Új Szó, 2006. október (59. évfolyam, 227-251. szám)

2006-10-17 / 239. szám, kedd

34 Pénzvilág ÚJ SZÓ 2006. OKTÓBER 18. www.ujszo.com Jelzálog: változnak a banki feltételek ČSOB: A jelzáloghitel nyújtásának kezelési költségét a nyújtandó hi­tel 0,7 százalékában állapította meg, min. 3500 Sk, max. 30 000 Sk. Dexia banka: A jelzáloghitel nyújtásának kezelési költségét a nyúj­tandó hitel 0,6 százalékáról 0,7 százalékra emelte, a havi számlave­zetés költségét 59 koronáról 69-re növelte. HVB Bank: Lehetővé tette a jelzáloghitel részleges, határidő előtti törlesztését, kezelési költség nélkül. Ľudová banka: A jelzáloghitel igényléséhez 1000 koronát kell mellé­kelni, ha a bank becsüli fel a lakást, az építkezési parcellát, akkor 1600 korona, ha a családi házat, akkor 2000 korona a kezelési költség. OTP Banka Slovensko: Megszüntette a törlesztés feltételeinek mó­dosítása után fizetendő illetéket. Szlovák Takarékpénztár: Lehetővé tette a jelzáloghitel részleges, határidő előtti törlesztését, kezelési költség nélkül. Általános Hitelbank: Lehetővé tette a jelzáloghitel részleges, ha­táridő előtti törlesztését (miután lejárt a fix időszak), kezelési költ­ség nélkül. (P, s) Milyen okmányok kellenek a jelzáloghitel felvételéhez? Igazolás igazolás hátán ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Bár egyes bankok azt hirdetik, náluk akár 24 órán belül elintéz­hető a jelzáloghitel felvétele, a do­log azért nem ilyen könnyű. Elő­ször is kellő nagyságú fizetést kel felmutatni ahhoz, hogy a több 100 ezres vagy milliós hitelt felve­gyük. Ha ez teljesül, akkor jönnek a formalitások, azaz a megfelelő igazolások, dokumentumok be­gyűjtése. Körképünk az utóbbiba nyújt bepillantást. A hitelképesség igazolása ♦ Személyazonosság ♦ Igazolás az állandó lakhelyről ♦ A bank űrlapján feltüntetett iga­zolás bevételünk nagyságáról ♦ Folyószámla kivonata ♦ Fizetési szalag, illetve éves adó­bevallás ♦ Igazolás az egyéb kiadásokról (további kölcsönök törlesztése, életbiztosítás, lízing) ♦ Elvált kliens esetében a válás igazolása ♦ Vállalkozók esetében a vállalko­zói engedély felmutatása, az adóbevallás fénymásolata, iga­zolás az adóhivataltól és a Szo­ciális Biztosítótól. Ingatlan építése ♦ Építési szerződés ♦ A földterület birtoklapja ♦ Az épület építési terve ♦ Építkezési engedély ♦ Az építkezés költségvetése, rész­letes lebontásban Az ingatlan felújítása ♦ Az építési engedély felmutatása ♦ Szerződés a munkálatokról ♦ A rekonstrukció költségeinek ki­mutatása ♦ A felújítás költségei tételes le­bontásban Az egyes bankok ettől eltérő igazolásokat is kérhetnek, továb­bi szakértői engedélyekhez köt­hetik a jelzáloghitel elnyerését. (Forrás: Hypocentrum, s) (Képarchívum) Miben különböznek a banki ajánlatok? ♦ A bankok az ügyfél nettó bevételét veszik alapul. Egyes pénzin­tézeteknek elég az elmúlt 3 hónap átlaga, mások a 6, sőt a 12 havi átlagból indulnak ki. ♦ Az ügyfél kiadásainál egyes bankok csak a már meglévő lízing-, vagy kölcsöntörlesztés nagyságát veszik figyelembe. Mások azt is megvizsgálják, fizet-e életbiztosítást, mekkorák a kliens la­kásfenntartási vagy utazásra fordított kiadásai. ♦ A törlesztés futamidejétől függően különbözhet a kamat nagy­sága. Általában a kamat nagysága nem változik, azonban példá­ul a Tatra bankánál a rövidebb futamidő alacsonyabb kamatot, másutt pedig a hosszabb futamidő alacsonyabb kamatot ered­ményezhet (pl. az UniBankánál). ♦ A kamat nagysága változhat a felveendő hitel nagyságával. Példá­ul egyes esetekben kisebb a kamat, ha 100 ezerrel kevesebbet vesz fel a kliens, más esetekben éppen ellenkezőleg, akkor csök­ken a kamat, ha a tervezettnél 100 ezer koronával többet vesz fel. ♦ Érdemes megvizsgálni, milyen feltételek mellett nyújtanak ka­matkedvezményt. Például ha az adott banknál biztosítjuk a megvásárolni szándékozott ingatlant, vagy pedig határidős számlát nyitunk, (ú, s) A műanyag ablakok és parketták még nem jelentik azt, hogy a házzal nincsenek problémák Mire ügyeljünk a vásárlásnál? Hacsak nincs különös sze­rencsénk, saját házat vagy lakást vásárolni, megtalálni a megfelelő ingatlant, több hetes, néha akár több hóna­pos kemény munkába is ke­rülhet. Különösen érvényes ez Pozsonyra és a nagyobb városokra. Mielőtt rákap­nánk az első kedvező aján­latra, a hirdetési újságok böngészésén kívül érdemes kimenni a „terepre” is, va­gyis személyesen megnézni több felkínált ingatlant. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A vásárlásnál nemcsak az ingat­lan értéke a döntő, hanem az elhe­lyezés is. Néha ugyanis fantaszti­kus családi házakat árulnak jó áron, később azonban kiderül, hogy egy frekventált vasútvonal vagy autópálya mellett fekszik, esetleg alig megközelíthető helyen építették. Épp ezért az ingatlanvá- sárlás előtt nem csak magát a há­zat vagy lakást kell megnéznünk, hanem fel kellene mérnünk azt is, hogy milyen könnyen juthatunk el onnan például a munkánkba, vagy a gyerekek az iskolába, nincsenek- e problémás szomszédok, esedeg van-e elegendő parkolóhely. Ha a fent említettekkel nincs probléma, magát a házat szakem­berrel is átvizsgáltathatjuk, hi­szen pontosan csak így derülhet ki, hogy a közeljövőben nem lesz- e szükség egy nagyobb felújításra. A műanyag ablakok és parketták még nem jelentik azt, hogy a ház­zal nincsenek problémák. A leg­több gond az elöregedett villany- és gázvezetékekkel szokott lenni, nem kis fejfájást okozhatnak azonban a megrepedezett falak is. Ideális esetben a házat vagy la­kást nem kifestve vásároljuk, csak így lehet jól felmérni a falon talál­ható hiányosságokat. Ne féljünk benézni a szőnyeg alá vagy a bú­torok mögé, ezekkel ugyanis az eladók néha olyan hiányosságo­kat próbálnak meg eltakarni, ami később jelentős mértékben leter­helheti a pénztárcánkat. A hibákat azért fontos a lakás megvásárlása előtt felfedezni, mert utólagos reklamációra csak rejtett hiba esetén van lehetősé­günk. Ha a kifogásolt hibát koráb­ban is kiszúrhattuk volna, már mi­énk a felelősség. Hogy mi számít rejtett hibának? Bármi, ami egy­szeri ránézésre nem fedezhető fel, (ČTK-felvétel függedenül attól, tudott-e róla az eladó vagy sem. Amikor ilyesmi ki­derül, legjobb peren kívül meg­egyezni az eladóval, és kifizettetni vele a javítások költségét. Ha ez nem működik, perre kell mennünk kártérítésért vagy a vételár csök­kentéséért. Ha több millió koroná­ért megveszünk egy lakást vagy egy házat, nézzük meg alaposan! Ugyanis nem minden rejtett hiba, amire már az ott lakáskor derül fény: a görbe, vagy szemmel látha­tóan repedt fal például még akkor sem számít rejtett hibának, ha ko­rábban nem vettük észre. Régi házak esetében minden­képpen nézzük meg a falak tövét, a lábazatot, mert itt látszik, ha rossz a szigetelés, vagy beázik az épület. A legfölső emelet mennyezetén lé­vő folt is lehet árulkodó. Le kell menni a pincébe is: itt a talajvíz felszívódásának lehet nyoma. A te­tő hibái a padláson derülhetnek ki, ezért azt is alaposan szemiTgyre kell venni. A tartószerkezeti hibák­ra utaló repedéseket is könnyen fölfedezhetjük, hacsak az eladó festéssel el nem tüntette őket. Gyakran előfordul az is, hogy az egyébként rendszeresen felpúpo- sodó parketta a lakás szemrevéte­lezésekor éppen sima. A turpisság csak akkor derül ki, ha észreves­szük, hogy a szegélyléc alól kika­parták a vakolatot, hogy a parket­ta teijeszkedni tudjon. Nem ritka, hogy a hibákat eltüntetik: ha hasz­nált lakást vagy házat frissen me­szelnek, csempéznek, még a leg­gyakorlottabb szakértő sem veszi észre a turpisságokat. A patyolat­fehér szín egy ideig elfedheti a pe­nészes falakat, de ha a ház nedve­sedig előbb-utóbb úgyis feltűn­nek az ismerős foltok. Az egyik leggyakoribb rejtett hiba ugyanis éppen ez, vagyis a falak nedvese­dése, amelyre akkor kell gyana­kodni, ha a bútorok nincsenek rá­tolva a falra. A sarokban lévő par­ketta hézagjai is rejthetnek árul­kodó nyomokat. Rejtett hiba lehet a fürdőszobai vagy konyhai lefo­lyó rendszeres dugulása, vagy az esővízcsatorna visszaduzzasztása. Sokat elárulhat az ingatlan ko­ra. A régebbi házak ugyan olcsób­bak, ám a továbbiakban hatalmas összegeket fizethetünk ki a felújí­tásukra és a fenntartásukra. Többnyire ugyanis nincs megfele­lő hőszigetelésük, ami a jelenlegi energiaárak mellett csődbe juttat­hatja a családi kasszánkat. A kor különösen fontos a panelházak esetében. A 30 évnél öregebb pa­nelházak ugyanis az elkövetkező időszakban nem kerülhetik el a komplex felújítást, ami egy-egy lakóra akár félmilliós kiadást is je­lent. Ha a felújítást nem végzik el, a lakóház idővel lakhatatlanná válik, és a hivatalok elrendelhetik a lebontását. Ha lakást vásárolunk, ne elé­gedjünk meg azzal, hogy az eladó felmutatja a tulajdonlevelet, ezt érdemes ellenőrizni a kataszteri hivatalban is. A lakásszövetkezet­nél vagy a lakóközösség vezetőjé­nél rá kell kérdezni arra is, hogy milyen tartozásaik vannak. Ezek kifizetését az adásvételi szerző­désben fontos rögzíteni. Az adásvételi szerződést ügy­véddel vagy ingatlanügynökség­gel érdemes kidolgoztatnunk. A szerződésnek tartalmaznia kelle­ne a pontos árat. Ezt a vevőnek nem szabad azonnal kifizetnie az eladónak. Az adásvételi szerződés aláírásával és a kataszteri bejegy­zésre tett javaslat beadásával sem válunk ugyanis az ingatlan tulaj­donosává. Bizonyos garanciát je­lenthet a vásárlónak, ha a pénzt jegyzőnél helyezzük el, amit csak a tulajdonlevél kiadását követően utalnak át az eladó számlájára. Ha új lakást szeretnénk vásárol­ni, akkor sem indokolt mindenki­ben megbíznunk. Választásunk­nál figyelembe kell venni, hogy az építő korábbi beruházásai hogyan végződtek. A nagy és befutott épí­tők esetében kisebb az esélye an­nak, hogy a projektum esetleg csődbe megy. Érdemes megtudni az építkezést hitelező bank nevét is, hiszen a megbízható pénzinté­zetek által kidolgozott stratégiá­nak köszönhetően kicsi a veszélye a sikertelenségnek. Néhány cég lehetővé teszi, hogy számítógépes grafika vagy modellek segítségé­vel már előre láthassuk, milyen is lesz a lakóházunk és a lakásunk. Ez esetben később nem érhet ben­nünket csalódás. Az eladóval kötött lakásszerző­désünket érdemes alaposan át­vizsgáltatni egy ügyvéddel, külön figyelmet szentelve annak, hogy mi mindent tartalmaz az ár. Né­hány esetben ugyanis csak a pusz­ta lakást találjuk, míg van, ahol már megtaláljuk az alapfelszere­lést. Pozsonyban természetesen fontos felmérni a parkolási lehe­tőségeket is a lakóházban. Né­hány helyen a parkolóhely benne van az árban, van, ahol ezért fi­zetni kell. (pv, mi) Tavaly megszűnt, jövőre viszont újjáéledhet a jelzáloghitelek állami kamattámogatása Keveseket érinthet a pénzintézetek jóindulata ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Újra előtérbe került a jelzálog- hitelek kamattámogatása. Nincs szó új jelenségről, hiszen amikor a hazai piacon 1997-ben ismételten felbukkantak a jelzáloghitelek, akkor az állam meglehetősen erő­teljesen segített az ügyfeleknek. Akkoriban 13-14 százalék között mozgott a kamat, ami az állami kamattámogatás révén 7,25-7,50 százalékra szelídült. 1999-ben 6 százalékos volt az állami segítség mértéke, majd az infláció mérsék­lődésével, a banki konszolidáció­val párhuzamosan egyre csök­kent, 2004-ben például 1 száza­lékra, míg végül 2005-ben meg­szűnt. Ennek dacára éppen tavaly voltak a legkedvezőbb kamatfel­tételek, vagyis a piac egyedül jobb helyzetet teremtett, mint azt álla­mi segítséggel aládúcolt művi ka­mat. Napjainkban viszont, a jegy­banki alapkamat emelésével, az újra gyorsuló inflációval párhuza­mosan ismét felbukkant az állami kamattámogatás eshetősége. A kormány minapi döntése ér­telmében azonban a jelzáloghite­lek állami támogatása csak a fiata­lok egy szűk rétegének jelent majd előnyt, feltéve, ha a parlament is rábólint az elképzelésre - derül ki az elemzői véleményekből. Jövőre a pénzügyminisztérium tervei sze­rint 2-2,5 százalékponttal csök­kenhet a 35 évnél fiatalabbak ese­tében a jelzáloghitelek kamatszint­je, a bankok 1%-os kamatcsökken­tése mellé az állam ugyanis továb­bi 1-1,5 százalékpontos kamattá­mogatást tervez. A kamattámoga­tás időtartama 5 évre szól. A ked­vezményekhez azok a 35 évnél fia­talabb hiteligénylők juthatnának hozzá, akiknek a havi bruttó bére nem haladja meg az átlagbér 1,3 szorosát, vagyis 24 ezer koronát. Házaspárok esetében ennek érte­lemszerűen a duplája az érvényes. A hitel felső határa 1,5 millió koro­na lenne. Az elemzők szerint azon­ban az ilyen alacsonyabb fizetés­sel rendelkezők nagy részének esélye sincs a bankoknál. Vagyis a 24 ezer koronát keresők 1,5 millió koronánál lényegesen kisebb hi­telre számíthatnak. A hitel össze­ge nem haladhatja meg a zálogba helyezett ingatlan 70 százalékát. Á koncepció bökkenője, hogy mindezt azonban csak azon ban­kok ügyfeleiknek kínálják majd, akiknek a jelzálogot nyújtó 10 pénzintézet egyike is csökkenti a kamatot. A pénzintézetek nem zárkóztak el a javaslat elől, egy­előre nem világos, hogy a 10 kö­zül mennyi fogadja el az új játék- szabályt, és nem tették közzé, hogy müyen kedvezményeket nyújtanának az ügyfeleknek. Az Általános Hitelbank elemzé­se szerint a kedvezmény az ügyfe­lek mintegy 20-25 százalékát érinti majd. A jegybank kamat­emelései ugyanakkor nem ked­veznek az ügyfeleknek. A szlová­kiai pénzintézetek adatai szerint az egy évre lekötött hitelek kama­tai januártól 1,5-2 százalékpont­tal nőttek. Míg egy évvel ezelőtt egy átlagos ügyfél az egy évre le­kötött hitelek esetében 4,5 száza­lékos kamatot fizetett, addig ma­napság már 6,6 százalékot. A ban­ki ügyfelek átlagosan 1,5-2 millió koronás hitelt igényeltek, nagyjá­ból 20 éves futamidőre. Az elmúlt hónapok kamatemelései így több­nyire havi néhány száz, egyes hi­teleknél azonban akár kétezer ko­ronával is növelték a törlesztő részleteket, (yj, s, m)

Next

/
Thumbnails
Contents