Új Szó, 2006. október (59. évfolyam, 227-251. szám)
2006-10-25 / 246. szám, szerda
12 Kitekintő - hirdetés ÚJ SZÓ 2006. OKTÓBER 25. www.ujszo.cóm VILLÁMINTERJÚ Szlovákia, Csehország és Magyarország képes atombombát előállítani? Duka Zólyomi Árpád atomfizikus: A három országnak kétségkívül van atomenergiája, rendelkeznek atomkutató intézetekkel is, de egyikben sincsenek olyan üzemek vagy intézmények, melyekben atomdúsítással foglalkoznának. Felfoghatatlan számomra, hogyan juthatott bárkinek is az eszébe, hogy éppen ezekben az államokban gyárthatnának atombombát! Miért tartja olyan abszurdnak az elképzelést? Az, hogy rendelkeznek uránatommal s olyan fűtőelemmel, amelyben hasadóanyag van, önmagában nem jelent semmit. Ahhoz, hogy atombombát készítsen valaki, vagy egyáltalán ilyesmin törhesse a fejét, a dúsítást kell megoldani. Az egyik lehetőség ugyanis az urán 235-ös dúsítása. A másik lehetőség, hogy az ország olyan reaktorral rendelkezik, amelyik plutóniumot tud előállítani. Ezek az úgynevezett szaporítóreaktorok, melyekben egy bizonyos magreakció eredményeképpen az urán 238-asból plutónium lesz. Egyik országban sincs ilyen jellegű reaktor! Magyarország azért került fel a listára, mert van atomerőműve, Budapesten van egy plutónium előállítására alkalmas reaktor, valamint a Mecsekben van uránérc-készlet. Szlovákiában is adott mindhárom feltétel? Az említett három feltétel még nagyon messze van attól, hogy ebből összeálljon egy bomba! Világszerte számos kísérleti reaktor működik, de ezek nuUásak, azaz nagyon kicsi a teljesítményük, s elsősorban a neutronokkal végzett kutatásokra használják. Puszta létezésük nem jelenti azt, hogy az adott ország olyan mennyiségű hasadóanyagot tud előálh'tani, amennyiből atombombát lehetne készíteni. A budapesti nem úgy működik, hogy bármikor átállhatna, ahhoz ugyanis teljesen más berendezések kellenének. Elvileg Szlovákiában is vem lehetőség az urán- bányászatra, itt is lehetnek lelőhelyek, nálunk viszont nincs kísérleti reaktor. Prága mellett üzemel egy kísérleti reaktor. Igaz, Észak-Koreában is egy kísérletit alakítottak át termelőszaporító reaktorrá, de ahhoz képest a prágai és a budapesti gyenge eresztés. (sza) A Szentháromság nevet viselő bombát - két félgömbbel lezárt hengert - melyben a robbanóanyag plutónium volt, egy 30 méter magas acél szerkezetre húzták fel. A láncreakciót távirányítással indították el a Los Alamos közelében található Alamagordo légibázis Baker-bunkeréből. 1945. július 16-án, reggel 5 óra 29 perckor a világ első atombombája felrobbant, fénye egész Új- Mexikóban látható volt. HatalA VILÁG ELSŐ ATOMBOMBÁJA más tűzgolyó gyulladt ki a sivatag egén, s fölötte gombafelhő emelkedett 12 200 méteres magasságig. A robbanás epicentrumában a hőmérséklet 10 000-szer nagyobb volt, mint a Nap felszínén. A Szentháromság pusztító hatása mintegy 45 ezer tonna TNT-vel volt egyenlő. A magas hőmérséklet hatására a sivatag homokja üveggé olvadt. A robbanás helyét akkor Atomsite-nak (Atomhely), később Trinitynek nevezték el. A bomba tartószerkezete a robbanás következtében szinte teljesen elpárolgott (Képarchívum) Ha van pénz és szándék, csak idő kérdése, mikor jutunk el az atombombáig Gyanúsak vagyunk? Pozsony. Szlovákia, Magyar- ország és Csehország is képes atomfegyvert előállítani, s ezentúl jobban odafigyelnek rájuk. Éppen ezért bekerültek abba a harmincas csoportba, amelyikről Mohamed el-Baradei, a Nemzetközi Atomenergiaügynökség (NAÜ) főigazgatója szerint elvileg elképzelhető, hogy bizonyos körülmények között gyárthat atombombát. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Noha a három országban az atomenergiát kizárólag békés célkora használják, és jelen pillanatban semmi nem utal arra, hogy fegyverkezni akarnának, az észak-koreai robbantás után számba vették az egyes államok elvi lehetőségeit, adottságait. Magyarországi lapértesülések szerint például Budapestet azért válogatták be e „gyanús csoportba”, mert Magyarországnak van atomerőműve, van egy kutatóreaktora, amelyik akár plutóniumot is előállíthat, valamint a Mecsekben fellelhető bizonyos uránérc-készlet. Csakhogy hasonló feltételek a világ számos részén adottak. „Ha a meghatározó szempont az, hogy az adott régióban van-e urán, van-e valamilyen gyakorlat az atomerőművekkel, működik-e ott kísérleti reaktor, vannak-e megfelelő szakembereik, akkor rengeteg országban el lehet képzelni azt, hogy ha tervbe vennék, akkor képesek lennének atomfegyvereket készíteni” - mondta lapunknak Duka Zólyomi Árpád atomfizikus. Úgy véli, önmagában ez nem elég, s ezekből a megállapításokból nem lehet messzemenő következtetéseket levonni. Az atombomba előállítása költséges dolog, Szlovákia pedig nem túl gazdag ország. Ugyanakkor Észak-Korea sem az, s Ivó Samson biztonságpolitikai elemző szerint a koreaiak éppen azt próbálták bizonyítani: szegénységük ellenére is képesek tömeg- pusztító fegyvert előállítani. A nukleáris tevékenységet a világon az úgynevezett atomso- rompó-rendszer szabályozza, és a NÄÜ folyamatosan ellenőrzi a szerződéshez csatlakozott államok nukleáris létesítményeit. Szlovákia, pontosabban még Csehszlovákia 1968-ban kötelezte magát, hogy nem fog atomfegyvereket terjeszteni, sem előállítani. Kamerákkal figyelik az ott folyó munkát, bármikor helyszíni ellenőrzést tarthatnak. Be nem jelentett helyekre is bemehetnek, bárhol mintákat vehetnek. „De általában nem szoktak bejelentés nélkül jönni. Egyébként a rendszeres ellenőrzés keretében éppen a napokban látogatnak Szlovákiába a nemzetközi inspektorok” - magyarázta az Új Szónak Juraj Václav, a Szlovákiai Atomfelügyeleti Hivatal osztályvezetője. Szerinte azt, hogy Szlovákiát is „a harmincas csoportba” sorolták, nem rosszalló kritikaként, hanem csak az időszerű helyzet leírásaként kell felfogni. Az Európai Unió összes országa ratifikálta az erre vonatkozó egyezményt. Egyébként ha komolyan azt gondolnák, hogy Szlovákiában folyik atomfegyverek előállítására utaló tevékenység, aligha bízták volna meg az ország képviselőjét azzal, hogy irányítsa az Észak-Koreával szemben elfogadott szankciókat felügyelő ENSZ-bizottságot. El-Baradei nem sorolta fel, melyik 30 országot tartja képesnek atomfegyver előállítására, a BBC és a CNN értesülései szerint azonban Szlovákia is köztük van. Állítólag a listán szerepel Brazília, Argentína, Ausztrália, Dél-Afrika, Kanada, Svédország, Belgium, valamint a már említett Csehország és Magyarország is. Szakemberek szerint atomfegyvert három módón lehet előállítani. Először is uránércből, amelyik dúsításához rendkívül bonyolult és drága technológiára van szükség. Plutóniumból ugyancsak előállítható atombomba. Ezt az anyagot az atomerőművek kiégett fűtőelemeiből bonyolult technológiával lehet kinyerni - de ez még nem fegyver minőségű, bombának nem jó. A harmadik megoldás kutatóreaktorok átállítása plutónium gyártására, ezt az utat választotta Észak-Korea is. Ehhez egy hatalmas, ráadásul veszélyes radiokémiái üzemre is szükség van. Ha van pénz és szándék, csak idő kérdése, egy ország mikor jut el az atombombáig. Manapság már az interneten is léteznek „bombareceptek.” (sza, i-t) 80 éve jó hangulatban Fedezze fel a szlovákiai rádióadás történelmét. 2006. X. 20-én nyitjuk a Szlovák Rádió történelméről szóló állandó tárlatunkat. 1926 2006 l aO ROKOV SLOVENSKÉHO ROZHLASU| BP-6-14088
