Új Szó, 2006. október (59. évfolyam, 227-251. szám)

2006-10-10 / 233. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. OKTÓBER 10. Agrárkörkép - hirdetés 17 Szalmaégető kazánok üzembe helyezésével nem kell a meglévő szárítási technológián lényeges változtatást végrehajtani Mezőgép-kiállítás Szalmából nyert hővel szárított kukorica profokkal Az új szalmabegyűjtő gép a nagyméretű bálázott szalmát csaknem teljesen automatikusan gyűjti össze a par­celláról és kazalba rakja. (A szerző felvétele) Szakmai vizsgálatokkal alátámasztott adatok alap­ján egy köbméter földgáz felhasználása már 2,5 kg szalma megfelelő körül­mények közötti elégetésé­vel helyettesíthető. Ezt a felismerést akarják ki­használni a sőkszelőcei Agro Divízia Kft.-ben, ahol a kukorica szárítására fel­használt földgáz kiváltását tervezik a gazdaság által évente jelentős mennyi­ségben termelt szalma és egyéb gabonatermesztés­ből származó hulladék­anyag elégetésével. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Mészáros József a kft. igazga­tója szerint Sókszelőcén évente több mint 25 ezer tonna kukoricát szárítanak le a megfelelő nedves­ségtartalomra, s ehhez jelentős mennyiségű földgázt használnak fel. Az energiahordozók árának folyamatos és jelentős mértékű emelkedése miatt már néhány év­vel ezelőtt intenzíven érdeklődni kezdtek a kukorica szárításában alkalmazható energiatakarékos megoldások iránt, felmérték a pi­aci kínálatot, és a gazdaságban alapelvként érvényesülő szem­pontok szerint a helyi körülmé­nyeknek leginkább megfelelő gaz­daságos, hatékony és célszerű megoldás mellett tették le a vok­sukat. Az igazgató véleménye sze­rint a bioüzemanyagok előállítá­sára koncentráló biogáz üzem fel­állítása helyett, ami egyrészt jóval hosszabb távú és költségigénye- sebb beruházás, azért döntöttek a szalmaégető kazánok mellett, mert ezek gyakorlatilag úgy állít­hatók üzembe a jelenlegi szárí­tóknál, hogy a meglévő technoló­gián nem szükséges lényegi vál­toztatásokat eszközölni. Alapjá­ban véve csak a fűtőanyag cseré­jéről van szó, amely a gazdaság termékszerkezetének köszönhető­en megfelelő mennyiségben áll a rendelkezésükre, hiszen a cég termelési profilját három fő ter­mény a kukorica, a búza és az ár­pa alkotja. Ján Való a cég igazgatóhelyette­se, a téma egyik szakfelelőse sze­rint már 2-3 éve intenzíven dolgoz­nak a kérdés megoldásán. Miután felmérték a piád kínálatot és a le­hetőségeket, nyilvánvalóvá vált, hogy a gyakran feleslegesnek tűnő szalma - amit többnyire leszántot­tak-kínálja a számukra legmegfe­lelőbb megoldást. Sőt, mi több, az elégetésére alkalmas kazánokban a szalmán kívül a gabona tisztítása során keletkező tört szemeket, egyéb hulladékot is felhasználhat­ják tüzelőanyagként. Számításaik szerint a jelenlegi árakat figyelembe véve a beruhá­zás várhatóan 4 év alatt megtérül, az energiaárak várható növekedése ezt az időt még tovább csökkenthe­ti. Az energiagazdálkodás átalakí­tását célzó beruházást EU-forrá- sokból is finanszírozzák, a szalma­égető kazánok kihasználása ebben a gazdaságban mintaprojekt kere­tében kerül megvalósításra. A ka­zánokat és a hozzá tartozó tech­nológiát a sikeres a próbaüzeme­lés és a helyi üzembehelyezés után országos szinten is forgalmazni kí­vánják. A szalma energetikai célokra va­ló kihasználására tudatosan ké­szülnek, a gazdaság nemrégiben vásárolt egy új szalmabegyűjtő gé­pet, amely a nagyméretű bálázott szalmát csaknem teljesen automa­tikusan gyűjti össze a parcelláról és kazalba rakja. Nem titok, hogy ebben a cégben már évek óta komoly figyelmet for­dítanak a növénytermesztés tudo­mányos alapokra helyezett feltét­eleinek biztosítására, a növényállo­mány tápanyagellátási és gondozá­si igényeinek lehető legoptimáli­sabb kielégítésére. Sókszelőcén már évek óta a precíziós termesz­téstechnológiai elemeket alkal­mazzák, amelynek pontos, tudo­mányosan megalapozott és a gya­korlatban kipróbált elveit a nyitrai mezőgazdasági egyetem szakem­bereivel együttműködve vezették be a termesztésbe, és ezt folyama­tosan fejlesztik is. A precíziós ve­tés, a részletesen és minden terü­letre kiteijedő figyelmességgel megtervezett tápanyagelláttás és vegyszeres kezelések eredménye, hogy a gazdaságban 5 torma fö­lötti átlageredményeket könyvel­hetnek el a búza és az árpa ter­mesztésben, nem beszélve a kuko­ricáról, amelynek átlaghozamai az előző három esztendőben nem csökkkent 8 tonna alá, tavaly pe­dig meghaladta a 10 tonnás érté­ket hektáronként. Ugyanakkor a növényt nem 150-200 hektárnyi területen, hanem több mint 1000 hektáron termesztik, (sz) Október 25-e és 27-e között Trencsénben rendezik az első ha­zai kifejezetten mezőgazdasági gé­pekre szakosodott seregszemlét. A szerdától péntekig zajló kiállítás szakmai programjában a mezőgaz­dasági gépgyártás és technológia időszerű témáival ismerkedhetnek a résztvevők. Szerdán délután a biomassza mezőgazdasági célokra való kihasználásáról, ennek kere­tében többek között a kihasználás koncepciójáról, a hagyományos energiaforrások helyettesítési le­hetőségeiről, a biogáz telepek ter­vezéséről és felépítéséről, a szal­maégető berendezésekről vala­mint a biogáz telepek működésé­nek csehországi tapasztalatairól szólnak az előadások. Csütörtökön a mezőgazdasági gépek és technológiák jelenlegi fő irányvonalát, a vetőgépek szerke­zetének új irányzatait, a hatékony nitrogéntrágyázás elemeit, a ter­mények betakarítás utáni feldolgo­zásának technológiai irányzatait, a növénytermesztés szállítási rend­szereinek fejlődési irányát ismerte­tik a szakemberek. Pénteken az állattenyésztéssel kapcsolatos gépek és technológiák elemzése keretében a gépek minő­ségével szembeni követelménye­ket, az új fejési, sertés- és baromfi­tartási technológiákat, A trágyalé és a hígtrágya kezelésének feltét­eleit bemutató előadásokat hall­gathatnak a rendezvény résztve­vői, ezután pedig az agrártámoga­tásokról, valamint a vidékfejleszté­si terv keretében megvalósítható gépvásárlási feltételekről hangzik el tájékoztatás, (sz) A termőterület egynegyedén kellene bioüzemanyag-alapanyagot termelni Áldás vagy átok a bioüzemanyag ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unió rendelete sze­rint 2010-re a közlekedésben hasz­nált üzemanyagokban 5,75 száza­lékot kell majd kitennie a természe­tes alapú vegyületeknek. A bioü­zemanyagok - legfőképp a kukori­cából, illetve cukornádból készített etanol - hatékonysága, illetve az előállításukhoz szükséges erőfor­rások azonban jelentős terheket ró­nak a környezetünkre, így alkalma­zásuk, különösképpen az ismert környezetvédelmi szempontok sze­rint megfontolandó. Többek között azért, mert egy nagyobb terepjáró üzemanyagtartályának feltöltésé­hez például annyi alapanyagra van szükség, amennyivel egy embert egy éven keresztül el lehetne látni táplálékkal. Ha az Európában fel­használt bioüzemanyag nagy ré­szét Brazíliában gyártanák, ott az Amazonas esőerdejét irtanák ki a termőföldért, ha Dél-kelet Ázsiá­ban, ott szintén az esőerdők pusz­tulnának el. Ha az öreg kontinens az Egyesült Államokból importálná a bioetanolt, olyan üzemanyaghoz jutna, amelynek előállításának szinte minden fázisában fosszilis tüzelőanyagokat használnak. A ku­koricatermesztés során 30 száza­lékkal több energiát használnak fel, mint amennyit a késztermékből ki lehet nyerni, nem beszélve a trá­gyázás okozta vízszennyezésről és talajerózióról. Az 5,75 százalékos kvóta eléréséhez az Európai Unió művelhető területeinek egynegye­dén kellene bioüzemanyag-alap­anyagot termelni. Emellett az eta­nol használatával mindössze 13 százalékkal lehetne csökkenteni a szén-dioxid kibocsátást, a gyártási procedúra miatt. Emellett az autók hatótávolsága is csökkenne, az eta- nollal ugyanis csupán a benzin ha­tékonyságának 70 százalékát lehet elérni. Az eleve emelkedő élelmi­szerárakat még jobban felverné az üzemanyag-gyártás. Jelenleg csu­pán a világ cukortermelésének tíz százalékából készítenek etanolt, azonban a pálmaolaj ára így is 15 százalékkal emelkedett az elmúlt esztendőben, s az elemzők további 25 százalékos emelkedést prog­nosztizálnak a következő 12 hónap során. Az alapanyag termelés to­vább súlyosbítja a talajeróziót, s a monokultúrás mezőgazdaság a bi­ológiai diverzitást veszélyezteti. Egyes szakértők szerint a fosszi­lis tüzelőanyagok kiváltására alkal­mas biológiai alapú helyettesítő ve- gyületek több kárt okozhatnak az élővilágnak, mint amennyi segítsé­get nyújthatnak a globális felmele­gedés ellen. A megoldást a további tudományos kutatások és a génma­nipuláció jelentheti. Jeff McNeely kutató szerint az első lépésben job­ban meg kell ismerni azokat a fo­lyamatokat, amelyek során a ter­Olyan kukoricafajta kifejlesztésén dolgoznak, amely elősegíti saját, etanollá történő feldolgozását mészetben energia termelődik. A kutatók ugyanis még nem tökélete­sen értik a fotoszintézis folyamatát sem, amelynek során a növények fényből és szén-dioxidból szénhid­rátokat és oxigént képeznek. Emellett nagy szerepe lehet a sokak által támadott génmanipulációnak is, amely növelheti a bioüzema­nyagok energiahozamát, illetve a feldolgozás hatékonyságát. A tudó­sok például olyan genetikailag mó­dosított kukoricafajta kifejleszté­sén dolgoznak, amely elősegíti sa­ját, etanollá történő feldolgozását, egy speciális enzim termelésével. Kutatások zajlanak olyan fafajták kikísérletezésére is, amelyek keve­sebb lignint tartalmaznak. Ez az anyag felelős az ágak keménységé­ért és merevségéért, azonban meg­nehezíti, hogy a bennük található cellulózt etanollá alakítsák. A lig­nin-mentes fák azonban - normális testvéreiktől eltérően - nem felfelé növekednek, ugyanis a törzsük nem elég erős, hogy megtartsa a súlyt. Sokan ezért attól tartanak, hogy ezek a fák kereszteződhetnek a természetben megtalálható többi fajtával, s ez azzal járhat, hogy el­tűnhetnek a sűrű erdők, s helyükön a földön fekvő bozótrengeteg ala­kulhat ki. A szakember számításai szerint a jelenleg elérhető technológiák­kal 20 százalékos hatékonyságnö­vekedés érhető el az üzemanyag­használatban, s ezzel jóval több energia takarítható meg, mint amennyit Európa a biomasszából képes lenne kitermelni. A kutató úgy véli, a kormányoknak vezető szerepet kellene vállalnia, hogy ki­zárják annak a lehetőségét, hogy az élelmezésre, illetve üzem­anyaggyártásra szánt termények között gazdasági versengés ala­kuljon ki, valamint azért, hogy a víz, a jóminőségű termőföld és a biodiverzitás ne legyen áldozat a járműhasználat oltárán. A szakér­tő hangsúlyozza, hogy a bioü­zemanyagok, csak akkor válhat­nak energiafelhasználásunk és környezetvédelmi céljaink szerves részeivé, ha egy átfogó, összetett stratégia részeként kerülnek fel- használásra, amely figyelembe ve­szi a takarékosságot, a fenntartha­tó energiaforrások változékonysá­gát, valamint a termelési és fel­használási hatékonyságot egy­aránt. (w-info) ELŐNYŐS ntipur EUNT1PUR 4 x 101 Lentipur 500 Fw y x 0,75 kg *1» Aurora 40 WG ELŐNYÖS GYOMIRTÓSZERES KEZELÉS 20 ha = 14 348,- Sk (717,- Sk/ha) Kérjen tájékoztatást regionális képviselőinktől az alkalmazás előnyeiről! tépjen kapeso/ntbe kereskedelmi képviselőinkkel! tk Nagyszombat! és Pozsonyi kérőiéi KcSár Rotíisiav 0903 265 501 IdűíiarOfoagro.sk 8 Nyitrai kerület ■ Besztercebányai kerület ■ Eperjesi kerület és Kassa-eyngal Eperjesi kerület és Kassa-keSet Észak és északkeleti Szlovákia ŠtsonScjezef 0905 618 449 Í5Í monde@iloniine.sk Moreinak Siek»; 0903 265 509 marcmeid&foagro sk Cemický ivón 0903 265 502 cerm<iy®friagro.ik Vdovjak jozaí 0903 265 503 vdovjak@stonline.sk Vavtes Radovan 0911797 675 vavrek@fnaijrQ.sk agro F&N Agro Slovensko, s.r.o. Rožňavské 3d, 82) 04 Bratislave Tel.: 02/43 42 99 03, Fax; 02/43 42 99 36 http://ww'w.fnagro.sk BP-6-10343 t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents