Új Szó, 2006. október (59. évfolyam, 227-251. szám)
2006-10-04 / 228. szám, szerda
12 Európai unió - nyugdíjpénztárak gazdasági mutatói ÚJ SZÓ 2006. OKTÓBER 4. www.ujszo.com Mindenekelőtt az alkotmányt kellene elfogadni Bővítési stop következik ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Bulgária és Románia még bejöhet, de mögöttük most már elkezd bezárulni az Európai Unió kapuja. így is értékelhető a múlt heti brüsszeli döntés. Jósé Manuel Durao Barroso EB- elnök egyrészt azt hangsúlyozta, az EU újabb bővítése előtt az uniós alkotmányt kell elfogadni, másrészt pedig azt, hogy az unió tiszteletben tartja kötelességét azokkal az országokkal szemben, amelyekkel megkezdték a csatlakozási tárgyalásokat. Barroso megfogalmazása szerint az ötödik bővítési forduló után és az újabb bővítés előtt mindenképpen meg kell oldani az intézményi reformot. Olli Rehn bővítési biztos szerint 2008-ig kell megoldani az intézményi reformok kérdését, amíg az új tagjelöltek felkészülnek a csatlakozásra. Rehn úgy vélte, Horvátország az évtized végén csatlakozhat az unióhoz, ha vég- hezviszi a szükséges reformokat. A jelenlegi nyüatkozatok alapján arra lehet számítani, hogy Horvátország felvétele után is következik majd egy bővítési szünet. Törökországot, amellyel az EU tavaly októberben kezdte meg a csadakozási tárgyalásokat, az europarlamentí képviselők is komolyan megintették, a tárgyalások felfüggesztését is kilátásba helyezve, ha nem tartja tiszteletben vállalt kötelezettségeit. Törökország az ankarai jegyzőkönyvben elfogadta, hogy kiterjeszti a tíz új EU-tagra, közöttük Ciprusra is az EU-val fennálló vámuniót. A gyakorlatban továbra sem ismeri el Ciprust, nem engedélyezi ciprusi hajók és repülőgépek belépését tengeri és légikikötőibe. Komoly bírálatok érték Ankarát a lelkiismereti és a szólásszabadság megsértése miatt is. (MTI, ú) Véget ért egy bohózat Berlin. A Die Welt szerint egy bphózat ért véget Románia és Bulgária elhatározott csaüakozásával. Természetesen mindenki tudja, hogy Bukarest és Szófia nem érett az uniós tagságra. Korrupt politikusok és bírók továbbra is meghatározó szerepet töltenek be, a bűnözés napirenden van, s egyáltalán nem funkcionál a külföldi segélyek megfelelő elosztásának ellenőrzése. „Az EB nem tárgyszerű kritériumok, hanem politikai számítások alapján döntött. Abból indult ki, hogy a két ország felvételének elhalasztása mind Bukarestben, mind Szófiában óriási csalódottságot váltott volna ki, s ez a későbbiekben rányomta volna bélyegét az unión belüli hangulatra.” (m) Új esélyek a romániai magyarság számára Elégtétel az RMDSZ-nek MTl-OSSZEFOGLALO Bukarest. Markó Béla szövetségi elnök szerint az RMDSZ számára külön elégtétel, hogy nem halasztották el egy évvel Románia és Bulgária felvételét. A romániai magyarok szervezete ugyanis jelentős mértékben hozzájárult ehhez az eredményhez, „azáltal, hogy az elmúlt másfél évtizedben mindvégig a párbeszéd és az együttműködés mellett szállt síkra, az etnikumközi problémákat pedig politikai eszközökkel kívánta megoldani”. Az erdélyi magyarság számára kétségtelenül új esélyeket jelent a csaüakozás, hiszen ezáltal együtt lesz - határok nélkül - a magyarországi magyarokkal. De a jövőben új kihívásokkal kell szembenézni, választ kell adni arra, hogy Románia és a magyar közösség milyen állapotban kerül be az unióba. Utalt arra, hogy az RMDSZ-nek még a kormánykoalícióban helyet foglaló partnerei is mindent megtesznek a kisebbségi törvény parlamenti vitájának lassításáért. Emlékeztetett: az uniós országjelentés is szorgalmazza a kisebbségi törvény elfogadását. Markó azért is bírálta a demokrata és liberális koalíciós partnereket, mert úgy tesznek, mintha a román parlamentben többséget alkotnának, és az RMDSZ megkérdezése nélkül is dönthetnek például az uniós tisztségviselők jelölésekor. Ami az RMDSZ szerepét illeti a jelenlegi román kormánykoalícióban, Markó emlékeztetett: eddig a koalíciót csak az integrációs cél tartotta össze, senki sem merte veszélyeztetni az uniós belépést. Mi fogja ezt a koalíciót összetartani január elseje után? Az RMDSZ elnöke szerint a jövő év elején a partnereknek újra kell tisztázniuk egymáshoz való viszonyukat, újra kell gondolniuk a kormányporgramot. Nagy a szakadék Románia és Bulgária, valamint az EU-ba 2004-ben fölvett országok között Belépett a Balkán az unióba Calin Tariceanu kormányfő (baloldalt) és Traian Basescu államfő a bukaresti Cotroceni elnöki palota előtt jelentette be a brüsszeli döntést (Reuters-felvétel) Brüsszel/Bukarest/Szófia. Példátlanul kemény feltételekkel válhat az EU tagjává január elsejétől Románia és Bulgária az Európai Bizottság múlt heti döntése szerint. Bukarestben és Szófiában kitörő örömmel nyugtázták a brüsszeli bejelentést. ÖSSZEFOGLALÓ A kemény feltételek ellenére sem lehet azt mondani, hogy az EB másodosztályú tagságban részesítette Romániát és Bulgáriát. Az országértékelésekben szereplő kifogások nem túlzottak, az EU joggal bírálja a problémákat, elsősorban az igazságszolgáltatásban, az uniós pénzek felhasználásában, valamint az élelmiszerbiztonság terén. Örökzöld téma mindkét országban a korrupció elleni harc is. Azt, hogy az EB a lényegre tapintott, az érintettek reagálása is jelzi. Egy román szakértő szerint „ha nem fokozzuk erőfeszítéseinket, a brüsszeli támogatásoknak még a 15 százalékát sem fogjuk tudni felhasználni, ami rendkívül nehéz pénzügyi helyzetet eredményezhet 2007-ben és 2008-ban”. Ivajlo Kalfin bolgár külügyminiszter azt ígérte, országa jó EU- tag lesz. Az ő szavai egyúttal tükrözték azt a Balkánon jellemzőnek mondható, messianiszti- kus várakozást is, amelyet a két ország lakossága táplál az EU- tagsággal kapcsolatban. Márpedig az EU - eddig példátlan módon - egyfajta „pótvizsgára” utasította Szófiát és Bukarestet. A védzáradékok értelmében a két ország kormányának hatha- vonta számot kell adnia a reformok terén elért haladásról. Bulgáriának elsősorban a szervezett bűnözés elleni harcot kell fokoznia (az utóbbi két évben 150 alvilági gyilkosság történt az országban), valamint alkotmánymódosítást kell végrehajtania, hogy biztosítsa a bírói hatalom függetlenségét. Emellett pártsemleges vizsgálatot sürget Brüsszel a magasabb politikai köröket is érintő korrupciós ügyek feltárása érdekében. Románia házi feladatai közé tartozik az igazságszolgáltatás átláthatóbbá tétele, az állami tisztségviselők vagyoni helyzetének átvilágítása, állásuk és egyéb privát elfoglaltságuk összeférhetetlenségének ellenőrzése. Bukarestnek komoly tennivalói vannak az élelmiszerhigiénia és -biztonság terén is. (Ha nem történik javulás, a román húsárukat és tejtermékeket Brüsszel kitilthatja az uniós piacról.) Ha a felülvizsgálat azt mutatná, hogy az új tagok nem az elvárható ütemben számolják fel hiányosságaikat, úgy a bizottság csökkentheti (25 százalékkal is) a nekik folyósított összegeket. Jelenleg hatalmas a szakadék a két új tagállam és az EU-ba 2004- ben fölvett kelet-közép-európai országok gazdasági teljesítménye és lakosságuk életszínvonala között. Romániában az átlagos havi fizetés 400 dollár, Bulgáriában 205 dollár. Az egy főre jutó nemzeti össztermék Románia esetében 2790, Bulgáriában 2740 dollár volt tavaly (a visegrádi országokban meghaladja a hatezret). Ezért is aggódik az EU prosperáló nyugati fertálya amiatt, hogy bolgár és román munkavállalók százezrei fogják elárasztani országait. Bukarest és Szófia ezt tagadja, mondván: aki akart (márpedig sokan akartak), az már régóta Nyugaton keresi a kenyerét. Ezt támasztja alá a statisztika is, amelynek tanúsága szerint mind Románia, mind Bulgária lakossága több százezerrel apadt 1990, a kommunista rendszerek bukása óta. (Egyes szakértők 3-4 millióra teszik például a külföldön dolgozó románok számát.) A „nem kell balkáni inváziótól tartani” szlogennek ellentmond a Neue Zürcher Zeitung értesülése. Az utóbbi időben Moldova polgárai ezerszámra nyújtottak be kérelmet román állampolgárság iránt. Ezzel egyidejűleg Macedónia szláv lakossága körében is jár- ványszerűen terjedt a bolgár állampolgárság (és útlevél) igénylése. A kérelmezők tisztában vannak vele: az EU keleti határa a mostani bővítés után évekre mozdulatlanná dermed. (MTI, s, ú) Járóka Lívia magyar képviselőnőt roma származása miatt sértegette egy bolgár megfigyelő Rasszista provokáció az Európai Parlamentben MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Strasbourg/Szófia. Az Európai Parlament után a bolgár törvény- hozás és Szergej Sztanisev bolgár kormányfő is elítélte egy fiatal szélsőséges bolgár politikus példátlan, rasszista magatartását. Georgi Pirinszki szófiai házelnök az általa botrányosnak és megengedhetetlennek nevezett ügyhöz hozzátette: külön sajnálatos, mindez „néhány nappal azután történt, hogy az EB elfogadta a Bulgária felvételét javasló végső jelentést”. Dimitar Sztojanov, az Európai Parlament Bulgáriából delegált megfigyelője, a Roham (Attak) nacionalista, kisebbség- és idegengyűlölő párt képviselője a múlt héten romaellenes e-mailt küldött az összes EP-képviselő és megfigyelő számára, amelyben megsértette Járóka Lívia (Fidesz- MPSZ) európai parlamenti képviselőt. Az EP-ben a múlt héten folyt Járóka Lívia jelölése a European Voice brüsszeli hetilap egyik tekintélyes díjára. Ajelölésre biztató, s az EP belső e-mail hálózatán is szétküldött felhívásra válaszul Dimitar Sztojanov a többi közt ezt írta: „Az én országomban több tízezer cigánylány van, aki szebb, mint ez a tiszteletre méltó (!). Ha az ember megfelelő helyen van a megfelelő időben, vehet is magának közülük szerető feleséget (12-13 év körül)”. A hetilap díjának összegére utalva megjegyezte: „A legjobbak közülük igen drágák, darabjuk (sic!) ötezer eurót is érhet. Nem akármi!” Ezek után Sztojanov az általa „Laroka”-nak titulált Járóka testalkatán él- celődött, mondván, azok a roma nők, akiket ő látott, sokkal soványabbak, s így Járóka hogyan is osztozhatna sorstársai szenvedéseiben. A bolgár parlament etikai bizottsága e héten vitatja meg az ügyet. Járóka Lívia (Képarchívum A MAGÁNNYUGD íjpénztárak gazdasági mutatói Magánnyugdíjpénztár A hozamráta Konzervatív alap A nettó A kezelési A hozamráta Kiegyensúlyozott alap A nettó A kezelési A hozamráta Progresszív alap A nettó A kezelési aktuális értéke vagyon költség* aktuális értéke vagyon költség* aktuális értéke vagyon költség* AEG0N Magánnyugdíjpénztár** 1,0541 Sk 75 753 629,51 Sk 0,00% 1,0671 Sk 521 758 748,60 Sk 0,069% 1,0684 Sk 1 492 633 343,10 Sk 0,069% Allianz - Szlovák Magánnyugdíjpénztár 1,0547 Sk 322 773 561,75 Sk 0,07% 1,0614 Sk 2 025 264 615,47 Sk 0,07% 1,0660 Sk 4 052 967 535,25 Sk 0,07% ČS0B Magánnyugdíjpénztár 1,0469 Sk 38 458 861,87 Sk 0,00% 1,0658 Sk 379 504 578,22 Sk 0,07% 1,0676 Sk 811 405 249,02 Sk 0,07% ING Magánnyugdíjpénztár*** 1,0501 Sk 73 377 204,97 Sk 0,08% 1,0506 Sk 703 526 689,95 Sk 0,08% 1,0517 Sk 1 616 292 345,95 Sk 0,08% VÚB Generali Magánnyugdíjpénztár 1,0516 Sk 167 887 294,50 Sk 0,08% 1,0593 Sk 1 245 758 829,27 Sk 0,08% 1,0629 Sk 1 916 093 835,21 Sk 0,08% Winterthur Magánnyugdíjpénztár**** 1,0530 Sk 202 436 013,74 Sk 0,08% 1,0604 Sk 1 603 391 934,10 Sk 0,08% 1,0651 Sk 4 232 633 002,02 Sk 0,08% * az alap nettó havi vagyonából számítva, ** az Első Magánnyugdíjpénztárat felvásárolta az Allianz - Szlovák Magánnyugdíjpénztár, *** a Sympatia-Pohoda Magánnyugdíjpénztárat felvásárolta az ING Magánnyugdíjpénztár, **** a Credit Suisse Life & Pensions Magánnyugdíjpénztár neve januártól Winterthur Magánnyugdíjpénztár forrás: A Nyugdíjpénztárak Szövetsége - 2006. szeptember 29-i adatok A hozamráta aktuális értéke: Ez az adat az alap menedzsmentjének munkáját értékeli. Az alap létrehozásakor a hozamráta értéke 1,0000 volt, a táblázatnak ebben az oszlopában lévő szám azt mutalja, hogyan változott időközben ennek a mutatónak az értéke márciustól, vagyis mikortól az első összegeket átutalta a Szociális Biztosító a nyugdíjalapnak. Ha ez a szám nőtt, vagyis nagyobb, mint egy - például 1,0239 -, ez azt jelenti, hogy az alap a rendelkezésére álló idő alatt a pénzeszközöket kamatoztatta, vagyis minden befizetett korona időközben már 1,0032 koronát ér. Ha a hozamráta egy alá csökken, akkor a befizetett összeg vesztett nominális értékéből. A nyugdíjalap vagyonának nettó értéke: Azt mutatja, hogy mekkora vagyont kezel a nyugdíjalap. Minél nagyobb az összeg, az alap annál nagyobb vagyont fektethet be, ami növelheti a hozamot Ma még a nyugdíjalapok nettó vagyona a legnagyobb pénztárakban már több százmillió, a kisebbekben néhány tízmillió korona, de a folyamat előrehaladtával az alapok több milliárd korona vagyont kezelnek majd.
