Új Szó, 2006. november (59. évfolyam, 252-275. szám)

2006-11-07 / 256. szám, kedd

18 Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2006. NOVEMBER 7. www.ujszo.com Adott szint felett már nem fejtik ki a kívánt hatást Védett fehérjék ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Csökkenő árak a vágósertések piacán Olcsóbb a külföldi A megoldást a védett vagy ide­gen szóval bypass fehéijék alkal­mazása jelenti. Ezek az anyagok ál­talában 7000 literes tejtermelés fe­lett nyernek létjogosultságot, de csak bizonyos szabályok betartásá­val (ez nem azt jelenti, hogy kisebb tejtermelés mellett nem lehet gaz­daságosan növelni az adag védett­ségi szintjét különböző bypass ké­szítményekkel). A védett fehérjék a lebomló fe­hérjék hiányát nem pótolják az adagban, tehát mielőtt bypass for­rás után nyúlunk, győződjünk meg arról, hogy a lebomló hányadot a termeléshez szükséges mennyiség­ben kielégítettük-e. Győződjünk meg arról, hogy csak a megfelelő mennyiségig emeljük fel az adag védettséget, mert egy bizonyos szült felett (USA-rendszer: 41%, magyar rendszer: 38%) már nem fejti ki a kívánt hatást, tehát a tejter­melést már nem emeli, csak az ada­got drágítja. Ha védett fehérjét kívánunk használni, akkor ellenőrizzük azt is, hogy az állat által elfogyasz­tott mix az egyéb beltartalmi pa­ramétereket is maradéktalanul kielégíti. Az abraketetésre vonatkozó álta­lános szabályok mérvadóak a bypass fehérjék etetésekor (ne egy mennyiségben adjuk az állat elé a napi adagot, és minden állat csak az előírt mennyiséghez közeli ada­got vehesse fel, stb.). (w-muzsér) hatóan ezek az árak továbbra is csökkenni fognak. A vágósertések felvásárlási árá­nak alakulását követi a malacok pi­aci értékesítési ára is, hiszen az ál­latok élősúlyáért küogrammonként ádagosan 69,55 koronát adnak, ez az ár pedig több műit 7 százalékkal alacsonyabb az említett időszakhoz viszonyítva. Hozzá kell tenni azonban, hogy az előző év ugyanazon időszaká­hoz képest az S és P kategóriájú vá­gósertések átlagos felvásárlási árai 1,2 százalékkal meghaladják a ta­valyi értékeket. A statisztikai kimu­tatások szerint nálunk a vágóserté­sek felvásárlási árai az EU többi tagországához viszonyítva még mindig meglehetősen magasak, hi­szen Ciprus és Görögország után a harmadik helyen állunk ezen a te­rületen. (mk) A laktáció elején a zsírok etetésével javítható a nagy termelésű tehenek energiaellátása takarmányozásban (Illusztrációs felvétel) A védett fehérjék reneszánszu­kat élik napjainkban, gyakorlatilag minden hatékonyan termelő te­héntelepen alkalmazzák ezeket a termékeket. A védett fehérje fel- használása a kérődzők takarmá­nyozásában annyit jelent, hogy a fehérjéket a bendőben lévő emész­tési és lebontási folyamatokkal szemben mesterségesen ellenálló­vá teszik, így azok a bendőn átha­ladva és a vékonybélbe jutva ami- nosavakra bomlanak, majd felszí­vódva hasznosulnak. A bendőben a mikrobiális emésztés hatásának a lebontható fehérjék áldozatul es­nek. A fő probléma az, hogy e fe­hérjék nagy részének a lebomlása nem áll meg az aminosavaknál, ha­nem a baktériumok egészen N-ig bontják az értékes fehérjéket, ebből építve fel saját testüket, vagy me­tánként távoznak a szarvasmarha szervezetéből. Hangsúlyozni kell, hogy a baktériumfehérjénél értéke­sebb protein kevés van a kérődzők számára. A gondot az jelenti, hogy a nagy termeléshez szükséges fe­hérjemennyiséget nem fedezik az elpusztult mikroorganizmusok tel­jes mértékben, viszont egy bizo­nyos mennyiségen túl felesleges, sőt káros lebomló fehérjéket etetni, mivel a bendőfolyadék magas NEU koncentrációja különböző anyag- forgalmi és szaporodásbiológiai problémák előidézője lehet. ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ Meglehetősen fura helyzet állt elő a vágósertések szlovákiai pia­cán az elmúlt hetekben, amikor a kereslet túlsúlya ellenére (a kínálat nem fedezte a piaci igényeket), nem növekedett a vágósertések pi­aci felvásárlási ára. Az ok: a felvá­sárlók az olcsóbb külföldi behoza­tal hányában keresik a megoldást, s ennek következtében a hazai átla­gos felvásárlási árak október köze­pén az előző hónapi értékekhez vi­szonyítva műiden minőségi kate­góriában csökkentek. A statisztikai kimutatások alapján a legnagyobb részarányt képviselő E kategóriájú sertéshús felvásárlási ára 4,5 száza­lékkal, a többi minőségi kategóriá­ban pedig 3,7 - 4,4 százalékkal volt alacsonyabb. A folyamat az előre­jelzések szerint tovább tart, s vár­Az Európai Unióban a tervek sze­rint 2015-ig várhatóan felszámol­ják a tejkvóták rendszerét, és erre a hazai tejtermelői ágazatnak is ala­posan fel kell készülnie, hangzott el nemrégiben Nyitrán a hazai tejter­melők regionális konferenciáján. A statisztikai adatok alapján a hazai tejtermelésben az elmúlt másfél évtized alatt bekövetkezett minőségi változások következtében jelentősen növekedett a tejtermelés hatékonysága, ami azzal is járt, hogy több mint 60 százalékkal csökkent a hazai tehénállomány létszáma. Az 1990-ben nyilvántar­tott 559 ezer tehénből jelenleg már csak 196 ezres létszámot tartanak a tejtermelők. A tejtermelők szövetségének adatai szerint a nyers tej jelenlegi felvásárlási ára idén visszakerült a 2004-es szintre, és az év elejéhez viszonyítva mintegy 4 százalékkal csökkent. Az augusztusban kimu­tatott 9,40 Sk/liter koronás átlagár az uniós tagországok viszonylatá­ban a harmadik legalacsonyabb tej­felvásárlási ár. A hazai tejpiac legnagyobb gondja a rendkívül alacsony szintű fogyasztás, mind tejből műid pedig tejtermékekből. A fogyasztás az el­múlt tizenöt év alatt mintegy 39 százalékkal csaknem 100 kilo­grammal csökkent, s napjainkban már nem éri el a 155 kilogrammos személyenkénti éves fogyasztási szintet. A tejtermelők véleménye szerint az ágazat helyzetét az is kedvezőtlenül befolyásolja, hogy az agrártámogatási rendszerben nem számolnak a tejtermelés tá­mogatásával, így az utóbbi évben több mint százzal 744-re csökkent a termelők száma, (mk) Zsírok a A gazdasági állatok hatéko­nyabb termelése az állatok energiaszükségletének emelkedését vonja maga után, ezért az igényeket többnyire csak a takarmá­nyok zsírral történő kiegé­szítésével lehet kielégíteni. Mivel a zsírok energiatar­talma megközelítőleg két­szerese a többi táplálóanya­génak, ezért ezek az anya­gok az állatok energiaellá­tásában fontos szerepet töl­tenek be. ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ A zsírok a kérődzők takarmá­nyozásában is fontos szerepet lát­nak el. Az anyagforgalomban be­töltött funkcióik közül a kérődzők esetében is az energiaforgalomban játszott szerepüket szükséges első helyen említeni. Ez a funkció a jö­vőben még fontosabbá válik, hi­szen a tehenek laktációs termelésé­nek az elmúlt másfél évtizedben bekövetkezett jelentős növekedése nagymértékben fokozta az állatok energiaszükségletét. A témáról Le­hel László a magyarországi Állatte­nyésztési és Takarmányozási Kuta­tóintézet honlapján közölt össze­foglalóját rövidítve ismertetjük. A kutatók egyetértenek abban, hogy a tejtermelő tehenek termelé­se, takarmányfelvétele, élősúlya, energia- és fehéijemérlege egy­aránt változik a laktáció során. Az első 8-10. hétre az a jellemző, hogy a tehenek szárazanyag-fogyasztása nem növekszik olyan mértékben, amint azt a tejtermelés gyors növe­kedése szükségessé tenné. Amíg ugyanis a tejtermelés a laktációnak már az 5-6. hetében eléri a maxi­mumot (az első laktációjukat telje­sítő tehenek esetében a tejtermelés maximuma csak később, a laktáció 6-8. hetében várható), addig a te­henek szárazanyag-fogyasztása csak a laktáció 10-12. hetében éri el a maximumot. Az említett fázis eltolódás miatt a laktáció első hete­iben - a termelés mértékétől függő­en - napi 15-30 MJ NE1 energiahi­ány áll elő, melyet a tehén testszö­veteinek lebontásával kompenzál. A kutatási eredmények és a gya­korlati tapasztalatok szerint a test­súlycsökkenés mérséklésének leg­fontosabb eszköze az etetett takar­mányadag energiakoncentrációjá­nak növelése. Ez azonban nem old­ható meg egyedül a napi abrak­adag emelésével, hiszen a nagy ab­rakadag egy határon túl rontja a ta­karmányadag strukturális haté­konyságát, emellett túlzott abrak­etetés esetén fennáll a bendőaci- dózis veszélye is. A laktáció elején a zsírok etetésé­vel javítható a nagy termelésű tehe­nek energiaellátása, az energiahiá­nyos időszak lerövidíthető, és a ter­melés fokozható. A zsírok ilyen üá- nyú felhasználását több tényező is alátámasztja: a keményítőhöz, cel­lulózhoz hasonlítva töhb mint két­szeres mennyiségű energiát tartal­maznak, látszólagos emészthetősé­gük 80% felett van, az emésztésnél fellépő hőszaporulat kisebb más táplálóanyagokhoz hasonlítva, teriméjük kicsi, így a laktáció elején helyigényüknél fogva nem korlá­tozzák a takarmányfelvételt. Mind­ez tulajdonságaik ismerete és a kí­sérleti eredmények összegzése alapján jól megalapozott, hogy zsűkiegészítéssel több mint 5 %- kai növelhető a tejtermelő tehenek energiafelvétele. A kérődzők és a tejtermelő te­henek adagjai kisebb mennyiség­ben - a takarmány szárazanyagá­ra vonatkoztatva - 4-5 % normál zsírféleségekkel eredményesen kiegészíthetők az energiafelvétel, illetve az energiakoncentráció növelése érdekében. Általánosan elfogadott, hogy zsírkiegészítés­nek tekintik az olajos magvak, és ezek jelentős olajtartalommal rendelkező melléktermékeinek etetését is. Ismeretes, hogy nagyobb meny- nyiségben etetve a normál zsírféle­ségek hátrányosan befolyásolják a bendőemésztést. A normál zsírok bizonyos koncentrációja káros a bendő mikroorganizmusai számá­ra. E káros hatás a takarmányozás gyakorlati módszereinek javításá­val és az úgynevezett „védett” vagy bypass zsírok alkalmazásával jó­részt kivédhető. A tejtermelés ener­getikai hatékonyságát tekintve a kí­sérletek alapján optimális, ha az energia 15-17%-a származik zsír­ból. A takarmányok természetes zsírtartalmát is figyelembe véve, 0,5-0,7 kg zsírkiegészítés alkal­mazható tehenenként naponta, ami a teljes adagban 6-8%-os ösz- szes zsírtartalmat jelent. Ilyen mennyiségű zsírkiegészítés 3-5 kg többlet tej termelésének energia- igényét fedezi. A zsírkiegészítés történhet: ♦ Normális növényi zsírféleségek, pl.: olajok, olajosmagvak (szója­bab, napraforgó, gyapotmag) vagy ezek pogácsáinak felhasználásával, ún. védett zsírok segítségével. Ez esetben a zsiradékokat olyan eljá­rásnak teszik ki, melynek hatására a bendőben nem bonthatók, de a vékonybélben jól emészthetők. Vé­dett zsírok etetésekor a bendőetje- dés hátrányos befolyásolásának kockázata csökken, és a zsírkiegé­szítés mértéke nőhet. A zsírok kezelésére számos eljá­rást alkalmaznak (teh'tés, szappa- nosítás, kapszulázás) melyek célja, hogy a zsírok a bendő mikroorga­nizmusai számára hozzáférhetet­lenné, „védetté” váljanak. A védett zsírkészítmények előál­lítására használt módszereket két csoportba lehet besorolni: 1) Fizikai módszerek: E módszerek közé azokat az eljá­rásokat soroljuk, amelyek a zsírnak a bendőben le nem bomló burokkal történő bevonásával vagy más mó­don akadályozzák a zsír hozzáfér­hetőségét a bendőben. ♦ Az első üyen készítményt az 1970-és évek elején fejlesztették ki, az eljárás lényege, hogy a zsírt vagy a full-fat olajos magvakat formal­dehiddel kezelt Na-kazeináttal vonták be, azonban a módszer nem terjedt el, mivel a Na-kazeináttal történő bevonás igen költséges fo­lyamat. ♦ Lényegében fizikai védelmet je­lent a magvakban (szója, gyapot­mag) lévő növényi olaj számára az azt körbevevő sejtfal is. Szemcsés vagy egész állapotban etetjük, a bendőből így jórészt emésztedenül jut tovább. 2) Kémiai módszerek: A zsírok kémiai védelmét úgy érik el, hogy olyan vegyületet hoz­nak létre, amely a bendőben kö­zömbös (inert) módon viselkedik, azonban az emésztőrendszer ké­sőbbi szakaszában jól emésztődik, illetve hasznosul. ♦ A kémiai módszerek közé tarto­zó eljárás, amikor a zsírokat hidro- génezéssel telítik. A telített zsírok a bendőben jórészt nem emész­tődnek, kevéssé befolyásolják a bendő mikrobáinak működését. A telített zsírok esetében fontos a kis szemcseméret és a viszonylag ala­csony olvadáspont, mivel így a vé­konybélből könnyebben szívód­hatnak fel. ♦ Kémiai védelmet jelent továbbá a zsírok Ca-sóvá, szappanná törté­nő alakítása. A Ca-szappanok a bendőben inert módon viselkednek. A Ca- szappan megfelelő bendőbeli stabi­litását és az emésztőcső posztrumi- nális szakaszában történő lebomlá­sát számos kísérletben bizonyítot­ták. Az etetett zsíroknak még további követelményeknek is meg kell felel­niük: ♦ könnyű kezelhetőség; ♦ kedvező emészthetőség; ♦ nagy nettóenergia tartalom; ♦ ízletesség, ne rontsa az adag ízle­tességét, ♦ felhasználásuk gazdaságos le­gyen. A zsírféleségek etetésével kap­csolatos vélemények nem egysége­sek, egyes tapasztalatok szerűit amint a tehén kiheverte az ellésből következő stresszt, meg kell kezde­ni az adag zsírral történő kiegészí­tését. Mások szerint a laktáció leg­elején az első 30-40 napon a zsírfé­leségeknek csak minimális hatása van a tejtermelésre. Különösen elő­nyösnek tartják a zsírok etetését hőstressz esetén a nyári időszak­ban, mivel emésztésüknél, szem­ben más takarmányféleségekkel, csak kevés hő szabadul fel. A különböző zsírok célszerű mennyisége tekintetében viszony­lag egységes vélemény alakult ki. Az ajánlott mennyiségeket a mellé­kelt táblázat szemlélteti. A szakszerűen alkalmazott bypass zsíretetés segítségével nem­csak az energiaellátás javítható, ha­nem a tejtermelés is növelhető. A termelésnövekedés a teljes laktáci- óban érzékelhető, bár a védett zsírt csak a laktáció első hónapjaiban etetjük. (ATK) Ajánlott mennyiségek az adagban Zsírféleség Zsír az adag szárazanyagában, % Normál takarmányból származó zsír 2,5-3 Normál hozzáadott zsír, növényi olajok, olajos magvak, olajtartalmú pogácsák (expeEer) 1,5-2 Bendőben közömbös, inaktív, „védett zsírok” 2-3 Összesen: 5-8 AGRÁRKÖRKÉP A mellékletet szerkeszti: T. Szilvássy László Levélcím: Agrárkörkép, Petit Press Rt., Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 Fel kell készülni a tejkvóták megszüntetésére! Alacsony a tejfogyasztás ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ

Next

/
Thumbnails
Contents