Új Szó, 2006. október (59. évfolyam, 227-251. szám)

2006-10-27 / 248. szám, péntek

8 Külföld ÚJ SZÓ 2006. OKTÓBER 27. www.ujszo.com RÖVIDEN Szaharov-díj Milinkevicsnek Strasbourg. AJekszandr Milinkevics fehérorosz ellen­zéki vezető kapta az Európai Parlament idei Szaharov- díj át. Milinkevics indult a márciusi elnökválasztáson, amelynek eredményét a visz- szásságok miatt az EU és az USA sem ismerte el. Az egyik tiltakozó gyűlésen Milinke- vicset őrizetbe vették és 15 napon át fogva tartották. A fehérorosz ellenzéki vezető februárban az Európai Parla­mentbe látogatott, és a képvi­selők támogatását kérte, de a választásokat megfigyelő eu­rópai parlamenti képviselők küldöttsége nem kapott be­utazási engedélyt Fehér­oroszországba. A Szaharov- díjat 2004-ben a fehérorosz újságíró-szövetség kapta a tá­jékoztatási szabadság védel­mében kifejtett munkásságá­nak elismeréseként. (MTI) Milinkevics az 50 ezer euróval járó díjat az EP december 13-i ülésén veheti át (SITA/AP) Felmentették a dán lap vezetőit Koppenhága. A dániai aarhusi városi bíróság első fo­kon felmentette a Jyllands- Posten című dán napilap ve­zetőit. A lap 2005 szeptembe­rében karikatúrákat közölt Mohamed prófétáról, kiváltva ezzel az iszlám világ haragját és tiltakozását. A bíróság el­nöke úgy indokolta a döntést, „a rajzok nem voltak sértőek és nem volt céljuk a muzul­mánok lealacsonyítása, még akkor sem, ha a kísérő szöve­get lehetett a megvetésre és a kigúnyolásra való felhívás­ként értelmezni”. Mindazo­náltal a bíró nem zárta ki, hogy a rajzok megsérthettek egyes muzulmánokat. Hét dá­niai muzulmán szervezet márciusban indított pert a lap vezetői ellen. (MTI) Több tucat civil halt meg Kandahár. Legkevesebb hatvan polgári személy halt meg Dél-Afganisztánban egy NATO-hadművelet következ­tében - közölte tegnap két kormányzati illetékes és egy polgári személy. Állításuk szerint legkevesebb hatvanan haltak meg a keddi támadás­ban Kandahár tartomány Pandzsvaji körzetében. Biszmallah Afgánmai tarto­mányi tanácstag viszont azt mondta, 80-85 civil vesztette életét. A NATO vezetésű nem­zetközi biztonsági erő (ISAF) szerda este azt közölte, hogy csapatai 48 fegyverest öltek meg az előző napi heves har­cokban. (MTI) Egy szocdem honatya otthagyta pártját, ezzel javultak a jobboldal esélyei Történelmi kísérlet a megosztott Európa egyesítésére Vége a cseh patthelyzetnek Prága. Kilépett a Cseh Szoci­áldemokrata Pártból (ČSSD) és annak parlamen­ti frakciójából egy képvise­lő. Az alsóházban ezzel megszűnt a baloldal és a jobboldal közti patthelyzet, amely lehetetlenné tette, hogy az egyik fél leszavaz­hassa a másikat. KOKES JÁNOS Michal Pohanka volt egészség- ügyminiszter-helyettes tegnap köz­leményben tudatta: ezentúl függet­len képviselőnek tekinti magát, s szavazni saját belátása, saját lelkiis­merete szerint fog. A 200 tagú alsó­házban a júniusi választás eredmé­nye alapján eddig a jobb- és a balol­dal egyaránt 100-100 mandátum­mal rendelkezett, de most ez az egyensúly megbillent, mégpedig a kormányzó jobboldal javára. Pohanka ugyanis egy interjúban nem zárta ki, hogy a jövőben eset­leg a másik táborral fog szavazni. A lépés háttere inkább zavaros, a je­lek szerint Pohanka múltbeli tevé­kenységével van összefüggésben. A Nova kereskedelmi televízió ugyanis a hét elején levetített egy tényfeltáró riportot, amely szerint Michal Pohanka (ČTK) Pohanka érintett lehet bizonyos vi­tatható és korrupciógyanús egész­ségügyi ügyekben. A volt minisz­terhelyettes a vádakat tagadja, s azt állítja: a televízióban bemutatott ri­port kapcsán maga a ČSSD vezeté­se szólította fel a párt elhagyására, amit viszont a párt tagad. Pohanka közleményében megjegyezte: a pártban nincs demokratikus vita, minden Jirí Paroubek pártelnök és a szőkébb pártvezetés utasítása szerint történik, amit ő nem hajlan­dó elfogadni. Egyelőre nem tudni, milyen bel­politikái következményei lesznek a küépésnek. Mirek Topolánek ügy­vezető kormányfő és a Polgári De­mokratikus Párt (ODS) elnöke kije­lentette, lényegesen gyengült Pa­roubek pozíciója, aki most már nem tudhat maga mögött száz bal­oldali képviselőt. Az ODS más ve­zetői viszont azt nyüatkozták, hogy nem kívánják a helyzetet kihasz­nálni, s nem akarnak Pohanka eset­leges támogatásával új kormányt alakítani. „Nem érdekünk olyan kormányt alakítani, amely egy-két disszidenstől függene” - állítja Petr Nečas, az ODS alelnöke, miniszter­elnök-helyettes. Jelezte azonban: ha több szociáldemokrata is el­hagyná pártját, az ODS elfogadná támogatásukat. Paroubek megpróbálja enyhíteni Pohanka lépésének politikai súlyát. Topolánek egy rádióinteijúban vi­szont azt állította: három olyan ke­reszténydemokrata képviselőről tud, akik támogatnák Paroubeket, ha kormányalakítási megbízatást kapna. Jan Kasai, a Keresztényde­mokrata Unió- Csehszlovák Nép­párt (KDU-ČSL) ügyvezető elnöke szerint Topolánek állítása nem felel meg a valóságnak. Václav Klaus ál­lamfő a közelmúltban leszögezte: csak olyan kormányt hajlandó elis­merni, amely a pártok politikai megállapodásán, s nem pedig egy­két mezt váltó képviselőn alapulna. Dél-Korea bekeményít Északkal szemben - 50 kg plutóniumról beszélnek Washingtoni gesztus Phenjannak ÖSSZEFOGLALÓ Szöul/Nadi (Fidzsi-szigetek). Az Egyesült Államok kész kétol­dalú tárgyalásokat folytatni Észak-Koreával annak nukleáris kísérletéről, de csak azután, hogy Phenjan visszatér az atomprog­ramjáról folytatott hatoldalú tár­gyalásokhoz. Ezt az amerikai külügyminisz­térium kelet-ázsiai és csendes­óceáni ügyekben illetékes állam­titkár-helyettese jelentette ki teg­nap. „Ami a közvetlen tárgyaláso­kat illeti, az észak-koreaiak nem jelezték, hogy igényelnék a párbe­szédet bárkivel is” - mondta Christopher Hill a csendes-óceáni térség országainak találkozóján. „Nagyon is világossá tettük, ha visszatérnek a hatoldalú tárgyalá­sok folyamatához, természetesen hajlandóak vagyunk közvetlenül is tárgyalni velük.” Egy dél-koreai védelmi minisz­tériumi jelentés szerint Észak-Ko- rea feltehetően legalább 50 kilo­gramm plutóniumot állított elő, ebből akár hét nukleáris fegyvert is gyárthat. A jelentést, amelyet magas rangú katonai vezetők ké­szítettek belső tájékoztatásra az október 9-i észak-koreai atomkí­sérlet után, Szong Jung Szun, az ellenzéki Nagy Nemzeti Párt kép­viselője hozta tegnap nyilvános­ságra. A tárca szerint az észak-ko­reai kommunista rezsim jelenleg egy 2-3 tonnás nukleáris robba­nófejjel rendelkezik, ahhoz azon­ban, hogy rakétával ki lehessen lőni, kevesebb mint egytonnásnak kell lennie. Ugyanakkor Phenjan ledobhatja ezeket az atombombá­kat orosz gyártmányú, IL-28 típu­sú bombázóival is, amelyekből összesen 82-vel rendelkezik. Dél-Korea meg fogja tiltani az ENSZ által bevezetett utazási kor­látozások alá eső észak-koreai tisztségviselők beutazását a terü­letére - közölte a szöuli kormány országegyesítési minisztere. Ri Dzsong Szók elmondta azt is, Szö­ul ellenőrizni fogja azokat a két Korea közötti kereskedelmi és be­fektetési ügyletekkel kapcsolatos pénzátutalásokat is, amelyekben észak-koreai tisztségviselők érin­tettek. „Mindez komoly hatással lehet a Korea-közi viszonyra, mert a kétoldalú kapcsolattartásért fele­lős észak-koreai tisztségviselőket is érinthet” - mutatott rá a szöuli Korea egyetem egyik szakértője. Szöul rendszerint tartózkodik a Phenjannal szemben ellenséges, a Koreai-félszigeten a feszültség nö­velését eredményező és a kétolda­lú viszonyt megterhelő lépések­től, mert félti a hat éve általa meg­kezdett közeledési folyamat eddi­gi eredményeit. (MTI, ú) Ma egy éve kezdődtek az éjszakai zavargások az elmaradott külvárosokban Egyre durvul a helyzet Párizsban ÖSSZEFOGLALÓ Párizs. Felfegyverzett fiatalok elraboltak egy buszt tegnap hajnal­ban Párizsban, nem sokkal azután, hogy álarcos fiatalok egy másikat meg felgyújtottak. Az utóbbi eset Nanterre-ben, a francia főváros nyugati negyedében történt, a buszeltérítés pedig a keleti részen lévő Montreuü-ben. A hajnali járat­ra tíz csuklyás fiatalember kapasz­kodott fel - ötüknél kézi lőfegyver is volt -, és leparancsolták a buszról a sofőrt meg az utasokat. Aztán né­hány száz méternyire elmentek ve­le, majd benzinnel lelocsolták és felgyújtották. A kiérkező rendőrö­ket és tűzoltókat kövekkel megdo­bálták, majd elmenekültek. A teg­napra virradó éjszaka három másik elővárosból is jelentettek randalí­rozásokat, vasárnap óta folyamato­san szaporodnak az erőszakos cse­lekmények. Az incidensek közvetlenül a ta­valyi, egy hónapig tartó, több mint tízezer gépkocsi, 300 iskola, könyv­tár és más középület felgyújtásával járó, párizsi külvárosi zavargások első évfordulója előtt történtek. A több száz sérültet is követelő zavar­gások 2005. október 27-én törtek ki. A rendőrség és a helyi hatósá­gok is attól tartanak, hogy ismét fellángol az erőszak Franciaország elmaradott külvárosaiban. Két párizsi külvárosi körzetben - köztük Montreuil-ben is - a tö­megközlekedési sofőrök nagy ré­sze tegnap sztrájkba lépett, így til­takozva a támadások ellen. Domi­nique de Villepin kormányfő gyors és kemény fellépést ígért az éjszakai erőszakoskodókkal szemben, hangsúlyozva: a kor­mány nem hajlandó eltűrni a tör­vénysértéseket. (TASR, MTI) Választássorozat Franciaországban Párizs. A francia elnökválasztás első fordulója 2007. április 22- én, a második pedig május 6-án lesz, a parlamenti választások for­dulóit június 10-re és 17-re írta ki a kormány. Az alkotmány értel­mében az elnökválasztást legalább 20 és legfeljebb 35 nappal a hi­vatalban lévő államfő mandátumának lejárta előtt kell megtartani. Jacques Chirac jelenlegi elnök 2007. május 17-én fog leköszönni. A hivatalos elnökválasztási kampány április 9-én kezdődik. A jelenle­gi nemzetgyűlés mandátuma június 19-én jár le. Az azt megelőző hatvan nap alatt kell a választási szabályzat értelmében a parla­menti választások első fordulóját megtartani. (MTI) EP-állasfoglalás ötvenhatról MTl-HIR Strasbourg. Az Európai Parla­ment tegnapi ülésén nagy többség­gel állásfoglalást hagyott jóvá az 1956-os magyar forradalomról, amelyet történelmi kísérletnek ne­vezett a megosztott Európa egyesí­tésére. A dokumentum tervezetét a négy legnagyobb frakció, a néppár­tiak, a szocialisták, a liberálisok és a zöldek vezetői közösen nyújtot­ták be, ezzel is jelezve, hogy ebben az ügyben nincs közöttük véle­ménykülönbség. A kommunista frakció egy másik tervezetet nyúj­tott be, erről azonban az EP végül nem szavazott. A képviselők a do­kumentumban kifejezték tisztele­tüket a magyarok kitartásáért, akik „a Nyugatról érkező katonai segít­ség elmaradása és a Szovjetunió el­söprő katonai beavatkozása és túl­súlya ellenére is folytatták harcu­kat a szabadságért, a nemzeti füg­getlenségért és a polgári jogokért”. Az állásfoglalás rámutat, történel­mi és politikai kapcsolat volt 1956 és az ellenállási mozgalmak más formái, pl. az 1968-as prágai ta­vasz, a lengyel Szolidaritás, illetve a volt Szovjetunióban működő de­mokráciamozgalmak, nevezetesen a balti népek mozgalmai között. Oroszország védelmezi iráni érdekeltségeit Még mindig nincs egyetértés MTI-OSSZEFOGLALO New York/Moszkva. Nem ért egyet az USA és Oroszország az eu­rópai országok határozattervezeté­vel, amelyet Irán ügyében teijesz- tettek elő az ENSZ BT-ben. Míg Wa­shington szerint Németország, Franciaország és Nagy-Britannia indítványa nem megy elég messzi­re, addig Oroszország nevében NATO-bombázások Fizethet a szerb állam Belgrád. A szerb állam 13,5 mil­lió dollár kártérítést köteles fizetni azokért a lelki szenvedésekért, amelyeket öt, a hét év előtti NATO- bombázásban elpusztult ember ha­lála okozott a hozzátartozóinak. Növi Pazar város egyik kerületi bí­rósága döntötte így. Az öt civil 1999. május 31-én halt meg, mert a NATO légiereje lebombázott egy több emeletes lakóházat. A bíróság arra hivatkozva fogadta el a hozzá­tartozók keresetét, hogy az állam­polgárokat sújtó erőszak és terror okozta károkért az állam a felelős, mert nem akadályozta meg ezeket a károkat. (MTI) Szergej Lavrov külügyminiszter tegnap azt kifogásolta, hogy a do­kumentum nincs összhangban az iráni atomprogramról tárgyaló hat nagyhatalom korábbi megállapo­dásaival. Washington egyebek kö­zött azt helytelenítette, hogy a há­rom európai hatalom meg akarja engedni Oroszországnak az iráni Busehrben készülő atomreaktor to­vábbépítését. Lendvai Ildikó édesanyja Keresik az idős asszonyt Budapest. A katasztrófavéde­lem speciális egységei a Mátrában keresik azt az idős nőt, aki egy tü­dőszanatóriumban áll gyógykeze­lés alatt, és nem tért vissza szerdai egészségügyi sétájáról - közölte a kórház főigazgatója. Az MSZP- frakció sajtóosztálya tegnap meg­erősítette: az eltűnt idős asszony Lendvai Ildikó édesanyja. A 82 éves asszony Mátraházán, a tüdő­szanatóriumban volt gyógykezelés alatt, és szerda délután egészség- ügyi sétára indult az erdőbe, ahon­nan nem tért vissza. Lapzártáig nem érkezett hír arról, hogy meg­találták volna az eltűntet. (MTI) Több százan emlékeztek meg tegnap a négy évvel ezelőtti moszkvai túszdrámáról, amikor csecsen felkelők elfoglalták a Dubrovka szín­házat. A harmadik napon a 47 terrorista mellett a nyolcszáz túsz kö­zül 130-an haltak meg, többnyire attól a harci gáztól, amellyel a biz­tonságiak árasztották el az épületet. A szerencsétlen beavatkozás mi­att Vlagyimir Putyin elnököt is sok bírálat érte. (Reuters-felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents