­lesztő részleteknek nem szabadna meghaladniuk az ügyfél bevételei­nek a 30%-át. A magasabb kama­toknak megvan azonban az előnyei is. Egyre többen helyezik el ugyanis a pénzüket bankszámlán. A banki betétek nagysága az el­múlt egy évben 15 százalékkal nőtt, szemben a tavalyi 1,4 száza­lékos növekedési ütemmel. A leg­nagyobb érdeklődés a határidős betétek hant mutatkozik. Ezek kö­zül is a legnagyobb sikere az 1 éves lekötésű betéteknek van, amelyek összege júniustól több mint a felé­vel nőtt. A magasabb hitelkama­toknak köszönhetően a hazai pénzintézetek nagyobb nyereséget értek el. Idén az év első kilenc hó­napjában az ágazat nettó profitja 11,972 milliárd korona volt, ami az elmúlt év azonos időszakához ké­pest csaknem félmilliárdos javulás­nak számít. Pénzintézeteink első­sorban az egyre nagyobb hitelka­matoknak köszönhetően növelték a bevételeiket. A három legnagyobb hazai pénzintézet - a Szlovák Takarék- pénztár, az Általános Hitelbank (VÚB) és a Tatra banka - az el­múlt kilenc hónapban 7,5 milliárd koronás nettó nyereséget ért el, ami az elmúlt évhez képest 250 milliós javulásnak számít. Ez a há­rom pénzintézet így a hazai bank­szektor nyereségének a kéthar­madát adja. Közülük csupán az Általános Hitelbanknak csökkent az évközi adózás utáni nyeresége, ami a pénzintézet képviselői sze­rint a nagyobb jövedelemadó számlájára írható. A bankoknak sokat segített, hogy a jegybank az év elejétől 1,75 százalékponttal, 4,75%-ra emelte az alapkamatot. Ezzel kapcsolatban azonban már a jegybank is megjegyezte, hogy a kereskedelmi pénzintézetek a hi­telek esetében hamarabb és na­gyobb mértékben emelték a ka­matokat, mint a lakossági betétek esetében. Mire számíthatunk az előttünk álló két hónapban? A bankok nyereségessége való­színűleg tovább nő, hiszen a kará­csony előtti időszakban lényege­sen többen folyamodnak hitelhez, mint az év egyéb időszakaiban. A Tatra banka elemzése szerint eb­ben az időszakban a hiteligénylés csaknem a harmadával emelke­dik. (mi, p, s) A legnagyobb bankok gazdálkodása Bank Nettó nyereség 2006 szept. 2005 szept. Szlovák Takarékpénztár 2,779 2,678 Általános Hitelbank 2,675 2,845 Tatra banka 2,073 1,714 Az adatok milliárd koronában Pozsonyban és Kassán a legnagyobb a vásárlóerő Jövőre a pénzromlás mértéke tovább csökkenhet Gazdagok és szegények Az infláció valós veszélyei ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szlovákiában Po­zsonyban és Kassán a legnagyobb a lakosság vásárlóereje, a legsze­gényebb régiónak pedig Késmárk számít. Jelentős különbség van az ország keleti és nyugati régiói kö­zött. Kelet-Szlovákiában és az or­szág középső járásaiban lényege­sen alacsonyabb a lakosság vásár­lóereje, ami alól csupán két város, Besztercebánya és Zólyom számít kivételnek. A GfK MACON Geo- Marketing elemzése szerint Szlo­vákiában több mint 300 ezren él­nek olyan régiókban, ahol az egy személyre jutó adózás utáni éves bevételek nem haladják meg a 100 ezer koronát. Az Eperjesi és a Kassai kerület öt járása tartozik ide. Közülük is a legszegényebb járásnak a késmárki számít, ahol az egy személyre jutó éves bevéte­lek nem haladják meg a 90 ezer koronát sem. Összehasonlításkép­pen elmondható, hogy a lista élén álló Pozsony lakóinak az éves diszponíbilis bevétele ennek csak­nem a kétszerese. (SITA, ú) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szlovákia számára je­lenleg az euró bevezetéséhez szükséges legrizikósabb maast- richti kritériumnak az infláció szinten tartása számít - állítja Ivan Sramko, a jegybank elnöke. A leg­frissebb elemzések szerint azon­ban Szlovákiának a pénzromlás sem szabad, hogy nagyobb problé­mát okozzon, sőt az euró mihama­rabbi bevezetéséhez még bizonyos tartalékaink is vannak. Sramko szerint az euró bevezetésének szempontjából pozitív hímek szá­mít, hogy jövőre az infláció mérté­ke tovább csökken. Enyhe kocká­zati tényező azonban az, hogy a jövőben esetleg csökkenhetnek az euró bevezetéséhez szükséges inf­lációs határértékek. Az inflációt befolyásoló leginkább meghatáro­zó tényezőknek az államilag sza­bályozott árak számítanak. Szlo- váltia 2009január elsején szeretné bevezetni az eurót. Az ehhez szük­séges feltételek betartását az Eu­rópai Bizottság 2008 közepe táján fogja felmérni. (SITA) A Delvita, a Carrefour és az Ahold kivonulásával fokozódik a piacunkon működő üzletláncok koncentrációja Csata a kiskereskedelemben ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A holland Ahold kis­kereskedelmi üzletlánc a profil- tisztítás jegyében Közép-Európá- ban felszámolja lengyel és szlová­kiai érdekeltségeit és a későbbiek­ben csak Csehországra összponto­sít. Ezzel nálunk 3 Albert és 22 Hypernova üzlet kerül eladólistá­ra. Lubomír Drahovsky, a Terno piacelemző társaság szakértője szerint a régiónkban tavaly 1,76 milliárd eurós forgalmat elköny­velő Ahold kereskedelmi óriáscég azért vonul vissza, mert Szlováki­ában nem rendelkezik logisztikai bázissal, kiépített raktárhálózat­tal, így minden terméket Csehor­szágból szállítanak hozzánk. A másik tényező, hogy a kiskereske­delmi üzletláncok forgalma sze­rinti sorrendben megrekedt az 5. helyen, miközben számára csak a dobogós helyezés számít. Tavaly Szlovákiában az Albert és a Hy­pernova 7 milliárd koronás for­galmat könyvelt el, míg a 4. he­lyen álló Kaufland idevágó adata 8,5 milliárd, a 3. Billa mutatója pedig 9,7 milliárd korona volt. Az abszolút éllovas brit Tesco 22 mil­liárd koronát, a második legna­gyobb Metro pedig 16,2 milliárd koronát könyvelt el. A francia Car­refour egy éve adta fel itteni pozí­cióit, üzletházait nagy való­színűséggel éppen a Tesco veszi át, ám a versenyhivatal ez ügyben még mindig nem döntött. A dön­tés határideje egyébként no­vember 20., ám az Áhold bejelen­tése esetleg megtorpedózhatja a fúziós szándékot. A tavaly távo­zott belga Delvita érdekeltségeit pedig a Billa kebelezte be. Ha az Ahold valóban távozik, akkor a nálunk 5 üzletházat és 43 hiper­marketet üzemeltető Tesco pozíci­ója még erősebb lesz, továbbá a Billa és a COOP Jednota szintén javít a helyzetén, (shz) A Tesco folyamatosan adja át új hipermarketjeit, vezető pozíciója Szlovákiában megkérdőjelezhetetlen (Pavol Funtál felvétele) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Szlovákia fontos az oroszoknak Moszkva. Szlovákia kulcs- fontosságú tranzitországnak számít az orosz energiaipar szá­mára, ezért Moszkva szeretné meghosszabbítani az orosz gáz­szállításokat biztosító, 2008-ban lejáró államközi szerződést - je­lentette be Vlagyimir Putyin orosz elnök a szlovák kollégájá­val, Ivan Gasparoviccsal folyta­tott tegnapi tárgyalásait kö­vetően. Oroszország biztosítja jelenleg Szlovákia olaj- és gáz- szükségleteinek a 90 százalékát. Putyin szerint az orosz cégek nemcsak az energiaszállítások­ban érdekeltek, hanem a szlová­kiai atomerőművek modernizá­ciójában is segítenének az or­szágnak. (CTK) Kevesebb pénz a termelőknek Brüsszel. Az EU mezőgazda- sági biztosa azt javasolja, hogy véget kell vetni számos támoga­tásnak az unió zöldség- és gyü­mölcstermelésében. Az eddig is­mert dokumentumok szerint az átfogó reform terve jövő év ele­jén kerül nyilvánosságra. Az EU zöldség- és gyümölcs-feldolgo­zási és exporttámogatásai meg­szűnnének, a termesztéshez adott támogatásokat pedig füg­getlenítenék a termelt mennyisé­gektől. A zöldség-gyümölcs az EU mezőgazdasági-élelmiszeri­pari termelésének 17%-át teszi ki. Különösen fontos Görögor­szágnak, Spanyolországnak és Portugáliának, és jelentős a sze­repe a belga, a francia, a magyar, a lengyel, a szlovák és a holland mezőgazdaságban is. (MTI) A TwoOne beperli az államot Pozsony. A TwoOne konzorci­um nem számít arra, hogy a po­zsonyi reptér leállított magánosí­tásának az ügyében az állammal sikerülne peren kívüli egyezsé­get kötnie. A privatizációs szer­ződés szerint a két félnek azelőtt, hogy bírósághoz fordulna, meg kell kísérelnie a peren kívüli egyezséget. A TwoOne ezért még augusztusban megtette a javas­latát, amire azonban sem a va­gyonalap, sem a közlekedési tár­ca nem reagált. Martin Danko, a konzorcium egyik cégének, a Penta pénzügyi csoportnak a szóvivője szerint az ügyet a pári­zsi székhelyű Nemzetközi Keres­kedelmi Kamara döntőbírósága el terjesztik. A TwoOne konzorci­um korábban a pozsonyi reptér 66 százalékos részvénycsomag­jára kiírt pályázat nyertese volt, amiért 6 milliárd koronát fizetett volna. További 7,9 milliárd koro­nát fektetett volna a cégbe, a fej­lesztések 2015-ig pedig 19 milli­árd koronát tettek volna ki. A magánosítást a Fico kormány hatalomra kerülése után állítot­ták le. (SITA) Többet költünk az üzletekben Pozsony. Szeptemberben a szlovák kiskereskedők bevételei nőttek a legnagyobb mértékben az Európai Unió tagországai kö­zül, augusztushoz képest össze­sen 2,2 százalékkal. Éves szinten is csupán a lettek előztek meg bennünket. Míg a balti ország­ban az elmúlt évhez képest csak­nem 20 százalékkal volt maga­sabb a kereskedők bevétele, ná­lunk a növekedés 11 százalékos volt. (SITA) Sokat fizetünk a roamingért Brüsszel. A mobiltelefon-szol­gáltatók barangolási díjai (roa­ming) továbbra is nagyon maga­sak Európában - derül ki az Eu­rópai Bizottság Brüsszelben teg­nap kiadott közleményéből. Az európai mobiltelefonálók 4-6 eu­rót fizetnek egy külföldön kezde­ményezett négyperces beszélge­tésért. A felmérés szerint ezért a mobiltelefonnal rendelkezők többsége jóval kevésbé használja a telefont külföldi utazások so­rán. Ez különösen érvényes a fia­talabbakra (a 15-24 évesek 68 százalékára) és a diákokra (70 százalék). Az Európai Bizottság rendeletjavaslatot tett a belső pi­acon folytatott nemzetközi ba­rangolással kapcsolatban. Ez azt a célt szolgálná, hogy megszűn­jenek a rendkívül magas baran­golási díjak, (m, t) Egyre népszerűbb a kassai reptér Kassa. A kassai repülőtér iránt egyre nagyobb az ér­deklődés. E héten fogadták a 300 ezredik utasukat, és az év végére az utasok száma elérheti a 330 ezret. 2004 hasonló időszakában még csak 200 ezren vették igénybe a reptér szolgálta­tásait. A repülőtér 66%-os rész­vénycsomagja októbertől hivata­losan is a szlovák Penta és az osztrák Raiffeisen Zentralbank alkotta TwoOne konzorcium tu­lajdonában van. (SITA) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta Árfolyam Valuta EMU-euró 36,121 Lenqyel zloty 9,443 Angol font 53,987 Magyar forint (100) 13,875 Cseh korona 1,291 Svéd korona 3,954 Dán korona 4,848 Szlovén tollár (100) 15,089 Japán ien (100) 24,035 Svájci frank 22,650 Kanadai dollár 25,137 USA-dollár 28.318 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 35,16-37,16 27,42-29,08 1,26-1,32 13,17-14,47 OTP Bank 35,22-37,06 27,47-28,99 1,26-1,32 13,30-14,32 Postabank 35,15-37,09 27,55-29,09 1,26-1,32 12,08-15,68 Szí. Takarékpénztár 35,23-37,04 27,45-28,89 1,25-1,33 13,20-14,44 Tatra banka 35,22-37,10 27,50-28,96 1,26-1,32 13,26-14,36 UniBanka 35,26-37,10 27,52-28,97 1,26-1,32 13,47-14,18 Általános Hitelbank 35,18-37,06 27,48-28,95 1,25-1,33 13,35-14,37 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA)

Next

/
Thumbnails
Contents