Új Szó, 2006. október (59. évfolyam, 227-251. szám)

2006-10-25 / 246. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. OKTÓBER 25. Európai unió 13 Lavrov külügyminiszter tagadja, hogy Oroszország furkósbotként használná az energiát Süketek párbeszéde Lahtiban Sokan úgy vélik, például Václav Klaus cseh államfő is, hogy az orosz energiafüggőséget az atomenergeti­ka fejlesztésével is csökkenteni lehetne. Ez az álláspont nem túl népszerű. (TASR-felvétel) Lahti/Moszkva. A hivatalos nyilatkozatok szerint köze­lebb került az EU a tagor­szágok állam- és kor­mányfőinek múlt pénteki, informális ülése után ah­hoz, hogy az energiapoliti­kában egységes szellemben tudjon tárgyalni az unión kívüli partnerekkel. ÖSSZEFOGLALÓ A csúcstalálkozón arról vitat­koztak, az EU a világgazdaság más résztvevői felé hogyan képvi­selhet minél egységesebb energe­tikai stratégiát. Matti Vanhanen, a soros elnökséget betöltő Finnor­szág kormányfője, az ülés házi­gazdája azt mondta, egyetértést tapasztalt abban, hogy Oroszor­szággal kiegyensúlyozott, a közös érdekeken alapuló partneri kap­csolat jöjjön létre energiaügyek­ben, és ez alapuljon jogilag köte­lező, szerződéses bázison. Csakhogy Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki meghívottként részt vett a közös vacsorán, nem volt hajlan­dó aláírni azt az energiachartát, amelytől a nyugat-európaiak biz­tonságos energiaellátásuk garantá­lását remélik. Ami pedig az egysé­ges európai fellépést illeti: ez is csak vágyálom, minden ország elsősorban a saját érdekeit tartja szem előtt. Robert Fico a kétoldalú szerződések politikáját szorgal­mazza Oroszországgal, tekintettel arra, hogy Szlovákia teljes mérték­ben az orosz szállításokra van utal­va - szemben például Csehország­gal. Gyurcsány Ferenc is fontosnak tartotta, hogy Magyarország külön megállapodásokat köthessen Oroszországgal. Ő azt állította új­ságíróknak, hogy sokkal többről van szó, mint energiáról: nagy regi­onális politikai, stratégia kérdések körül forog a vita. „Oroszország meg kívánja változtatni a helyét a világban... ennek a törekvésnek az egyik eleme az energiaügy. Aki nem érti Oroszországot, és nem lát­ja, mi van az energiapolitika mö­gött, nem fog tudni megállapodni’’ - fogalmazott. A Moszkvát ért bírálatokra rea­gálva Szergej Lavrov orosz külügy­miniszter tegnap tagadta, hogy ha­zája furkósbotként használná az energiát. „Nincs olyasmink, amit egyesek energiaipari vagy gazdasá­gi bunkónak neveznek, hanem csak átlátható nemzeti fejlesztési érdekeink vannak, összhangban a környező világgal.” Lavrov hozzá­tette: Oroszország azt akarja, hogy törvényes érdekei érthetőek legye­nek európai partnerei számára az energiaszférában éppúgy, mint az úgynevezett „befagyasztott konf­liktusok” (Abházia, Dél-Oszétia, Dnyeszter-mellék) vonatkozásá­ban. „A kölcsönös függés kiterjesz­tését óhajtjuk ... a magára találó orosz biznisz európai módra visel­kedik a hazai és külföldi piacokon egyaránt.” Egy német szakértő a csúcs után megállapította: sem az EU, sem Oroszország nem hajlik a kompro­misszumokra az energiapolitiká­ban. Alexander Rahr a Vedomosz- tyi orosz lapban rámutatott: Euró­pa a még az 1990-es években kiala­kított együttműködési felfogását védelmezi, míg Oroszország egyre jobban bezárja piacát. „Az energia­ügyi egyezségek hiánya meg­kérdőjelezi a 2007 végén lejáró EU-orosz partnerségi megállapo­dást felváltam hivatott új egyez­mény megkötésének lehetőségét” - mondta Rahr, bár elképzelhetőnek vélte, hogy a két partner az utolsó pillanatban rászánja magát a köl­csönös engedményekre. (MTI, ú) Uj intézkedéscsomaggal csökkentené az EB az importált energiaforrásoktól való függőséget Elpazaroljuk a felhasznált energia egyötödét ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Az EU a múlt csütör­tökön, egy nappal a finnországi kötetlen csúcstalálkozó előtt hoz­ta nyüvánosságra az energiafo­gyasztás 2020-ig húsz százalékkal történő mérséklésére vonatkozó tervét. Andris Piebalgs, az EB energiaügyi biztosa az importált energiaforrásoktól való függőség enyhítését, a környezetvédelmi célok megvalósulását reméli a tervtől. Költséghatékony kezdeménye­zések széles körét felölelő kulcs- fontosságú intézkedések csomag­ját tartalmazza a tervezet. Egyes intézkedések az energiafogyasztó berendezések, az épületek, a köz­lekedés és az energiatermelés ha­tékonyságát fokozó lépésekre vo­natkoznak. A bizottság terve új, szigorúbb energiahatékonysági követelményeket, az energetikai szolgáltatások előmozdítását és az energiahatékonysági szem­pontból fejlettebb termékeket tá­mogató konkrét finanszírozási mechanizmusok elindítását java­solja. A bizottság ezen kívül a 20-30 élenjáró európai város polgár- mesterének részvételével egyez­ségokmányt bocsát ki, és nemzet­közi megállapodást javasol az energiahatékonyságról. A cselek­vési terv összesen 75 intézkedést tartalmaz. „Európában takarékosan kell bánnunk az energiával. A felhasz­nált energia legalább 20 százalé­kát elpazaroljuk. A takarékos energiafogyasztás révén viszont Európa hozzájárulhat az éghajlat- változás, a fokozódó fogyasztás, és az Unió határain kívülről ér­kező ásványi tüzelőanyagok prob­lémájának kezeléséhez. Az ener­giahatékonyság kulcsfontosságú Európában: ha már most lépünk, energiafogyasztásunk közvetlen költségei 2020-ig évente több mint 100 milliárd euróval csök­kenhetnek; egyúttal csaknem évi 780 millió tonna szén-dioxid gáz kibocsátását kerülhetnénk el” - mondta Piebalgs. Ezt a számítást 48 dolláros hordónkénti olajár mellett végezték el, tehát a tény­leges megtakarítás ennél nagyobb lehet. A 25 tagú EU 2005-ben 1,75 milliárd tonna olaj-egyenértékű energiát használt fel. A bizottság szerint ezt a mennyiséget 2020-ig 1,5 milliárd tonnára lehetne mér­sékelni. A következő hat év során vég­rehajtandó cselekvési terv az Eu­rópai Tanács tavaszi ülésén részt vevő állam- és kormányfők tény­leges energiahatékonysági stra­tégiát sürgető kérésére született meg. A terv kiemeli a berendezé­sek és készülékek széles körére (háztartási cikkektől, például hűtőgépektől és légkondicioná­lóktól kezdve az ipari pumpákig és ventilátorokig), illetve az épü­letekre és az energiaszolgáltatá­sokra érvényes energiahaté­konysági minimum-követelmé­nyek jelentőségét. A hatékony­ságra vonatkozó besorolási és jelzési rendszerekkel együtt al­kalmazott energiahatékonysági minimum-követelmények ered­ményes eszközként használha­tók a nem hatékony termékek pi­acról történő kivonásához, a fo­gyasztók leghatékonyabb termé­kekről való tájékoztatásához és az energiafelhasználás szem­pontjából hatékonyabb piac kia­lakításához. Az új és felújított épületek teljesítményére vonat­kozó minimum-követelményeket a későbbiekben határozzák meg. A rendkívül alacsony energiafo­gyasztású épületek (passzív há­zak) elterjedését is népszerűsíte­ni fogják. A terv a villamosáram fejleszté­se, szállítása és elosztása során keletkezett veszteség csökkenté­sében rejlő lehetőségekre is fel­hívja a figyelmet. Célzott intézke­déseket javasol annak érdekében, hogy növeljék mind az új, mind a A villanyáram szállítása és elosz­tása során keletkezett veszteség is jelentős (Jón Krošlók felvétele) már meglévő energiatermelési kapacitás hatékonyságát, és csök­kentsék a szállítási és elosztási veszteségeket. A bizottság a közlekedés na­gyobb energiahatékonysága érde­kében is átfogó intézkedéscsoma­got terjesztett elő. A terv megál­lapítja, hogy az energia-megtaka­rításhoz elsősorban a járművek hatékony üzemanyag-felhaszná­lását kell biztosítani, fejleszteni kell a tisztább gépkocsik piacát, gondoskodni kell a megfelelő ab­roncsnyomásról, és hatékonyabbá kell tenni a városi, vasúti, tengeri és légi közlekedési rendszert. A terv a közlekedési szokások meg­változtatásának jelentősségére is kitér. Számos további javaslattal szol­gál a dokumentum azzal kapcso­latban, hogyan lehetne többek kö­zött oktatás vagy képzés révén fel­hívni a figyelmet a hatékony ener­giafelhasználásra. A terv végül az energiahatékonysági kérdések globális szintű, nemzetközi part­nerségi megállapodások kereté­ben történő megvitatásának je­lentősségére is kitér. Ha a cselekvési terv teljes egé­szében megvalósul, hozzájárul­hat az unió versenyképességének fejlődéséhez, magasabb életszín­vonalat biztosíthat az uniós ál­lampolgárok számára, növelheti a foglalkoztatottságot, és fokozhat­ja az új, energiahatékony techno­lógiák kivitelét. Energiafogyasz­tási szokásaink szerény mértékű megváltoztatásával pedig egyéni szinten pénzt takaríthatunk meg, javíthatjuk környezetünk állapo­tát, és a közös európai célok meg­valósításából is kivehetjük ré­szünket. (MTI, euractiv.hu, ú) _______ RÖVIDEN Át alakul az együttműködés Budapest. A visegrádi országok villamosenergia-rendszereinek irányítói 2006. december 31-i hatállyal megszüntetik a CENTREL-t mint formális szervezetet. A jövőben rendszeres felső szintű találko­zók keretében hangolják majd össze a közös témákat, szükség sze­rint szakértői egyeztetésekkel kiegészítve. A cseh, lengyel, szlovák és magyar villamosenergia-rendszerek irányítói 1992-ben hozták létre a CENTREL szervezetet. A legfontosabb cél azoknak a feltételeknek a teljesítése volt, amelyek révén a négy ország villamosenergia hálóza­tát az európai rendszerhez (UCTE) lehetett kapcsolni. (MTI) Már magyarul is olvasható Budapest. Az Egészség-EU néven beindított európai közegész­ségügyi portál már magyarul is felvilágosítást nyújt a nagyközönség számára. David Mann, a weboldal egyik fejlesztője a http://he- alth.europa.eu internetes címen elérhető portált bemutatva elmond­ta: nemcsak a téma iránt érdeklődők, illetve a betegek találhatják meg könnyen az általuk keresett információt, hanem a szakértő fel­használók, az egészségügyi szakemberek és a politikai döntéshozók is. A weblap 47 különböző egészségügyi témában, hat témakörben szolgál tájékoztatással. A témakörök az egyén egészségét, életmód­ját, környezetét, egészségi problémáit, valamint az egészségi ellátást ölelik fel, továbbá az Európai Unió egészségi intézkedéseit, kutatási programjait, egészségügyi statisztikáit is bemutatják. (MTI) Európát választják az USA helyett Brüsszel. Egy amerikai tanulmány adatai azt mutatják, a külföldi diákok egyre inkább brit, német, francia vagy japán egyetemeket vá­lasztanak az amerikai oktatási intézmények helyett. Adataik szerint a külföldi diákok számának növekedését illetően az első hat ország közül az USA-ban regisztrálták a legalacsonyabb növekedést 1999 és 2005 között, 17 százalékot. Ugyanezen időszak alatt a külföldi diá­kok száma Japánban 108 százalékkal, Franciaországban 81, Német­országban 46, Ausztráliában 42, Nagy-Britanniában 29 százalékkal nőtt. Kína küldi a legtöbb diákot a vüág más országaiba. Az európai térség egyre kedvezőbb pozíciója - az amerikai felmérés szerint - an­nak köszönhető, hogy az EU-ba jól kidolgozott közösségi és nemzeti stratégiával vonzzák a diákokat, (euractiv.hu) Új uniós talajvíz-direktíva Strasbourg. Az Európai Parlament és az EU-államok kormá­nyai hosszas tárgyalások után megállapodásra jutottak arról, hogy 2015-re milyen minőségi követelményeket kell elérni a talaj­vizeknél, amelyek az intenzív földművelés miatt számos EU-régió- ban nagyon szennyezettek. Az EU-irányelv kötelezi a tagállamo­kat, folyamatosan ellenőrizzék a területük alatt lévő vizek minőségét, s számolják fel e vizek szennyezését. Az új szabályozás egységes normákat állapít meg a nitrát- és a növényvédőszer-tar- talomra, méghozzá úgy, hogy ezek a normák megfelelnek az ivó­víz esetén előírt szinteknek. (MTI) Leginkább itáliai szőlősgazdák berzenkedtek Ha tokaji, akkor magyar ÖSSZEFOGLALÓ Párizs. Franciaor­szág nevében az El­zászi Borok Szakma­közi Tanácsának el­nöke, Georges Wes- pieser a hónap közepén ünnepé­lyes keretek között végleg lemon­dott a Tokay név használatáról. Ez­zel - több száz éves „bitorlás” után - a magyar Tokaji márka javára visszaszolgáltatta azt Magyaror­szágnak. Az Európai Közösséggel 1993-ban kötött magyar bormeg­állapodás értelmében a Tokaji márkanevet Magyarországon kívül egyeden uniós ország sem hasz­nálhatja 2007. március 31. után. (Kétoldalú megállapodás alapján Szlovákia bizonyos mértékben használhatja a megjelölést.) „A magát a bor és a sajt hazájának tar­tó Franciaország a legmélyebben tiszteletben tartja a gasztronómiai márkanév értékét, ezért a Tokaji ünnepélyes visszaadásával kívánta hangsúlyozni a 13 évvel ezelőtt aláírt bormegállapodás jelentősé­gét” - mondta az ünnepségen Je- an-Louis Vézien, az elzászi szerve­zet igazgatója. Az egyik leghíresebb francia szá­raz fehérbor, a Tokay Pinot gris tör­ténete több száz évre nyúlik vissza. A legenda szerint Schwendi Lázár báró 1565-ben honosította meg el­zászi birtokán a Tokajból hozott szőlővesszőket. Későbbi feljegyzé­sek szerint viszont az eleinte Grau­er Tokayer nevet viselő Pinot gris Burgundiából származik, s így lett a neve háromszáz évvel ezelőtt To­kay, később Tokay d’Alsace majd Tokay Pinot gris. Franciaország és Magyarország között már a húszas években megkezdődtek a tárgyalá­sok: a Tokaji név kizárólagos hasz­nálatért cserébe Magyarország 1926-ban lemondott a Magyar ko­nyaknak nevezett pálinka gyártá­sáról. Az Európai Közösség először 1980-ban foglalt állást Magyaror­szág javára, de a hivatalos megál­lapodásra még 13 évet kellett vár­ni. Az 1993. november. 23-án alá­írt bormegállapodás még további 13 évig engedélyezte, hogy Ma­gyarország területén kívül az elzá­szi bor használhassa a Tokay elne­vezést, de 2007. április 1-től az már csak Pinot gris néven lesz forgal­mazható. ^ A bormegállapodás az olaszor­szági Friuli-Venezia Giulia tarto­mányban termelt Tocai íriulano nevű borra is vonatkozik. Az itáliai szőlősgazdák viszont az elzásziak­nál nehezebben fogadták el a meg­állapodást, s az Európai Legfelsőbb Bírósághoz fordultak jogorvosla­tért, amely szeptember 25-én hozta meg végső döntését. Ennek értel­mében a magyar borászok 2007. április elsejétől az EU-ban teljes vé­delmet éveznek a Tokaji márkanév­re, s az olaszoknak is le kell monda­niuk annak használatáról. A névhasználat védelmét az USA-val és Ausztráliával is rendez­ték. Az ausztrál bortermelők 2010-ig, az amerikaiak pedig még 2016-ig használhatják a Tokaji márkanevet, de üyen nevet viselő borokat nem forgalmazhatnak az EU tagállamaiban. (MTI, ú) TOKAJI

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents