Új Szó, 2006. október (59. évfolyam, 227-251. szám)

2006-10-12 / 235. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. OKTÓBER 12. Gazdaság és fogasztók - hirdetés 9 A korszerű dunaszerdahelyi cukorgyár tervezett leállítása esetén 2 milliárd korona támogatást kaphat Régiónk a cukorreform áldozata? Mégsem édes az élet. Mélyütés érheti a dél-szlovákiai cukorrépa termesztőit. Ha tényleg bezár a duna­szerdahelyi cukorgyár, akkor új haszonnövényre kell átállniuk. (TASR-felvétel) Dunaszerdahely. Meglepetést váltott Id a héten közzétett hír, miszerint az ország leg­modernebbjének számító dunaszerdahelyi cukorgyár befejezi működését A tulaj­donos, az Eastern Sugar Rt illetései szerint a döntés ki­váltó oka az EU tavaly elfo­gadott cukorreformja. Egyes szakértők azonban úgy lát­ják, a reformot eleve úgy dol­gozták ki, hogy az újakkal szemben a régi tagállamokat helyezze előnyös helyzetbe. CZAJL1K KATALIN Váratlanul érte az illetékeseket a dunaszerdahelyi cukorgyár bezá­rásának híre. Bár a sajtónak eljutta­tott nyilatkozat szerint az Eastern Sugar Rt. csak abban az esetben zátja be az öt közép-európai - köz­tük a dunaszerdahelyi - üzemét, ha megkapja az ún. szerkezetváltási támogatást, amely az említett EU-s cukorreform értelmében jár a ter­meléssel leálló gyártóknak, szak­emberek szerint a támogatási ké­relmek elbírálása csak formaság, tehát számítani kell a bezárással. A 2005-ös cukorreform célja éppen az EU-ban kitermelt cukormennyi­ség csökkentése volt, amelyre a Vi­lágkereskedelmi Szervezet (WTO) döntése értelmében volt szükség. Ezért az új cukorrendtartási szabá­lyok szerint azok a gyárak, melyek befejezik a termelést, ún. szerke­zetváltási támogatást kapnak, melynek összege jövőre minden „elhagyott” tonna cukor után 730 euró. Ebből az összegből azonban a cukorrépát beszállító termelőknek, valamint a cukorgyártáshoz szük­séges technológiát gyártóknak is részesülniük kell, minimálisan az összeg 10%-val. A termelők azon­ban így is csalódottak, hiszen a cu­korrépa-termesztés a legjövedel­mezőbb agrárágazatnak számított. Többen, köztük a hazai Cukorré­pa-termesztők Szövetsége is annak a véleménynek adtak hangot, hogy az uniós cukorreform eleve úgy volt kitalálva, hogy a régi tagálla­moknak kedvezzen. Hasonlóan nyilatkozott lapunknak a neve el­hallgatását kérő brüsszeli szakértő, aki szerint a közép-európai üzemek bezárása várható volt. Dunaszerda­hely esetében például a leállásért 2 milliárd koronányi EU-s segély ,jár”. Igaz, ennek egy részét a cu­korrépa-termelőknek kell leadni­uk, a haszon azonban így is je­lentős. Főleg ha azt vesszük tekin­tetbe, hogy az itteni cukorgyárakat annak idején potom pénzért vették meg a külföldi társaságok, akik mi­nimális befektetésekkel még így is nyereséget termeltek. Most pedig tovább profitálnak csupán azáltal, hogy befejezik a gyártást. Michael Mann az Európai Bizottság agrár- szóvivője cáfolta ezeket az állításo­kat. Úgy véli, a reform nem diszkri- minál senkit, mert egyaránt érvé­nyes a régi és az új tagállamokra is. A reform célja szerinte az európai cukorágazat versenyképessé tétele volt, és senki nem írhatja elő a vál­lalatoknak, hol termeljenek, és hol ne. Az viszont tény, hogy a cukor­gyárakba befektetett összegek, va­lamint a cukorrépa-minőség szem­pontjából az új tagállamok elma­radnak, tehát a bezárási trend to­vább folytatódhat a térségben. Magyarországon az Eastern Su­gar tulajdonában lévő kábái cukor­gyár bezárása esetén az állam ked­vezményes hitellel segíti majd egy termelői tulajdonú bioetanol üzem létesítését, nyilatkozta Gráf József szakminiszter. Kérdésünkre, hogy a hazai agrártárca is tervez-e hasonló lépéseket, lapzártánkig nem kap­tunk választ az illetékesektől. Jelen­leg Szlovákiában három cukorgyár működik: Dunaszerdahelyen, Sze­reden és Trenčianska Teplán. A du­naszerdahelyi üzem, melynek két­száz alkalmazottja van, birtokolja az országos cukorkvóta csaknem 30%-át - több mint 70 000 tonnát. Az üzem bezárásával az a veszély áll fenn, hogy Szlovákia elveszíti az említett mennyiséget, azaz az eddi­ginél csaknem egyharmaddal keve­sebb cukrot állíthat elő. (czk) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Olcsóbb benzin, drágább élelem Pozsony. Szlovákiában az el­múlt hónapban lelassult az árak emelkedése. Míg augusztusban 5,1%-kal voltak magasabbak az árak, mint egy évvel korábban, addig a szeptemberi infláció 4,6%-os volt. Az adatok a gazda­sági elemzőket is meglepték, akik magasabb, 4,8%-os infláci­óra számítottak. „Az elmúlt havi infláció ütemének a csökkenése elsősorban az egyre alacsonyabb benzináraknak köszönhető” - véli Süvia Čechovičová, a ČSOB elemzője. Drágábban juthattunk ugyanakkor hozzá az élelmisze­rek többségéhez, (s, t) Új ház vagy inkább felújítás? Pozsony. Az elkövetkező 3 év­ben a lakosság alig 2%-a tervezi új családi ház építését - derül ki a GfK Slovakia elemzéséből. A ház tetőterének felújításával 100 család közül 4 számol. Jelentős eltérések mutatkoznak azonban az egyes régiók között is. Új ház építésével elsősorban a Nyugat- Szlovákiában élők kacérkodnak, míg a tetőtér felújítását az or­szág keleti járásaiban élők sze­retnék elvégezni. Ez utóbbival az esetek nagy részében szakembe­reket bíznak meg, önerőből csak a megkérdezettek alig 8 százalé­ka újítja fel a tetőt. (TASR) MAI VALUTAARF0LYAM0K Aktuális középárfolyamok Valuta ___________Árfolyam Valuta______ Árfolyam EM U-euró 33,875 Lenqvel zloty 9,439 Anqol font 54,628 Maqvar forint (100) 13,808 Cseh korona 1,309 Svéd korona 3,986 Dán korona 4,951 Szlovén tollár (100) 15,407 Japán jen (100) 24,614 Svájci frank 23,168 Kanadai dollár 25,919 USA-dollár 29,397 ______________VÉTEL - ELADÁS ­Ba nk euró dollár cseh korona forint Volksbank 36,04-38,04 28,74-30,40 1,28-1,34 13,04-14,34 OTP Bank 36,07-37,95 28,72-30,31 1,28-1,34 13,16-14,17 Postabank 36,05-37,99 28,76-30,30 1,28-1,34 11,88-15,48 Szí. Takarékpénztár 36,05-37,90 28,73-30,24 1,27-1,35 13,06-14,30 Tatra banka 36,04-37,96 28,76-30,30 1,28-1,34 13,14-14,22 UniBanka 36,07-37,95 28,80-30,30 1,28-1,34 13,33-14,03 Általános Hitelbank 36,04-37,96 28,77-30,30 1,28-1,35 13,16-14,18 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) Nagy a feszültség a hazai áramszolgáltatók és a Szlovák Villamos Művek között A villany ára jövőre 2%-kal nőhet ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A villanyáramot, amit a Szlovák Villamos Művek - a la­kossági villanyárak kisebb mértékű növelése érdekében - olcsóbban adott az áramszolgáltatóknak, ez utóbbiak inkább a cégeknek adták el. Ezt követően a lakossági villa­nyarák lényegesen nagyobb növe­lését javasolják az indokoltnál. A Nyugat-szlovákiai Áramszolgáltató (ZSE) például olyan áljavaslatot nyújtott be az árszabályozási hiva­talhoz (ÚRSO), amely szerint a Szlovák Villamos Művek számukra 19 százalékkal drágábban adta a lakossági energiát. Tavalyhoz ké­pest így szerintük kilowattóránként 1,85 koronával drágult a villany­energia. Mindezt a Szlovák Villa­mos Művek cáfolja. A társaság sze­rint az áramszolgáltatóknak csak 13 százalékkal növelték az árakat, ami 1,73 koronás emelést jelent. A Szlovák Villamos Művek és az áramszolgáltatók közötti nézetelté­réseket az árszabályozási hivatal elnöke, Karol Dvorák is megerősí­tette. Szerinte a vitát végül az ő hi­vataluknak kell majd elsimítania. Ha a Szlovák Villamos Műveknek adnak igazat, és a lakossági árak ki­számításánál az alacsonyabb előál­lítási árakat veszi figyelembe, a háztartások számára a villanyener­gia ára jövőre 2%-kal nőhet. A gaz­dasági tárca azonban még ezzel az alacsonyabb áremeléssel sincs megelégedve, hiszen az ő számítá­saik szerint minden lehetőség adott ahhoz, hogy a háztartások jövőre 5,4 százalékkal olcsóbban juthas­sanak hozzá a villanyenergiához. Hogy milyen számítások alapján alakították ki ezt a véleményüket, azt azonban a gazdasági tárca szakemberei nem hajlandók elárul­ni. Ľubomír Jahnátek gazdasági miniszter szerint a tárca belső elemzései alapján szorgalmazzák az árcsökkentést. Az elemzéseket azonban az árakról folyó vita lezá­rásáig nem teszik közzé. (P, mi) aVasárnap kiadója a 2006-2007*es tanévre meghirdeti előfizetési versenyét. Legyen az iskolábanjs Vasárnap! A versenyben részt vehet minden, Szlovákia területén működő iskola és tanintézet. Elég október végéig egy évre megrendelni a Vasárnapot, s a befizetési visszaigazolással minden megren­delő, minden egyes befizetése bekerül az ősz végi nagy sorsolásba, melyen 6 szerencsés iskola összesen 100 ezer koronát nyerhet. Rugalmasabban tudnak alkalmazkodni a piaci elvárásokhoz és igényekhez Sok kisvállalkozó, kevés mikrocég ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A hazai magánszektor­ban minden hetedik alkalmazott egyéni vállalkozóként dolgozik - derül ki az Eurostat elemzéséből. Az Európai Unió statisztikai hivata­la szerint mindez nagyjából megfe­lel az uniós átlagnak. Az EU-ban a legtöbb egyéni vállalkozó az építőiparban dolgozik. „Nálunk szintén ebben az ágazatban dol­goznak a legtöbben egyéni vállal­kozóként, miközben az olyan ipa­rosok vezetnek, mint a kőművesek vagy az ácsok” - állítja Peter Masár, a Szlovák Vállalkozói Szervezet el­nöke. Mindez összefügg ezeknek a munkáknak a szezonjellegével, és azzal, hogy a vállalkozók rugalma­sabban tudnak alkalmazkodni a pi­aci elvárásokhoz és igényekhez. Stanislav Čižmárik, a Szlovákiai Kisvállalatok Szövetségének alel- nöke szerint az építőipari szakmák­ban dolgozók télen csak nehezen találnak munkát, így kénytelenek más területen is elhelyezkedni. Szlovákiában ugyanakkor lemara­Az egyéni vállalkozók aránya (%) Litvánia 6,70 Észtország 7,70 Franciaország 10,1 Németország 11,6 Lengyelország 14,2 Szlovákia 15,0 Nagy-Britannia 15,1 EU-átlag 16,0 Csehország 17,4 Olaszország I 28,7 (Forrás: Eurostat) dunk a tíznél kevesebb alkalmazot­tat foglalkoztató cégek terén. Míg tőlünk nyugatabbra az ilyen mikro- cégek az alkalmazottak harmadá­nak adnak munkát, nálunk ez alig 12,5 százalék, ami az EU legalacso­nyabb értékének számít. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy nálunk nem lenne elég „ha­sonló cég”, csak vállalkozói közös­ségként működnek. Az ácsok és kőművesek esetében bevett forma, hogy több vállalkozó ál össze, és az elvégzett munka után járó pénzt egymás között szétosztják. Mindez azért előnyösebb, mivel a kis cé­geknek örökös problémát jelente­nek az alkalmazottak után fizetett magas járulékok. A vállalkozókkal kötött szerződéseknek köszön­hetően a kisebb cégek ugyanakkor a kiadásaiknak akár a harmadát is megtakaríthatják, (mi, hn) A Vasárnap előfizetési játékával 1 iskola 30 000 koronát, 2 iskola 20 000-20 000 koronát, 3 iskola 10 000-10 000 koronát nyer. A Vasárnap szerkesztősége pedig ezenfelül még megajándékoz 10 iskolát egy-egy Vasárnap-ajándékcsomaggal. Mert vasárnap nincs iskola, de az iskolában legyen Vasárnap!-----— Va sárnapot az iskolának! Alulírott iskola ezennel megrendeli a Vasárnap hétvégi magazint a 2006-2007-es tanévre.........példányban. Az intézmény neve:.............................................................. Utc a, házszám:................................................................... Helységnév:....................................................................... Ké rjük a postautalványt az iskola címére elküldeni! Az iskola igazgatójának vagy a szülői szövetség képviselőjének aláírása: Visszahívható telefonszám ...................................................

Next

/
Thumbnails
Contents