Új Szó, 2006. október (59. évfolyam, 227-251. szám)
2006-10-27 / 248. szám, péntek
KERTESZKEDO 2006. október 27., péntek __________________________________________ 3. évfolyam 39. szám Idős zerű házikerti teendők október végén Ültessünk fákat, cserjéket ÖSSZEFOGLALÓ A gyümölcsfákról szedjük le a gyümölcsmúmiákat. Most van a gyümölcsfák és a lombhullató díszfák és -cserjék ültetési ideje, ám az őszi- és a kajszi barackot inkább tavasszal ültetjük. Vidéken és a hétvégi telkeken minden értékes fát és cserjét védeni kell a vadrágás ellen. Lassan el lehet kezdeni a fák metszését is. A gyümölcsfákat hosszú hatástartamú trágyával trágyázzuk. A kedvező enyhe időjárásnak köszönhetően még mindig el lehet ültetni a virághagymákat, így a liliomokat is, ám ha az idő hűvösebbre fordulna, a talajt tőzegtakaróval takarjuk. A hagymákat a mezei pocok rágása ellen rácsos cserépben helyezzük ki. A rózsákat is lassan fel kell készíteni a télre. A fagyérzékeny virággumókat, ilyen például a dália, gumósbegónia, kardvirág stb. október végén - enyhe idő esetén - november elején ajánlatos felszedni a talajból, (a) A dália még virágzik, ám ha a hideg beköszönt, a virág gumóit ajánlatos azonnal kiszedni a földből (Fotó: Hocsi) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális középárfolyamok Valuta __________Árfolyam Valuta__________Árfolyam EM U - euró________36,380 Lengyel zloty_________9,379 An gol font_________54,175 Magyar forint (100) 13,937 Cs eh korona_________1,286 Svéd korona_________3,944 Dá n korona__________4,881 Szlovén tollár (100) 15,174 Japán jen (100)______24,193 Svájci frank_________22,848 Kan adai dollár_______25,522 USA-dollár_________28,751 VÉT EL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 35,33-37,33 27,87-29,53 1,26-1,32 13,29-14,59 OTP Bank 35,37-37,22 27,89-29,44 1,25-1,31 13,41-14,44 Postabank 35,41-37,35 27,98-29,52 1,26-1,32 12,14-15,74 Szí. Takarékpénztár 35,37-37,18 27,89-29,35 1,24-1,32 13,29-14,54 Tatra banka 35,36-37,24 27,91-29,41 1,25-1,31 13,37-14,47 UníBanka 35,37-37,23 27,95-29,41 1,25-1,31 13,57-14,28 Általános Hitelbank 35,51-37,11 27,95-29,39 1,25-1,31 13,60-14,30 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) Növényvédelmi tanácsok arról, miként védekezhetünk a nagyon falánk meztelencsigák ellen Egész évben károsíthatnak A meztelencsiga ház nélküli, fekete, barna vagy piros csiga. Nagyon falánk, bármilyen növényt elpusztít. A kert minden részében megtalálható kártevő. Az alábbiakban az ellene való védekezés lehetőségeit vázoljuk fel. CSERES ZOLTÁN A puhatestűek törzsébe tartozó szárazföldi csigák bőre tele van mirigyekkel. E mirigyekből szivárog a test felszínére a csigákra oly jellemző nyálka, amely gátolja testük kiszáradását. A szárazföldi csigáknak több fajtája ismert térségünkben. Szinte egész évben számíthatunk károsításukra. A szántóföldi házatlan csiga (Deroceras agreste) a leggyakoribb fajta régiónkban. A kifejlett állat 3-3,5 cm hosszú, színe változó, leggyakrabban hússzínű, teste apró fekete foltokkal és csíkokkal tarkított. A legkedveltebb kerti tápnövényei közé tartozik a saláta, kelkáposzta, zöldpaprika, karfiol és a szamóca. A szántóföldi növények közül különösen az őszi búzát, rozst, vörös herét, lucernát, borsót, burgonyát, répát és a mákot fogyasztja. Főként a mélyfekvésű konyhakertekben károsít. A salátát néha teljesen elpusztítja, ám a sárgarépában is érzékeny károkat okozhat. A csigák nappal a talajrögök vagy a növényi levelek között húzódnak meg. Táplálkozás céljából csak estefelé másznak fel a növényre, amikor a levegő már párásabb. Főleg éjjel táplálkoznak, napkeltekor ismét a rejtekhelyükre bújnak. Amikor a hőmérséklet 4 C fok alá süllyed, abbahagyják táplálkozásukat. A nagy házatlan csiga (Umax maximum) hossza akár 10-20 cm is lehet. Alapszíne a sárgásszürkétől a sötétszürkéig változhat. Testén fekete foltok láthatók. Raktári kártevőnek is tartják, ugyanis előszeretettel károsítja a raktározott gyümölcsöt és zöldséMeztelencsiga a káposztában (A szerző archívumából) get. Azonkívül a legkülönfélébb szántóföldi és üvegházi növényeket is fogyasztja. Árulkodó jele a jellegzetes reszelőszerű rágásfelület és a nyálkaváladék, amely megszáradva ezüstösen fénylik. A pincelakó házatlancsiga (Umax flavus) csak 0,8-1,1 cm hosszú, világos vagy sötétsárga, apró sötét foltokkal. Érintésre narancssárga nyálkával veszi magát körül. Tápnövénye elsősorban a raktározott burgonya, sárgarépa, hagyma, káposzta, csiperkegomba, ám nem veti meg a kenyeret, vajat vagy a zsírt sem. A pincelakó házatlancsiga szabálytalan lyukakat rág a termésbe, amelyeket néha teljesen kiodvasít. Természetes ellenségei A házatlancsiga legfőbb természetes ellenségei a futóbogarak, mindenekelőtt a bábrabló fajok. A kétéltűek közül leginkább a zöld és a barna varangyos béka fogyasztja a meztelencsigákat, a gerincesek közül a vakond és a cickány. Egyes források szerint a fogoly és a fácán is táplálkozik még a csigákkal. Házikertekben eredményesen védekezhetünk a meztelencsigák ellen, ha mesterséges búvóhelyet, például nedves rongydarabokat, deszkákat, esetleg rothadó gyümölcsöt helyezünk ki. Reggel az alattuk megbújó csigákat össze- gyűjthetjük és megsemmisíthetjük. Bevált a vízelvonó anyagok kiszórása is, ilyen például a fahamu vagy a mész. A csigák ezekkel érintAlternatív védekezési módszerek Egyes források szerint a csigák a petrezselyem és a sarkantyúka illatát nem szeretik. Hatásos csigariasztónak tartják az elpusztult csigákból készült trágyalevet is, amely az edényben összegyűjtött egyedek több napon át történő erjesztésével készül. Ezt a kellemetlen szagú oldatot kell a növények alá öntözni. Nem szívesen másznak a csigák a száraz fenyőtűből, fahamuból vagy kőporból készített gáton keresztül. Ez utóbbi hátránya, hogy minden eső után újra ki kell szórni. (Kerti lexikon) kezve ismételt nyálkiválasztásra kényszerülnek, minek következtében végül elpusztulnak. A csalogatás módszerei a házikertekben főleg a termesztés idején használhatók. Az egyik ilyen lehetőség a pohárcsapda. A poharakat a növénysorok közé, a talajszint mélységéig kell besüllyeszteni, majd félig sörrel tölteni. A sör a csigákat nagy területről összecsalogatja. Azok a poharakba belemásznak, a sörtől elbódulnak, majd elpusztulnak. A leghatékonyabbnak azonban a speciális csigaölő készítményekkel védekezhetünk a kártevő ellen. Nálunk erre a célra a következő vegyszereket engedélyezték: Mesurol Alimax (1 gr/m2) vagy a Mesurol Schneckenkorn (0,5 gr/ m2). Raktárakban, pincékben a ládákat, rekeszeket az említett anyagokkal is körül lehet szórni. A mérgezett csalétket kupacokban vagy sávokban kell kihelyezni, és pontosan be kell tartani a csomagoláson feltüntetett használati utasítást. Az eredményes védekezés legfontosabb alapszabálya az, hogy a területet gyommentesen kell tartani, a növénymaradványokat és a búvóhelyeket meg kell szüntetni. A szerző növényvédelmi szaktanácsadó PIACI ÁRSÉTA sárgarépa Pozsony október 26-án 20 Sk/kg Komárom október 25-én 17 Sk/kg Rimaszombat október 25-én 24 Sk/kg Zseliz október 25-én 12 Sk/kg Losonc október 26-án 10-15 Sk/kg Szepsi október 25-én 17-25 Sk/kg Kassa október 18-án 10-20 Sk/kg petrezselyem 39 Sk/kg 40 Sk/kg 50 Sk/kg 28 Sk/kg 35 Sk/kg 39-49 Sk/kg 22-45 Sk/kg burgonya 16 Sk/kg 8-14 Sk/kg 12 Sk/kg 12 Sk/kg 13-14 Sk/kg 14-16 Sk/kg 10-15 Sk/kg tojás 4,00 Sk/db 3,20 Sk/db 2,50 Sk/db 3 Sk/db 2,50 Sk/db 2,90-3,10 Sk/db 2,90 Sk/db hagyma (fokhagyma) 12-23 (100) Sk/kg 14(100) Sk/kg 20(110) Sk/kg 12 (110)Sk/kg 11-14 (95-100) Sk/kg 16-20 (108-128) Sk/kg 14-15 (130-140) Sk/kg zeller 34 Sk/kg 6-10 Sk/db 35 Sk/kg 8 Sk/db 12 Sk/db 32 Sk/kg 26-35 Sk/kg zöldpaprika 25 Sk/kg, 22-28 Sk/db 20-30 Sk/kg 15-25 Sk/kg 22-25 Sk/kg 25-39 Sk/kg 20-30 Sk/kg paradicsom 40 Sk/kg 30-40 Sk/kg 30 Sk/kg 35 Sk/kg 42 Sk/kg 32-49 Sk/kg 30-40 Sk/kg kelkáposzta 26 Sk/kg 14 Sk/db 20 Sk/kg 15 Sk/kg 15 Sk/kg 20 Sk/kg 15-19 Sk/kg tök, sütőtök 25 Sk/kg, x X X X X x, 15 Sk/kg 25 Sk/kg alma 22-32 Sk/kg 12-22 Sk/kg 15 Sk/kg 15-18 Sk/kg 8-28 Sk/kg 10-23 Sk/kg 10-20 Sk/kg káposzta, karalábé 14,18 Sk/kg, 8 Sk/kg, 5-8 Sk/db 8-10,15 Sk/kg 8 Sk/kg, 10 Sk/db 5-7 Sk/kg, 9 Sk/db 8-12,12-20 Sk/kg 7-15,10-16 Sk/kg méz (dióbél) 140 (220) Sk/kg 100-130 (180) Sk/kg 120-130(160) Sk/kg 100(130) Sk/kg 100, x Sk/kg 90 (80-100) Sk/kg 100-140 (240) Sk/kg uborka, szőlő 44,48 Sk/kg 22-24, 25 Sk/kg X X 24,39 Sk/kg 39, 20-49 Sk/kg 20-30,15-45 Sk/kg karfiol 25 Sk/db 15-25 Sk/db 45 Sk/db 20-30 Sk/db 25-30 Sk/db 20-28 Sk/db 19 Sk/db
