Új Szó, 2006. október (59. évfolyam, 227-251. szám)

2006-10-30 / 250. szám, hétfő

2 Közélet ÚJ SZÓ 2006. OKTÓBER 30. www.ujszo.com Az egykori diákok helytállására emlékeztek ’56-os emléktábla a komáromi gimnáziumban V. KRASZN1CA MELITTA Komárom. A komáromi gimna­zisták 50 évvel ezelőtti bátor ma­gatartását, az 1956-os forradalom melletti kiállását ezentúl emlék­tábla hirdeti a Selye János Gimná­zium dísztermének falán. A szombati ünnepélyes tábla- avatón Gáspár Tibor, a gimnázium egykori tanárának visszaemléke­zéséből megtudhattuk, 1956. októ­ber 25-én a tanfelügyelő a pártbi­zottság elnökének jelenlétében ar­ra szólította fel az aulába összete­relt diákokat, ítéljék el „az ellenfor­radalmi bandák garázdálkodását Magyarországon, és követeljék azok fegyveres megsemmisítését.” Az előre elkészített szöveget kéz­felemeléssel kellett megszavazni­uk a diákoknak. „A tanfelügyelő felszólítására azonban egyetlen kéz sem emelkedett a magasba” - idézte fel az eseményeket Gáspár Tibor. A tanfelügyelő másodszorra már fenyegetően lépett fel: magá­ból kikelve kiabálta, hogy ha nem szavazzák meg, nem érettségizhet­nek és nem mehetnek főiskolára. Mindhiába, a gimnazisták keze to­vábbra sem lendült a magasba. A diákok elleni retorziók a forrada­lom leverését követően szerencsé­re elmaradtak, több tanár meghur­coltatása viszont nem. Az ünnepségen részt vett Né­meth Zsolt, a Magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, aki rámutatott: Arany János A walesi bárdok című költeménye akár a ko­máromi gimnazistákról is szólhat­na. Hiszen, ahogyan „... egy se bírta mondani hogy: éljen Eduárd”, egy se bírta feltenni a kezét. „Pontosab­ban: mindegyik bírta nem feltenni” - mondta Németh Zsolt. A további­akban arról szólt, hogy a jelenlegi ismeretek szerint Magyarország határain túl több mint száz, az 1956-os forradalmat támogató ese­mény, megmozdulás történt. „Azok az emberek nem saját érdekeiket nézték, hanem az anyaországért tették, amit tettek” - mutatott rá. Az 1956/57-es tanévben érettségi­zett XI. A és XI. B osztály diákjai ne­vében Oláh György szólt az egybe­gyűltekhez. Véleménye szerint a di­ákok akkori tanúságtétele egyenes következménye volt annak a becsü­letes, igazságra nevelő tanári hit­vallásnak, amely a gimnáziumot jellemezte. EBBEN A TEREMBEN 1956. OKTÓBER 25-ÉN GIMNÁZIUMUNK DIÁKJAI BÁTOR MAGATARTÁSUKKAL VÉDTÉK A MAGYAR FORRADALMAT. AZ 1957-ES ÉV VÉGZŐS DIÁKJA) KOMÁROM, 2006. OKTÓBER 25. (Vas Gyula felvétele) Dzurinda üdvözli Čarnogurský nyilatkozatát A KDH elfogadja Mečiart S1TA-HÍR Pozsony. Jobb megoldást jelen­tett volna az országnak, ha az SDKÚ, a KDH és az MKP a válasz­tások után Vladimír Mečiarral kö­zösen alakít kormányt - véli Mikuláš Dzurinda. Az SDKÚ elnö­ke a KDH vezetésébe visszatért Ján Čarnogurský nyilatkozatára rea­gált, aki szerint a keresztényde­mokratáknak szorosabban kellene együttműködniük Mečiarékkal. Dzurinda úgy véli, nyugodtabb fej­lődést biztosítana Szlovákiának egy, a HZDS-szel kiegészült jobbol­dali kormánykoalíció: nem nehe­zedne rá akkora külföldi nyomás, mint a Fico-kabinetre, és nemzeti­ségi vagy más szempontból sem lenne annyira megosztott a társa­dalom, mint most. A magyarországi középiskolások számára rosszul kezdődött a Kassával való ismerkedés Feltörték a magyar turistabuszokat Kassa. Öt magyar turista­buszt törtek fel egy kassai kollégium parkolójában. A négy magyarországi város­ból érkező középiskolások többsége először járt Kas­sán, a Rákóczi-centenári- umra érkeztek pénteken. JUHÁSZ KATALIN A sofőrök szombat reggel vették észre, hogy a hat járműből öt záiját megrongálták, egynek az ablakát is betörték. Néhány apróság mellett egy DVD-lejátszót, egy tévékészü­léket és egy navigációs berendezést vittek el. A kirándulást szervező Rákóczi Szövetség nem sejt provo­kációt a dolog mögött, egyszerű betörésnek tekinti az esetet, csak­úgy, mint a rendőrség. A kerületi Sokan nem buszokkal, hanem a Rákóczi emlékvonattal érkeztek Kas­sára. A vonat több magyarországi város érintésével érkezett meg, a miskolci pályaudvaron jelen volt annak a mozdonyvezetőnek a déd­unokája, aki 1906-ban a Rákóczi koporsóját szállító gőzöst vezette Kassára. (SITA-felvétel) szóvivő, Peter Žaludek tájékoztatá­sa szerint a kár százezer koronára tehető. A Jedlik utcai kollégium parkolójában már kétszer törtek fel buszokat, az igazgatónő ezért nyo­matékosan kérte a rendőrséget, küldjenek több járőrt a környékre. A kollégium néhány száz méterre fekszik a rossz hírű Luník IX. lakó­teleptől, úgy tudjuk, a rendőrség pénz- és emberhiányra hivatkozva utasította el a kérelmet. Eugen Čuňo alpolgármester saj­nálatosnak tartja az esetet, és hangsúlyozta, a városi hivatal min­dent megtett a vendégek érdeké­ben. „A rendezvényre érkező bu­szokat a Malinovky-laktanyába irá­nyítottuk, ahol őrzött parkoló van. Sajnos néhányan nem tudtak a le­hetőségről, vagy más parkolót választottak. A felelősség viszont ez esetben nem a miénk” - mondta az alpolgármester. Érdekes adalékokat is megtudhatott volna a közönség, ha eljön; a meghívó csak elriaszthatta az embreket Érdektelenség a Rákóczi-konferencián KOZSÁR ZSUZSANNA Kassa. ARákóczi-rendezvényso- rozat keretében kétnapos tudomá­nyos konferenciát is tartottak a a történelmi városházán. A hatalmas teremben csak elvétve lehetett né­hány embert látni, holott ugyanez az ötven-száz fős társaság egész impozáns tömegként hatott volna mondjuk a Márai Stúdióban. Ott vi­szont nyilván technikai nehézsé­gekbe ütközött volna a szinkrontol­mácsolás, a konferencián lengyel, cseh, szlovák és magyar nyelven is lehetett hallgatni az előadókat. A bőség zavara volt jellemző, hiszen egy blokkban 5-6 előadás is el­hangzott, és nem mindenki tartotta magát a negyedórás időtartamhoz. Nem csak a Rákóczi-családot vagy szabadságharcot közvedenül érin­tő eseményekről hallhatott a kö­zönség, hanem mondjuk a francia hadsereg huszárezredeinek kiala­kulásáról vagy a vallási türelemről az észak-magyarországi várme­gyékben. Az előadó neves egyetemi oktatók, levéltári szakemberek, történészek, kutatók egy része így csak szűk réteget szólított meg. Ám ez a szűk réteg - történészek, törté­nelemtanárok - is meglehetősen gyéren volt jelen. A program egyébként nem sze­repelt a hivatalos kassai Rákóczi- honlapon, a Csemadok honlapján viszont olyan stilisztikai hibákkal jelent meg, melyek a jó ízlésű ma­gyar ember kedvét csak elvették a részvételtől. Aki az előzetes beha­rangozás szinte teljes hiánya elle­nére is jelen volt, néhány érdekes adalékkal gazdagodhatott. Meg­tudhatta például, hogy Jindrichűv Hradecben, ahol Rákóczi tanuló­éveit töltötte, olyan nevelési célza­tú színdarabot adattak elő a diá­kokkal, melynek témája a „magya­rok császári seregek általi felsza­badítása” volt. De megtudhatta azt is, hogy az 1990-es években az SNS milyen buzgón kívánta a Ro- dostó-házban lévő Rákóczi-expo- zíció megszüntetését, vagy azt, hogy müyen összefüggés van egy 56-os magyar emigráns peres ügyei és a Hollandiában őrzött, Budapestnek ősszel átadott Rákó- czi-iratok között. Az összes hétvégi politikai tévévitában Marian Záhumenský agrárdotációs ügye volt a fő téma Jureňa: arról beszéljünk, hogy végre esett ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Marian Záhumenský földművelési államtitkár agrárdo­tációs ügyéről szólt az összes hétvé­gi televíziós vitaműsor. A botrány főszereplői ugyanazt ismételget­ték, Miroslav Jureňa szakminiszter még szemléltető eszközöket is vitt magával: kis papírtáblákra jelsza­vakban kivonatolta, szerinte mi az igazság. Bugár Béla, az MKP elnöke sorra cáfolta a feliratokat, mire Jureňa megjegyezte: a politikának addig van köze az egészhez, amíg meg nem alkotják a támogatás sza­bályait, utána ezek szerint kell el­járni. Ezzel Bugár is egyetértett, a probléma viszont az, hogy az ál­lamtitkár menet közben módosítot­ta a dohánytermesztési dotációt ­ráadásul úgy, hogy a legnagyobb haszna éppen Záhumenskýnak lett az egészből, azaz szó sincs közér­dekről. Ezzel megsértette az össze­férhetetlenségi törvényt és az etikai normákat. Az Európai Bizottságtól érkezett levelet mindenki másként értelme­zi. A miniszterelnök és az agrártár­ca szerint Brüsszel nekik adott iga­zat. Az MKP viszont úgy látja, az uniós biztos megerősítette, hogy az előző miniszter által előterjesztett feltételrendszer összhangban volt az uniós normákkal. Bugár rámu­tatott: az EU meghatározza a segít­ségnyújtás kereteit, a kiegészítő do­tációk feltételeit viszont az orszá­gok pontosítják. A kritériumokat az év elején Simon dolgozta ki, Briisz- szel jóváhagyta. Az új vezetés ezt jövőre módosíthatja, de menetköz­ben nem, Záhumenský módosítá­sát Brüsszel nem hagyta jóvá. Si­mon szerint a dolog precedenst te­remthet: ezentúl a gazdák nem le­hetnek biztosak abban, hogy a megszabott kritériumok alapján benyújtott kérvényeiket végül mi szerint bírálják el. Az államtitkár állítja, helyesen cselekedett, és a Simon által defor­mált rendszert állította helyre, el­lenkező esetben uniós büntetés és perek fenyegetnék az országot. Si­mon visszakérdezett: „A retroaktív intézkedésekből kinek származott a legnagyobb haszna? Az AGRO- CONTRACT-nak 2005-ben mekko­ra volt a kvótája?” Erre Záhu­menský azt felelte: Simon hazudik, akárcsak az MKP a Maiina Hedvig­ügyben. „Nehéz érvelni olyan em­bernek, aki 2002-ben még birkákat legeltetett, s miniszternek alkal­matlan volt” - mondta Záhumen­ský. Arról a levélről, amelyben a tárca áprilisban állítólag elismerte a magasabb kvótát Záhumenský­nak, Simon nem tudott, utólag is íródhatott, hiszen nincs aláírva, so­ha nem is postázták. Jureňa leszögezte: csalódott Si­monban, aki ugyanolyan agrárter­melő mint Záhumenský vagy az uniós biztos, s ahelyett, hogy ösz- szetartanának, szégyent hoz az ágazatra. „Inkább azzal kellene foglalkozni, müyen szép nap van ma, végre esett” - jegyezte meg Ju­reňa. Ezzel az MKP-t nem győzte meg, Bugár szerint le kell váltani az államtitkárt, (sza) A magyarok körében lényegesen többen vannak, akik szerint ily módon is kell támogatni a civil szférát, a felsőfokú végzettségűek is ezt támogatják A döntő többség meghagyná a 2 százalékos adófelajánlás lehetőségét ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A lakosság több mint fele nem ért egyet azzal, hogy a je­lenlegi 2%-ról félre csökkenjen a jogi személyek esetében a nonpro­fit szervezeteknek felajánlható adórész. Viszont a lakosság 24%- ának meggyőződése, hogy a cégek többsége visszaélt a lehetőséggel, és adójuk felajánlható részét saját alapítványaiknak juttatták. A fel­mérést kiadónk megbízásából az MVK ügynökség végezte. Főleg a 30 és 39 év közötti felsőfokú vég­zettséggel rendelkezők és jól kere­sők támogatják a 2% meghagyását, csökkentésének a Besztercebányai Kerületben van a legtöbb híve. A magyar nemzetiségűek körében lé­nyegesen többen vannak azok, akik határozottan állítják, a nonpofit szervezeteknek meg kell hagyni a 2%-ot - arányuk 58%, a szlovákok 53%-a állítja ugyanezt. A pártokat tekintve az SDKÚ szavazói ellenzik leginkább (74%) a 2% eltörlését, az ellenpólust a HZDS tábora jelenti. Az adófelajánlást a kormány azért akarja csökkentem, hogy ez a pénz is költségvetésbe vándoroljon és ő oszthassa szét. Ez viszont ko­moly érvágást jelentene a civil szer­vezeteknek, amelyek sajátjavaslat­tal álltak elő. Ez átláthatóvá tenné a felhasználást, egyszerűsítené az ügyintézést. A felajánlás alsó hatá­rát a természetes személyeknél 20, jogi személyeknél 250 koronában határozzák meg, s az adóhivatal nyüvánosságra azon jogi szemé­lyek jegyzékét, amelyek legalább 100 ezer koronát ajánlottak fel. A téma a parlamentben is ko­moly vitát váltott ki. A HZDS elnö­ke, Vladimír Mečiar kijelentette, csak akkor hajlandók támogatni Ficóék ötletét, ha bizonyos szerve­zeteket továbbra is adójuk 2%-á- val támogathatnának a vállalatok, a vita második olvasatban folyta­tódik. (dem) Ön szerint visszaéltek a cégek az adófelajánlással? Pártok választói Igen Elhanyagolható mértékben Nem Nem tudom Smer 25,2 28,3 9 37,6 HZDS 39,8 22,6 2,8 34,8 SNS 28,1 23,8 11,6 36,5 SDKÚ 17,3 32,8 17,8 32,1 . MKP 16,4 38,8 15,2 29,5 KDH 22,4 29 18,6 30 Ön meghagyná a 2%-os felajánlást? 8,8% Nem tudom Forrás: MVK

Next

/
Thumbnails
Contents