Új Szó, 2006. november (59. évfolyam, 252-275. szám)

2006-11-07 / 256. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. NOVEMBER 7. Agrárkörkép 17 Az évente szervezett gépbemutatókon a technológiában felvonultatott gépek és berendezések munka közben is megszemlélhetők. A gépek több változatban is lehetőséget kínálnak a technológia által megkövetelt eljárások kivitelezéséhez a talajlazítástól kezdve a szármaradványok bedolgozásán át a tápanyagellátással együtt végzett vetésig. (A szerző felvétele) A minimalizációs technológia a talaj nedvességtartalmának megőrzésére is kedvező hatással van helyett mélylazítás Szántás A talajkímélő technológiák alkalmazása a szántóföldi növények termesztésében elsősorban a termés megala­pozására fordított a költsé­gek csökkentését szolgálja, ugyanakkor a hozamok és a bevételek szintentartása vagy növelése révén a gaz­dasági eredményt is javítja. ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ A sókszelőcei szövetkezetben immár több mint egy évtizede ko­moly tapasztalatokkal rendelkez­nek ezen a téren. A gazdaságban 1993-ban kezdték ennek a techno­lógiának az alkalmazását, s noha a kezdetekkor még nagyon kevés tapasztalat állt a rendelkezésük­re, az elmúlt évtizedben a hazai és külföldi szakemberek együttmű­ködése révén sikerült egy olyan termesztéstechnológiai rendszert felépíteniük, amelyet a technoló­giához megfelelően kiválasztott géppark, összehangolt vegyszeres növényvédelem és a növényállo­mány irányított tápanyagellátása jellemez. Sókszelőcén az elmúlt években mintegy 2000 hektáron alkal­mazták ezt a talajkímélő termesz­téstechnológiai eljárást, amely­ben a szántást mélylazítás helyet­tesíti. Természetesen ebben a technológiában is nagy figyelmet szentelnek a talajfelszín megfele­lő kezelésének, amelynek első­sorban az a célja, hogy kiváló mi­nőségű magágyat készítsen elő a vetőmagnak, s egyúttal a talaj nedvességtartalmát is megőrizze. Fontos, hogy az előző évi termés betakarítása után visszamaradt szármaradványok 30 százaléka továbbra is a talaj felszínén ma­radjon, ami jelentősen meggyor­sítja és hatékonyabbá teszi a hu­muszképződést. Egyúttal a talaj nedvességtartalmának megőrzé­sére is kedvező hatással van. Gyakorlati tapasztalatok alap­ján a technológia megfelelő alkal­mazásával a hagyományos talaj­művelési technológiához képest akár 30 százalékos költségmegta­karítás is elérhető. A Nyitrai Mező- gazdasági Egyetem és a Pőstyéni Növénytermesztési Kutatóintézet munkatársai a talajkímélő techno­lógiák költségcsökkentő hatásá­nak elemeit összehasonlítva a ha­gyományos termesztéstechnológi­ai eljárásokkal egyértelműen iga­zolták a talajkímélő termesztési technológiák költségcsökkentő szerepét, amely egyebek között a kisebb energiafelhasználásban, kevesebb művelet elvégzésével és kedvező környezetvédelmi hatá­sokban is megmutatkozik. Sók­szelőcén mindezt a kukoricater­mesztésben évente végzett sza­badföldi összehasonlító kísérletek eredményei is alátámasztják, amelyekben a hagyományos, a minimalizációs és szántás nélküli technológiával termesztett kuko­rica eredményeit hasonlítják ösz- sze. így már nem is meglepő, hogy közelebbi és a távolabbi partner­gazdaságok számára további két­ezer hektáron szolgáltatásként végzik ezzel a technológiával a termesztést. Ebben a vetőmag biz­tosításától kezdve a terménybeta­karításig, és a talaj megfelelő elő­készítésétől a vetésen, az össze­hangolt növényvédelmen és az és­szerű tápanyagpótláson át a beta­karításig egységes rendszerben áll a rendelkezésre. Az utóbbi években a szeszélyes légköri és éghajlati viszonyok kö­vetkeztében érzékelhető felmele­gedés és a kedvezőtlen csapadék- viszonyok miatt a termőtalajok nedvességtartalmának megőrzé­sében egyre fontosabb szerep jut a talajkímélő technológiák alkalma­zásának. A minimalizációs techno­lógiák emellett a termelés haté­konyságának és gazdaságosságá­nak javításában is fontos tényező­vé válnak, elterjedésük a gazdasá­gok versenyképességének javításá­ban a közeljövőben lényeges szem­pontként érvényesülhet, (sz) Mire kell ügyelni a talajkímélő technológiáknál Legyen elegendő mules ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ Az alkalmazandó talajkímélő módszerre való áttéréskor fontos szempont a megfelelő parcella ki­választása. Tekintettel arra, hogy a szántaüan talajba való vetésnél a gyomirtás nehezebb, mint a ha­gyományos módszer alkalmazása esetén, olyan parcellát kell válasz­tani, ameíy lehetőleg kevésbé gyo- mos. Úgyszintén fontos, hogy a ta­laj meglehetősen sík legyen, mivel a vetőgépek vetési egységei nehe­zebben tudják követni a kemé­nyebb talaj egyenetlenségeit. A ké­sőbbiekben ugyanis ezeket az egyenedenségeket már nem lehet megszüntetni. A parcella kiválasztásakor aján­lott elemezni a talaj tömörödöttsé- gét is, amit a nehéz traktorokkal korábban végzett szántások okoz­tak. Ha az altalaj tömörödöttsége jelentős mértékű, ajánlott mélyla­zítással helyreállítani a megfelelő talajállapotot, Az elemzés során érdemes megvizsgálni a talaj táp­anyagszintjét és pH-értékét, szük­ség szerint trágyázni és meszezni is lehet. A talajldmélő termesztés­technológiára való áttérés során a legfontosabb szempont, amit feltétlenül be kell tartani, a talaj le­fedésére, mulcsozására alkalmas elegendő növényi rész megléte. Er­re a célra a szakemberek által aján­lott legalkalmasabb mód szemes­kukorica termesztése hagyomá­nyos módszerrel az áttérést meg­előző évben, ami megfelelő meny- nyiségű talajtakarásra alkalmas alapanyagot biztosít a talajkímélő eljárások alkalmazásához, (sz) A kukoricamoly lárvái ellen termel toxint a növény Az első GMO-kukorica ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Október végén a Pőstyén mellet­ti Borovcéban betakarították a ná­lunk idén már engedélyezett gene­tikailag módosított kukoricafajta termését. A kísérleti parcellán a Monsanto cég által kikísérletezett MON 810 fajtát termesztették, amelynek jellegzetes tulajdonsá­gát, nevezetesen a kukoricamoly elleni ellenálló képességét a kuko­rica génállományának módosításá­val érték el. A DNA megváltoztatá­sával sikerült olyan fajtát kifejlesz­teni, amely már önmaga termeli azt a Bt-toxint, ami elpusztítja a nö­vényen élősködő kukoricamoly lár­váit. A napjainkban nálunk is egyre nagyobb károkat okozó kártevők elleni védekezésben jelentős előrelépést jelenthet az új fajta, mi­vel a vegyi védekezés kiváltásával a termelés olcsóbbá válik, (mk) (Illusztrációs felvétel) A talajművelés ésszerűsítésével még mindig komoly költségmegtakarítások érhetők el - napraforgó esetében például 6 %-os hozamnövekedést mutattak ki (Illusztrációs felvétel) Alternatív talajművelési rendszerek ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A mezőgazdasági termelésben az utóbbi évtizedekben az energia­felhasználás többszörösére növe­kedett, miközben a talajok fizikai és biológiai tulajdonságaiban je­lentős változások következtek be. A tarlómaradványok felhasználásá­nak mellőzése miatt a szerves- anyag-gazdálkodás felborult, az eróziós folyamatok egyre nagyobb területeken fejtették ki hatásukat. A növénytermesztésben az egyik leginkább költségigényes folyamat a talajművelés. A gazdálkodók a tápanyagpótiásban és a növényvé­delemben ma már egyre nehezeb­ben tudnak további költségmegta­karításokat elérni, a talajművelés ésszerűsítésétől azonban még min­dig komoly megtakarítások várha­tók. A talajművelés költségcsök­kentésének és a talajvédő eljárások alkalmazásának vizsgálata során többen is rámutattak, hogy a kü­lönböző talajművelési rendszerek­ből adódóan a termés nagysága és a felhasznált költségek is eltérőek. Az anyagi ráfordításokat értékelve különbségeket kell tenni a termesz­téstechnológiák között. Ez abból adódik, hogy az ugyanazon fel­használt anyagköltségek az eltérő termesztéstechnológiák esetében más és más súllyal szerepelnek. A konvencionális és a csökkentett menetszámú technológiák eseté­ben is az anyagköltségek és a se­gédüzemági költségek aránya a legnagyobb. Ezen kiadások ésszerű felhasználásával lehet a legtöbbet takarékoskodni, illetve ha ezekben a költségekben történik valami drasztikus változás (például né­hány %-os üzemanyag-áremelés), az nagy kihatással lehet az egész termelési költségre, ezáltal a jöve­delmezőségre A környezetkímélő termesztés­technológiák nagyobb jövedelme­zőséggel bírnak, mint a hagyomá­nyos gazdálkodás. A vizsgálati eredmények alapján az elért hoza­mokban vagy kismértékű csökke­nést tapasztalható, vagy a csökken­tett menetszámú technológiák na­gyobb termésátlagot eredményez­nek, mint a hagyományos gazdái-, kodás. Magyarországi vizsgálati eredmények a napraforgó esetében például 6 %-os hozamnövekedést mutattak. A jövedelmezőség szem­pontjából másik fontos tényező a költségek alakulása. A csökkentett menetszámú technológiák eseté­ben a gépi munkák költségei jelen­tős mértékben kisebbek az őszi szántásos technológia költségeitől. A fentiek alapján levonható a kö­vetkeztetés, hogy a talajkímélő rendszerek jövedelemtermelő ké­pessége 3-5 %-kal kedvezőbb, mint a hagyományos rendszereké. Ezeknek a gépeknek magasabb a beszerzési értékük, az amortizáci­ós, és javítási költségeik. Fontos az is, hogy a gépek kihasználásához szükséges termőterülettel rendel­kezni kell, különben a termelés veszteségessé válhat a már emlí­tett magas állandó költségek mi­att. A környezetkímélő technoló­giák bevezetését átfogó gazdasá­gossági számításoknak kell meg­előznie, amelyek során pontosan ki kell számolni a gépek beszerzé­séből adódó többletköltségeket, és meghatározni a várható jövedel­meket. (sz)

Next

/
Thumbnails
Contents