Új Szó, 2006. október (59. évfolyam, 227-251. szám)
2006-10-26 / 247. szám, csütörtök
8 Külföld ÚJ SZÓ 2006. OKTÓBER 26. www.ujszo.com RÖVIDEN Német fehér könyv Berlin. Az esetleges terrorista veszélyek elhárítására elviekben nem záija ki a hadsereg, a Bundeswehr jövőbeni belföldi bevethetőségét az a biztonságpolitikai fehér könyv, amelyet tegnap fogadott el a német kormány. Parlamenti jóváhagyása esetén a könyv a tizenkét évvel ezelőtti biztonságpolitikai alapelveket váltja fel. Új elem az a megál- 1 lapítás, a biztonságpolitika nem csupán katonai eszközökön alapul, továbbá az a megközelítés is, hogy a dokumentum az USA ellen 2001. szeptember 11-én végrehajtott terrortámadások nyomán elsősorban globális kihívásokról beszél. A Bundeswehr belföldi bevethetőségéről Németországban már régóta folyik a vita. A német hadsereg az országon belül eddig csak a különböző természeti katasztrófák elhárításában vállalhatott szerepet. (MTI) Markó Béla marad Bukarest. Mégsem tűzi napirendre a román parlament a Markó Béla miniszterelnökhelyettes ellen benyújtott egyszerű indítványt, mivel az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetősége úgy döntött, nem támogatja a Konzervatív Párt (PC) kezdeményezését. A PC annak ellenére támadta meg ebben a formában Markó Bélát, az RMDSZ elnökét, hogy e párt az RMDSZ-el együtt foglal helyet a román kormánykoalícióban. E pártnak PSD-s és nagyromániás honatyák segítségével sikerült összegyűjtenie az indítvány benyújtásához szükséges aláírásokat. Azt kifogásolták, hogy az RMDSZ elnöke az utóbbi időben többször is Székelyföld területi autonómiáját szorgalmazta, ami szerintük sérti Románia alkotmányát. (MTI) Markó Béla (Somogyi Tibor felvétele) Tengerészek kimentése Szöul. Tizenegy orosz tengerészt mentettek ki a háborgó tengerből Dél-Korea keleti partjai közelében, ahol hétfőn 18 fős legénységgel a fedélzetén viharban eltűnt egy orosz teherhajó. Ezt tegnap jelentette be a dél-koreai parti őrség. Egy tengerészt holtan találtak meg a dél-koreai mentőegységek. A legénység további hat eltűnt tagja után nagy erőkkel folyik a kutatás, a dél-koreai haditengerészet és a parti őrség hat hajója keresi őket négy mentőhelikopterrel és egy orosz repülőgéppel együtt. (MTI) Izraeli kormány Nem ugrik ki a munkapárt Baloldalt a Bildben tegnap megjelent ominózus fotók láthatók. A másik képen: Jung védelmi miniszter tavaly decemberben Afganisztánban felkereste a német kontingens katonáit. (SITA/AP-felvételek) Afganisztánban emberi koponyával pózoló német katonákról közölt fotókat egy bulvárlap Szaftos Bundeswehr-botrány Berlin. Emberi koponyával pózolnak Afganisztánban szolgálatot teljesítő német katonák a Bild német bulvárlapban tegnap megjelent fényképeken. A Bundes- wehrt megrázó ügyet máris sokan ahhoz a nemzetközi botrányhoz hasonlítják, amelyet az amerikai katonák iraki fogolykínzásairól közzétett fotók váltottak ki. ÖSSZEFOGLALÓ A halottgyalázást dokumentáló öt felvétel amelyeken álcaruhában láthatók - a Bild magyarázata szerint - az afganisztáni nemzetközi védelmi erő (ISAF) kötelékében szolgáló katonák, állítólag 2003 tavaszán készült Kabul közelében. A bulvárlap értesülése szerint a koponya egy Kabul környéki tömegsírból származhat, de nem lehet tudni, hogy egy, az Afganisztán szovjet megszállása idején (1979-1989) elesett orosz katonáé-e, vagy pedig egy helybéli földi maradványainak a része. Franz Josef Jung német védelmi miniszter azonnali vizsgálatot rendelt el az ügyben. A Bundeswehr legfelsőbb köreiben égnek a telefonok. A védelmi tárca szóvivője szerint eddig semmit sem tudtak az esetről, csak a lapból értesültek róla. A tárca meg akarja szerezni az eredeti fotókat, hogy a szakértők azokat is megvizsgálhassák. Azt sem lehet tudni, hogy a felvételeken szereplő katonák még Afganisztánban vannak-e. Jung kijelentette, ha a katonákkal szembeni gyanú beigazolódik, „le kell vonni a szükséges szolgálati, fegyelmi, s adott esetben büntetőjogi következményeket is”. A kormánykoalíció politikusai - mind az SPD, mind a CDU részéről - elítélték és ízléstelennek nevezték az ügyet, mondván, ha igaznak bizonyulnak a Bild állításai, lépni kell, mert „ilyen emberekre nincs szükség a hadseregben”. Egyébként a Merkel-kormány épp tegnap erősítette meg az Afganisztánban az ISAF kötelékében szolgálatot teljesítő, csaknem 3000 fős német kontingens megbízatását. Ugyanakkor ismét elutasította azokat a NATO részéről elhangzott követeléseket, hogy egy esetleges átcsoportosítás keretében a németek az ország déli részén is békefenntartó szolgálatot teljesítsenek. A német kontingens jelenleg a főváros, Kabul körzetében, illetve az ország északi térségeiben tevékenykedik. Az ISAF szóvivőjének tegnapi tájékoztatása szerint 38 lázadóval végzett a NATO vezette nemzetközi biztonsági erő két dél-af- ganisztáni helyszínen végrehajtott légi csapással. Ezzel megakadályozták Kandahár tartományban a tálib fegyveres csoportok készülő akcióját. A tartomány érintett körzeteiben szeptemberben heves harcok dúltak a NATO-erők támogatta afgán hadsereg és a tálibok között. Az összecsapásokban a NATO közlése szerint több mint ezer tálib esett el. (MTI, TASR, ú) Jeruzsálem. Amír Perec, az Izraeli Munkapárt vezetője azt fogja javasolni pártjának, hogy maradjon meg a kormánykoalícióban a szélsőjobboldali Iszrael Beitenu (Izrael a Mi Otthonunk) párt kormányba való bevonása ellenére is. Perec előzőleg Ehud Óimért kormányfővel tárgyalt. Az is része az egyezségnek, hogy a kormányfő Kadima pártja továbbra is a munkapártot tekinti fő partnerének. Óimért megígérte, Perec védelmi miniszteri jogkörének gyakorlását semmiben sem fogja csorbítani az Avigdor Lieberman vezette szélsőjobboldali párt csadakozása a koalícióhoz. Óimért hétfőn egyezett meg a szélsőjobboldali párt vezetőjével, a mai Moldova területéről 1978-ban Izraelbe érkezett Liebermannal, hogy kibővítik az eddig négy pártból álló koalíciót az Iszrael Beitenuval. Ennek tagjai és szimpatizánsai főleg a volt Szovjetunióból érkezett bevándorlók közül kerültek ki. Perec és a munkapárt kézzel-lábbal tiltakozott a szélsőjobb bevonása ellen, ezért sok szem rájuk szegeződik Izraelben, figyelve, megmaradnak-e ezek után a kormánykoalícióban. Perec védelmi miniszteri jogköre pedig azért jött szóba, mert Lieberman az Izraelre leselkedő „stratégiai fenyegetések” ügyében illetékes miniszterelnök-helyettes lesz. Az Iszrael Beitenu csadakozásával 67- ről 78-ra nő a 120 fős parlamentben a kormányt támogató képviselők száma. Lieberman híve annak, hogy a zsidó állam annektálja Ciszjordá- nia egyes részeit. A kneszetben ülő arab képviselőket májusban a nácik kollaboránsaihoz hasonlította, akiket „ki kellene végezni”. Rendszeresen szorgalmazza az Izraelben élő 1,3 millió arab áttelepítését a palesztin területekre. (MTI) Teherán megerősítette, már felszerelte a második nukleáris centrifugasort Abe kormányfő nem hajlandó vitát nyitni a kérdésről Mérsékelt szankciós tervezet Japán atommentes marad ÖSSZEFOGLALÓ Teherán/Bécs. Irán felszerelte az urándúsításhoz használatos második centrifugasort, amelybe napokon belül bevezetik az urán-he- xafluorid gázt. Ezt tegnap jelentette az iráni egyetemi hallgatók hír- ügynöksége, az ISNA. Ezzel megerősítette Mohammed el-Baradei- nek, a Nemzetközi Atomenergiaügynökség (NAÜ) igazgatójának állítását, akit a The New York Times idézett keddi számában. Bara- dei azt mondta, a második iráni centrifugasor üzemképes állapot- ban-van, és heteken belül feltölthetik urán-hexafluorid gázzal. (E centrifugák segítségével lehet urán-hexafluoridból dúsított uránt MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. Az orosz elnök megismételte, nen) jelölteti magát a harmadik elnöki időszakra 2008-ban, respektálva az alkotmányt, de kifejezte meggyőződését: távozása után is befolyással lehet a társadalmi fejlődésre, megőrizve a polgárok bizalmát. Vlagyimir Putyin, aki tegnap élő médiavonalon keresztül társalgóit Oroszország lakosságával, egészében elégedetten nyugtázta a gazdaság elmúlt évekbeli fejlődését, beleértve a 7 százalék körüli (idén 6,6 százalékra várt) növekedést, az infláció leszorítását előállítani.) A lap szerint még két centrifugasor (kaszkád) egyidejű üzemeltetése esetén is évekbe telne olyan mennyiségű dúsított urán előállítása, amely kiadna egy atombombát. Irán két hete szerelte fel a 164 centrifugából álló második kaszkádot. Nyugati hírszerzési szakértők úgy vélik, Irán még mindig 3-10 évre van attól, hogy centrifugák ezreivel ipari méretekben dúsítson uránt és ezzel elegendő alapanyaghoz jusson atombombák előállításához. Az USA, Franciaország és Nagy- Britannia olyan határozati javaslatot készül a BT elé teijeszteni, amely megtiltaná mindenféle rakéta- és nukleáris technológia, illetve rakéták vagy atomfegyverek (az idén várható alig több mint 8 százalékra), valamint a lakossági reáljövedelmek (11 százalék körüli) gyarapodását. Elégededen viszont az ipari termelés és a termelékenység lanyhuló növekedésével (4,2, illetve 6százalék). Putyin aggodalmát fejezte ki Grúzia „müitarizálódása” miatt, és azt mondta, a Tbiliszihez fűződő viszonyt „az abház és déloszét probléma esetíeges erővel való megoldásának előkészítése” rontotta meg. Állította: Moszkva mindenekelőtt a vérontás elkerülésére törekszik. Ami a grúz bevándorlók és állítólagos maffiózók elleni gyártására felhasználható eszköz és anyag eladását Iránnak. Erről ENSZ-diplomaták számoltak be. A határozati javaslat kötelezné az ENSZ tagállamait, hogy tagadják meg a belépést a területükre mindazon iráni tisztségviselőktől, akiknek részük van az ország rakéta- és nukleáris programjaiban. Egy névtelenül nyilatkozó diplomata szerint kifejezetten mérsékelt szankciós javaslatról van szó, s ez azzal magyarázható, hogy a beterjesztésre készülő három hatalom el akarja nyerni Oroszország és Kína támogatását. A három ország még ezen a héten hivatalosan átadja tanulmányozásra e tervezetet Moszkvának és Peking- nek. (MTI, ú) orosz kampányt illeti, Putyin elismerte, voltak túlkapások, és bármiféle etnikai megkülönböztetéstől való tartózkodásra intette a rendfenntartó szerveket. Mint mondta, a kitoloncolt ötezer grúz illegális bevándorlónál két-három- szor többet telepítettek haza két, meg nem nevezett volt szovjet köztársaságba. Az orosz elnök óva intette a nemzetközi közösséget Észak-Korea sarokba szorításától, és arra utaló jeleket észlelt, hogy az ortodox kommunista állam hajlandó visszatérni a nukleáris programjára vonatkozó hatoldalú tárgyalásokhoz. MT1-ÖSSZEFOGIALÓ Tokió/Szöul. Abe Sindzo japán kormányfő tegnap kijelentette, hazája nem kíván atomfegyverre szert termi, s kormányában nem is folyik hivatalos vita üyesmiről az észak-koreai kísérleti atomrobbantás után sem. „Nincs változás Japánnak abban a politikájában, hogy nem gyárt, nem szerez be atomfegyvereket, és nem engedi meg ilyen fegyverek tárolását sem a területé.” Abe azért tartotta szükségesnek újra leszögezni ezt, mert kevéssel korábban Aszó Taro külügyminiszter eltérő értelmű nyilatkozatot tett az ügyben. Azt mondta, ha a kormány nem is szándékozik változtatni az ország antinukleáris politikáján, azt nem kellene tiltani, hogy a parlament nyüt vitát folytasson e politika fenntartásáról vagy megváltoztatásáról. Kjuma Fumio védelmi miniszter is határozottan állást foglalt minisztertársának felvetése ellen. Azt mondta, egy üyen vita nagyon furcsa eredményekre vezethetne éppen most, amikor annyira kiéleződött a viszály Észak- Koreával. Japán a vüág egyetlen országa, amelyet már ért nukleáris támadás: Hirosimát és Nagaszakit 1945-ben. Ezért az atomfegyverkezés rendkívül kényes kérdés a felkelő nap országában, minden ezzel kapcsolatos felvetés heves szenvedélyeket kelt a közéletben és a lakosság soraiban egyaránt. Szöulban tegnap közleményt hoztak nyilvánosságra: a dél-koreai „kormány hivatalosan megerősíti, hogy Észak-Korea föld alatti atomrobbantást hajtott végre október 9-én”. A tudományos és technológiaügyi minisztérium azt is közölte, a Dél-Koreában levett „saját mintákban kísérleti atomrobbantással kapcsolatos radioaktív anyagot (xenont)” figyeltek meg. Dél-Korea előzőleg Svédországtól kölcsönzött modern berendezést a vizsgálathoz. Három órán át társalgóit a lakossággal az orosz elnök - 2008-ban távozik Putyin meg akarja őrizni befolyását A Politkovszkaja-ügy fejleményei Moszkva. A hónap elején megölt orosz újságírónő ügyét vizsgáló nyomozók Csecsenföldön szolgált volt rendőröket gyanúsítanak a gyilkossággal - írta tegnap egy orosz lap. Az ismert oknyomozó újságírónőt, Anna Politkovszkaját október hetedikén ölték meg kivég- zésszerűen. A Kommerszant információi szerint a belügyi és az ügyészségi nyomozók egy nyugat-szibériai városban próbáltak kikérdezni három volt rendőrtisztet. Őket azzal gyanúsítják, hogy bosszúból végeztek az újságírónővel, amiért egy cikkében azt írta róluk, hogy részt vettek Csecsenföldön egy civü megölésében. A Szovjetunió 1991-es összeomlása óta Politkovszkaja volt a 42. újságíró, akit megöltek Oroszországban, és a 12., akit Vlagyimir Putyin 2000-es hatalomra kerülése óta gyilkoltak meg. (hirszerzo.hu)
