Új Szó, 2006. november (59. évfolyam, 252-275. szám)
2006-11-07 / 256. szám, kedd
8 Külföld ÚJ SZÓ 2006. NOVEMBER 7. www.ujszo.com Egyelőre érvényben maradt a kijárási tilalom, lezárták Bagdad nemzetközi repülőterét, riadókészültségben az iraki hadsereg Megosztja a Nyugatot a halálbüntetés Egy Szaddám-szobor ledöntése 2003 áprilisában Bagdadban (SITA/AP-felvétel) RÖVIDEN Elszállították az intenzívről Jeruzsálem. Kiengedték tegnap Ariel Sáron volt izraeli kormányfőt az intenzív osztályról. Sáron, aki januárban agyvérzés után kómába esett és azóta sem tért magához, csütörtök óta kapott intenzív kezelést, mert egy gyulladás a szívműködését fenyegette. (MTI) Megfenyegette Törökországot Berlin. Az uniós csatlakozási tárgyalások megszakításával fenyegette meg Törökországot a német kancellár. A Süddeutsche Zeitungban tegnap megjelent, rendkívül kemény hangú nyilatkozatban Angela Merkel arra szólította fel Ankarát, hogy - mindenekelőtt Ciprussal kapcsolatosan - tegyen eleget az unió által szabott feltételeknek. Merkel szerint ellenkező esetben Törökországnak súlyos következményekkel kell számolnia, s kilátásba helyezte a csatlakozást előkészítő tárgyalások megszakítását. A kancellár hangsúlyozta: Németország, amely januártól fél éven keresztül az unió elnöke lesz, tartja magát az EU eddigi politikájához. (MTI) Visszatér a gerillavezér Managua. A nicaraguai Sandinista Nemzeti Felszaba- dítási Front (FSLN) előrejelzése szerint Dániel Ortega volt államfő, a párt jelöltje nyerte a vasárnapi elnökválasztás első fordulóját. A nem végleges adatok szerint Ortega a vok- sok 40,22 százalékát szerezte meg, megelőzve a liberális Eduardo Montealegrét, akinek 30,3 százalék jutott. Ezzel a volt gerillavezér 16 év után visszatérne az elnöki palotába, mert az ottani törvények értelmében a szavazatok 40 százalékának birtokosa már az első forduló után elnyeri az államfői posztot. Győztesnek tekinthető az is, aki 35 százalékot kap és 5 százalékkal előzi meg a második helyezettet. (MTI) Daniel Ortega (SITA/AP) Balos kormány Berlinben Berlin. Hét héttel a berlini tartományi választások után, tegnap a német fővárosban megalakult a régi-új szociáldemokrata-baloldali kormány, azaz a szenátus. Az önálló tartománynak számító Berlinben az SPD megőrizte korábbi többségét, jelentősen visszaesett a baloldali PDS, és előretörtek a Zöldek. Ennek ellenére az SPD a korábbi koalíciós partnerrel, az egykori keletnémet állampárt (NSZEP) utódszervezetével alakít kormányt. (MTI) Washington/Bagdad. Fellebbezni akarnak Szaddám Húszéin ügyvédei az iraki bíróság szerintük politikai döntése ellen, amellyel kötél általi halálra ítélték a volt diktátort. Tegnap is érvényben maradt a kijárási tilalom Bagdadban és két tartományban. ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad utcái szinte teljesen kihaltak voltak tegnap reggel, a máskor nagy forgalmat lebonyolító Tigris folyó feletti hidakon is legfeljebb néhány rendőrjárőr haladt át. Ugyancsak kijárási tilalom van Dijala és Szalaheddin tartományokban, újabb rendelkezésig lezárták a főváros nemzetközi repülőterét, a hadseregnél pedig riadókészültséget rendeltek el. Núri al-Máliki iraki kormányfő tanácsadója közölte, a kijárási tilalmat meghatározatlan ideig fenntartják, az irakiak biztonsága érdekében. A Szaddámra vasárnap kimondott halálos ítélet ellentétes reagálásokat váltott ki: több ország, közöttük az USA és japán feltétel nélkül helyeselte, míg Európa nagy része megismételte a halálbüntetéssel szembeni ellenállását. George Bush amerikai elnök számára „a per mérföldkő az iraki nép azon erőfeszítésében, hogy a jog uralmával váltsa fel a zsarnok uralmát”. Külügyminisztere, Condo- leezza Rice számára az ítélet „örvendetes emlékeztető valamennyi iraki számára, hogy a törvény tekintélye erősebb lehet félelménél”. ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Félidős törvényhozási választásokat tartanak ma Amerikában, a 435 fős képviselőházat teljes egészében újraválasztják, a száz tagú szenátusnak pedig az egyharmadát, vagyis 33 szenátori poszt volt kiadó. Szakértők szerint a választásokat az ellenzéki Demokrata Pártnak sikerült a George Bush elnökről és kormányának iraki háborús politikájáról való népszavazássá alakítania. Vagyis hosszú idő óta először ismét a külpolitika a legfontosabb kérdés, amelynek alapján MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Ankara. Tegnapra virradóra 81. életévében elhunyt Bülent Ecevit, aki ötször volt török kormányfő. A világban leginkább arról ismerik, hogy ő adott parancsot a török hadseregnek 1974-ben a ciprusi beavatkozásra. Ecevit 2002 novemberében tett pontot hosszú politikai pályafutásának végére, miután pártja, a Baloldali Demokratikus Párt (DSP) elvesztette összes parlamenti mandátumát. Ecevit angol irodalmat tanult az ankarai egyetemen, de diplomát nem szerzett. Újságíróként kezdte pályafutását 1950-ben a Török Köztársaság atyja, Kemal Atatürk Köztársasági Néppártjához közelálló sajtóban. Fölemelkedését az 1970-es évek baloldali hulláma is Az EU minden esetben, minden körülmények között ellenzi a halál- büntetést - szögezte le nyilatkozatában az unió soros finn elnöksége. Ugyanakkor azt is kiemelte, hogy az igazság és az előző rendszer idea választók mérlegelnek. Elemzők szerint a szavazók 70 százalékának az iraki háború lebeg a szeme előtt. Az egyre több áldozat, a bagdadi erőszakról szünet nélkül érkező hírek nemcsak a demokrata szavazókat, de a konzervatív érzelműek egy részét is elfordította a republikánusoktól. A két nagy párt között viszont olyan szoros a küzdelem, hogy nagyon sok választókörzetben a szavazóknak az a 30 százaléka döntheti majd el a versenyt, amelyik az iraki háborún túl egy sor egyéb kérdés alapján mérlegel. A Republikánus Párt főleg azt hangoztatja, a gazdaság segítette: a Necmettin Erbakan iszlámista pártjával alkotott kormánykoalíció vezetője lett. E tíz hónapig tartó koalíció idején rendelte el Ecevit a ciprusi katonai intervenciót, válaszul a nacionalista görög ciprióták államcsínyére, amelynek célja a szigetnek Görögországgal való egyesítése volt. 1980 szeptemberében, a katonai puccs után több hónapra internálták, majd eltiltották a politikai tevékenységtől. A 90-es évek második felében szakított korábbi, élesen nacionalista hangvételével. Síkraszállt a szabadpiaci gazdasági reformokért, támogatta hazája EU-csatlakozási kérelmét, és „kibékült” az USA-val. Ő volt a miniszterelnök 1999-ben, amikor Kenyában elfogták Abdullah Öcalan kurd lázadó vezért, Törökország első számú közellenjén elkövetett bűnökért való felelősség megállapítása hozzájárul a nemzeti megbékéléshez és a párbeszédhez Irakban. Tony Blair nem volt hajlandó egyértelműen állást foglalni Szadkitűnő állapotban van: 2003 óta 6,6 millió új munkahelyet teremtettek, és a 4,1 százalékos éves növekedési ütem meghaladja más fejlett iparosodott országok hasonló mutatóját. Eredményként könyveli el továbbá, hogy a kongresszus évtizedek óta először bevándorlási korlátozásokat léptetett életbe, és Bush elnök aláírta az amerikai-mexikói határon emelendő 700 mérföldes kerítésről szóló törvényt. A Bush-kormány ádáz ellenfelei viszont azt hangoztatják: az adócsökkentések megroppantot- ták a gazdaságot, és nehéz helységét. Üres óráiban szívesen írt verseket, török nyelvre fordította T.S. Eliot és Rabindranath Tagore írásait. Soha nem kísértette meg az üzleti élet, híressé vált becsületességéről, amely különösen feltűnő volt a számtalan korrupciós ügy által behálózott török politikai osztályban. Bülent Ecevit (SITA/AP) dám halálos ítéletével kapcsolatban. A brit kormányfő nemzetközi sajtótájékoztatóján azt mondta, London általában ellenzi a halál- büntetést, de azt nem volt hajlandó egyértelműen kijelenteni, hogy London ellenezné Húszéin kivégzését. Blair szerint a bagdadi per fő érdeme az, hogy megmutatta a vüágnak a Huszein-rezsim elbor- zasztó brutalitását, amelynek több százezren estek áldozatául. Élesen elítélte Szaddám és két vádlott társa halálra ítélését Londonban kiadott nyilatkozatában az Amnesty International. Felszólította az iraki kormányt, a fellebbviteli eljárást utalja nemzetközi törvényszék elé. Olaszország szerint az ítélet az egész nemzetközi közösség ítéletét tükrözi, míg Spanyolország úgy vélte, „mint más politikai vezetőnek, Szaddám Huszeinnek is felelnie kell tetteiért”. Hasonlóan reagált az ítéletre Írország, Svédország és Dánia is, Koppenhága ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem támogatja az iraki különleges törvényszéket. Svájc szerint a halálbüntetés nem indokolható, még a legsúlyosabb bűnökért sem, a Vatikán pedig bírálta a halálbüntetést, amely szerint Irak még a „szemet szemért, fogat fogért” időszakában él. Törökország szerint az ítélet várhatóan örömet szerez a sokat szenvedett iraki népnek. Irán, amely 1980 és 1988 között háborúban állt Szaddám rendszerével, örömét fejezte ki az ítélet miatt. Németországban is vegyes volt a fogadtatás. Angela Merkel kancellár nyilatkozatban üdvözölte, hogy az iraki igazságszolgáltatás felelősségre vonta a megbuktatott rezsim zetbe hozták a középosztályt. A kormány nem tett semmit a globális fölmelegedés ellen, nem csökkentette az ország függőségét a külföldi olajimporttól. A The New York Times szerint a republikánus irányítás alatt levő kongresszus csak asszisztál ahhoz, hogy az elnök bármit megtehessen. Nem számoltatták el Busht a megszállás során elkövetett végzetes baklövésekért. A kongresszus lehetővé tette azt is, hogy ne derüljön ki, vajon a kormány saját maga állította-e elő az iraki tömegpusztító fegyverekről szóló értesülést. (MTI, ű) Klaus-bejelentés Másodszor is Topolánek Prága. Václav Klaus cseh államfő tegnap délután rendkívüli sajtó- értekezleten bejelentette: készen áll arra, hogy haladéktalanul Mirek Topoláneket, a júniusi választáson győztes Polgári Demokratikus Párt elnökét nevezze ki újra kormányfőnek, ha elfogadja a megbízatást. Topolánek, akinek kormánya október elején nem kapott bizalmat és lemondott, egyelőre nem reagált az államfő váratlan bejelentésére. Klaus hangsúlyozta: azért szánta el magát erre a lépésre, mert az elmúlt hetek megmutatták, hogy a parlamenti pártok képtelenek a megegyezésre, s ezért minden további konzultációt jelenleg feleslegesnek tart velük. Az államfő a szociáldemokratákat és vezetőjüket, Jiíí Paroubeket tartja felelősnek a kialakult helyzetért, (kokes) korábbi vezetőjét. Közvetve bírálta a halálos ítéletet, utalva arra, hogy Németország nem támogatja az ilyen jellegű büntetést. Német szakértők szerint az ítélet nyomán az erőszak jelentős fokozódása várható a közép-keleti országban. A francia lapok is a bíróság munkáját kritizálták. A konzervatív Le Figaro szerint legalább a pártatlanság látszatát megőrizhette volna Washington, és a kongresszusi választások utánra halaszthatta volna az ítélethirdetést. A Le Párisién felhívta a figyelmet: ha az iraki elnököt úgy végezték volna ki egy kétes per után, ahogy az a népharag miatt Nicolae Ceausescu néhai román diktátorral történt, elfogadhatóbb lenne a halálos ítélet. Csakhogy Szaddámot az amerikaiak fogtál el. Szaddámot vasárnap bűnösnek mondták ki az ellene indult első perben, a dudzsaüi mészárlás ügyében. Dudzsail iraki síita faluban 148 embert öltek meg az iraki biztonsági erők 1982-ben, megtorlásul egy Szaddám elleni merényletkísérletért. A különleges törvényszék ítélete szerint akasztófán kell végeznie Szaddám féltestvérének, Barzán at-Tikrítinek, volt titkosszolgálati vezetőnek és a volt forradalmi bíróság vezetőjének, Avad al-Bandarnak is. Életfogytiglani börtönbüntetést róttak ki Taha Jaszín Ramadán volt alelnökre, akire az ügyészség a perben szintén halálbüntetést kért. A Baasz párt három további volt vezetőjére kínzás és gyilkosság bűntette miatt 15 évig teijedő börtönbüntetést szabtak ki, egy negyediket pedig felmentettek. Egyébként Szaddám és három vádlott-társa ügyében tegnap automatikus fellebbviteli eljárás kezdődött. (MTI, t, s, ú) Madridi elkövető Csupán tíz évet kapott Milánó. Egy olasz bíróság tegnap 10 évi börtönnel sújtotta a 2004 márciusi madridi terrortámadások egyik elkövetőjét. Ő az első, akit az ügyben elítéltek. Rabéi Oszmán Szájed Ahmed, vagy „Mohamed, az egyiptomi” volt az egyik kitervelője a madridi pályaudvarokon végrehajtott robbantássorozatnak. A férfit három hónappal a március 11-i madridi merénylet után fogták el Müánóban. Összeesküvéssel és nemzetközi terrorizmussal vádolták. A perben egy másik személyt, a 23 éves Jahia Ragehet öt évi börtönre ítélte a bíróság. (MTI) Hamász-Fatah alku Új kormányfőt keresnek Rámalláh. A Hamász és a Mahmúd Abbász vezette Fatah megállapodott a palesztin egységkormány létrehozásában, amelyet nem a jelenlegi kormányfő, Isz- máil Haníje vezet majd - közölte tegnap a Hamász egyik törvényhozója. „Megállapodtunk az új kormány politikai platformjában. A Hamász mozgalom abba is belegyezett, hogy nem Haníje lesz a következő kormányfő. Kiválasztottuk a következő miniszterelnököt, akinek a nevét továbbítjuk Abbász elnöknek. Vegyes bizottságot hozunk létre a tárcák kiosztására és egyéb részletek tisztázására” - fogalmazott Jahíja Musza. A jelenlegi Hamász-kormány márciusban lépett hivatalba, miután a januári törvényhozói választásokon legyőzte a Fatahot. (MTI) Hosszú idő után ismét külpolitikai kérdések állnak az amerikaiak figyelmének homlokterében Bushról és kormányáról szól a választás PORTRÉ ___________ L^ WWW1WWWIIIIllW¥WWWBI>IBHWlWT1HPWIWNWWII<rilBlWIWÍB>HíiíWli~fi|'iTliitiiTWI(nitipnrwn ' ' ' 1 •* * \ #9»* -..«■»*WWiMHBBMW A feddhetetlenség jelképe volt
