Új Szó, 2006. október (59. évfolyam, 227-251. szám)
2006-10-19 / 241. szám, csütörtök
10 Kultúra - hirdetés ÚJ SZÓ 2006. OKTÓBER 19. www.ujszo.com Diákok munkái a Pozsonyi Városi Galériában Művészet közelről TALLÓSl BÉLA Pozsony. A Művészet közelről elnevezésű művelődési projekttel dicséretes kezdeményezéssel rukkolt elő a Pozsonyi Városi Galéria Daniela Čarná galériapedagógus irányításával. A projekttel egyrészt az intézményben egykor működött gyermekgaléria fontosságára, szerepére kívánják felhívni a figyelmet, másrészt a művészet aktív terjesztésére vállalkoztak. A projekt lényege ugyanis egy hasznos pedagógiai-művészeti kísérlet, amely végeredményével, azaz a Pálffy- palotában látható kiállítással azt bizonyítja: a művészet megismerése is lehet élvezetes kaland, illetve lehet a szórakozás egyik formája. A Művészet közelről projekt-, illetve kiállításcím is utal rá, hogy a művészetet esetenként - mondjuk egy ilyen kísérlet idejére - nem elég csak galériá(k)ban prezentálni; olykor-olykor közel kell hozni a befogadóhoz, pontosabban a potens befogadóhoz. Ahogy tették Daniela Čarná irányításával a galéria munkatársai is: az intézmény gyűjteményében lévő huszadik századi képzőművészeti anyagból (szobor, objekt, festmény, vegyes technikájú alkotás) válogattak össze néhány műtárgyat, amelyeket (természetesen reprodukcióikat) művészettörténeti magyarázatokkal és módAz inspiráló mű: Július Koller 1964-ben készült objektje, az Egy pohár tiszta víz (Képarchívum) szertani utalásokkal kiegészítve eljuttattak iskolákba, azzal a felkéréssel, hogy diákjaik művészeti alkotótevékenységgel reflektáljanak rájuk. A Művészet közelről művelődési projektbe, amely idén március végétől június végéig tartott, 330 alapiskola, művészeti alapiskola, valamint nyolcosztályos gimnázium kapcsolódott be. így készültek el a Ľudovít Fulla, Cyprián Majemík, Ján Mathé, Július Koller, Igor Kalný, Roman Ondák és Dorota Sadovská egy-egy alkotása által inspirált diákmunkák, amelyekből a Pálffy-palota két termében látható változatos anyagot ösz- szeválogatták. Kreativitásról árulkodó ígéretes diákmunkák születtek, amelyek egyebek között azt is üzenik, hogy érdemes belevágni üyen vagy hasonló, inspirativ céllal indított projektbe. Megnézve a tárlat anyagát magával ragad az a (akármennyire helyteleníthető is itt ez a kifejezés, mégis ez kívánkozik ide) profizmus, ahogy diákok - tehát nem képzett és kész emberkék - nyúlnak környezetük vizuális leképezéséhez a művészet által inspirálva pedagógusaik szakmai felügyeletével. A Művészethez közel című tárlat annak a konstatálására is szolgálhat, hogy nem kell aggódni a vizuális művészet jövőjéért. Van utánpótlás. az Alistáli Művészeti Alapiskola tanulójának munkája ÓRAKOR Dr. Szikra Éva: A kertek nem három-, hanem négydimenziósak, hiszen az idő is fontos tényezőnek számít Vándorúton a Kert-örökségünk Dr. Szikra Éva (Somogyi Tibor felvételei) A kert az emberiség történelmében mindig is egyfajta „éden” volt, a nyugalom, a harmónia, a szépség megtestesítője. Egy szép kert - balzsam a testnek és a léleknek. Legyen az tenyérnyi zöld vagy éppen hatalmas kert. Sőt, a kert műemlék is lehet. A Firenzei Karta (1981) szerint: A történeti kert olyan építészeti és növényi alkotás, amely történeti vagy művészi szempontból közérdekű. MISLAY EDIT Ilyen történeti kerteket, illetve a több száz éves magyarországi kertművészet történetét, az egyes társadalmak kertről alkotott elképzeléseit mutatja be a Kert-örökségünk című kiállítás, amely a budapesti Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurálási Központ, valamint a Magyar Köztársaság pozsonyi Kulturális Intézete közös rendezésében, a Nemzeti Kulturális Alap és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal támogatásával valósult meg. A vonzó és érdekes tárlat a Magyar Intézet székháza új évadának nyitórendezvényeként kezdte meg szlovákiai bemutatkozását, majd vándorútra indult, és több városban is megtekinthető lesz. Dr. Szikra Évával, az Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurálási Központ Táj- és Kertépítészeti Osztályának vezetőjével a kiállításról és a kertekről beszélgettünk. Honnan ered a kiállítás ötlete? Nagyon jó, több évtizedes együttműködés fűz bennünket a Szlovák Műemlékvédelmi Hivatalhoz. Ezt a kiállítást is ők kezdeményezték, tőlük ered a felkérés, egészen pontosan Alexander Balega úrtól, aki fáradhatadan motoija a szlovák-magyar együttműködésnek. Pozsonyban egy konferencia is csadakozott a kiállításhoz. Ez azért is volt hasznos, mert hasonlóak a problémáink, ugyanakkor specifikumokkal is rendelkezik mind a szlovákiai, mind a magyar műemlékvédelem. A leglényegesebb azonban, hogy nagyon sok esetben közös történelmi gyökerekhez nyúlunk vissza. Most az lenne a legfontosabb, hogy „kitaláljunk” egy nemzetközi együttműködést. Többször szóba került, hogy közös, akár régiós projektek révén európai uniós támogatásokra is pályázhatnánk. Magát a kiállítást a központunk készítette elő. Erre azért is büszkék vagyunk, mert végül is nem ez a szakmánk. Ami a bemutatott anyagokat illeti, azok elsősorban a mi tevékenységünkhöz kötődnek, a mi kutatási-tervezési munkáinkat prezentálják. Nagyon szeretném, ha a laikus közönség is jobban megismerkedhetne ezzel a különleges területtel. Pár évtizede még nem volt annyira divat a táj- és kertépítészet, napjainkban viszont mintha ismét reneszánszát élné. Ez így van, és nagyon szerencsés dolognak tartom, hogy a figyelem a kertek felé fordult. Divatossá vált, és nem csupán a hobbikertművelés szintjén, hanem a kertművészet filozófiája iránt is egyre nagyobb az érdeklődés az egyéb szakterületekkel, művészet- vagy művelődéstörténettel foglalkozó szakemberek részéről. Nem beszélve arról, hogy a természetvédelem az utóbbi évtizedek egyik fontos kérdése. Gyakorlati szempontból is rendkívül hasznosíthatók a történeti kertek, vagy mondjuk egy főtér, egy park, amely történeti értéket képvisel, hiszen bekapcsolhatók a zöldövezeti rendszerbe is. Szerencsére a szép környezet iránti igény megnőtt, és vannak már jó példái. Nem utolsósorban idegenforgalmi szempontból is kihasználhatók: Nyngat-Eu- rópában már bevált a történeti- kert-utak szervezése, nálunk még kevésbé. De üyen utak szervezése az együttműködés járható útja lehetne akár a szlovák féllel is. Mennyire nehéz a dolguk a kerttörténettel foglalkozó szakembereknek? Hiszen egy régi épület felújítható, míg a kertek alkotóeleme, a növényzet akár teljesen kipusztulhat. Valóban borzasztó érzékeny és nagyon sérülékeny területe ez a műemlékvédelemnek. A növényanyagnak nehezebb a védelme. A Firenzei Karta azonban nemcsak azt határozza meg pontosan, mit értünk történeti kert alatt, hanem azt is, mi az, amit érdemes a történeti kertekben védeni. Egy kicsit más a szemlélet egy kert védelménél, mint egy épületénél. Nagyon fontos dolog, hogy lehetőleg a korábbi területet egységben védjük. Sőt, azt is nagy eredménynek tartjuk, ha valamüyen módon sikerül egyben tartani egy területet, valamüyen módon eltávolítani onnan korábbi beépítéseket. Emellett a kertnek van szerkezete. A geometrikus típusú kerteknek, mint például a barokk kertek, de a tájképi kerteknek, az angolparkoknak is van szerkezetük. Pedig az angolparkok nagyon természetesnek tűnnek, mintha csak maguktól nőnének. Van azonban egy útvonalhálózatuk, amelyeken nagyon fontos átlátások vannak,- ezek általában el szoktak pusztulni. Ezeket a dolgokat a kert helyreáüításánál figyelembe kell venni. Bizonyos szempontból egyszerűbb egy barokk kertet helyreállítani, rekonstruálni, főként, ha valamüyen segédanyag, például tájképi rendelkezésre áü. Nem biztos azonban, hogy mereven kell alkalmazkodni a korábbi növénykiültetéshez, mert ha észrevesszük, hogy valamelyik növény jobban teljed, meg keü próbálni egy picit ahhoz igazodva helyreáüí- tani a kertet. Nem beszélve arról, hogy egy élő kertben is van tavaszi és nyári kiültetés. Az idő tényező a kertekben sokkal fontosabb, mint az épületeknél. Egyrészt az évszakok váltakozása miatt, másrészt azt szoktuk mondani, hogy egy húszharminc éves kert az, amelyik az igazi pompáját mutatja. Mennyire gazdag Magyarország és Szlovákia történeti kertekben, müyen a helyzetük európai viszonylatban? Nem lehet egészen egzakt módon meghatározni, mit tekintünk egyértelműen értéknek. Amikor néhány évvel ezelőtt Alsó-Szá- szországban voltam, meglepődtem, hogy ezer történeti kertről beszélnek, ami valami elképesztő. De ott az egészen pici kerteket is történeti kertnek veszik, és mindegyik nagyon szép és jó állapotban van. Ezzel szemben a mi hivatalosan 150 történeti kertünk közül esetleg a legjobbak sincsenek olyan karban, mint mondjuk a német példák. Én mégis úgy vélem, mind Szlovákia, mind Magyarország elég gazdag történeti kertekben. Természetesen hátrányos helyzetben vagyunk, mindig előrángatjuk a történelmi, a pénzügyi nehézségeket, és szemléletben is egészen másképp viszonyulnak a kerthez mondjuk Nyu- gat-Európában, mint nálunk. Egyet bátran mondhatok: elég gyakran járok konferenciákra, és úgy látom, hogy szakmaüag sem a szlovák kollégák, sem mi nem vallunk szégyent egyetlen nyugateurópai konferencián sem. Csak esetleg nem tudunk ugyanolyan nagyszerű helyreállításokkal előrukkolni. De én nem érzem ezt rossz helyzetnek. Az angol abszurd képviselőinek újító szellemét gyakran hasonlítják a Beatles popzenére gyakorolt hatásához Monty Python-musical Londonban MTTTUDÓSÍTÁS London. Kedden debültált a Monty Python Repülő Cirkusz Spamalot című musicalje Londonban. A musical - amely a Broadwayn tavaly óta fut hatalmas sikerrel - a vüághírű humorista csoport Monty Python és a Szent Grál című, 1975-ös, legnépszerűbb filmjéből készült, s a londoni premierre a West Enden található Palace Theatre-ben került sor kedden este - olvasható a BBC News honlapján. A bemutatón a csoport négy tagja is részt vett: Eric Idle, Terry Gilliam, Michael Palin és Terry Jones. „Remélem, minden rendben lesz, a jelzálogom múlik rajta!” - viccelődött a bemutató előtt Terry Jones, aki az eredeti filmet rendezte. Ám Eric Idle, aki az átiratot készítette, az előadás előtt elismerte, hogy az amerikai siker ellenére (heti mintegy 200 millió forintnak megfelelő bevétel, három Tony-díj) kissé ideges. A tapsvihar a West Enden sem maradt el, és az előadások jövő márciusig látha- tók-hallhatók. A Monty Python-csoportot 1969-ben alapította öt brit író-színész, Graham Chapman, John Cleese, Eric Idle, Terry Jones, Michael Palin és az amerikai rendező, Terry Güliam. Egykori műsoruk, a 45 részes, egyenként félórás Monty Python Repülő Cirkusza először 1969. október 5-én került a BBC adásába, és 1974-ig ment. A Python-jelenség turnékat, négy fűmet, több lemezt, számos könyvet és számítógépes já- Eric Idle, Terry Gilliam (fent), Michael Palin és Terry Jones (AP-felvétel) tékokat is magában foglalt.