Új Szó, 2006. október (59. évfolyam, 227-251. szám)
2006-10-19 / 241. szám, csütörtök
8 Külföld ÚJ SZÓ 2006. OKTÓBER 19. www.ujszo.com RÖVIDEN Oroszországhoz csatlakoznának Moszkva. A jog szerint Grúzia részének számító Abházia hivatalosan kérte Oroszországot, hogy ismeije el szuverén államként. A Grúziától 1993- ban de facto elszakadt feketetengeri régió törvényhozása Vlagyimir Putyin elnöknek és az orosz parlament két házának címzett tegnapi üzenetében „társult kapcsolatok” létesítését is kérte nagy szomszédjától és pártfogójától. Az elismerési kérelem egyben felhívta a szuhumi vezetőséget arra, kezdjen tárgyalásokat Moszkvával „katonai-politikai szövetségről, vám- és valutaunió létrehozásáról, valamint a védelmi és a külpolitika összehangolásáról”. (MTI) Értékközösség Moszkvával Berlin. Az unió alkotmányának mielőbbi elfogadását, az USA-hoz fűződő partneri viszony megszilárdítását, továbbá az Oroszországgal való, hosszú távra szóló „értékközösség” megteremtését említi legfontosabb célkitűzésként az a külpolitikai program, amelyet a kormányon lévő CDU elnöksége fogadott el. A programot a jövő hét elejére tervezett kongresszuson kívánják megvitatni. A dokumentum a nagykoalíciós kormány külpolitikai feladatait tartalmazza. (MTI) Belgrádi magyarázkodás Belgrád. Senki nem tudja, hogy hol rejtőzik Ratko Mladics, a boszniai szerbek 1995 óta szökésben lévő volt katonai vezetője. Ezt állítja a hágai törvényszékkel való együttműködésért felelős szerbiai bizottság vezetője. Rasim Ljajics a B92 belgrádi rádiónak azt mondta, senki nem tárgyal Mladiccsal a megadásáról. Nyüatkozata azután hangzott el, hogy Carla del Ponte hágai főügyész élesen bírálta a szerb vezetőket. Azt vetette szemükre, hogy hiányzik belőlük a politikai akarat Mladics elfogására. A főügyész ezért arra kérte az EU-t, hogy ne folytassa Belgráddal a májusban megszakított stabilizációs és társulási tárgyalásokat. (MTI) Túszejtők ultimátuma Kabul. Az Afganisztánban elrabolt olasz újságíró fogva tartói azt követelik, Róma szolgáltassa ki nekik az iszlámról keresztény hitre áttért, menekültstátust kapott afgán férfit, cserébe az újságíró életéért. Ezt a válságövezetekre szakosodott PeaceReporter olasz internetes napilap közölte. Gabriele Torsellót és afgán tolmácsát múlt héten rabolta el öt fegyveres Afganisztán déli részén. A túszejtők - állítólag még hétfőn - négy napot adtak követelésük teljesítésére. A 41 éves Abdul Rahmán felekezeti üldöztetés jogcímén idén márciusban kapott menekültstátust Olaszországban. Hazájában perbe fogták, és halálbüntetés fenyegette, mert áttért az iszlámról a kereszténységre. (MTI) Újratemették Juan Domingo Peron néhai argentin elnököt - DNS-minta az apaság megállapítására Verekedés a szertartáson Buenos Aires. Súlyos összecsapásokba torkollt kedden Juan Domingo Peron újratemetési szertartása. Argentína néhai elnökét 32 évvel a halála után temették újra, Buenos Aires-i sírhelyéről a fővárostól 40 kilométerre lévő egykori birtokán felállított mauzóleumba vitték át. Peron, aki katonatisztből lett Argentína diktátori hajlamú, populista baloldali elnöke, már életében is megosztotta rajongótáborát, a peronista mozgalomban folyamatos belső harcok folytak. Ez a mai napig nem változott, hiszen a szertartáson is a hívei csaptak össze egymással. Két peronista szakszervezet, az építőmunkások és a teherfuvarozók szövetségének tagjai kezdték ütlegelni egymást. A rendőrség könnygázt és gumilövedékeket vetett be. A temetés helyszínéről százával menekültek a gyászolók. A volt elnöktől állítólag most DNS-mintát is vettek, hogy bebizonyosodhasson, valóban az ő lánya-e Martha Holgado, aki 14 éve próbálja igazát bizonyítani. (index.hu) Az összecsapások miatt Nestor Kirchner államfő - maga is peronista - sem ment el a temetésre. (SITA/APJelvétel) Szaddám-per Kivégezték a foglyokat Bagdad. Pokolgépes merényletekben és ellenséges tűzben az elmúlt 24 órában tíz amerikai katona halt meg Irakban. A 2003. márciusi megszállás óta 2775 amerikai katona vesztette életét az arab országban. Kurd foglyok tömeges lemészárlásáról számolt be egy tanú Szaddám Húszéin volt iraki elnök perében tegnap. Elmondta, 1988- ban fogta el őt az iraki hadsereg a kurdok elleni Anfal hadműveletben. Egy nap a fogolytáborban sok társával együtt teherautóra rakták őket. Megálltak a sivatagban, a foglyokat leparancsolták az autóról, és mivel már sötét volt, a fényszórók elé állították őket. Az őrök ezután tüzet nyitottak rájuk. Néhányan megpróbálták megtámadni az őröket, de a rabok nagyon gyengék voltak. A férfi elszaladt, a sivatagban beleesett egy gödörbe, amely tele volt hullákkal. Levette a ruháit, mert úgy gondolta, csupasz bőre inkább beleolvad a sivatag színébe, és így elrejtőzködhet. Később segítséget talált a környéken, de 15 éven át bujkálnia kellett. (MTI) Phenjan állítólag értesítette Kínát: kísérleti atomrobbantások sorozatára készül Megvédi Japánt az USA Washington/Szöul/Tokió/ Moszkva. Észak-Korea katonai vezetése arról tájékoztatta Kínát, hogy föld alatti atomrobbantások sorozatát szándékozik végrehajtani. Japán viszont kész kezdeményezni a BT összehívását és szigorúbb szankciókat követelni, ha Phenjan újabb nukleáris kísérletet hajtana végre. ÖSSZEFOGLALÓ A CNN hírtelevízió amerikai hírszerző szolgálatokra hivatkozva megerősítette: amerikai kémműholdak gyanús mozgásokat észleltek annak a helynek a közelében, ahol Észak-Korea október 9-én végrehajtotta első föld alatti atomrobbantását. Az amerikai kormányzat az értesülést hivatalosan nem erősítette meg. Azokra a sajtójelentésekre reagálva, amelyek szerint amerikai, japán és dél-koreai hírszerzési szolgálatok egyaránt fokozott tevékenységet észleltek az Észak-Korea északkeleti részén fekvő kísérleti telepen, Nicholas Bums külügyi államtitkár a Fox televíziónak kijelentette, az USA nem fedezett fel egy újabb atomrobbantás előkészítésére utaló jeleket. Megjelent a nyilvánosság előtt (SITA/AP) Kína egyelőre nem tájékoztatta Tokiót arról, hogy Észak-Korea közölte volna Pekinggel állítólagos legújabb robbantási szándékait. „Noha intenzív információs kapcsolatban állunk Kínával, kormányunk e pillanatig nem kapott ilyen értesülést” - közölte Siozaki Ja- szuhisza a japán kormányszóvivő. Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter tegnap sürgette az Észak-Korea ellen elrendelt ENSZ- szankdók gyors és hatékony végrehajtását. Aszó Taro japán külügyminiszterrel közösen tartott tokiói sajtóértekezletén hangsúlyozta: az USA és a nemzetközi közösség nem akatja sem blokád alá venni, sem karanténba zárni Észak-Koreát. A szankciók egyetlen célja, hogy atomfegyverkezésének feladására kényszerítsék Phenjant; Washington nem érdekelt a válság kiszélesítésében. Rice biztosította Tokiót: az USA elkötelezte magát, hogy megvédi Japánt. .Amerikának megvan az akarata és a képessége is arra, hogy eleget tegyen a Japán biztonságával kapcsolatban vállalt kötelezettségeinek.” Aszó Taro azt hangsúlyozta, hogy kormányának jelenleg egyáltalán nem áll szándékában atomfegyverre szert tenni. Eközben Kim Dzsong II észak-koreai vezető az október 9-i atomkísérlet óta először jelent meg a nyilvánosság előtt. Több magas rangú észak-koreai tisztviselő társaságában egy művészeti bemutatón mutatkozott, ahol énekesek és táncosok a kommunista államot és vezetőjét dicsőítő előadást mutattak be. Kim Dzsong II ritkán mutatkozik a nyilvánosság előtt, a júliusi rakétatesztek után pedig szinte eltűnt, ami olyan találgatásokat indított el, hogy a nemzetek közösségét felháborító lépések próbára tették vezetői szerepét. Az Észak-Koreában hatalmon lévő állampárt lapja, a Rodong Színműn tegnap hazaárulónak bélyegezte Dél-Koreát, amiért csatlakozott az Észak elleni nemzetközi büntetőintézkedésekhez. (MTI, t, ú) Megbuszoztatják az államfőket, mégis lehetnek közlekedési problémák Pesten Ötvenhat küldöttséget várnak MŰ-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. A magyarországi események miatt egyetlen magas rangú külföldi meghívott sem mondta vissza részvételét az október 22-23-i megemlékezéseken, egyedül a francia miniszterelnök jelezte távolmaradását, belpolitikai okokra hivatkozva. Ezt Bokor Balázs, a külügyi tárca protokollfőnöke mondta tegnapi sajtótájékoztatóján. Ötvenhat külföldi delegáció érkezik az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulós megemlékezéseire, közöttük húsz államfő, a spanyol és a norvég király, a belga trónörökös, a luxemburgi nagyherceg. Ötvenhatodikként az orosz delegáció is bejelentkezett, amelyet Szergej Mironov parlamenti elnök fog vezetni. A külföldi államfők sorában Ivan Gašparovič szlovák és Václav Klaus cseh elnök is jelezte részvételét. Budapestre lesz például a NATO főtitkára, a román miniszterelnök, New York állam kormányzója és az Európa Tanács főtitkára. A protokollfőnök kitért arra, hogy Traian Basescu román elnök nem mondta le részvételét: ő Indiába menet eleve csak néhány órát tartózkodott volna Budapesten, mialatt Sólyom László államfővel lett volna egy munkamegbeszélése, ám kiderült, hogy ez a gyors program technikailag nem oldható meg. Magyarország történetében még nem fordult elő, hogy egy időben ennyi magas rangú külföldi delegáció tartózkodjon a fővárosban. Vasárnap és hétfőn lesznek problémák a budapesti közlekedésben, hiszen 56 delegáció mozgatását kell biztosítani. Ugyanakkor a fennakadásokat csökkentheti, hogy a delegációk néhány programra nem autóval, hanem buszokkal jutnak majd el. A Sólyom László köztársasági elnök, Gyurcsány Ferenc miniszter- elnök és Kosáry Domokos, az 56-os Emlékbizottság elnöke által aláírt meghívókat idén tavasszal küldték ki az európai állam- és kormányfőknek, illetve azon országok vezetőinek, amelyek befogadták az 1956-os magyar menekülteket. Komoly izraeli aggodalmak Iránnal kapcsolatban Óimért szerint Putyin érti MTl-HÍR Moszkva. Az izraeli miniszterelnök felvetette az orosz elnöknek az iráni atomprogrammal kapcsolatban táplált aggodalmait egy moszkvai találkozón, s úgy vélte, partnere tisztában van a Teherán részéről fenyegető veszéllyel. Ehud Óimért, aki tegnap a Kremlben tárgyalt Vlagyimir Pu- tyinnal, egyben szorgalmazta fegyverembargó kivetését Iránra és Szíriára. Izraeli tisztségviselők szerint ugyanis a libanoni Hezbollah mili- cistái Szíria által átadott orosz fegyvereket használtak az izraeliekkel vívott nyári háborúban. Óimért, aki először jár külföldön e háború óta, a találkozó után kijelentette, „számos stratégiai jelentőségű problémát vitatott meg Putyinnal, mindenekelőtt az iráni nukleáris fenyegetést”. Úgy vélte, „az orosz elnök tisztában van azzal, mekkora veszély fenyeget Irán részéről, ha az csakugyan fel tudja vértezni magát atomfegyverrel”. Oroszország, amely Irán első atomerőművét építi, vonakodik szankciókat foganatosítani Teheránnal szemben, amiért az nem hajlandó leállítani urándúsító tevékenységét. Közvetlenül Putyin és Óimért megbeszélése előtt Szergej Lavrov külügyminiszter megismételte: Moszkva nem lát közveden fenyegetést Irán részéről. „Fel kell lépni Irán ügyében, de ennek a fellépésnek arányban kell állnia azzal, ami valóban történik” - mondta Lavrov. Oroszország elutasította a busehri építkezés leállítását is, hangsúlyozva: a nukleáris fűtőelemeket, amelyeket az erőműben elhasználnak, később garantáltan visszaszállítják Oroszországba, s így az irániak nem nyerhetnek belőlük bombakészítéshez való hasadóanyagot. Putyin tegnap méltatta a „kölcsönös bizalmon” nyugvó orosz-izraeli kapcsolatokat, amelyek a kényes haditechnikai együttműködésre is kiterjednek, beleértve harmadik országok piacát. A Háárec izraeli lap szerint az izraeli hadsereg 37 orosz harckocsielhárító rakétát zsákmányolt a Hezbollah milicistáitól, néhányat eredeti csomagolásban. Izraeli tisztségviselők egy hónapja Moszkvában orosz kollégáik elé tárták a leleplező fényképeket és kísérő papírokat. Ezután Oroszország a múlt héten rendeletileg szigorította a fegyverexport ellenőrzését. Egyelőre amerikai állampolgár a Nobel-díjas író Wiesel jöhet Kacav után MTl-HÍR Jeruzsálem. Elie Wiesel Nobel- díjas amerikai író lehet az egyik lehetséges jelölt az izraeli államfői posztra, ha a szexuális zaklatással vádolt Móse Kacav lemondana. Ezt tegnap írta a Maariv. Az izraeli napilapnak az Ehud Óimért kormányfő környezetéhez tartozó illetékes azt mondta, a miniszterelnök jelezte: azt szeretné, ha az államfő többnyire tiszteletbeli és reprezentatív feladatait inkább egy függeden személy látná el. A forrása szerint Óimért még nem lépett az ügyben hivatalosan kapcsolatba a náci haláltábort túlélő és életművét a holokausztnak szentelő Wiesellel. A nagy nemzetközi tekintéllyel rendelkező, 1928-ban született, többnyelvű író amerikai állampolgár, de rövid idő alatt megkaphatná az izraeli állampolgárságot, ha a legfőbb állami méltóságra jelölnék. Izrael állam 1948-as létrehozása Elie Wiesel (Képarchívum) után a szintén amerikai állampolgárságú Albert Einsteinnek is felajánlották az államfői posztot, de Einstein nem fogadta el a felkérést. Meir Sitrit igazságügy-miniszter kijelentette, előbb meg kell várni, hogy Menahem Mazuz kormányfőtanácsadó és államügyész döntsön a Kacav elleni esetleges vádemelésről, és az államfő lemondjon, csak azután lehet az utódjára gondolni.
