Új Szó, 2006. november (59. évfolyam, 252-275. szám)
2006-11-07 / 256. szám, kedd
18 Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2006. NOVEMBER 7. www.ujszo.com Adott szint felett már nem fejtik ki a kívánt hatást Védett fehérjék ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Csökkenő árak a vágósertések piacán Olcsóbb a külföldi A megoldást a védett vagy idegen szóval bypass fehéijék alkalmazása jelenti. Ezek az anyagok általában 7000 literes tejtermelés felett nyernek létjogosultságot, de csak bizonyos szabályok betartásával (ez nem azt jelenti, hogy kisebb tejtermelés mellett nem lehet gazdaságosan növelni az adag védettségi szintjét különböző bypass készítményekkel). A védett fehérjék a lebomló fehérjék hiányát nem pótolják az adagban, tehát mielőtt bypass forrás után nyúlunk, győződjünk meg arról, hogy a lebomló hányadot a termeléshez szükséges mennyiségben kielégítettük-e. Győződjünk meg arról, hogy csak a megfelelő mennyiségig emeljük fel az adag védettséget, mert egy bizonyos szült felett (USA-rendszer: 41%, magyar rendszer: 38%) már nem fejti ki a kívánt hatást, tehát a tejtermelést már nem emeli, csak az adagot drágítja. Ha védett fehérjét kívánunk használni, akkor ellenőrizzük azt is, hogy az állat által elfogyasztott mix az egyéb beltartalmi paramétereket is maradéktalanul kielégíti. Az abraketetésre vonatkozó általános szabályok mérvadóak a bypass fehérjék etetésekor (ne egy mennyiségben adjuk az állat elé a napi adagot, és minden állat csak az előírt mennyiséghez közeli adagot vehesse fel, stb.). (w-muzsér) hatóan ezek az árak továbbra is csökkenni fognak. A vágósertések felvásárlási árának alakulását követi a malacok piaci értékesítési ára is, hiszen az állatok élősúlyáért küogrammonként ádagosan 69,55 koronát adnak, ez az ár pedig több műit 7 százalékkal alacsonyabb az említett időszakhoz viszonyítva. Hozzá kell tenni azonban, hogy az előző év ugyanazon időszakához képest az S és P kategóriájú vágósertések átlagos felvásárlási árai 1,2 százalékkal meghaladják a tavalyi értékeket. A statisztikai kimutatások szerint nálunk a vágósertések felvásárlási árai az EU többi tagországához viszonyítva még mindig meglehetősen magasak, hiszen Ciprus és Görögország után a harmadik helyen állunk ezen a területen. (mk) A laktáció elején a zsírok etetésével javítható a nagy termelésű tehenek energiaellátása takarmányozásban (Illusztrációs felvétel) A védett fehérjék reneszánszukat élik napjainkban, gyakorlatilag minden hatékonyan termelő tehéntelepen alkalmazzák ezeket a termékeket. A védett fehérje fel- használása a kérődzők takarmányozásában annyit jelent, hogy a fehérjéket a bendőben lévő emésztési és lebontási folyamatokkal szemben mesterségesen ellenállóvá teszik, így azok a bendőn áthaladva és a vékonybélbe jutva ami- nosavakra bomlanak, majd felszívódva hasznosulnak. A bendőben a mikrobiális emésztés hatásának a lebontható fehérjék áldozatul esnek. A fő probléma az, hogy e fehérjék nagy részének a lebomlása nem áll meg az aminosavaknál, hanem a baktériumok egészen N-ig bontják az értékes fehérjéket, ebből építve fel saját testüket, vagy metánként távoznak a szarvasmarha szervezetéből. Hangsúlyozni kell, hogy a baktériumfehérjénél értékesebb protein kevés van a kérődzők számára. A gondot az jelenti, hogy a nagy termeléshez szükséges fehérjemennyiséget nem fedezik az elpusztult mikroorganizmusok teljes mértékben, viszont egy bizonyos mennyiségen túl felesleges, sőt káros lebomló fehérjéket etetni, mivel a bendőfolyadék magas NEU koncentrációja különböző anyag- forgalmi és szaporodásbiológiai problémák előidézője lehet. ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ Meglehetősen fura helyzet állt elő a vágósertések szlovákiai piacán az elmúlt hetekben, amikor a kereslet túlsúlya ellenére (a kínálat nem fedezte a piaci igényeket), nem növekedett a vágósertések piaci felvásárlási ára. Az ok: a felvásárlók az olcsóbb külföldi behozatal hányában keresik a megoldást, s ennek következtében a hazai átlagos felvásárlási árak október közepén az előző hónapi értékekhez viszonyítva műiden minőségi kategóriában csökkentek. A statisztikai kimutatások alapján a legnagyobb részarányt képviselő E kategóriájú sertéshús felvásárlási ára 4,5 százalékkal, a többi minőségi kategóriában pedig 3,7 - 4,4 százalékkal volt alacsonyabb. A folyamat az előrejelzések szerint tovább tart, s várAz Európai Unióban a tervek szerint 2015-ig várhatóan felszámolják a tejkvóták rendszerét, és erre a hazai tejtermelői ágazatnak is alaposan fel kell készülnie, hangzott el nemrégiben Nyitrán a hazai tejtermelők regionális konferenciáján. A statisztikai adatok alapján a hazai tejtermelésben az elmúlt másfél évtized alatt bekövetkezett minőségi változások következtében jelentősen növekedett a tejtermelés hatékonysága, ami azzal is járt, hogy több mint 60 százalékkal csökkent a hazai tehénállomány létszáma. Az 1990-ben nyilvántartott 559 ezer tehénből jelenleg már csak 196 ezres létszámot tartanak a tejtermelők. A tejtermelők szövetségének adatai szerint a nyers tej jelenlegi felvásárlási ára idén visszakerült a 2004-es szintre, és az év elejéhez viszonyítva mintegy 4 százalékkal csökkent. Az augusztusban kimutatott 9,40 Sk/liter koronás átlagár az uniós tagországok viszonylatában a harmadik legalacsonyabb tejfelvásárlási ár. A hazai tejpiac legnagyobb gondja a rendkívül alacsony szintű fogyasztás, mind tejből műid pedig tejtermékekből. A fogyasztás az elmúlt tizenöt év alatt mintegy 39 százalékkal csaknem 100 kilogrammal csökkent, s napjainkban már nem éri el a 155 kilogrammos személyenkénti éves fogyasztási szintet. A tejtermelők véleménye szerint az ágazat helyzetét az is kedvezőtlenül befolyásolja, hogy az agrártámogatási rendszerben nem számolnak a tejtermelés támogatásával, így az utóbbi évben több mint százzal 744-re csökkent a termelők száma, (mk) Zsírok a A gazdasági állatok hatékonyabb termelése az állatok energiaszükségletének emelkedését vonja maga után, ezért az igényeket többnyire csak a takarmányok zsírral történő kiegészítésével lehet kielégíteni. Mivel a zsírok energiatartalma megközelítőleg kétszerese a többi táplálóanyagénak, ezért ezek az anyagok az állatok energiaellátásában fontos szerepet töltenek be. ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ A zsírok a kérődzők takarmányozásában is fontos szerepet látnak el. Az anyagforgalomban betöltött funkcióik közül a kérődzők esetében is az energiaforgalomban játszott szerepüket szükséges első helyen említeni. Ez a funkció a jövőben még fontosabbá válik, hiszen a tehenek laktációs termelésének az elmúlt másfél évtizedben bekövetkezett jelentős növekedése nagymértékben fokozta az állatok energiaszükségletét. A témáról Lehel László a magyarországi Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet honlapján közölt összefoglalóját rövidítve ismertetjük. A kutatók egyetértenek abban, hogy a tejtermelő tehenek termelése, takarmányfelvétele, élősúlya, energia- és fehéijemérlege egyaránt változik a laktáció során. Az első 8-10. hétre az a jellemző, hogy a tehenek szárazanyag-fogyasztása nem növekszik olyan mértékben, amint azt a tejtermelés gyors növekedése szükségessé tenné. Amíg ugyanis a tejtermelés a laktációnak már az 5-6. hetében eléri a maximumot (az első laktációjukat teljesítő tehenek esetében a tejtermelés maximuma csak később, a laktáció 6-8. hetében várható), addig a tehenek szárazanyag-fogyasztása csak a laktáció 10-12. hetében éri el a maximumot. Az említett fázis eltolódás miatt a laktáció első heteiben - a termelés mértékétől függően - napi 15-30 MJ NE1 energiahiány áll elő, melyet a tehén testszöveteinek lebontásával kompenzál. A kutatási eredmények és a gyakorlati tapasztalatok szerint a testsúlycsökkenés mérséklésének legfontosabb eszköze az etetett takarmányadag energiakoncentrációjának növelése. Ez azonban nem oldható meg egyedül a napi abrakadag emelésével, hiszen a nagy abrakadag egy határon túl rontja a takarmányadag strukturális hatékonyságát, emellett túlzott abraketetés esetén fennáll a bendőaci- dózis veszélye is. A laktáció elején a zsírok etetésével javítható a nagy termelésű tehenek energiaellátása, az energiahiányos időszak lerövidíthető, és a termelés fokozható. A zsírok ilyen üá- nyú felhasználását több tényező is alátámasztja: a keményítőhöz, cellulózhoz hasonlítva töhb mint kétszeres mennyiségű energiát tartalmaznak, látszólagos emészthetőségük 80% felett van, az emésztésnél fellépő hőszaporulat kisebb más táplálóanyagokhoz hasonlítva, teriméjük kicsi, így a laktáció elején helyigényüknél fogva nem korlátozzák a takarmányfelvételt. Mindez tulajdonságaik ismerete és a kísérleti eredmények összegzése alapján jól megalapozott, hogy zsűkiegészítéssel több mint 5 %- kai növelhető a tejtermelő tehenek energiafelvétele. A kérődzők és a tejtermelő tehenek adagjai kisebb mennyiségben - a takarmány szárazanyagára vonatkoztatva - 4-5 % normál zsírféleségekkel eredményesen kiegészíthetők az energiafelvétel, illetve az energiakoncentráció növelése érdekében. Általánosan elfogadott, hogy zsírkiegészítésnek tekintik az olajos magvak, és ezek jelentős olajtartalommal rendelkező melléktermékeinek etetését is. Ismeretes, hogy nagyobb meny- nyiségben etetve a normál zsírféleségek hátrányosan befolyásolják a bendőemésztést. A normál zsírok bizonyos koncentrációja káros a bendő mikroorganizmusai számára. E káros hatás a takarmányozás gyakorlati módszereinek javításával és az úgynevezett „védett” vagy bypass zsírok alkalmazásával jórészt kivédhető. A tejtermelés energetikai hatékonyságát tekintve a kísérletek alapján optimális, ha az energia 15-17%-a származik zsírból. A takarmányok természetes zsírtartalmát is figyelembe véve, 0,5-0,7 kg zsírkiegészítés alkalmazható tehenenként naponta, ami a teljes adagban 6-8%-os ösz- szes zsírtartalmat jelent. Ilyen mennyiségű zsírkiegészítés 3-5 kg többlet tej termelésének energia- igényét fedezi. A zsírkiegészítés történhet: ♦ Normális növényi zsírféleségek, pl.: olajok, olajosmagvak (szójabab, napraforgó, gyapotmag) vagy ezek pogácsáinak felhasználásával, ún. védett zsírok segítségével. Ez esetben a zsiradékokat olyan eljárásnak teszik ki, melynek hatására a bendőben nem bonthatók, de a vékonybélben jól emészthetők. Védett zsírok etetésekor a bendőetje- dés hátrányos befolyásolásának kockázata csökken, és a zsírkiegészítés mértéke nőhet. A zsírok kezelésére számos eljárást alkalmaznak (teh'tés, szappa- nosítás, kapszulázás) melyek célja, hogy a zsírok a bendő mikroorganizmusai számára hozzáférhetetlenné, „védetté” váljanak. A védett zsírkészítmények előállítására használt módszereket két csoportba lehet besorolni: 1) Fizikai módszerek: E módszerek közé azokat az eljárásokat soroljuk, amelyek a zsírnak a bendőben le nem bomló burokkal történő bevonásával vagy más módon akadályozzák a zsír hozzáférhetőségét a bendőben. ♦ Az első üyen készítményt az 1970-és évek elején fejlesztették ki, az eljárás lényege, hogy a zsírt vagy a full-fat olajos magvakat formaldehiddel kezelt Na-kazeináttal vonták be, azonban a módszer nem terjedt el, mivel a Na-kazeináttal történő bevonás igen költséges folyamat. ♦ Lényegében fizikai védelmet jelent a magvakban (szója, gyapotmag) lévő növényi olaj számára az azt körbevevő sejtfal is. Szemcsés vagy egész állapotban etetjük, a bendőből így jórészt emésztedenül jut tovább. 2) Kémiai módszerek: A zsírok kémiai védelmét úgy érik el, hogy olyan vegyületet hoznak létre, amely a bendőben közömbös (inert) módon viselkedik, azonban az emésztőrendszer későbbi szakaszában jól emésztődik, illetve hasznosul. ♦ A kémiai módszerek közé tartozó eljárás, amikor a zsírokat hidro- génezéssel telítik. A telített zsírok a bendőben jórészt nem emésztődnek, kevéssé befolyásolják a bendő mikrobáinak működését. A telített zsírok esetében fontos a kis szemcseméret és a viszonylag alacsony olvadáspont, mivel így a vékonybélből könnyebben szívódhatnak fel. ♦ Kémiai védelmet jelent továbbá a zsírok Ca-sóvá, szappanná történő alakítása. A Ca-szappanok a bendőben inert módon viselkednek. A Ca- szappan megfelelő bendőbeli stabilitását és az emésztőcső posztrumi- nális szakaszában történő lebomlását számos kísérletben bizonyították. Az etetett zsíroknak még további követelményeknek is meg kell felelniük: ♦ könnyű kezelhetőség; ♦ kedvező emészthetőség; ♦ nagy nettóenergia tartalom; ♦ ízletesség, ne rontsa az adag ízletességét, ♦ felhasználásuk gazdaságos legyen. A zsírféleségek etetésével kapcsolatos vélemények nem egységesek, egyes tapasztalatok szerűit amint a tehén kiheverte az ellésből következő stresszt, meg kell kezdeni az adag zsírral történő kiegészítését. Mások szerint a laktáció legelején az első 30-40 napon a zsírféleségeknek csak minimális hatása van a tejtermelésre. Különösen előnyösnek tartják a zsírok etetését hőstressz esetén a nyári időszakban, mivel emésztésüknél, szemben más takarmányféleségekkel, csak kevés hő szabadul fel. A különböző zsírok célszerű mennyisége tekintetében viszonylag egységes vélemény alakult ki. Az ajánlott mennyiségeket a mellékelt táblázat szemlélteti. A szakszerűen alkalmazott bypass zsíretetés segítségével nemcsak az energiaellátás javítható, hanem a tejtermelés is növelhető. A termelésnövekedés a teljes laktáci- óban érzékelhető, bár a védett zsírt csak a laktáció első hónapjaiban etetjük. (ATK) Ajánlott mennyiségek az adagban Zsírféleség Zsír az adag szárazanyagában, % Normál takarmányból származó zsír 2,5-3 Normál hozzáadott zsír, növényi olajok, olajos magvak, olajtartalmú pogácsák (expeEer) 1,5-2 Bendőben közömbös, inaktív, „védett zsírok” 2-3 Összesen: 5-8 AGRÁRKÖRKÉP A mellékletet szerkeszti: T. Szilvássy László Levélcím: Agrárkörkép, Petit Press Rt., Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 Fel kell készülni a tejkvóták megszüntetésére! Alacsony a tejfogyasztás ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ
