Új Szó, 2006. október (59. évfolyam, 227-251. szám)
2006-10-27 / 248. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. OKTÓBER 27. Kultúra 9 Amerikai magyarok személyes emlékei 1956-ról - könyvbemutató a XX. Városi Kulturális Napok keretében A bátorság és kitartás történetei Az 56-os forradalom után az Egyesült Államokba emigrált magyar menekültek személyes visszaemlékezéseit adja közre a Kortárs Kiadónál megjelent 56- os történetek című kötet, amelynek életre hívója Lauer Edith és lánya, Lauer Rice Andrea volt. MISLAY EDIT A könyvet a forradalom évfordulója alkalmából szerdán Pozsonyban, a Csemadok székházában mutatták be a Csemadok Pozsonyi Városi Választmánya és a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete által szervezett XX. Városi Kulturális Napok keretében. Lauer Edith, az Amerikai Magyar Koalíció alapítója, tiszteletbeli elnöke, a Szlovákiai Magyarok Nemzeti Bizottmányának ügyvezetője, aki az ünnepi megemlékezésre és bemutatóra egy „kis amerikai küldöttséggel”, családjával, valamint barátaival és munkatársaival érkezett, már jól ismert vendégnek számít tájainkon. Ő maga is 56-os menekült. Tizennégy éves volt, amikor szüleivel elhagyta Magyar- országot, és az USA-ban telepedett le. Bölcsészetet végzett, s mind a mai napig jelentős közéleti tevékenységet folytat. A Kárpát-medencében több művelődési és oktatási intézménynek nyújt támogatást, Szlovákiában megalapította a Posonium Irodalmi Díjat. Mindezekért Dobos László, Kossuth-díjas író, a Madách-Posonium Könyv- és Lapkiadó igazgatója „a megbecsülés és segítés koronáját” ajándékozta a Lauer családnak. Az Egyesült Államokban az 50 évvel ezelőtti forradalom leverése Lauer Edith, Dobos László és Lauer Rice Andrea (Somogyi Tibor felvételei) után 38 ezer magyar menekült talált második otthonra. Lauer Edith elmondta: „Egy évvel ezelőtt Andrea lányommal, valamint az Amerikai Magyar Koalíció és az Andrea által alapított cég, a Lauer Learning részéről elhatároztuk, hogy az ez évi nagy évfordulóra összegyűjtjük és kiadjuk 1956-os amerikai magyar szemtanúk történetét. így született meg könyvünk sok munkával, de azt hiszem, szép eredménnyel, mind angol, mind magyar nyelven, 56 történet címmel, Amerikai magyarok személyes emlékei 1956-ról alcímmel. A kötetet többek között Laura Bush így ajánlja az olvasóknak: »A szabadság vágya rendkívüli tettekre készteti a mindennapi embereket. Az 56 történet című válogatásban a forradalom után az Egyesült Államokba emigrált magyarok osztják meg élményeiket a forradalom feledhetetlen napjairól. A kitartásról és bátorságról szóló történeteik ötven év múltán is például állíthatók az egész emberiség számára.«” Az 56 történet tulajdonképpen 65 történetet ad közre. „Andrea igen jó gondolata volt - árulta el Lauer Edith -, hogy ne csak az 56- os szemtanúktól, hanem a családtagjaiktól is kérjünk olyan írást, amelyben arról vallanak, mit jelentett az ő életükben 1956 szellemisége.” A kötet egyik, Óda Egy Magyar Szabadságharcoshoz című írásának szerzője, a rozsnyói születésű Megyeri László okleveles könyv- vizsgáló és ügyvéd - jelenleg az Amerikai Magyar Református Egyesület, kölcsönös segítő életbiztosító társaság pénztárosa - személyesen is részt vett a pozsonyi bemutatón. „Tinédzserkorú fiú volt, aki Magyarországon élt 1956. október végzetes napjai alatt. Kispesten járt gimnáziumba és keményen tanult, hogy jó diák legyen. (...) 15 évesen követte Édesapját és fegyvert ragadtak a kommunisták és az orosz megszállás elleni küzdelemért. (...) Annak is szemtanúja volt, mikor a szovjet tankok november 4-én egy ködös, nyirkos, és fagyos vasárnap kora reggelén támadtak. Megtöltötte puskáját, mindent elkövetett, hogy megállítsa a Ferihegyi repülőtértől Budapest központjába vezető fő útvonalakon gördülő tankokat. Ő azon 10 000 harcos között volt, akiknek még esélyük sem volt a győzelemre a többszörös túlerőben lévő szovjet csapatok és tankjaik ellen. De szerencséje volt, mert nem tartozott a 3000 halott és a 20 000 sebesült közé, akik kétségbeesetten harcoltak a függedenségért. És szerencsére nem volt a 200 000 elítélt személy között sem, akikből 229-et a Kádár-rezsim kivégeztetett. Ehelyett ő egyike volt azon 200 000 magyarnak, akik elmenekültek Ausztriába és a szabadságba.” Megyeri László felolvasás közben el- elcsukló hangja arról tanúskodott, hogy az ötven évvel ezelőtt történtek, amelyek meghatározták egész életét, ma is elevenen élnek benne. Lauer Rice Andrea számára követendő példa édesanyja közéleti tevékenysége, és büszke amerikai magyarnak tartja magát. Nem csupán a könyv szerkesztésében segédkezett. Elkészítette a „Szabadságharcos” (www. Freedom Fighter56.com) című honlapot, továbbá egy azonos című számítógépes játékot is készített, amelynek segítségével a fiatalok könnyed, játékos formában ismerkedhetnek meg a forradalom eseményeivel, az azt kiváltó okokkal. Fontosnak tartja ugyanis, hogy a mai fiatal nemzedék is minél jobban megismerje az 56-os forradalom történéseit. Lauer Edith az est elején úgy fogalmazott, hogy ’’ezúttal amerikai magyar szemszögből tekintünk vissza” az 56-os eseményekre. Persze azok, akik nem tapasztalták a saját bőrükön, legfeljebb elképzelhetik, mit élhetett át fél évszázada az a kétszázezer ember, aki úgy döntött, elhagyja hazáját, s nekivágva az ismeredennek, idegen országban kezdi újra az életét, teremt magának új egzisztenciát. Talán afölött is megállhatunk egy percre, hogy közülük hányán és miért érezték fontosnak, hogy őrizzék a gyökereket, hogy továbbadják azt gyerekeiknek. A Ghymes zenekar új albumának minden dala akkorát üt, hogy a fal adja a másikat Messzerepülő a világzenei rekettyésben JUHÁSZ KATALIN Új Ghymes-lemez a polcokon, remélhetőleg nem csak a határ túloldalán. A hazájából „elűzött” zenekar mostantól nemcsak földrajzilag, hanem stiláris értelemben is kategorizálhatadan. A Messzerepülő című lemezen változadanul legfőbb kiindulópont a népzene, de ennél sokkal szélesebb a merítés, a Szarka fivérek és társaik vidáman és könnyedén ügetnek a világzenei rekettyésben. Szépen hömpölygő dallamok, nyereg alatt puhított, fúvósokkal spékelt, kerek szerzemények, amelyekben az egész régió zenéje ott lüktet, ezért lassan már minden térségbeli ország közönsége honfitársainak érezheti Szarká- ékat. Ráadásul a lemezen igazi zsá- nerparádét hallunk, van itt vidám kocsmadal, sikálós-bulizós, szerel- mes-folkos, törzsi-kántálós, „magyaros” reggae (!) és spanyolos ballada. A legszebb az egészben, hogy a Messzerepülő úgy tud elsöprő jókedvet és erős életigenlést kiváltani, hogy közben talán a legsúlyosabb, legborultabb Ghymes-lemez, szövegileg és hangzásilag egyaránt. Szinte minden dal akkorát üt, hogy a fal adja a másikat. Szarka Tamás dalaiban az a jó, ami majd minden kiemelkedő dalszerző muzsikájában, hogy tudniillik a legkülönbözőbb hatásokból tud saját(os) világot alkotni. Ez a lemez nemcsak, hogy teljesíti várakozásainkat, de komoly előrelépést is jelent a zenekar életében. A hangszerelés gazdag, díszes orna- mentikájú, de mégsem felülstilizált. A hangszerek boldogan kerge- tőznek egymással, a szaxofon (Jelasity Péter és Varga Bori) néha akkorákat csavarint a dallamon, hogy alig talál vissza a kiindulóponthoz, a dobok (Széli Tamás) harsányak és színesek, különös elegye ez a kíméletlen nyerseségnek és a kifinomultságnak. És felvillan végre a humor is, amit az előző, éGhymese című lemezről kissé hiányoltam. A szövegek némelyike már-már irodalmi igényű, erősen hajaz ugyan a népdalokra, de Szarka Tamás mindent átereszt egy korszerűbb szoftveren, hogy a fiatalok is tudjanak vele mit kezdem. A tradicionális értékek azért felbukkannak, az egyik jó kis kocsmadal „szövegírója” például Petőfi Sándor, mert Szarka Gyula mostanában nagy költőnkre van rákattanva. Rengeteg rézzel, húrral, billentyűvel és bőrrel támogatták meg az alapjában véve letisztult, egyszerű dallamokat. Rájuk rátekerték a fúvósokat, beléjük döngölték a dobokat, a réseket pedig egy kis szintivel (Fambauer Péter, Neumann Balázs) fugázták ki. Minden a helyén, érezhetően és élvezhetőén jó arányérzékkel keverve. Egyedül a borítót szúrták el kissé, üyet egy tizenéves művészképzős is fél óra alatt kanyarít a számítógépén, ha meghallja azt a hívószót, hogy világzene. Egy CD-t azonban nem nézegetni kell, hanem hallgatni, ebből a szempontból pedig a Messzerepülő igazán friss, ízes darab, minőségét korládan ideig megőrzi. (EMI 2006) A Pátria rádió kétnapi kínálatából válogathatnak Hétvégi programok MŰSORAJÁNLÓ Hétvégi közvetítésünket a Hétről hétre című zenés, publicisztikai magazinnal kezdjük, amely reggel héttől fél tizenkettőig hallgatható Sándor Renáta szerkesztésében. A 11 óra 30 perckor kezdődő Délidőben Miklósi Péter vendége a többszörös paralimpiai és vüágbajnok íjász, a szepsi Lyócsa Imre lesz. A déli hírek után nótacsokrot közvetítünk, majd irodalmi magazinunk, a Téka jelentkezik. A műsorban ezúttal Tóth László írása hangzik el, témája: a halálra, az elmúlásra való felkészülés, valamint Tőzsér Árpád főszerkesztő közreműködésével bemutatjuk a Madách Posonium Kiadó Magyar Anteausz sorozatát. Fél kettőtől a már elhangzott beszélgetésekből forgatunk le néhányat a Tallózóban. 15 órától a Kultúra Vüágában Darkó Jenővel, a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának igazgatóhelyettesével beszélgetünk, majd Horányi László színművész bemutatja az Esztergomi Várszínházát. A műsor utolsó perceiben két Dunaszerdahelyen élő író, Bereck József és Zirig Árpád beszél rádiózási szokásairól. Vasárnap hírekkel indul a műsor hét órakor. A műsorajánlat után Kalendárium rovatunk jelentkezik, majd visszatérünk a hét politikai eseményeihez, és elhangzik Miklósi Péter Napjaink című jegyzete. A nyolcórai híradást követően református műsorral jelentkezik a Vüá- gosság című egyházi magazin. Szénási Kiss Réka újlóti lelkipásztor az imádkozás fontosságáról szól igehirdetésében. Halálának ötvenedik évfordulóján Tóth Kálmán missziós lelkipásztorra emlékeznek tisztelői. 8.35-től zenés beszélgetést közvetítünk Duka-Zólyomi Emese muzikológussal, könyvtárossal és karnaggyal. A kilenc órai hírek után Randevú Nyitrai Nórával és Puha Józseffel. A Megkérdezzük rovatban ezúttal Ádámról és Éváról faggatjuk a gyerekeket, majd a hazai amatőr zenekarok helyzetével és kilátásaival foglalkozunk. A műsor második részében beszámolunk az Iskola a múzeumban elnevezésű projektről, amelynek keretében a fiatalok Bartók pozsonyi diákéveiről hallhattak előadást, ezután Zupko Tamással, a MIK elnökével beszélgetünk Szlovákia Ifjúsági Tanácsáról. 13 órakor a Térerő műhelymelléklete jelentkezik, amely ezúttal a bukaresti szerkesztőség gondozásában készült. A14 órai hírek után Lacza Tihamér műsorát, a Kaleidoszkópot közvetítjük. Először egy Pozsonyban rendezett nemzetközi konferencia két előadója, dr. Szikra Éva kertészmérnök és dr. Őrsi Károly tájépítész beszél a történelmi kertek szerepéről és megóvásának lehetőségeiről. Ennek kapcsán megemlékezünk a négyszáz éve született és 340 éve elhunyt Lippai Jánosról is, aki Pozsonyi kert címmel megírta az első magyar nyelvű agrárbotanikai művet. Végül ellátogatunk a Budapesten megjelenő Természet Vüága című tudományos ismeretterjesztő havilap szerkesztőségébe. 15 órától tűztük műsorra az Életpályákat. Dulai Ferenccel, a garamsallói kisiskola igazgató-tanítójával, maratoni futóval a szerkesztő, Tóth Erika beszélget. A fél négykor kezdődő Hazai tájakon című néprajzi összeállításban a naszvadi tájház vezetője, Németh Gyula a falu két jeles szülöttének, Nagy Lajos fényképésznek és Csu- port József takácsnak a munkáit mutatja be. (bodri) MOZIJEGY ______ Az ördög Pradát visel Ahogy a New York-i divat szédületes vüágában, ahol a stüusok, ruhaméretek napról napra változnak, úgy a divat szentélyében, a Runway Magazine-nál is zajlik az élet: karrierek ívelnek fel és törnek derékba. Miranda Priestly (Meryl Streep) a divat legnagyobb hatalmú úrnője, akinek ápolt kezeitől retteg a New York-i divatipar, aki senkit nem tűr meg útjában, ha tervei kivitelezéséről van szó, tökéletesen ellenőrzése alatt tartja a „divat bibliáját”, a Runway-t, munkatársai életét megkeserítve. Akiben van egy cseppnyi önérzet, az nem bírja ki ezeket a megaláztatásokat, mégis New York-i nők milliói meghalnának azért, hogy itt dolgozhassanak. Miranda új munkatársa, Andy Sachs (Anne Hathaway), a frissen végzett főiskoláslány egyáltalán nem ülik a képbe: szürke, jeüegte- len, tökéletes eüentéte a cégnél dolgozó „haute couture” ruhájú, szupermodell alakú, körömcipőben tipegő díváknak, akik az újság manhattani központjában Mirandát veszik körül. Amikor Andy belép a szerkesztőségbe, megdöbbenve jön rá, hogy a munka, amelyre jelentkezett nem elszántság és cél- tudatosság kérdése. Miranda rengeteget forog a divat vüágában, de nem sikerült eddig egy jó asszisztenst találnia. Andy tökéletesen alkalmatlan a munkára, de van benne valami, ami a többiekben nincs: nem tud veszíteni. Ahhoz, hogy tökéletes munkatárs legyen, Miranda képére keü formálnia magát. Hamarosan, a barátja legnagyobb rémületére, megtanul úgy beszélni és járni, ahogy bárki a cégnél, és nem keveri össze Dolcét Gabbanával. Egyre inkább úgy látja a vüágot, mint Miranda, rájön, hogy bár Miranda élete csodálatos, de nagyon magányos is: a nagy siker sokszor nagy áldozattal jár. Amerikai vígjáték. Rendező: David Frankel. Szereplők: Meryl Streep (Miranda Priestly), Anne Hathaway (Andy Sachs), Entity Blunt (Entity), Stanley Tucci (Nigel), (port.hu) Anne Hathaway és Meryl Streep (Képarchívum)
