Új Szó, 2006. október (59. évfolyam, 227-251. szám)
2006-10-20 / 242. szám, péntek
KERTESZKEDO 2006. október 20., péntek 3. évfolyam 38. szám Időszerű tanácsok kertészkedőknek Termények őszi tárolásáról ÖSSZEFOGLALÓ A fényhiány, a magas páratartalom és az alacsony hőmérséklet több élettani elváltozás okozója lehet A hajtatott saláta betegségeiről A saláta szklerotiniás rothadása (A szerző archívumából) A karfiol most a legolcsóbb, ha nem termesztettünk, vegyünk néhány fejet, rózsáit néhány percig forraljuk, majd fagyasszuk le. Ha van saját karfiolunk, gyökerestül szedjük fel és ültessük fóliasátorba, mélyített melegágyba vagy pincébe 10 cm mélyen, sűrűn egymás mellé. Ha a növény gyökerét kellőképpen beöntözzük, akár januárig is friss marad. Pincébe, prizmába, verembe betárolhatjuk az ép, megtisztított karalábét, karfiolt, sárgarépát, petrezselymet, pasztinákot, fejes-, vörös- és kelkáposztát, téli retket, céklát. Az őszi fokhagymát most ültethetjük el 4-5 cm mélyen. A fokhagyma nem szereti a laza és a frissen szervestrágyázott talajokat. Ugyanakkor tápanyagban igényesebb a vöröshagymánál, főleg káliumból igényel sokat. Vöröshagyma ültetésével is próbálkozhatunk. A hagymát ajánlatos 6-7 cm mélyre ültetni, mert így lesz hosszú, egyenes szára. A tormát is üyenkor érdemes újraültetni. Az áttelelő fejes salátát 30 cm sor- és tőtávolságra ültessük. Ha van hűvös kamránk, pincénk érdemes most beszerezni a téli almát, körtét, mert most a legolcsóbb. Amíg nem hűl le a tároló, éjszaka is szellőztessünk, viszont nappal zárjuk le az ablakokat. Ha a tároló lehűl, csak nappal szellőztessünk. Hamarosan elkezdhetjük a gyümölcsfák, cserjék ültetését. Nagyon ügyeljünk rá, hogy a csemetefák gyökerei ne száradjanak ki, amíg hazavisszük a lerakatból. Néhány csemegeszőlőnk kitűnően tárolható. A tároláshoz 2-10 C fokos, 80-85% (tehát elég magas, de nem üvegház klímájú) páratartalmú pince vagy kamra a legjobb. A fürtök elhelyezése után majd a tárolás ideje alatt 1-2 gramm ként égessünk el (1 db kénszelet 5 g-os), ezalatt a szellőzőket zárjuk le. Most már feltétlenül vigyünk be minden fagyérzékeny növényt, ha eddig el nem fagytak. A muskátli a -2 C fokot még elvisel, de tovább ne hagyjuk kint. Fagymentes helyen némi fényhez jutva teleltessük, 2 hetenként önözve, tavasz- szal pedig alaposan vágjuk vissza. 2-3 évenként célszerű az elöregedett töveket lecserélni, dugványokat vágni. A futómuskátli igényesebb, nehezebben teleltethető. Világos, fűtött helyiségben gyakoribb öntözést kíván. Csak tavasszal vágjuk vissza. Tőosztással szaporítható. Szedjük fel a kánná és a dália gumóit is. Akik több éve foglalkoznak a fejessaláta őszi-téli hajtatásával, jól tudják, hogy ebben az időszakban a fényhiány, a magas páratartalom és az alacsony hőmérséklet miatt gyakran felüti a fejét az állományban néhány élettani betegség. CSEKES ZOLTÁN Amíg száraz az idő és erős a nappali felmelegedés, addig a száraz levélszél-barnulás léphet fel. Ez az élettani betegség főleg a fejesedésben levő, növényházban és szabadföldön termesztett őszi és a téli termesztésű salátákon jelentkezik leggyakrabban. Tünetei a következők: a salátafej külső, idős leveleinek szélén először apró barna foltok jelednek meg, később a foltok összeolvadnak és a levél szélén 2-3 mines széles vörös, száraz jellegű elhalás észlelhető. E betegséget a száraz levegő, illetve a relatív páratartalom hirtelen csökkenése idézi elő. Egyes salátafajták azonban ellenállók e betegséggel szemben, termesztésre ezért ilyet válasszunk. A lágy levélszél-barnulás akkor lép fel, ha a páratartalom magas, vagyis, ha a hajtató berendezésben keveset szellőztetnek, sokat öntöznek, vagy akkor, ha kevés a fény, alacsony a külső hőmérséklet és az időjárás esős, párás. Ez a betegség a száraz levélszél-barnulással ellentétben a belső leveleken kezdődik. Ha már a fejesedés idején lép fel, nehéz észrevenni, hisz a külső levelek takarják. Előidézője a kalciumhiány, amely a rendkívül magas, 90% feletti relatív páratartalom és a túladagolt tápanyagok együttes hatásának eredményeként lép fel. Ezzel a betegséggel a tavaszi hónapokban lehet gyakrabban találkozni. Egyes salátafajták azonban e betegségre toleránsak. A saláta üvegesedését nagyjából hasonló okok váltják ki. A betegség főleg az őszi hajtatásban jelentkezik. A tünetekre jellemző, hogy a levélen az erek által határolt, szögletes részen vizenyős foltok jelentkeznek. A betegség előidézője a vízkórság, azaz az ödéma. Ugyanis ilyenkor a vízfelvétel nagyobb, mint a vízleadás. A növények tú- löntözésekor, ha alacsony a hőmérséklet és magas a relatív páratartalom, egyes fajták esetében számítani lehet a betegség fellépésére. A betegség megjelenésekor a léghőmérsékletet kell emelni, miközben rendszeresen szellőztetünk. Nehéz védekezni a saláta üvegesedése ellen, különösen akkor, ha az időjárás esős, párás. Ilyenkor a szellőztetéssel nem lehet a páratartalmat csökkenteni. A saláta levéltorzulása a túl hideg időjárás kísérője. A betegség tünetei a következők: az alsó levelek hólyagosak, bőrszerűen ráncosak. Azt a benyomást keltik, mintha a növényt vírusbetegség vagy hormonhatású gyomirtó szer károsította volna. Az ilyen levelek foNehéz védekezni a salá-ta üvegesedése ellen, különösen akkor, ha az időjárás esősre és párás-ra fordul. gyasztásra alkalmatlanok. A betegség előidézője a fagy. Bár a fejes saláta nem hőigényes növény, s rozettás stádiumban a fagypont alatti hőmérsékletet is elviseli, mégis a leveleken maradandó elváltozások állnak be. E betegség ellen kiválóan védekezhetünk fagyellenálló salátafajták termesztésével. A saláta szklerotiniás rothadása gyakran megjelenik az őszi hajtatásban. Tünetei hasonlítanak a saláta szürkepenészes rothadásához. Ha a salátafejet felemeljük, a nyálkásan rothadt gyökérnyakon és az alsó leveleken a Sclerotinia sclerotium dús hófehér vattaszerű gombafonalai, micéliuma láthatók. A betegség mértéke a salátalevélzet fejlődésére kedvező 12-15 C fokon a legnagyobb. E betegség ellen úgy védekezhetünk, ha a hajtatóházban legalább három évenként a talajba bedolgozzuk a Constans WG koncentrátumot (4-5 kg/10 ár), amely a talajból támadó gombaspórákat megtámadja, és rajtuk élősködve tönkreteszi azokat. Hatása 2-3 évig érvényesül. Megelőző védekezésként ü- gyelni kell arra, hogy tűzdelés- kor és kiültetéskor a saláta ne kerüljön mélyen a talajba. Vegyszeres védekezés esetén (közvetlen kiültetés után) a salátatöveket nagy lémennyiséggel permetezzük. Ügyelni kell arra is, hogy a permetszer a tövek gyökérnyaki részére kerüljön. A kezelést egy hét múlva ismételjük meg. Használhatjuk a következő permetszerek valamelyikét: Folpan 50 WP (0,2%) /14/, Rovral Flo (0,2%) /14/, Funda- zol (0,1%) /7/, Topsin M 70 WP (0,1%) /14/, Sumilex 50 WP (0,1%) /14/, Ronilan WG (0,1%) /21/. A saláta botritiszes rothadása már régóta ismert betegség, főként a hajtatott salátán fordul elő. Két tünettípusa figyelhető meg. Az elsőre jellemző, hogy a fejesedés kezdetétől az állományban elszórtan egy-egy salátafej külső levelei lankadnak, végül a levelek elszáradnak és a talajra fekszenek. Ha a salátafejet a talajról felszedjük, a gyökérnyak nyálkásan rothadt, a gyökér pedig a talajban marad. A szártö- vön és az alsó levelek főerén, szürke, később szürkésbarna ko- nídiumtartó gyep és apró fekete szkleróciumok találhatók. A második tünettípus esetében a salátafej a fejlődésben visszamarad, nem fejesedik, ilyenkor a gyökérnyakon részleges, barna paráso- dás látható. A gomba a talajból a földön fekvő levelekre és onnan pedig a gyökérnyakra jut. A betegség megjelenését mérsékelhetjük azzal, hogy a salátát tűzdelésekor vagy kiültetésekor nem ültetjük mélyen, mert minél mélyebben van a gyökérnyak a talajban, annál nagyobb a megbetegedés veszélye. Vegyszeres védekezés esetén nagyon fontos a saláta gyökérnyaki részének a kezelése. A palánták tápkockákba tűzdelése vagy kiültetése után közvetlenül, majd egy héttel később alkalmazzuk a fent említett permetszerek valamelyikét. A permedéhez ajánlatos tapadást fokozó szert adagolni. Ilyen például az Agrovital (0,05%) vagy Silwet L 77 (0,01%). A permetezés akkor lesz eredményes, ha a gombaölő szereket nagy lémennyiséggel a saláta gyökérnyaki részéhez juttatjuk. A szerző növényvédelmi szaktanácsadó MAI VALUTAARFOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta __________Árfolyam EM U - euró Angol font Cseh korona Dán korona Japán jen (100) Kanadai dollár 36,636 Lengyel zloty 1,291 4,911 25,669 Svéd korona 24,563 Svájci frank USA-dollár 9,431 54,467 Magyar forint (100) 13,901 3,959 Szlovén tollár (100) 15,285 23,034 29,165 VITEL - ELADAS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 35,62-37,62 28,32-29,98 1,26-1,32 13,31-14,61 OTP Bank 35,64-37,51 28,31-29,88 1,26-1,32 13,42-14,45 Postabank 35,67-37,61 28,40-29,94 1,26-1,32 12,10-15,70 Szí. Takarékpénztár 35,63-37,46 28,27-29,75 1,25-1,32 13,29-14,54 Tatra banka 35,63-37,53 28,31-29,83 1,26-1,32 13,36-14,46 UniBanka 35,65-37,51 28,33-29,81 1,26-1,32 13,56-14,27 Általános Hitelbank 35,62-37,52 28,30-29,81 1,25-1,33 13,41-14,44 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) PIACI ÁRSÉTA sárgarépa Pozsony október 18-án 20 Sk/kg Komárom október 18-án 15-17 Sk/kg Rimaszombat október 18-án 24 Sk/kg Zseliz október 18-án 12 Sk/kg Losonc október 18-án 15 Sk/kg Szepsi október 18-án 10-17 Sk/kg Kassa október 18-án 10-14 Sk/kg petrezselyem 39 Sk/kg 35 Sk/kg 50 Sk/kg 30 Sk/kg 35 Sk/kg 39-49 Sk/kg 25-39 Sk/kg burgonya 8-15 Sk/kg 12-14 Sk/kg 12 Sk/kg 12 Sk/kg 12-13 Sk/kg 12-13 Sk/kg 10-13 Sk/kg tojás 3,50-4,00 Sk/db 3,20 Sk/db 2,50 Sk/db ' 3 Sk/db 2,50 Sk/db 2,90-3,10 Sk/db 2,90 Sk/db hagyma (fokhagyma) 15-23 (100) Sk/kg 14-16(100) Sk/kg 20(110) Sk/kg 12 (110)Sk/kg 16 (90-95) Sk/kg 16-23 (89-108) Sk/kg 14 (120-140) Sk/kg zeller 35 Sk/kg 8-10 Sk/db 35 Sk/kg 8 Sk/db 15 Sk/db 29 Sk/kg 35 Sk/kg zöldpaprika 25-30 Sk/kg, 22-26 Sk/db 30 Sk/kg 10-20-25 Sk/kg 15-25 Sk/kg 10-39 Sk/kg 15-25 Sk/kg paradicsom 36-40 Sk/kg 22-35 Sk/kg 30 Sk/kg 35 Sk/kg 25 Sk/kg 18-32 Sk/kg 25-45 Sk/kg kelkáposzta 26 Sk/kg 14 Sk/db 20 Sk/kg 15 Sk/kg X 19 Sk/kg 15-19 Sk/kg tök, sütőtök X X 20,15 Sk/kg X X x, 15 Sk/kg 8-10, x Sk/kg alma 22-32 Sk/kg 16-22 Sk/kg X 18-20 Sk/kg 10-19 Sk/kg 10-24 Sk/kg 13-20 Sk/kg káposzta, karalábé 14,18 Sk/kg, 8-9 Sk/kg, 6-8 Sk/db 8-10 Sk/Sk, 15 Sk/db 8 Sk/kg, 10 Sk/db 5-7 Sk/kg, x 8-9,12 Sk/kg 7-10,10 Sk/kg méz (dióbél) 140 (250) Sk/kg 100-130 (180) Sk/kg 130 (160) Sk/kg 100 (130) Sk/kg 100, 200 Sk/kg 90 (80-90) Sk/kg 100-140 (260) Sk/kg uborka, szőlő 30,44 Sk/kg x, 25 Sk/kg 30, x Sk/kg x, 30 Sk/kg 24,15-39 Sk/kg 28,30-49 Sk/kg 37,29-40 Sk/kg karfiol 20-28 Sk/db 15-30 Sk/db 45 Sk/db 16-20 Sk/db 25-35 Sk/db 20-28 Sk/db 20-30 Sk/db
