Új Szó, 2006. október (59. évfolyam, 227-251. szám)

2006-10-19 / 241. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. OKTÓBER 19. Vélemény és háttér 7 fISYElŐ Bush támogatja Horvátországot George Bush amerikai elnök támogatásáról biztosította Horvátország NATO- és EU- csatlakozási törekvéseit az Ivó Sanader horvát minisz­terelnökkel kedden Wa­shingtonban folytatott meg­beszélését követően. Az észak-atlanti szövetség no­vemberi rigai csúcstalálko­zóján azt az álláspontot fog­ja képviselni, hogy Horvát­országot fel kell venni a tag­államok közé. Bush szerint 2008 ésszerű időpontnak tűnik arra, hogy a NATO meghívja tagjai közé a bal­káni országot. Horvátor­szág, Albánia és Macedónia egyaránt szeretne belépni a NATO-ba, és céldátumként 2008-at nevezték meg. A szövetség több magas rangú tisztviselője azonban kétsé­geit fejezte ki mindhárom ország esetében a reformok ütemét és a demokrácia színvonalát illetően. Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtit- kár júliusban Zágrábban fel­szólította a horvát kor­mányt, hogy gyorsítsa fel demokratikus és katonai re­formjait, és értesse meg a NATO iránt erősen szkepti­kus lakossággal a csatlako­zás előnyeit. Felmérések szerint Horvátország lakos­ságának csak 35 százaléka támogatja a NATO-tagságot. Zágráb uniós csatlakozási törekvéseit illetőleg Brüsz- szel szerint keményen kell dolgoznia, hogy kiirtsa a korrupciót, illetve megrefor­málja igazságügyi és köz- igazgatási rendszerét. (MTI) Kérdőre vonják Putyint Vlagyimir Putyin orosz elnök védekezésre kényszerülhet a pénteki EU-orosz csúcson egy asztmás grúz „más világra való toloncolása” miatt - la­tolgatták a tegnapi moszkvai lapok. A függeden Kommer- szant szerint Tengiz Togoni- dze családja az asztmás beteg fogva tartásának „borzalmas körülményeit” okolták hozzá­tartozójuk haláláért, akinek vízumpapújai szerintük rend­ben voltak. Az 58 éves Togo- nidze, aki öt napot töltött egy szentpétervári tolonczárká- ban, mielőtt a Moszkva mel­letti Domogyedovói re­pülőtérre szállították, hiába kérte, hogy engedjék friss le­vegőt szívni, és bocsássák or­vosi vizsgálatra - jelentették orosz lapok, beszámolva ar­ról, hogy Togonidze öt órával a katasztrófavédelmi tárca gépének indulása előtt össze­esett és meghalt a repülőté­ren. A kitoloncolt grúz polgár haláláig Putyinnak volt esé­lye arra, hogy lerázhassa ma­gáról az európaiak reklamá­cióit a Grúziával szembeni kemény orosz magatartással kapcsolatban. „Elmondhatta volna, milyen sikeresen gön­gyölítettek fel Moszkvában olyan bűnöző csoportokat, amelyek Mihail Szaakasvili grúz elnök rendszeréhez kö­tődnek. S hogy Tbiliszi pro­vokálja Moszkvát a bekemé- nyítésre,, - írta a Kommer- szant, amely szerint most vi­szont „mindenki ajkán Togo­nidze neve lesz” a finnországi Lahtiban esedékes EU-orosz csúcson, (m)- Fiúk, néha már unalmasak vagytok... (Gyenes Gábor karikatúrája) A székelyföldi autonómia szorgalmazásáért támadják az RMDSZ-elnököt Markó lemondatása a cél Durva és előzmény nélküli az a szándék, hogy éppen az egyik koalíciós partner készül egy Markó Bélát támadó indítványt előter­jeszteni a parlamentben - jelentette ki maga a Romá­niai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke. GARZÓ FERENC A román kormánykoalícióban a demokratákkal, a liberálisokkal és az RMDSZ-szel együtt helyet fogla­ló Konzervatív Párt (PC) vezető tes­tületé úgy döntött, aláírásokat gyűjt a román honatyák körében egy úgynevezett egyszerű indít­vány benyújtásához. Teszi ezt azzal a nem is rejtett szándékkal, hogy elérje Markó Béla lemondását mi­niszterelnök-helyettesi posztjáról, mégpedig azért, mert a romániai magyar politikus az utóbbi időben többször is szorgalmazta Székely­föld területi autonómiáját. Márpedig a területi autonómia fogalmának a hangoztatása önma­gában is felháborodást kelt a ro­mán politikai erők - nem csak a PC - körében. Markó miniszterelnöki posztjáról való lemondását koráb­ban már a szélsőségesen naciona­lista Nagy-Románia Párt (PRM) is kezdeményezte. Ez érthető is - véli Markó Béla, utalva arra, hogy e na­cionalista párt tevékenységének középpontjában eleve az RMDSZ elleni támadások állnak. Csakhogy ezúttal egy koalíciós partner teszi ugyanezt - fűzte hozzá. A konzervatívoknak minden­esetre egyelőre még nem sikerült összegyűjteniük az indítványhoz szükséges, megfelelő mennyiségű aláírást. A román parlamentben a képviselők vagy szenátorok egy­negyedének kell csatlakoznia egy ilyen kezdeményezéshez, a tör­vényhozó testület csak ebben az esetben köteles napirendre tűzni az ügyet. Az egyszerű indítvány nem azonos a bizalmatlansági in­dítvánnyal. Ez utóbbit csak a kor­mány egésze - és nem egyes tagjai - ellen lehet benyújtani, a román alkotmányban nem is létezik a konstruktív bizalmatlansági indít­vány intézménye. Az egyszerű in­dítvány viszont csak arról szól, hogy a kezdeményező vitát java­sol a parlamentben egy adott kér­désről, azt a vitát szavazás zárja, de a voksolás eredményének nincs közjogi következménye, leg­feljebb politikai üzenete. A kon­zervatívok indítványának esetle­ges elfogadása ezért nem jelenti azt, hogy Markónak kötelezően távoznia kellene a miniszterel­nök-helyettesi tisztségéből. Erről - mint mondta az MTI-nek - a koa­líciós pártok csak közösen hatá­rozhatnak. Azt azonban minden­képpen durvának és előzmény nélkülinek minősítette, hogy ép­pen egy koalíciós partner készül ilyen lépésre. Ami az autonómiát illeti, a té­máról kedden Traian Basescu ál­lamelnök is kifejtette vélemé­nyét, hangoztatva: Székelyud­varhely is ugyanannyi autonómi­ával fog rendelkezni, mint Romá­nia bármely más városa. A román államfő Marosvásárhelyen meg­ismételte korábbi álláspontját, miszerint a széles körű közigaz­gatási autonómia elkötelezett hí­ve, szerinte az lehetővé teszi, hogy a helyi közösségek az őket érintő oktatási és egészségügyi kérdésekben döntsenek. Basescu kommentárt fűzött Markó Béla vasárnap Agyagfalván elmondott - a székelyföldi autonómiáért síkra szálló - beszédéhez is. Sze­rinte Markó így akarja saját vá­lasztói táborába ácsábítani a Szász Jenő vezette Magyar Pol­gári Szövetség (MPSZ) szimpati­zánsait. (m) Venezuela és Guatemala hónapok óta intenzív diplomáciai harcot folytat Az USA Venezuela BT-tagsága ellen MTl-ÖSSZEFOG LALÓ Elhalványodott az esély Venezu­ela számára, hogy megszerezze az ENSZ Biztonsági Tanácsában a la­tin-amerikai országoknak fenntar­tott helyet, miután az Egyesült Ál­lamok által támogatott Guatemala az eddigi voksolások során je­lentősen több szavazatot nyert el. A választásra jogosult ENSZ-közgyű- lés hétfőn tíz alkalommal tartott titkos szavazást. Már az első fordu­lóban beválasztották a BT nem ál­landó tagjai közé a Dél-Afrikai Köz­társaságot, Indonéziát, Olaszorszá­got Belgiumot, amelyek 2007. ja­nuár 1-jétől váltják fel Tanzániát, Japánt, Dániát és Görögországot. Dél-Affika most először került be a BT-be. A csata azonban még nem dőlt el. A legutóbbi, keddi óta, leg­közelebb ma tart szavazást az ENSZ-közgyűlés. Az egynapos szü­netet arra próbálták meg felhasz­nálni a latin-amerikai országok, hogy informális egyeztetéseken ki­utat keressenek a patthelyzetből. Sem Venezuela, sem Guatemala nem hajlandó feladni a küzdelmet, egyelőre mindkét ország kitartóan küzd a BT-tagságért. Hugo Chávez venezuelai elnök kijelentette, hogy nem hátrálnak meg annak ellenére sem, hogy egy forduló kivételével Guatemala minden alkalommal több szavazatot kapott. Venezuela és Guatemala hónapok óta intenzív diplomáciai tevékenységet folytat, hogy minél több országot állítson maga mellé a BT-ben jelenleg Ar­gentína által birtokolt hely meg­szerzéséért. Az inkább az Egyesült Államok és a Venezuela közti, befo­lyásért vívott küzdelemnek tekin­tett szavazás a latin-amerikai or­szágokat is megosztotta: Argentí­na, Brazília, Paraguay, Uruguay és Bolívia a Hugo Chávez vezette Ve­nezuelát pártolja, Mexikó, Kolum­bia és a közép-amerikai országok többsége viszont Guatemalát tá- mogatja. Több ország ENSZ-nagy- követe szerint az USA-ellenes koalí­ció összekovácsolásán fáradozó Hugo Chávez nem szerzett új bará­tokat magának, amikor szeptem­berben az ENSZ-közgyűlés üléssza­kán felszólalva ördögnek és zsar­noknak nevezte George Bush ame­rikai elnököt. A Biztonsági Tanács­nak öt állandó és tíz nem állandó tagja van. Utóbbiakat két évre vá­lasztja meg az ENSZ-közgyűlés, mégpedig úgy, hogy ötöt az egyik évben, a másik ötöt pedig a követ­kező évben. A megválasztáshoz legalább kétharmados többség szükséges, ami azt jelenti, hogy a 192 tagállam közül minimum 125 támogatását el kell nyernie a jelölt­nek. A választási szabályok le­hetővé teszik, hogy a titkos szava­zás akár a végtelenségig folytatód­jon, ha egyik jelölt sem lép vissza. A következő fordulókban azonban nyitott lesz a szavazás, azaz a latin- amerikai/karibi térség bármelyik országára lehet szavazni a két hiva­talos jelölten kívül. A leghosszabb csata 1979-ben kezdődött. Akkor Kuba és Kolumbia volt a két jelölt, és két és fél hónap elteltével, 1980. január 7-én a 155. fordulóban ne­vető harmadikként Mexikó került be a Biztonsági Tanácsba. A Bizton­sági Tanács nem állandó tagja még Peru, a Kongói Köztársaság, Ghá­na, Katar és Szlovákia, mandátu­muk 2008. január 1-jéig tart. KOMMENTÁR Törököt fogtunk AAAL1NÁK ISTVÁN Szép kis kalamajka az uniós nagyhatalom Franciaország és a tagság­ra ácsingózó Törökország között. Az ankarai parlament kedden este közelebbről nem részletezett megtorlásokkal fenyegette meg Párizst. De a vitában olyasmi is elhangzott, hogy a kormány toloncoljon ki Törökországból vagy 70 ezer - állítólag feketén - ott dolgozó ör­ményt. A török fogyasztói szövetségek a francia termékek bojkottjá­ra szólítottak fel. Két nagy pofont kapott a múlt csütörtökön Ankara. A Svéd Akadé­mia nem is titkoltan politikai döntést hozott, amikor Orhan Pamuk- nak ítélte az irodalmi Nobel-díjat. Annak a Pamuknak, akit tavaly csak az EU közbenjárása mentett meg a börtöntől; hazaárulással vá­dolták, amiért azt áhította, igenis népirtás volt, amit a törökök 1915-1917-ben az örmények ellen elkövettek. A török hatalmassá­gok nem is gratuláltak az első török Nobel-díjasnak. Ugyanazon a napon a francia alsóház - a jobboldali francia kormány és az államfő tiltakozása ellenére - olyan törvényjavaslatra mondott igent, amely börtönnel büntetné az örmény népirtás tagadását - úgy, mint azt sok országban a holokauszt tagadása esetében teszik. De csak akkor lesz belőle törvény, ha a szenátus is elfogadja, és az államfő is alánja. Az egész akár szimpatikus kezdeményezés is lehetne, ha a francia in­dítékok nem volnának épp oly elvtelenek, mint a török magatartás. Az évek óta züált francia baloldalnak most van először esélye arra, hogy új üdvöskéje, Segolene Royal asszony megnyerje a jövő évi el­nökválasztást a jobboldal favortjával, Nicolas Sarkozyvel szemben. A törvényjavaslatot a baloldal kezdeményezte, de a jobboldali hona­tyák is támogatták. Az uniós alkotmányt is elvető franciák nem hívei a törökök csatlakozásának. A baloldal az 1,5 milliónyi Franciaor­szágban élő örmény szavazataira számít. A jobboldali Chirac elnök odáig ment, hogy felhívta Erdogan török kormányfőt, sajnálkozását fejezte ki a francia törvényjavaslat miatt, sőt: támogatásáról biztosí­totta a török kormány reagálását. Ennek egyik előzménye, hogy Sar­kozy belügyminiszter legutóbbi cikkében sürgette: meg kell hatá­rozni, hol húzódnak Európa határai, szerinte Törökország semmi­képp sem tartozik Európába, s nem is támogatja Ankara felvételét az EU-ba. Ajobboldali Chirac összeveszett a jobboldali Sarkozyvel (korábbi hívével), s most ott tart be neki, ahol csak tud. Az örmények szerint 1915-1917-ben 1,5 millió örmény halt meg az oszmán birodalomban a mészárlások és deportálások következté­ben. Ankara cinikusan állítja, „csak” 250-500 ezer örmény halt meg, és ez nem volt népirtás, hanem veszteség. Ez éppúgy felháborító, mint az, hogy a franciák kampánytémává degradálják egy nép ki­lencven évvel ezelőtti haláltusáját. Ráadásul a francia sajtó azt ele­mezgeti, mégsem lehet azonosnak tekinteni az örmény ügyet a holo- kauszttal, a zsidók millióinak módszeres kiirtásával. Pedig csak a vak nem látja a hasonlóságot. Hider tökélyre fejlesztette azt, amit a törökök az első világháborúban csináltak az örmény halálmenetek­kel. A törököknek éppúgy szembe kell nézniük a múltjukkal, mmt a németeknek. Amíg ezt nem teszik meg, addig tényleg nem tartoznak Európába. Hiába nyugtatgatja az Európai Bizottság Ankarát azzal, hogy az örmény népirtás elismerése nem feltétele az EU-tagságnak. Az unió kormánya üyen ügyekben néha annyi tapintattal jár el, mint egy elefánt a porcelánboltban. JEGYZET Madeinchina NÉMETH ZOLTÁN Nemrég újra eszembe jutott a Ghymes együttes kéméndi szi­getfesztiválján bemutatott báb­játék, ahol az élelmes főhős a bakancsát mutatta fel a mesebe­li farkasnak vagy ördögnek, mondván, oda van írva az a bi­zonyos varázsmondat. A farka­sördög lehajolt, és próbálta betűzni: Ma-de-in-chi-na, de mire a végére ért volna, akkora rúgást kapott, hogy két kilomé­tert repült. Ott és akkor az egész csupán jó poénnak tűnt, de az utóbbi hetek, hónapok tapaszta­latai mély filozófiai tartalom­mal töltötték meg a homályos varázsszót: madeinchina. Nem­csak bakancsról van szó, hanem mondjuk cipőről, amelynek márkamegnevezése angol, szö­vege végig kifogástalan cseh, a jótállásról szóló irat pedig egy cseh városhoz és címhez irányít. Nem vagyok olyan gazdag, hogy olcsó árut vegyek, gondol­ja magában a vásárló, ez egy minőségi cseh cipő, megveszi és hazaviszi. Aztán két hét múlva észrevesz egy szerény kis csíkot a nyelv alatt meghúzódva, ész- revéüen, türelmes, tapasztalt kis szalagocskát, rajta a varázsi­gével: Made in China. Egy má­sik vásárló ugyanebben a pilla­natban veszi meg skandináv, minőségi mobiltelefonját. Ott­hon, bár nem kellene, de azért szétszedi, belenéz, emlékezve a gimnáziumi kémia- és fizikaó­rák szertárrobbantó kísérleteire. A hatás nem marad el most sem, ciripelve, meztelenül előbújik az aksi alól a varázsszó: madeinchina. Dolgoznak még az európaiak?, tenné fel a kér­dést az illető alak, ha nem kísér­nék rosszalló tekintetek. Nem­rég ismertették a sajtóban egy legújabb kutatás eredményét, miszerint Kína képes lenne az egész világot ellátni termékei­vel. Kínai kenyér, kínai gulyás, kínai tokaji, kínai hungaricu- mok egész sora vár erre a pilla­natra. Ha ez így van, nem is kí­sérteties az a vízió, amely az utóbbi napokban kísért. Esze­rint kórházba vonulok, s kijelen­tik, műtétre van szükségem. Elaltatnak, az orvos óvatosan kezébe veszi a szikét, végighúz­za bőrömön, kibuggyan a vér, kifordul a hús, s vele együtt a re­megő, ijedt varázsmondat: Ma­de in China. Jobbak, szebbek, ügyesebbek, okosabbak. És mit tudunk például a kortárs kínai irodalomról? Mióta átengedtük nekik az asztalitenisz trónját, megálh'thatatlanok. Nem tu­dom, észrevették-e, hogy Kína egyetlen titkot őriz csupán a mai napig, pingpongütőfáik és -borításaik titkát...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents