Új Szó, 2006. október (59. évfolyam, 227-251. szám)
2006-10-26 / 247. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. OKTÓBER 26. Vélemény és háttér 7 TALLÓZÓ ___ Vezetnek a demokraták Azok az amerikai szavazók, akik nem tartoznak a biztos pártválasztók közé, hanem hol ide, hol oda adják voksaikat, most, két héttel a kongresszusi választások előtt nagyobb részben arra hajlanak, hogy a demokrata párti jelöltekre szavazzanak. A The Washington Post és az ABC televízió által közösen végzett közvéleménykutatás szerint a bizonytalan pártválasztók közül, akik becslések szerint az amerikai választók egyharmadát teszik ki, 59 százalék készül ezúttal a Demokrata Párt s csak 31 százalék a Republikánus Párt jelöltjeire szavazni a november 7-i választásokon. A felmérés eredménye nem annyira a demokrata párti jelöltek iránti lelkesedést tükrözi, mint inkább a Republikánus Párttal, illetve a republikánus párti elnökkel és kormánnyal szembeni elégededenséget. A Republikánus Pártnak most többsége van a kongresszus mindkét házában. Ahhoz, hogy a demokraták többséget szerezzenek a képviselőházban a jelenleginél tizenöttel több mandátumot kell szerezniük, a szenátusban pedig hattal több helyet kell megnyerniük. A kongresszusi választásokon újraválasztják a teljes képviselőházat (435 képviselőt) és a szenátus egyharmadát (33 szenátort), (mti) Magyarország bejelentkezett A Budapesten lezajlott események kiegészítik azt a mozaikot, amely jól mutatja, hogyan is néz ki ma Közép-Európa - írja kommentárjában a Mladá Fronta Dnes. A kommentár szerzője, Bohumil Doležal, a magyar ügyekben rendszeresen megszólaló cseh politológus, pontokba szedve próbálja meg összefoglalni az események tanulságát. Először: a tüntetők által kiváltott ricsaj a magyar forradalom iránti szörnyű tiszteletlenség kifejezője. Másodszor: magyarként soha nem választanám sem az MSZP-t, sem Gyur- csányt. A törvényes választás eredményének megmásítása utcai botrányokkal „a demokrácia érdekes felújítása”. Harmadszor: a Fidesz megpróbál népszavazást keresztülvinni a parlamentben a nyugdíjakról, egészségügyről és az oktatásról. Egyrészt olyan problémákról lesz szó, amelyekről a civilizált országokban tilos népszavazást tartam, másrészt pedig furcsa, ha éppen egy konzervatív párt próbálkozik megkerülni a parlamenti demokráciát. Mindaz ami történt, csak kiegészíti azt a mozaikképet, amely azt ábrázolja, hogyan néz ki ma a poszt- kommunista Közép-Európa. Lengyelországban a konzervatív fúndamentalisták kormányoznak két szélsőséges párt segítségével. Szlovákiában a szocialista populisták vannak hatalmon két szélsőséges párt segítségével. Csehországban már fél éve nincs kormány, s Magyarország, amely eddig bizonyos értelemben kívül állt ezen, most nyilvánosan bejelentkezett ebbe a társaságba. Nyugaton pedig elmondják: uramisten, kit is vettünk fel magunk közé! (m)- Állítólag új földművelési államtitkárt keresnek (Peter Gossányi karikatúrája A volt német kancellár a politikai PR-hoz még mindig nagyon ért Schröder ismét a fényben Gerhard Schröder alig egy évvel kancellári búcsúja után visszatért a német közéletbe. Újságok címlapján mosolyog, tematizálja a közbeszédet, a közszolgálati ARD televízió hosszú portréfilmet szentel neki, és hamarosan a boltokba kerül önéletrajzi könyve, a Döntések - az életem a politikában címmel. 1NOTA1 EDIT A tudósítónak az az étzése, hogy a németeknek - legalábbis az újságíróknak - hiányzik Schröder ellentmondásos, ámde karizmatikus személyisége. A kompromisszumkészebb, a kormányzást saját bevallása szerint inkább szolgálatnak tekintő Angela Merkel körül jóval kevesebb a pezsgés, mint az életet és a hatalmat látványosan élvező Schröder idejében. De alighanem sokkal jobban hiányozhat mindez az exkan- cellárnak, mert német vezető politikus így még nem sietett kormányzati idejének feldolgozásával. A csaknem 600 oldalas könyv az SPD-zöld-kormány hét évét dolgozza fel, és ezen belül Schröder legfontosabb - szinte kizárólag szűk körben - hozott döntéseit. Az Agenda 2010 reformcsomag összeállítását, a- melynek elnevezése negyedik feleségétől, Doristól származik. A helyi Bokros-csomag reformintézkedéseit Schröder csak egy szűk körrel vitatta meg, így a szociáldemokrata pártot jókora meglepetés érte, amikor 2003 márciusában bejelentette a szociális megszorításokat. Schröder belső körének támogatása 2004 elejére vészesen elenyészett. Nem volt erőm a párt és a kormány előtt egyszerre védeni a reformpolitikát - magyarázza, hogy miért adta át a pártelnökséget 2004 márciusában a sokáig vonakodó Münteferingnek (alti most alkancellár a nagykoalícióban). De a legálmatlanabb éjszakát az előre hozott választások bejelentése okozta, 2005 májusában: Schröder továbbra is úgy érzi, nem volt más megoldás, különben szétesett volna az SPD. A hatalom átadása utáni első hónapok bizony nehezek voltak - ismeri el Schröder a Spiegelnek adott interjújában. Jöttek ugyan az új feladatok (a Ringier és a Gazprom megbízása), de az átállásban az segített a legtöbbet, hogy az orosz „munkavállalás” heves kritikákat váltott ki a német közéletben - vagyis Schröder megnyugodhatott, még mindig foglalkoznak vele. A könyv talán legérdekesebb részei, amikor külföldi és német politikustársait jellemzi:-George W. Bushsal szemben mindig gondot okozott az elnök vallásos hevülete. Ha valaki azzal indokol egy politikai döntést, hogy az Isten akarta, azzal képtelenség vitatkozni - idézi fel az amerikai elnök és közte húzódó mentalitásbeli különbséget. Vlagyimir Putyin orosz államfő demokratikus elkötelezettségébe vetett hite viszont a mai napig nem rendült meg. „Ez a világ egyik legnehezebb hivatala” - írja a Kreml vezetéséről. Putyin hihetetlen szerény, nagyon intelligens és vendégszerető politikus, de Schrödert megdöbbentette az orosz államfő kitűnő fizikai kondíciója is. A korábbi barátból lett nagy ellenfél, Oskar Lafontaine távozását a kormányból és a pártból máig nem tudja mással magyarázni, mint hogy Lafontaine- ben kiújultak a félelmek a közszerepléstől (1990-ben egy merényletben kis híján az életét vesztette), de elismeri: azért szerepet játszhatott az állandó rivalizálás is. Lafontaine kezdettől „árnyékkancellár” szeretett volna lenni, szinte mindegy, hogy milyen kancellár alatt - állítja. Érdekesen és alighanem találóan jellemzi Edmund Stoibert: a bajor kormányfő mintha félne a felelősségtől, az új feladatoktól, ezért szívesen húzódik vissza Münchenbe. Hiába ajánlgatta neki Schröder és Jacques Chirac francia államfő 2003-ban az EU bizottsági elnökséget, hosszas habozás után végül elutasította. így tett a berlini szuperminiszteri tárcával is a nagykoalícióban. Schröder nem riad vissza a feladatoktól: 62 évesen háromgyermekes családapa, a család két ifjabb gyermeke, az egyéves Gregor és a hároméves Victoria Oroszországból érkezett. Ami az egykori „szakmát” illeti, a politikába számára nincs visszaút - legalábbis ezt állította a Spiegelnek. De a politikai PR-hoz még mindig nagyon ért. (Az írás a Népszabadságban jelent meg.) A VMDP az új szerb alkotmány elleni szavazásra szólítja fel híveit Szakítanak-e a milosevicsi múlttal? FAZEKAS LÁSZLÓ - MTI A Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) arra szólítja fel híveit, hogy szavazzanak nemmel az új szerb alkotmány elfogadásáról döntő hét végi referendumon. A VMDP intéző bizottsága úgy vélte, hogy a szerbiai kisebbségek egységesen vagy elutasítják a kisebbségi kérdésben retrográd megoldásokat tartalmazó szerb alkotmányt, vagy meghirdetik a népszavazás bojkottját. A kis vajdasági magyar párt a maga részéről azért utasítja el a milosevicsi alkotmány felváltására hivatott törvényt, mert az mellőzi a nem területi, nemzeti alapú perszonális autonómiát, emellett megerősíti az elektoros választással létrehozott nemzeti tanácsokra épülő kisebbségvédelmi intézményrendszert. A VMDP-hez hasonlóan az új alkotmány elutasítására kérte híveit a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége nevű kis párt és a Vajdasági Polgári Körök, míg a délvidéki magyarság legnagyobb szervezete, a Vajdasági Magyarok Szövetsége (VMSZ) még nem adott ki állásfoglalást. A párt ehelyett konzultációsorozatot szervezett - vezetői a magyarok lakta vajdasági településeket járják, lakossági fórumokon mondják el, vitatják meg a jelenlévőkkel, hogy mi a jó és mi a rossz az alkotmánytervezetben, s a szavazókra bízzák, hogy eldöntsék, mellé állnak-e, vagy sem. Műit például Kasza József, a VMSZ elnöke a legutóbb Temerin- ben megállapította, az alkotmánynak számos hibája van, egyebek mellett a vajdasági autonómia meghatározása, a kisebbségi nyelv- használat terén. Ugyanakkor kétségtelen, hogy szakít a müosevicsi múlttal, akadályozza a visszarendeződést, s tartalmaz sok olyan megfogalmazást, amely egyezik a VMSZ követeléseivel. Ahhoz, hogy az új alaptörvény érvénybe lépjen, felváltsa a Szlobo- dan Milosevics által elfogadtatott „betontörvényt”, minősített többségre van szükség, tehát a választói névjegyzékben szereplők felének, plusz egy főnek igennel kell rá szavaznia. KOMMENTÁR Vietnam-szindróma MAL1NÁK ISTVÁN Irakban a helyzet rosszabb, mint a Szaddám-rezsimet megdöntő villámháború óta bármikor. Polgárháború van, ami azt jelenti, nemhogy stratégiai céljaitól kerül egyre messzebb az arab országban a Bush-adminisztráció, de a taktikai feladatokat sem tudta teljesítem. Az okos politika egyik ismérve a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodás. Lehet-e erre számítani Bush hátralévő két éve alatt? Irakból az elkövetkező évtized(ek)ben nem lesz demokratikus mintaállam. Szép elképzelés volt, de kivitelezhetetlen, mind a belső, mind a külső körülmények miatt. Ez utóbbiak: még Afganisztánban sem győzött a Nyugat. A 34 napos libanoni háború tapasztalata az, hogy Izrael is sebezhető. A Hamász-kormány a blokád ellenére még tartja magát. A nyugati játékszabályok szerint megtartott palesztin választások sem a demokrácia, hanem a Ha- mász győzelmét hozták, ez a tapasztalat nagyon fontos, minden környező arab rezsim esetében érvényes lehetne. Irán továbbra sem fél a nemzetközi szankcióktól, aligha lehet megakadályozni, hogy regionális nagyhatalommá váljon. Az egyik kérdés: felismerte-e a nyugati világ a politikai iszlám erejét és a helyes politikát alkalmazza-e vele szemben? A másik: helyes volt-e összekötni a terrorellenes harcot azzal a távlati céllal, hogy nyugati típusú demokráciákat kell létrehozni a tekintélyuralmi iszlám-arab rezsi- mek helyén, amikor azok nem kérnek belőle? A tapasztalat azt mutatja, a Nyugatot az iszlám vallási fanatizmus és a politika ilyen erős összefonódása meglepte, s ezt az új jelenséget nem tudja kezelni. Irakban sem. Az első következtetés tehát az, hogy az USA Irak-politikájának meg kell változnia. Gyökeres fordulatot a jelenlegi kormánytól nem lehet várni, Bush aligha fogja kirúgni azokat a főembereit (Cheney, Rumsfeld stb.), akikhez hat éven keresztül ragaszkodott. Ez akkor is igaznak tűnik, ha az utóbbi napokban egyre több szó esik az új amerikai stratégiáról. Két, korábban elképzelhetetlen dolog történt. Bush megpendítette a Vietnam-párhuzamot. Az amerikaiak főparancsnoka Irakban - áttételesen - konkretizált kivonulási menetrendet említett kedden. Azt mondta, az irakiak 12-18 hónapon belül képesek lehetnek átvenni a biztonsági feladatok ellátását. Mindkét nyilatkozat az elégedetlen amerikaiaknak szólt a november 7-i választások előtt. A tábornok által említett 12-18 hónap lényege: belefutnak a 2008- as elnökválasztás évébe. Jó muníciót kap a majdani republikánus elnökjelölt a kampányához, részletes kormányinformációk alapján kidolgozott programmal állhat elő az iraki válság megoldására. Úgy, hogy ne legyen második Vietnam. Irak pedig nem lesz sem egységes, sem demokratikus. Vagy teljesen szétesik három (síita-szunnita- kurd) részre, vagy1 - és ez a maximum - valamiféle nagyon laza államszövetség marad. Az amerikaiak pedig már csak ahhoz járulhatnak hozzá, hogy ezek a folyamatok a lehető legkevesebb véráldozattal menjenek végbe. JEGYZET Andzselo, egy pesti srác BARAK LÁSZLÓ Korszerűbben: trendi macsó. Korántsem holmi futballhuli- gán. Rendesen a csajokra hajt és szereti a hamburgert. Történt volt, hogy Andzselónk, október 23-án - mit sem sejt- ve(sic!) — épp a csajához húzott. Aztán egyszer csak a Deák téren találta magát. Egy kurva békésen sivalkodó, alapvetően babaarcú honleányokból és honfiakból álló grupp kellős közepébe csöppent szegényt Csak nézett, mint a moziban. Alapvetőenjámbor, gyermeki lelkületű macsóként azonban pillanatok alatt kezdett a tökére menni a körülötte dúló had- delhadd. Mígnem, a tér közepén szerencsétlenségére, mintha az égből pottyant volna, egyszer csak meglátott egy T-34-es tankot. Akkor esett le neki a tantusz, hogy nyilván a McDonalds új reklámklippjé- nek forgatása zajlik... Nem csoda, hogy nyomban meg is éhezett: - Bekapok valamit a numera előtt - gondolta, s menten fönn is termett a népek között vígan szlalomozó harci jármű tetején... Észre sem vette, hogy valaki egy Molotov- koktélt nyom a kezébe. Hogyan is regisztrálhatta volna, amikor épp abban a pillanatban mart bele valami lódarázsszerű féreg, vagy mi, a lapockájába... Aztán már csak arra emlékezett, hogy három-négy kaszni termetű, egyenruhás terminátor törli föl vele az aszfaltot. Meg egy mentősre, aki ráordít, hogy el kell látnia a sebét... Az, hogy a lódarázs egy tömegoszlatáshoz használatos gumilövedék volt, a kórházban tudatosult Andzselóban - másnap, a műtétje után. Ennyi a fabula. Legalább is egy kereskedelmi tévé bugyimagazinjának adekvát másnapi tudósításából ilyesmit lehetett konstruálni... Ugye, milyen jellemző ennek az Andzselónak a sztorija. Még ha jórészt e sorok írója által konstruáltatott is. Nem mellesleg, célirányosan, mint a tanmesék. Arról tanúskodik ugyanis, hogy Magyarországon igencsak komoly lehet a baj. A mindenkori társadalmi felelősség tekintetében folyamatosan egymásra mutogat fű-fa, másrészt a világ-csúfjára történő cirkusz minden egyes ak- tora a ma született bárány pózában tetszeleg, mintha azt sem tudnák, hány óra van. Az egyik fél, úgymond, a szemét komcsikat kárhoztatja az áldatlan helyzetért, a másik meg a büdös nácikra kenné a fekáliát - éjjel-nappal. Miközben, persze a mai Magyarország min-denegyes komcsija legalább annyira náci, mint amennyire valamennyi magyar náci úgy komcsi, ahogy van. S mindannyian legalább szájközépig bele vannak ragadva abba az erkölcsi fertőbe, amit ez idáig maguk alá csináltak... Mégpedig kollektive!
