Új Szó, 2006. október (59. évfolyam, 227-251. szám)
2006-10-03 / 227. szám, kedd
6 Fókuszban: önkormányzati választások aaagyarországon ÚJ SZÓ 2006. OKTÓBER 3. www.ujszo.com Megyei közgyűlések összetétele Baranya megye Fidesz-KDNP 52,5% MSZP 40% Bács-Kiskun megye Fidesz-KDNP 60,87% MSZP 30,43% Békés megye Fidesz-Gazdakörök-KDNP 60% MSZP 37,5% Borsod-Abaúj-Zemplén megye Fidesz-KDNP 54,24% MSZP 45,76% Csongrád megye Fidesz-KDNP 50% MSZP-SZDSZ 40% Fejér megye Fidesz-KDNP 55% MSZP 35% Győr-Moson-Sopron megye Fidesz-KDNP 63,41% MSZP 29,27% Hajdú-Bihar megye Fidesz-KDNP 57,5% MSZP 32,5% Heves megye Fidesz-KDNP 50% MSZP 50% Jász-Nagykun-Szolnok megye Fidesz-KDNP 55% MSZP 35% Komárom-Esztergom megye Fidesz-KDNP 52,5% MSZP 37,5% Nógrád megye Fidesz-KDNP 55% MSZP 40% Pest megye Fidesz-KDNP 53,75% MSZP 35% Somogy megye Fidesz-KDNP 50% Somogyért Egyesület 25% MSZP-SZDSZ 25% Szabolcs-Szatm.-Bereg megye Fidesz-Magosz-N. Fórum 54,17% MSZP 35,42% Tolna megye Fidesz-KDNP 60,98% MSZP 34,15% Vas megye Fidesz-KDNP 62,5% MSZP 27,5% Veszprém megye Fidesz-KDNP 57,5% MSZP-SZDSZ 37,5% Zala megye Fidesz-KDNP 62,5% MSZP 27,5% Eredmények Budapesten Demszky Gábor (SZDSZ-MSZP) 362 289 46,86% Tarlós István (Független jelölt) 349 412 45,20% Katona Kálmán (MDF) 46 367 6,00% Zsinka László (MIÉP) 10 791 1,40% Székely Péter (MUNKÁSPÁRT) 4212 0,54% A megyei jogú városok eredményei Debrecen Kosa Lajos (FIDESZ) Bazsa György (MSZP) 54 690 15 800 73,90% 21,35% Győr Borkai Zsolt (FIDESZ-KDNP) Kun András (MSZP-SZDSZ) 27199 19 301 49,53% 35,15% Kaposvár Szita Károly (FIDESZ-KDNP) Kolber István (MSZP-SZDSZ-KSE) 20 202 10 286 66,26% 33,74% Kecskemét Zombor Gábor (FIDESZ) Szécsi Gábor (SZDSZ-MSZP) 24 238 16 641 58,10% 39,89% Miskolc Káli Sándor (MSZP-SZDSZ) Kriza Ákos (FIDESZ-KDNP-MDF) 37 022 26 639 56,31% 40,51% Pécs Tasnádi Péter (MSZP) Páva Zsolt (FIDESZ-KDNP-ÖPÉE) 28 295 28 008 47,67% 47,19% Sopron Fodor Tamás (FIDESZ-KDNP) Walter Dezső (MSZP-SZDSZ) 10 715 9919 44,08% 40,81% Szeged Botka László (MSZP-SZDSZ) Oláh János (FIDESZ-KDNP) 35 882 23 629 57,85% 38,09% Székesfehérvár Warvasovszky Tihamér (MSZP-SZDSZ-FPE) Karsai Béla (független jelölt) 23 071 21 543 50,55% 47,20% Szolnok Szalay Ferenc (FIDESZ-KDNP) Vass Lajos (MSZP) 15644 15383 48,68% 47,87% Szombathely Ipkovich György (MSZP-SZDSZ) Molnár Miklós (FIDESZ-KDNP-Pro Savaria) 13808 13486 43,60% 42,58% Tatabánya Bencsik János (FIDESZ) Lukács Zoltán (MSZP) 12952 11196 52,77% 45,62% Sólyom szerint a miniszterelnök „megengedhetetlen eszközöket használt fel, hogy a hatalmát megtartsa" Gyurcsány bizalmi szavazást kér Elsöprő győzelmet aratott a vasárnapi önkormányzati választáson a magyarországi ellenzék. Sólyom László szerint így nem mehetnek tovább a dolgok, Orbán Viktor pedig 72 órás ultimátumot adott a miniszterelnök leváltására. Gyurcsány Ferenc péntekre bizalmi szavazást kért maga ellen a Parlamentben. KISS TIBOR NOÉ A kormánykoalíció több polgár- mesteri helyet szerzett Budapesten, mint az ellenzék, Demszky Gábor pedig megkezdheti ötödik - bejelentése szerint utolsó - főpolgármesteri ciklusát a főváros élén: nagyjából ennyi, aminek örülhetnek a Magyar Szocialista Párt (MSZP) és a Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) háza táján. Bajból azonban annál is több van. Számos vezető értelmiségi után Kis János filozófus is arra a megállapításra jutott a Magyar Hírlap hasábjain, hogy a miniszterelnök Letette a voksát (TASR/EPA-felvétel) számára elkerülhetetlen, hogy bizalmi szavazást kérjen maga ellen. Az SZDSZ egykori elnöke csatlakozott Sólyom László köz- társasági elnökhöz, aki a választások utáni első pillanatban - a szocialisták és szabad demokraták számára túlzottan is - határozottan minősítette a kormányfőt: Sólyom szerint Gyurcsány Ferenc „megengedhetetlen eszközöket használt fel, hogy a hatalmát megtartsa”. A köztársasági elnök sokak szerint nyilvánvalóan azt kívánta üzenni Gyurcsány Ferencnek, hogy mondjon le a miniszter- elnöki pozícióról. A kormánypártok az említett sikereik mellett gyakorlatilag minden más területen katasztrofális vereségeket szenvedtek, ráadásul korábban sikeres szocialista és szabad demokrata városvezetők is megalázó különbséggel maradtak alul jobboldali riválisaikkal szemben. Gyurcsány Ferenc választások utáni első nyilatkozatában kifejtette, hogy az önkormányzati választások nem befolyásolják a parlamenti erőviszonyokat, de ismét megjegyezte, hogy érti a szavazók üzenetét. Tegnap kora délután viszont már azt jelentette be, hogy péntekre bizalmi szavazást kér maga ellen az országgyűlésben. A bizalmi szavazás azonban a kommentárok szerint nem sokat változtat a helyzeten. Amennyiben a szocialista-szabad demokrata többség igent mond Gyurcsány Fe- rencre (ahogy ezt ígéri), gyakorlatilag semmi sem változik. Orbán Viktor, a Fiatal Demokraták Szövetségének (FIDESZ) elnöke a procedúrát egyenesen „ócska trükknek” minősítette. Orbán csütörtök délután 13 óráig adott haladékot a kormánypártoknak arra, hogy leváltsák a miniszterelnököt. Ha ez nem történik meg, a Fidesz pénteken délután a Kossuth térre hívja az embereket, hogy ott fejezzék ki békésen a véleményüket a kialakult helyzetről. A legnagyobb ellenzéki párt elnöke megismételte a szakértői kormányra tett korábbi javaslatát, és kijelentette, hogy Gyurcsány maradása esetén az ország gazdasági és morális válságáért egyedül a szocialistákat terheli a felelősség. Az Indexnek nyilatkozó politológus, Török Gábor szerint is kicsi a valószínűsége annak, hogy a kormánypártok megvonják a bizalmukat Gyurcsány Ferenctől. Amennyiben mégis ez történne, akkor az államfő egy, a koalíciós pártok által közösen megnevezett személyt kéme fel miniszterelnöknek, akit a parlamenti többség megválaszthat. Ha a két párt nem tudna közös jelöltben megegyezni, akkor Sólyom László maga nevezhetné meg jelöltjét a miniszterelnöki posztra. Az országgyűlés feloszlatására, és új választások kiírására akkor kerülhetne sor, ha a köztársasági elnök jelöltjét a parlament negyven napon belül nem fogadja el. A kiszivárgott Gyurcsány-beszéd miatt a szabad demokratákat is jelentősen megbüntették a szavazók Liberális kudarcok, MDF-es előretörés ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az önkormányzati választások egyértelmű vesztese a kormány- koalíció, meglepő módon azonban a Szabad Demokraták Szövetsége nagyobb veszteségeket könyvelhetett el, mint a szocialisták. A szabad demokraták leginkább az fájlalhatják, hogy három megyei jogú várost irányító polgármesterüket is elveszítették vasárnap, akik 1990 óta folyamatosan településük első emberei. Az SZDSZ immár egyetlen megyei jogú városnak sem ad polgármestert. A Gyurcsány-beszéd miatt az SZDSZ-t is jelentősen megbüntették a szavazók. A szabad demokraták mindössze kilenc megyei közgyűlésben szereztek mandátumot, ebből három helyen az MSZP-vel közösen indultak. A budapesti közgyűlésbe bejutottak ugyan a liberálisok, de közgyűlési helyeik száma tizenhatról Itilenc- re csökkent. Eközben lassan tényleg igaz lesz a Magyar Demokrata Fórum szlogenje arról, hogy ők a harmadik erő Magyarországon. A párt 1990 után először jutott be önállóan a budapesti közgyűlésbe, három képviselővel, ráadásul 11 megyei közgyűlésbe is bejutottak, átlépve a négyszázalékos küszöböt. A párt számára ugyanakkor kellemetlen meglepetés lehetett, hogy főpolgármester-jelöltjük, Katona Kálmán „csak” hat százalékot szerzett vasárnap. Ezzel együtt egyre inkább úgy tűnik, hogy amíg a „kispártok” közül az SZDSZ választásról választásra egyre rosszabbul szerepel, addig az MDF feljövőben van. Ha az SZDSZ a jövőben nem tud javítani a helyzetén vidéken, az a párt lassú eltűnéséhez is vezethet. Mint ahogy eltűnt a politikai térképről a MIÉP is. Csurka István pártja egy dologban az SZDSZ- hez hasonlít: a MIÉP szavazótáborának túlnyomó része is Budapesten található. A pártnak nem sikerült átlépnie a négy százalékos küszöböt, így a párt sem a budapesti közgyűlésbe, sem a megyei jogú városok-, illetve a megyei közgyűlések testületéibe sem delegálhatja jelöltjeit. A polgármesterek versenyében született néhány szoros eredmény is. Legtovább a pécsiek lehettek bizonytalanok a választás kimenetelét illetően, ahol a szocialista Tasnádi Péter alig fél százalékkal (körülbelül 200 szavazattal) előzte meg riválisát, a korábban már a város élén álló Páva Zsoltot. Tasnádi egyébként a korábbi, nagy tekintélyű szocialista városvezető, Toller László autóbalesete miatt kerülhetett a város élére. Kiélezett volt a küzdelem Szolnokon is, ahol a fideszes Sza- lay Ferenc alig egy százalékkal győzte le a Magyar Állami Operaház miniszteri biztosát, a szocialista Vass Lajost. Nem kellett viszont sokat izgulnia néhány kipróbált jobboldali városvezetőnek. Hódmezővásárhelyen Lázár János, Kaposváron Szita Károly szerezte meg a szavazatok több mint kétharmadát; Debrecenben pedig Kosa Lajos majdnem azok háromnegyedét. (k-t-n) A budapesti fölényes kormánypárti siker már a múlté, Demszky Gábor épp hogy csak nyert Szinte minden szinten a jobboldal győzött ÚJ SZÓ-ELEAAZÉS A vasárnapi önkormányzati választások egyértelmű ellenzéki győzelmet hoztak. Bár a pártok első reflexióikban igyekeztek bizonygatni a saját sikerességüket, ezúttal vitathatatlan a Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz) és a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) koalíciójának sikere. Az elemzők általában négy szintet különböztetnek meg az önkormányzati választási rendszerben: ezeken a szinteken egyértelműen meg lehet állapítani, hogy mely pártok tekinthetők a választások győzteséinek. Az első üyen szint a főváros. Budapesten négy évvel ezelőtt fölényes kormánypárti siker született. Ä Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége most is (SZDSZ) megőrizte előnyét, de a Budapest-térkép már nem annyira piros, mint négy évvel ezelőtt. Már Pest is elveszítette az egyértelmű szocialista dominanciáját: három fideszes jelölt is győzni tudott a Duna bal partján szocialista riválisával szemben, az V, XVI. és XVII. kerületben. A szocialisták és a szabad demokraták a huszonháromból ezúttal tizenhárom polgármesteri helyet szereztek, a Fidesz-KDNP jelöltje pedig nyolcat, több helyen is a legutóbb még győztes polgármestereket megelőzve. Két helyen megtartotta pozícióját a független jelöltként induló polgármester. A főpolgármester-választást Demszky Gábor minden eddiginél kisebb különbséggel nyerte meg. Az ötödször megválasztott'főpolgármester mindössze alig két százalékkal előzte meg a független- ként, de a Fidesz támogatásával induló korábbi III. kerületi városvezetőt, Tarlós Istvánt. Demszky négy évvel ezelőtt még 11 százalékkal előzte meg az akkor még függetlenként induló (mára már Fidesz- alelnök) Schmitt Pált, ráadásul akkor az MSZP is önálló jelöltet indított a 13 százalékot szerző Gy. Németh Erzsébet személyében. A budapesti önkormányzatban pedig a Medián Közvéleménykutató Intézet által is megjósolt patthelyzet alakult ki: a kormánypártok és az ellenzékiek egyaránt 33- 33 képviselőt küldhetnek a fővárosi közgyűlésbe. A kormánypárti többség azonban megmarad a testületben, ugyanis Demszky Gábor várhatóan lemond a saját mandátumáról, ezzel egy fős többséget szerezve a koalíciónak. A listás szavazatok alapján Budapesten is a Fidesz győzött (30 képviselő), megelőzve az MSZP-t (24), az SZDSZ-t (9) és az MDF-et (3). A Fidesz ráadásul megdöntött egy rekordot is: 1990 óta soha nem fordult elő, hogy a fővárosi közgyűlésbe egy párt ennyi képviselőt küldjön. A megyei jogú városokat tekintve még látványosabb a Fidesz előretörése. Négy évvel ezelőtt a 22 megyei jogú városból mindössze hat helyen adták a polgár- mestert az ellenzéki pártok, most azonban ez a 16:6-os arány megfordult. A vasárnapi eredmények szerint jelenleg a Fidesznek van 16 polgármestere, ugyanis több városban megszerezték a polgármesteri pozíciót a korábbi kormány- párti polgármesterektől: hét helyen (Eger, Érd, Győr, Nagykanizsa, Salgótarján, Sopron, Szolnok) a szocialisták, három helyen (Békéscsaba, Szekszárd, Veszprém) a szabad demokraták polgármesterét legyőzve. A választási rendszer harmadik és negyedik szintjén a legszembetűnőbb az ellenzék térnyerése. A megyei közgyűlések összetételében egyenesen taroltak a jobboldali pártok: a tizenküenc megyéből tizennyolcban abszolút többséget szerzett a Fidesz-KDNP. A budapesti kormányzati többség mellett Heves megyében állt elő az az érdekes helyzet, hogy a közgyűlésben mindkét oldalnak ugyanannyi képviselője lesz jelen. Az eredmények alapján várhatóan a 23 megyei jogú város és a 23 budapesti kerületi önkormányzat közül 13 helyen (például a III. és IV. kerületben, Székesfehérvárott, Nyíregyházán vagy Szombathelyen) alakul ki az a szituáció, hogy a polgármestert adó párt nem tudja biztosítani a többséget a képviselő- testületben. A közgyűlések összetétele minden esetben más és más, egy azonban közösnek tűnik: a polgármesterek számára a civil szervezetek képviselői itt megkerülhetet- lenek. A megyei jogú városokban született választási eredményeket bemutató listánk terjedelmi okokból nem teljes. (KTN)
