Új Szó, 2006. október (59. évfolyam, 227-251. szám)
2006-10-12 / 235. szám, csütörtök
6 Fókuszban: a kormány első száz napja ÚJ SZÓ 2006. OKTÓBER 12. www.ujszo.com A LEGFONTOSABB VÁLTOZÁSOK-a jövedelem adómentes részének fokozatos csökkentése - " az intézkedés a 47 500 koronánál magasabb jövedelműeket érinti, hatását azonban alig érzik meg a valóban milliókat kereső vállalkozók- a felajánlható adó 2 százalékról 0,5 százalékra való csökkentése a jogi személyek esetében - " a nonprofit szektornak ezzel több száz milliós bevételkiesést okoz- a nonprofit szervezetek teljes bevétele adóköteles lesz - ", a teljes bevételből való adózás újabb forrásokat von el a nonprofit szervezetektől- a kormányzat beavatkozása az energiaárak alakulásába - az energia ára mérsékeltebben emelkedik, de az energiaárak csökkentése a világpiaci folyamatokkal ellentétben az energiaszektor szükséges fejlesztéseinek elmaradását okozhatja- a maastrichti feltételek betartása - " a költségvetési deficit alacsonyan tartása megakadályozza a kormánypártok választások előtt ígért osztogatásának megvalósítását- a kórházak védelme a csődeljárástól, a nagy kórházak részvénytársasággá való átalakulásának megakadályozása - " az intézkedés az eladósodás mértékének növekedését okozhatja, a kormány által kinevezett igazgatók nem kényszerülnek hatékony gazdálkodásra, a minisztérium által jelzett „kéthetenkénti” ellenőrzés csak nehezíti működésüket- az állam által fizetett egészségbiztosítási járulék emelése - " a saját biztosítottjai után - gyerekek, nyugdíjasok, munkanélküliek - 2007 első négy hónapjában az ádagbér 4 százaléka helyett 5 százalékot fizet az állam, ez hozzávetőlegesen plusz 2,1 milliárd koronát jelent az egészségügynek- a 20 és 50 koronás térítési díjak eltörlése - " amellett, hogy forrásokat von el az egészségügyből - összesen mintegy 2,5 milliárd koronát - a fogyasztás növekedéséhez vezethet- a gyógyszerekre kivetett áfa 19-ről 10 százalékosra való csökkentése- — csökkenti a kórházakra nehezedő anyagi nyomást, mivel 9%-kal csökkennek gyógyszerkiadásaik, hátrányos azonban abból a szempontból, hogy nem csak a rászorulókon segít, és precedenst teremt- a minimálbér jelentős emelése - '-ö növeli a vállalkozók járulékterheit, a szegényebb régiókban és egyes ágazatokban munkahelyek megszűnését eredményezheti- a karácsonyi nyugdíjkiegészítés - " az 1500-2000 korona közötti összeg ugyan segítséget jelent a legalacsonyabb nyugdíjakkal rendelkezőknek, de a legmagasabb összeg hónapokra lebontva alig 170 korona nyugdíjemelésnek felel meg- az első gyermek után járó egyszeri támogatás 15 460 Sk- mindenkinek jár, nemcsak a rászorulóknak, diszkriminatív a később született gyermekekkel szemben- szorgalmazzák a speciális bíróság megszüntetését megrendülhet a polgárok igazságszolgáltatásba vetett hite-nem adták el a pozsonyi repteret- " a közeljövőben nem lesz pénz a reptér fejlesztésére- leállították több állami cég magánosítási folyamatát - " az állam nem jó gazda, ráadásul a privatizációból befolyt pénz hiányozni fog a költségvetésből- kiharcolta a termelők számára a maximális mértékű közvetlen támogatásokat- " belenyúlt az elődje által kidolgozott programba, amely az EU-s támogatások 2007-2013 közti felhasználását irányozza elő, amivel késleltetheti a program beindulását - " (lpj, sza) Robert Fico kormányfő energiáit leköti, hogy partnereit elfogadtassa a nemzetközi közvéleménnyel Olcsó népszerűségre törekszik Már száz napja van nála a labda. Bár ígérte, máig nem hívta vissza katonáinkat Irakból. (TASR-felv.) A kormány első száz napja szinte teljes egészében azzal telt, hogy Robert Fico kivédje a külföld támadásait, megkísérelje elfogadtatni szokatlan partnereit a külfölddel. Egyelőre ezt a célt nem sikerült teljesíteni, kérdéses, sikerülhet-e valaha a Szlovák Nemzed Pártot és Vladimír Mečiart bevezetni a jobb társaságba. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Meg kellett küzdenie a pénzpiacok bizalmatlanságával, melyek nem hitték el, hogy a kormány valóban teljesíteni akarja a maastrichti feltételeket. Fico és pénzügy- minisztere többszöri nyilatkozatai, és a nemzeti bank milliárdjai ugyan megállították a korona romlását, de a kormányfő ezáltal jelentősen leszűkítette mozgásterét. Befelé megpróbálta feledtetni a rossz külföldi fogadtatást választási ígéretei egy részének teljesítésével. A kormány első száz napja sem adott választ arra, Szloválda mikor vonja vissza végleg az Irakban állomásozó katonákat. Fico meg- győző-dése, a szlovák kontingensnek már nincs mit keresnie a közel-keleti országban. Kaliúák sem ült ölbe tett kézzel, és menesztette a rendőrség teljes vezetőségét. A legnagyobb kritikát viszont a szervezett bűnözés elleni harc jelképének tartott Jaroslav Spišiak leváltásával érdemelte ki. Az ellenzék rögtön azzal vádolta meg a kormányt, hogy maffiabarát. A korábbi bűnügyi főigazgató állítólag sokak szemében volt szálka, Vladimír Palkó egykori belügyminiszter szerint a leváltások egyenesen a koalíciós partnerek nyomására történtek, Kaliňák ezt tagadta. Egyelőre nem okoz különösebb megrázkódtatást sem a szlovák, sem a magyar iskolák mindennapi életében, hogy Ján Mikolaj foglalja el az oktatási miniszteri bársonyszéket. Noha a tárca élén száz napja a nacionalizmussal terhelt SNS jelöltje áll, a miniszter eddig hozott intézkedésein és nyilatkozatain nincs rajta a magyarellenesség pecsétje. Kivéve talán, homályosan megfogalmazott hazafiasságra, nemzeti büszkeségre nevelés iránti óhaját. Tény: ötről négyre csökkentette az érettségi vizsgatárgyak számát, az iskolák továbbra is kapják majd az ún. garantált minimumot. Ez utóbbi intézkedésnek elsősorban a kisiskolák szempontjából van kiemelt jelentősége. Jelezte továbbá, nem kívánja bezárni a Selye János Egyetemet. A magyar képzési nyelvű felsőoktatási intézmény sorsát az akkreditáció eredményétől tette függővé, (lpj, dem, -cz-e) Bugár Béla: a kormányt főként a populizmus, a szakmai hozzá nem értés, az improvizáció jellemzi Mint egy elefánt a porcelánboltban... ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az ellenzék értékelése szerint az első száz nap csak azt bizonyítja, hogy a Fico-kabinet tehetetlen, nem teljesíti sem választási ígéreteit, sem a kormányprogramban foglaltakat. A legpozitívabbnak azt tartják, amit a kormány nem valósított meg a koalíciót alko- -tó pártok választási programjaiból. MKP Bugár Béla szerint a kormány fő jellemzői a populizmus, a szakmai hozzá nem értés, improvizáció és félrevezetés. „Száz-száz kétség - jellemezte lapunknak a kormány munkáját a pártelnök. - A kétségek abból erednek, hogy azok az ígéretek, melyeket a kormánykoalíció pártjai tettek a választási kampány során, azok komolyak voltak-e, vagy csak a választók megnyerését szolgálták.” Szerinte a kabinet eddigi intézkedéseinek legnagyobb része populista, az improvizációt és a szakmai hozzá nem értést bizonyítja az energiaárak ügyében történt kijelentések, melyek az árak csökkenését helyezték kilátásba. „Ehelyett 4,6%-kal emelkedik a gáz ára” - támasztotta alá kijelentését Bugár. Kiemelte a nem banki pénzintézetek kárvallottjainak ígért támogatást. , A választások előtt még teljes kárpótlást ígért, a kormány- program már csak részleges kárpótlásról szól, azóta pedig semmi hír erről az ígéretről” - mondta. Az első száz napban a kormány fő tevékenysége az ellenségkeresés volt. SDKÚ Mikuláš Dzurinda szerint a kormány csak az ország jó hírét rontotta az elmúlt időszakban. „Az előző kormány minden lépését bírálták, rossznak tartották, ehhez képest szinte semmin sem változtattak” - jelentette ki. Az adórendszerben csak kozmetikai módosításokat hajtottak végre, ami Dzurinda szerint elsősorban azokat sújtja, akik kemény munkával keresik kenyerüket. „A kormány lépései csak azt szolgálják, hogy fel tudjanak mutatni valamilyen tevékenységet” - véli Dzurinda. Szerinte a gyógyszerekre kivetett áfa mértékének csökkentése is visszalépés a választási ígéretekhez képest, mivel Fico az élelmiszerek és az energia adójának csökkentését ígérte. KDH Július Brocka, a párt alelnöke a kormány legnagyobb pozitívumának a stabilitást tartja. „De ez is csak a környező országokkal összevetve számít pozitívumnak, Szlovákia lehetőségeihez, az előző kormány által kialakított starthelyzethez képest ez is visszalépés” - mondta a politikus. Ő is úgy látja, a koalíciós pártokat felkészületlenül érte a kormányzás lehetősége. „Szerencsére a maastrichti kritériumok teljesítésére tett ígéret korlátozza a kabinet mozgásterét, ez meghatározza a választási ígéreteik teljesítését, mely csak szimbolikus gesztusokból áll” - véli az alel- nök. Szerinte nagyon sokáig fog tartani, hogy visszaszerezze azt a külföldi elismerést, aminek az előző kormány idején örvendett Szlovákia. A Fico-kormány úgy viselkedik, mint egy elefánt a porcelánboltban. Szerinte alapvető szemléletkülönbség van az előző és a jelenlegi kormány között, a Fico-kor- mány - legalábbis szavakban - mindent meg akar változtatni, ami bizonytalanságot kelt az emberekben. „Eddig azonban nem sokat teljesített”-véli Brocka. (lpj) VILLÁMINTERJÚ Mi jut eszébe a Fico-kabinet első három hónapjáról? Grigorij Mesežni- kov, az IVÓ társadalomkutató intézet elnöke: Az első három hónapban a kormánykoalíció a hatalmi pozíciók szétosztására összpontosított. Az első száz napban nyilvánvalóvá vált az új garnitúra tapasztalaúan- sága. Sokszor rögtönöztek, a személycserék átgondolatlanok voltak, a kormány több területen kereste önmagát. Bebizonyosodtak a kezdeti aggodalmak is, melyek a koahció létrejöttét kísérték, hiszen az országban szinte egy csapásra valóban megszűnt a nemzetiségi béke. Sajnos, az SNS kormánytagsága következtében változott a társadalmi légkör, s ez az egész megbízatási időszakra rányomja a bélyegét. Gazdasági szempontból száz nap alatt nem tehették tönkre az országot, de sejteni lehet, hogy az egészségügyben, az adó- és nyugdíjrendszerben, a monopóliumokkal szemben sok mindent megváltoztatnak, éspedig a szociális szolidaritás jegyében. Nevezhető populistának a jelenlegi kormány? Persze, hiszen populista pártok alkotják. Az SNS és a HZDS a rendszerváltás utáni kemény populisták első nemzedékéhez, a Smer pedig a második generációhoz tartozik. Egyértelműen olyan ígéreteket akarnak teljesíteni, melyek egyedüh célja növelni népszerűségüket. Ezzel magyarázhatóak egyre magasabb preferenciáik? Az önálló szlovák állam létrejötte óta a jelenlegi kabinet most először nagyon kényelmes helyzetben van, a gazdaságot kitűnő állapotban vették át, ezért paradox módon elődeiknek köszönhetően most osztogathatnak. Csakhogy a kormány népszerűségéről szóló friss közvéleménykutatások általában nem a pártok preferenciáit vizsgálják, vagyis a kérdés nem úgy hangzik, a polgár kire szavazna, ha most lennének a választások, hanem legtöbbször úgy, hogy szimpatikusnak tartja-e a kabinetet. S ha osztogat, az embereknek nincs okuk szidni. Vagyis ez alapján nem lehet messzemenő következtetéseket levonni a pártok tényleges támogatottságáról, de egyelőre viszonylag magas szinten mozognak a preferenciáik is. Ez addig így maradhat, amíg nem hoznak majd valamilyen kevésbé népszerű döntést. Úgy tűnik, a Fico-Mečiar-Slota triónak kevesebb konfliktusa van, mint az előző koalíciós partnereknek. Tényleg kevesebbet veszekedhetnek, vagy csak jól leplezik? Jól leplezik, illetve a konfliktushelyzeteket házon belül igyekeznek orvosolni, kevesebb információt szivárogtatnak ki a viták tartalmáról, a Koalíciós Tanács üléseiről. Ilyen szempontból a mostani kormány kevésbé átlátható. Ha abból indulok ki, milyen előélettel és kapcsolatrendszerrel léptek a koalícióba, akkor nem feltétlenül kell sokat veszekedniük,.viszont ismerjük a vezérek személyiségét, Mečiar kiszámíthatatlanságát, Slota megnyilvánulásait, noha az utóbbi időben igyekeznek visszafogni magukat. Még folyik a hatalmi pozíciók szétosztása, ami inkább összetartja, mint megosztja őket. Az első 100 napban erőteljes külföldi kritika is elhangzott, s ezért a kabinet az ellenzéket, főleg az MKP-t tette felelőssé. Mit gondol, folytatódik az ellenségkeresés? A választások előtt a mostani koaĽciós partnereknek egymás között és az akkori kormánypártokkal is komoly konfíiktusaik voltak, s természetesen a mostani ellenzék jelentős erőt képvisel. Éles vitákra lehet számítani, az MKP esetében pedig a racionális érvekkel nacionalista szempont is párosul, főleg hogy az utóbbi időben a Smer is egyre inkább közelít az SNS-hez a radikális nézeteivel. Egyelőre nem beszélhetünk rendszerszerű támadásokról, de már tettek kísérletet arra, hogy az MKP képviselőit az ország ádáz ellenségeiként tüntessék fel. Mivel azonban Szlovákia már tagja az Európai Uniónak és a NATO-nak, arról a fajta külföldi ellenségkeresésről, ami Vladimír Mečiart jellemezte, nem beszélhetünk. (sza)
