Új Szó, 2006. október (59. évfolyam, 227-251. szám)
2006-10-10 / 233. szám, kedd
18 Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2006. OKTÓBER 10. www.ujszo.com A tagállamok 377 millió euró illetéket fizetnek Túllépett tejkvóták ÚJ SZÓ-TÁJÉKOZTATÓ A szárítást össze kell hangolni a takarékossággal és a környezetvédelmi szempontokkal Energiatakarékos megoldások (Illusztrációs felvétel) Az Európai Bizottság a tagállamok éves nyilatkozatai alapján végzett előzetes számítása szerint a tagállamoknak 377 millió eurot elérő illetékkel kell számolniuk a tejtermelési kvóta túllépéséért a 2005/06-os kvótaévben (áprilistól márciusig). A múlt évben az összes illeték 355 millió eurot tett ki. Kilenc tagállam (a Cseh Köztársaság, Németország, Spanyolország, Olaszország, Ciprus, Luxemburg, Ausztria, Lengyelország és Portugália) lépte túl a szállítási kvótáit. A tagállamok összesen 1 millió 217 ezer tonna túllépésért felelősek, amire 376 millió euro illeték róható ki. Az illeték több mint 90%-a 3 tagállamot terhel - Olaszországot, Lengyelországot és Németországot. Azonban a Lengyelországra kirótt illeték - amelynek előzetesen megállapított összege 91 millió euro - valószínűleg nagymértékben csökkeni fog a felhasználatlan közvetlen eladási kvóták szállítási kvótává történő átalakítása következtében. A fogyasztóknak történő közveden eladások tekintetében - amelyre a teljes kvóta 2 millió tonna - csak Spanyolország és Hollandia jelentett összesen 2600 tonnát kitevő túllépést, amelynek eredménye a közveden eladásokra kirótt 0,8 millió euro-s illeték. A 2005/2006-os időszakra a tejipari termékek szállítására vonatkozó teljes kvóta 135,5 miihó tonna volt. Ezt osztották 880 387 egyedi kvótára az Európai Unió (EU-25) egészének vonatkozásában. Létezik egy 2 millió tonnás külön kvóta a fogyasztóknak történő közveden eladásokra vonatkozóan, amelyet 107 000 egyedi kvótára osztottak fel. 16 tagállam termelői nem fizetnek illetéket a szállításokra vonatkozóan, mivel a nemzed referenciamennyiséget egyikben sem lépStatisztikai adatok alapján az idei esztendő első nyolc hónapjában több mint 658 ezer tonna nyerstejet vásároltak fel a hazai feldolgozóüzemek, az előző esztendő hasonló időszakához viszonyítva ez a mennyiség 0,4 százalékkal kevesebb. Ugyanakkor a tej évközi átlagos felvásárlási ára 23 százalékkal csökkent. Idén augusztusban 82 823 tonna tej jutott a tejüzemekbe, ami viszont 2,3 százalékték túl. A 2005/2006-ra illetéket nem fizető tagállamok közül négy tagállam fizetett illetéket 2004/ 2005-ben (Belgium, Dánia, Hollandia és Írország), továbbá 7 2004- ben csadakozott tagállamra nem róttak ki csadakozásuk óta illetéket (Észtország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovénia és Szlovákia). A rendszer működése Az Európai Unióban a tehéntejet kvóta alapon hozzák forgalomba a kínálat és kereslet kiegyensúlyozása és a többlettermelés megakadályozása érdekében. Minden egyes tagállam két referenciamennyiséget kap ("kvóta"), az egyiket tejipari termékek szállítására, a másikat a fogyasztóknak történő közveden eladásokra. Ezeket a mennyiségeket oszlják fel az egyes tagállamok termelői között (egyedi kvóták). Abban a tagállamban ahol meghaladják a nemzed kvótát, a túllépésért felelős termelőknek illetéket kell fizetniük. Az említett illetéket a tehéntejtermelőknek kell fizetniük arra a tejmennyiségre vagy tejjel egyenértékű termék mennyiségére vonatkozóan, amennyivel meghaladták az április 1-től március 31-ig tartó 12 hónapos időszakra megállapított forgalomba hozatali kvótát. A felhasználatían kvóták egy adott tagállamon belül átcsoportosíthatóak más termelők számára. Minden évben szeptember 1-je előtt a tagállamoknak jelentést kell benyújtaniuk a Bizottsághoz a megelőző időszakra vonatkozó tejkvótarendszer alkalmazásáról. Ez az értesítés egy olyan kitöltött kérdőív formájában történik, amely tartalmazza az illeték kiszámításához szükséges összes adatot. Az illeték mértéke 0,3091 euro a túllépés kilogrammjaként. ( www.europa.eu ) kai több, mint az előző esztendő hasonló időszakában. Az eladott tejmennyiség 94,3 százaléka Q és L minősítést kapott. A tej összesített ádagos felvásárlási ára augusztusban (az öszszes minőségi kategóriát beleértve) 9,11 Sk/kg volt. A legmagasabb értékesítési árat a közép-szlovákiai tejtermelők érték el (9,23 Sk/kg), a legalacsonyabb árat (8,96 Sk/kg) a kelet-szlovákiai térségben a kassai és az epeijesi kerületben kapták a tejtermelők, (ppa) Mivel a kukorica 14 %-os nedvességtartalom feletti tárolása nem biztonságos, a betakarított magokat szárítani kell. A nagyobb nedvességtartalom esetén ugyanis a magvak élettevékenysége tovább folytatódik, az enzimek lebontják a vegetáció során beépült tartalék tápanyagokat. ISMERTETŐ A szárítás energiafelhasználásának csökkentésére, ül. a folyamat energetikai fejlesztésére több lehetőség kínálkozik. Racskó József szaksajtóban megjelent írása alapján a megoldási formákat foglaltuk össze. A magas nedvességtartalomnak az is a következménye, hogy a magokon élősködő gombák a raktározás során is folytatni tudják élettevékenységüket. Ezért a szemes termények biztonságos tárolásának feltétele, hogy a tárolás előtt a magvak és a rajtuk előforduló gombák élettevékenységét egyaránt megszüntessük. Takarmányozási szempontból a fehéije-értékesülés terén néhány, korlátozott mennyiségben megtalálható aminosavnak (cisztán, lizin, metionin) van meghatározó szerepe. Ezért nem közömbös a szárítás szakszerű elvégzése, a negatív irányú beltartalmi értékváltozások elkerülése. A szárítás és a tárolás célja a termény beltartalmi értékeinek megóvása, amit azonban napjainkban össze kell hangolni az energiatakarékossággal és a környezetvédelmi szempontokkal is. A kukoricaszárítás a fajlagos energiafelhasználást illetően rendkívül nagy hőenergia-igényt jelent, és valószínűleg a jövőben is a kukorica fogja lekötni a legnagyobb szárítókapacitást. A kukoricaszárítás energetikai problémáit és nehézségeit elsősorban a kukorica sajátos vízleadási tulajdonságai, valamint a magas nedvességtartalom okozza. Az energiafelhasználás megoszlása, ill. nagysága számos egyéb körülménytől is függ, amelyek ésszerű befolyásolásával az energiafelhasználás mértéke is szabályozható (időjárási jellemzők, a szárítóközeg kihasználása, szárítási hőveszteségek stb.). Az energiahordozók jelenlegi árai és azok további várható emelkedése miatt fontos a szárítási folyamat energiafelhasználásának csökkentése. Ezek módozatait ismertetjük. Alacsony nedvességtartalmon betakarítható hibridek A hosszabb tenyészidejű hibridek több termést adnak, viszont biztonságosan, általában csak magas nedvességtartalommal takaríthatok be. így ennek alapján a rövi- debb tenyészidejű és egyszerűbb vízleadási mechanizmussal rendelkező hibridek nemesítése a cél. A korai fajták arányának növelése, az érési időpontok szeptemberre-ok- tóberre való időzítése, a szárítás energiaszükségletét már önmagában is csökkenti. Fontos nemesítési feladat, hogy olyan növények kerüljenek köztermesztésbe, amelyek a csövet az érés előrehaladottabb állapotában is képesek megtartani. Betakarítás előtti állományszárítás, deszikkálás A kukorica betakarításának megkönnyítésére az érésgyorsítás érdekében a betakarítás előtt különböző vegyszereket hasznának az állomány szárítására. Ezek lehetnek érésgyorsító regulátor-típu- sú szerek és gyomirtó készítmények. Az állományszárítás vagy más néven deszikkálás a napraforgó-termesztéssel ellentétben a kukoricatermesztésben még viszonylag ritkán alkalmazott technológiai elem. Különösen csapadékos időjárás esetén van jelentősége, hiszen a különböző gombabetegségek komoly mennyiségi és minőségi veszteséget okozhatnak. A deszikkáló, érésgyorsító szerek blokkolják a fertőzéseket és megállítják a betegségek továbbterjedését. Mivel a kezelést követően műid a gazdanövény, mind a fitopatogén gomba sejtjeinek életfolyamatai hamarosan leállnak, a különböző kórokozók további kárt már nem okoznak. A magvak utóérése is biztosított, így a termés beltartalmi értékei javulnak. Az állományszárítás csak légi úton hajtható végre, ami bizonyos veszélyekkel jár együtt. A légi növényvédelem a kijuttatott per- metszer elsodródása miatt veszélyes, de kellő odafigyeléssel a károkozás elkerülhető, ill. minimálisra csökkenthető. A gyomirtó szerek a növények életfolyamataiban visszafordíthatatlan változásokat idéznek elő, amelyek a növény pusztulásához vezetnek, és ennek hatására veszítik el nedvességüket. Ezek levélen keresztül ható totális gyomirtó szerek, amelyek a fejlődésben lévő zöld növények fonnyadását, fokozatos sárgulását, majd a növényi szövet pusztulása következtében annak bámulását váltják ki. Alkalmazásuk akkor szükséges, ha a növényállomány gyomos, vagy ha gyors lefolyású gombabetegséggel fertőzött. A szárítóberendezések hatásfokának j avítása Az ún. ellenáramú szárítókban a részleges, a két- ill. háromszori légátvezetés, ill. a recirkulációs megoldásokat alkalmazzák. Ezek lényege, hogy a szárítólevegő a szárítózónát nagyon alacsony nedvességtartalommal és magas hőmér- séldeten hagyja el, ezért célszerű annak újbóli felhasználása. Bár ezek a megoldások a hagyományos eljárásokhoz viszonyítva növelik a szárítás hatásfokát, ám a terménykímélő szárítás követelményeinek mégsem tudnak maradéktalanul megfelelni. Újabban alkalmazott módszer a „dryeration-eljárás”, amelynek a lényege az, hogy 1-2 %-kal a tárolási nedvességtartalom felett fejezik be a szárítást, majd a terményt pihentetik, ez idő alatt pedig a leadott („kiizzadt”) víz a környezeti levegővel való átszellő- zés következtében távozik. További energiamegtakarítás ill. a felületen a környezetnek átadott hőmennyiség mérséklése érhető el a szárítóközeget vezető csatornák falának hőszigetelésével. Az egyes szigetelési eljárások előnye a hőszigetelt felületek nagyságától, a szigetelő- anyag minőségétől, fajtájától függően változó. Az így megtakarítható hőveszteség minimum 3 %. Olcsóbb hőenergia- források hasznosítása PL szalma, kukoricaszár, napraforgóhéj, erdőgazdasági hulladékok stb., amelyek az eddigi, szén- hidrogénnel történő hőelőállításhoz képest a költségeket értékelhetően csökkentik. Bár az ilyen égető berendezések előállítási és beszerzési költsége valójában nagyobb, mint a hagyományos módszereké, de a hosszabb távon realizálható jelentős költség- és energia-megtakarítás mégis felveti e lehetőség megvalósítását. Természetesen az sem közömbös, hogy ezek az előnyök csak mennyiségileg elegendő tüzelőanyag-ellátás esetén érvényesíthetők. Kis energiaráfordítással szárítható hibridek Ez csak a műszakiak, a nemesi- tők és a termesztők közös, összehangolt munkája révén valósulhat meg. A szárítóberendezések termodinamikai hatásfokának javítása és az energiatakarékosán szárítható hibridek szárítása révén jelentősen csökkenthető az egységnyi vízmennyiség elvonásához szükséges hő mennyisége, ami jelentős energia-megtakarítást eredményez. Tendenciaként jelentkezik, hogy a jól száradok többsége az alacsony, míg a rosszul száradok általában magasabb FAO szá- múak. Ebből azonban nem vonható le az a következtetés, hogy a FAO szám növekedésével nő a szárításhoz szükséges energiaráfordítás, mert a rosszul száradok között is van 100-199 és 300-399 FAO számú hibrid, míg a jól száradok közé is került 400-499, sőt még 500-599 FAO éréscsoportba tartozó hibrid is. A szemek biológiai értékeire és mechanikai jellegű károsodására a termikus kezelés során annak időtartama, a szárítóközeg hőmérséklete és áramlási sebessége hat a legjelentősebb mértékben. Ezen kívül a szárítás sebességét, hatásfokát számos, a kukorica genetikai deter- mináltságából adódó, ill. annak tulajdonítható faktor is számottevőenbefolyásolja. A száradási tulajdonságokat a héj vastagsága befolyásolja a legnagyobb mértékben. A mag tömege (nagysága) is hat a száradás sebességére, amit a különböző nedvességleadó felülettel és légáramlással szemben eltérő halmazellenállás magyaráz. Az alacsony zsír- és nyersrost-tartalmú, nagy fajlagos felülettel és laza héjszerkezettel rendelkező hibridek száríthatok energiatakarékosán. A szárításhoz szükséges energiát befolyásoló tényezők a különböző ldindulási nedvességtartalmaknál eltérően hatnak. Egyrészt a nagyobb fajlagos felületű hibridek magasabb kiindulási nedvesség- tartalmon jobb vízleadók, mint a kisebb fajlagos felületűek, másrészt a kiindulási nedvességtartalom csökkenésével a héjvastagság egyre nagyobb hatással van a száradás intenzitására. Hatékony előkészítés: energia-megtakarítás A magok tisztasága, fajtaazonossága, szár-, levél- és csutkatörmelékektől való mentessége szintén nem közömbös a szárítás és az eltarthatóság szempontjából. A törött szem, az idegen mag és a ballaszt nedvességtartalma és nedvszívó képessége többnyire eltér a raktározandó magvakétól, és a tartályládában, a raktárban egyrészt eltérő nedvességtartalmú gócok alakulhatnak ki, másrészt a szárító levegő áthaladásának megnehezítésével rontják a szárítás hatásfokát, egyenedenné is teszik a száradást. Sőt, az is előfordulhat, hogy jelenlétükkel szárítótűz keletkezését is kiváltják, növelik az átáramló levegő ellenállását, a ventillátorok energiafelvételét, fokozzák az egész termék penészgomba-szeny- nyezettségét. Ezért az energiaszükséglet csökkentése végett az előtisztítás hatékonyságát akár még pótberuházásokkal is érdemes növelni. (agm) A túlszárítás A mezőgazdasági üzemekben általános gyakorlat, hogy jóval az optimális 13,5-14,0 % nedvességtartalom alá szárítanak. A túlszá- rítást az üzemek többnyire a biztonság érdekében alkalmazzák, sokszor azt is figyelmen kívül hagyva, hogy a szakszerűtlenül végzett szárítás egyrészt jelentős energiatöbbletet igényel, másrészt nagymértékben károsítja a termény minőségét is. A túlszárítás továbbá csökkenti a fehérjék emészthetőségét, rontja az aminosavak mindenekelőtt a lizin használhatóságát, de károsodik az arginin, a hisztidin, a triptofán és a treonin is. A túlszárítás következménye, hogy a kukorica esetében a szemek daráláskor üvegesen törnek. Az ilyen kukorica etetése sertésnél az ún. nyelőcsői gyomorfekély kialakulására hajlamosít, (r) (Illusztrációs felvétel) A tej évközi felvásárlási ára 23 százalékkal csökkent Kevesebb tejet adtak el ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ A mellékletet szerkeszti: T. Szilvássy László Levélcím: Agrárkörkép, Petit Press Rt., Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1
