Új Szó, 2006. október (59. évfolyam, 227-251. szám)

2006-10-23 / 244. szám, hétfő

4 Külföld ÚJ SZÓ 2006. OKTÓBER 23. www.ujszo.com RÖVIDEN Elnökválasztás Bulgáriában Szófia. Elnökválasztás kezdődött tegnap Bulgáriá­ban. A voksolás legnagyobb esélyese a jelenlegi államfő, a szocialista Georgi Parvanov. Megválasztása esetén 5 évig töltheti be a tisztséget, így az ő elnöksége idején csatlakoz­hat az Európai Unióhoz Bul­gária. Közvélemény-kutatás­ok alapján már az első fordu­lóban megszerezheti a szava­zatok több mint 50 százalé­kát. Legesélyesebb ellenfelei Volen Sziderov, a naciona­lista Roham párt jelöltje és a néppárti Nedelcso Berenov, az Alkotmánybíróság elnö­ke. (MTI) Még több pápai megbánás Vatikánváros. Szívélyes üdvözletét fejezte ki a muzul­mánoknak, és együttérzéséről biztosította az Irakban dúló erőszak ártadan áldozatait XVI. Benedek pápa. Az egy­házfő tegnap a vatikáni Szent Péter téren elmondott úran­gyala imádságában szólt a mu­zulmánokhoz, a végéhez köze­ledő muzulmán böjthónap, a ramadán alkalmából. (MTI) Irán ismét fenyegetőzik Teherán. Irán meg fogja tenni a „megfelelő” válaszlé­péseket, ha az ENSZ Bizton­sági Tanácsa szankciókat vet ki rá atomprogramja miatt - jelentette Iti az iráni külügy­minisztérium szóvivője teg­nap Teheránban. A nagyha­talmak tisztában vannak az­zal, hogy büntetőintézkedé­sek bevezetése „következmé­nyekkel járna a két félre néz­ve, valamint regionális és nemzetközi viszonylatban” - mondta Mohammed Ali Hoszeini. (MTI) Szakadárok merénylete Narativat. Pokolgép rob­bant tegnap Thaiföld déli ré­szén. A detonáció következté­ben egy katona életét vesztet­te, tizenegyen megsérültek. Az ötkilós robbanószerkezetet a merénylők egy szemetesbe rej­tették, s akkor hozták műkö­désbe, amikor alamizsnát gyűjtő buddhista szerzetese­ket kísérő katonák elhaladtak mellette. A délkelet-ázsiai or­szág többségében muszlimok lakta déli részén szakadárok 2004 elején indítottak felke­lést. A függetienségi harc eddig több mint 1700 ember életét követelte. (MTI) Korlátozásokat vezetnének be London. A brit kormány felhagy a nyitott kapuk politi­kájával, és korlátozni fogja a román és bolgár állampolgá­rok munkavállalását a két or­szág januári EU-csatlakozása után - írta a The Observer. A lap által idézett magas rangú londoni kormányforrás sze­rint a belügyminisztérium „meglehetős egyértelműség­gel világossá tette azon néze­tét”, hogy korlátozásokra van szükség. (MTI) Folytatódnak a palesztin belharcok a Gázai-övezetben. Ezúttal a palesztin biztonsági erők egyik tagja vesztet­te életét a radikális Hamász fegyvereseivel vívott összecsapásban a hétvégén. Korábban ismeretlenek tüzet nyitottak a palesztin kormányfőt kísérő gépkocsikonvoj egyik járművére; a miniszterelnök autóját nem érte lövés. (AP-felvétel) Október az év legvéresebb hónapja Irakban Taktikát váltana Amerika? ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad/Washington. 2003 óta majd 2800 amerikai katona halt meg Irakban. Az Egyesült Ál­lamok elnöke magas rangú kato­nai vezetőkkel konzultált a hétvé­gén arról, hogyan lehetne megfé­kezni az erőszakot, milyen takti­kai változtatásokra lenne szük­ség. Az elnök a konzultáció előtti szokásos heti rádióüzenetében el­ismerte, hogy Irakban rendkívüli módon elszabadult az erőszak. Csupán októberben 80 amerikai katona halt meg a harcokban. És ez a hónap 2003 óta az egyik leg­több áldozatot követelő időszak az amerikaiak számára. Bush szombaton a tábornokkal egyeztetett, aki az amerikai köz­ponti parancsnokság részéről fel­ügyeli az iraki háborút, valamint mintegy másfél órás videokonfe­rencia révén konzultált Dick Cheney alelnökkel, Donald Rums­feld védelmi miniszterrel, fehér házi tisztségviselőkkel, és Irakban szolgáló amerikai katonai veze­tőkkel. A Fehér Ház szóvivője szerint a konzultáció az ellenfél jellegéről, az iraki kihívásokról és a straté­gia hatékonyabb megvalósításá­ról szólt. S míg Bush a taktika megváltoztatásáról, illetve ennek a változtatásnak az elkerülhetet­lenségéről beszélt, addig a Fehér Ház a szóvivő útján fontosnak látta hangsúlyozni, hogy az iraki stratégia megváltoztatásáról szó sincs. Eközben arrogánsnak és osto­bának nevezte az amerikai kül­ügyminisztérium közel-keleti osz­tályának egyik igazgatója az Egyesült Államok iraki magatar­tását az al-Dzsazíra katari székhe­lyű arab hírtévé tegnapi jelentése szerint. A húré reagálva Sean McCormack külügyi szóvivő egye­dül annyit közölt, az érintett ta­gadja, hogy ezt mondta volna, (rád, gon) Tüntetés is lesz a megemlékezések mellett - a demonstrálok azt ígérik, hogy részükről nem lesz rendbontás Ötvenhat nemzetközi delegáció Budapest. Többen nem fog­tak kezet Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel és a Szili Katalin házelnökkel tegnap délelőtt az állami kitünteté­sek átadása alatt a Parla­mentben. KISS TIBOR NOÉ Először Dr. Tersztyánszkyné Dr. Vasadi Éva volt alkotmánybíró nem köszöntötte a miniszterelnököt és a házelnök asszonyt, majd még kö­rülbelül tízen, a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége (POFOSZ) és a Történelmi Igazságtétel Bizottság (TIB) tagjai. Közben ötvenhat nemzetközi delegáció érkezett Budapestre az 1956-os forradalom ötvenedik év­fordulója alkalmából. A mai hivata­los ünnepség a Kossuth téren kez­dődik majd, de a Parlament előtt jelen lesznek - igaz, kordonnal kö­rülvéve - a Gyurcsány Ferenc mi­niszterelnök távozását követelő tüntetők is. Az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulója alkalmából ma minden eddiginél nagyobb ün­nepségsorozat zajlik majd. A meg­emlékezések egészen november 4- ig tartanak majd, a programban fo­tó- és óriásplakát-kiállítások, kü­lönböző térinstallációk is szerepel­nek majd: a Múzeum vonat ‘56 - gördülő történelem című kiállítás során például korabeli tárgyakat, fotókat és harci járműveket tekint­hetnek meg az ország húsz városá­ban az érdeklődők. Az október 23-i eseményekre stílszerűen ötvenhat nemzetközi delegáció érkezik Budapestre, egyedül Dominique de Villepin francia miniszterelnök nem jelenik meg a meghívottak közül. Távol- maradását belpolitikai okokkal magyarázta, így Franciaországot Catherine Colonna Európa-ügyi miniszter képviseli majd. A norvég és spanyol király, különböző állam- és kormányfők mellett Jósé Ma­nuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, Jaap de Hoop NATO-főtit- kár és George Pataki New York ál­lam magyar származású kormány­zója is meghívást kapott Magyaror­szágra, ahol egyébként még sosem tartózkodott egyszerre ennyi ma­gas rangú külföldi vendég. Ä dele­gációk érkezése a hétvégén már ko­moly fennakadásokat okozott Bu­dapest belvárosában, de a legna­gyobb bonyodalmat a Kossuth téri rendezvények megszervezése okozta. Gyurcsány Ferenc minisz­terelnök ellen szeptember óta tart a tüntetés a Parlament déli bejárata előtti téren, ami a rendőrség sze­rint komoly rizikófaktort jelent a hivatalos Kossuth téri ünnepségso­rozattal egy időben. A tüntetők és a rendőrség között hetek óta tartó huzavona a felek pénteki megálla­Az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulója alkalmából minden eddiginél nagyobb ünnepséget rendeznek. podásával lezárult. Eszerint a rend­őrség a korábbi tervek ellenére mégsem ürítteti ki a Kossuth teret. Ugyanakkor minden érintett hang­súlyozza a biztonság fenntartá­sának fontosságát is, ezért a rend­őrség kordonnal keríti be a tünte­tők által alaposan „elhasználd’, és a Fővárosi Közterület-fenntartó öt­száz embere által a hétvégén kezelt területet. A tüntetők létszámát te­hát a rendőrség nem korlátozza: korábban száz főben maximálták volna a demonstrálok létszámát. Ráadásul a rendőrök szerint a tün­tetők különleges biztonsági kocká­zatot jelentő sátrainak elbontását sem kezdeményezik. A kordon fel­húzása azonban az éppen a téren tartózkodóknak nem nyerte el a tetszését, igaz, a rendőrök munká­ját egyszer sem akadályozták meg. A tüntetők egyébként megígérték, hogy az ünnep méltóságához híven viselkednek majd. A pártok is megünneplik a forra­dalom ötvenedik évfordulóját. A Fi­desz 16 órakor az Astoriánál tartja megemlékezését, amelyen Orbán Viktor, a párt elnöke mellett beszé­det mond Wilfried Martens, az Eu­rópai Néppárt elnöke is. A szabad- demokraták 13 órakor emlékeznek majd egy szál vúággal a Rákoske­resztúri Köztemető 301. parcellájá­nál, a Magyar Demokrata Fórum pedig a Tüdy Alapítvánnyal közö­sen avatja fel az 1946 és 1948 kö­zött a köztársasági elnöki pozíciót betöltő, majd nyolc éven keresztül házi őrizetben tartott losonci szüle­tésű Tildy Zoltán emléktábláját. Izrael nem enged Folytatódnak a berepülések Jeruzsálem. Az izraeli katonai repülőgépek folytatni fogják bere­püléseiket Libanon légterébe, mert nem szűnt meg a fegyverek becsempészése a libanoni Hez­bollah síita szervezet gerilláinak - jelentette ki tegnap Amír Perec iz­raeli védelmi miniszter. Perec ál­lásfoglalása az izraeli kabinet ülé­sén hangzott el néhány nappal azután, hogy az ENSZ libanoni békefenntartóinak parancsnoka a Hezbollah és Izrael között nyáron kitört háborúnak véget vető ENSZ-határozat egyértelmű meg­sértésének nevezte az izraeli lég­térsértéseket. Az izraeli védelmi miniszter „egyre sokasodó hírszerzési érte­sülésekre” hivatkozva a libanoni kormányt vádolta azzal, hogy nem hajtja végre a tűzszüneti ha­tározatban foglaltakat, amikor nem akadályozza meg a szíriai és iráni támogatóktól érkező fegyve­rek eljutását a Hezbollahhoz. „A berepülések jogossága ezért egyre nagyobb” - mondta. Perec hangsúlyozta: az ENSZ- erők azt a feladatot kapták, hogy a Hezbollah ellen lépjenek fel, nem pedig Izrael ellen. Nagyot buktak az ismert személyiségek, köztük a csallóközi származású Bugár Imre egykori diszkoszvető világbajnok is Tarolt a jobboldal Csehországban, jól szerepeltek a függetlenek KOKES JÁNOS Prága. A Polgári Demokratikus Párt (ODS) nagy sikerét hozta a hétvégi helyhatósági és részleges szenátusi választás Csehország­ban. A Cseh Statisztikai Hivatal ál­tal a hétvégén nyilvánosságra ho­zott adatok szerint a parlamenti pártok közül az ODS kapta a leg­több szavazatot és a pártok között övé a legtöbb önkormányzati kép­viselői mandátum is. A szavazatokat tekintve a máso­dik helyen a Cseh Szociáldemokra­ta Párt (ČSSD), míg a harmadikon a Kereszténydemokrata Unió- Csehszlovák Néppárt (KDU-ČSL) áll. Cseh- és Morvaország Kommu­nista Pártja (KSČM) a negyedik. Ami az összes önkormányzati mandátum megoszlását illeti, más a helyzet. A mandátumok 60 szá­zalékát végül is különféle helyi szö­vetségek, függetlenek szerezték meg. A polgári demokratáké a ön- kormányzati képviselői mandátu­mok több mint 11 százaléka. A ke­reszténydemokraták kapják a man­dátumok nyolc, míg a szociálde­mokraták és a kommunisták hét­hét százalékát. A négy évvel ezelőtti önkor­mányzati választáshoz képest az ODS jelentősen megerősödött, s mérsékelt sikert könyvelt el a ČSSD is. Az eddiginél valamivel kevesebb önkormányzati képviselőjük lesz a jövőben a kereszténydemokraták­nak és a kommunistáknak. Az ODS megerősítette pozícióit a nagyvárosokban, s vezető pozíció­ra tett szert Prágában, Brünnben, Ostraván és Pilzenben. Prágában, ahol eddig az ODS-ČSSD nagykoa­líció volt „kormányzati” pozíció­ban, ezentúl a polgári demokraták­nak több műit ötven százalékos többségük van, tehát egyedül is kormányképesek. A cseh főváros­nak most első ízben lesz egyszínű, jobboldali vezetése. A részleges szenátusi választás első fordulójá­ban a polgári demokraták taroltak. A végleges eredmények szerint az ODS jelöltje 26 körzetben jutott to­vább, ami messze a legjobb ered­mény. Ha a párt 22 szenátort man­dátumot szerezne, akkor a felső­házban alkotmányos többségre tenne szert, míg 14 mandátum ese­tén egyszerű többsége lenne a 81 tagú parlamenti felsőházban. A tes­tület egyharmada, tehát 27 mandá­tum, kétévente újul meg. A második legsikeresebb szociál­demokratáknak 11 képviselőjük lesz a második fordulóban, tehát minden esetben ČSSD-ODS pár­harc lesz. A másik baloldali párt­nak, a kommunistáknak három szenátoijdöltje jutott a második fordulóba. A részleges szenátusi választás második döntő fordulójá­ra egy hét múlva pénteken és szom­baton kerül sor. Helyi megfigyelők szerint várható, hogy az ODS meg­ismétli az első fordulóban elért si­kerét. A szenátusi választás érde­kessége, hogy a pártok által indí­tott, vagy függetlenként induló is­mert személyiségek - elsősorban szülészek, énekesek, sportolók és újságírók - egy kivétellel gyakorla­tilag mind megbuktak. A kivételt Tomás Töpfer, prágai színész jelen­ti, aki a polgári demokraták szená­toijelöltjeként bejutott a második fordulóba, s jó esélye van a bár­sonyszékre. A sikertelenek között van Bugár Imre, csallóközi szárma­zású egykori diszkoszvető világbaj­nok is, aki körzetében mindössze nyolc százalékot kapott. Politikai elemzők szerint a vá­lasztás eredménye megerősítette, hogy a pártok pozíciói már hóna­pok óta gyakorlatilag változatla­nok, s a képviselőházi választás győztese, a Polgári Demokratikus Párt továbbra is szilárdan tartja ve­zető helyét. A második helyen pe­dig változatlanul a szociáldemok­raták vannak. Múek Topolánek, kormányfő és az ODS elnöke szerint pártja .józan optimizmussal” vájja a szenátusi választás második fordulóját. To­polánek úgy vélte, hogy a választás eredménye lényegesen nem fogja befolyásolni az immár majdnem öt hónapja húzódó kormányalakítási tárgyalásokat. Jirí Paroubek, volt kormányfő és a ČSSD elnöke kije­lentette, hogy a szociáldemokraták számára a választás sikeres volt, hi­szen a második fordulóba majd­nem egy tucat jelöltjük jutott, míg két éve csak három. „A második fordulóban támogatni fogunk min­den ODS ellenében induló jelölteti’ -jelentette ki Paroubek. Hasonlóan nyilatkozott a máso­dik szenátusi fordulóval kapcsolat­ban Vojtech Filip, Cseh- és Morva­ország Kommunista Pártjának (KSČM) elnöke is. A kommunisták a mostani voksoláson egy szenátort mandátumot védenek, de három jelöltjük jutott tovább. Topolánek a két baloldali pártvezető kijelenté­sét ,.hisztérikusnak” minősítette. A Kereszténydemokrata Unió-Cseh­szlovák Néppárt (KDU-ČSL) most azért szerepelt mérsékeltebben, mert a korábbi választásokon na­gyon sikeres volt, s üyen sikert ne­héz megismételni - nyüatkozta Jan Kasai, a párt ügyvezető elnöke. Václav Klaus államfő sszerint a választások eredménye jelzés a la­kosság hangulatáról, s örülne, ha ez elősegítené a kormányalakítási tárgyalásokat és a belpolitikai patt­helyzet megoldását.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents