Új Szó, 2006. október (59. évfolyam, 227-251. szám)
2006-10-10 / 233. szám, kedd
16 Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2006. OKTÓBER 10. www.ujszo.com Energianövények támogatása az Európai Unióban Megújuló energiák EU-1SMERTETŐ A gabonafélék és az olajnövények eredményeit értékelték a Galántai járás növénytermesztői Nőtt a repce vetésterülete Szikura Ferenc vitaindító bevezetőt tart, mellette Perleczky Gábor és Jozef Nahácky, a galántai agrárkamara elnöke (A szerző felvételei) Az Európai Bizottság azt javasolta, hogy a 2003-as KAP-reform alkalmával bevezetett energianö- vény-támogatást terjesszék ki arra a nyolc tagállamra is, amelyek jelenleg nem jogosultak annak igénybevételére. Ez azzal járna, hogy a rendszer keretében támogatható hektárszám a jelenlegi 1,5 millióról 2 millióra nőne. A megújuló energiatermeléshez használható alapanyagok előállításának ösztönzése érdekében a Bizottság azt is szorgalmazta: tegyék lehetővé, hogy a tagállamok az olyan területeken, amelyek tekintetében a gazdálkodó már pályázott energia- növény-támogatásra, nemzeti támogatást nyújthassanak az évelő növények telepítésével kapcsolatos költségek 50%-áig. A KAP igazgatását megkönnyítendő a Bizottság szintén javasolta az egységes területalapú támogatási rendszer (SAPS) két évvel - vagyis 2010-ig - való meghosszabbítását 8 olyan tagállam számára, amely 2004-ben nyerte el az Uniós tagságot. Az érintett országok a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Lengyel- ország és Szlovákia. “Mindent meg kell tennünk a bioüzemanyagok előállításához használható alapanyagok termelésének ösztönzése érdekében.” - mondta Marian Fischer Boel, mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztos. “Az energianövények támogatási rendszere sikeresnek indult. Úgy igazságos, ha minden tagállam számára lehetőséget adunk a támogatás kihasználására. Az egységes területalapú támogatási rendszer (SAPS) meghosz- szabbítására pedig azért kerülhet sor, mert ez egy nagyon egyszerű és hatékony módja a gazdálkodók támogatásának, a 2004-ben csatlakozott 10 állam közül 8-ban működik. Szeretnék minél többet tenni a KAP igazgatásának egyszerűsítése érdekében.” Az energianövényekre vonatkozó támogatás E javaslatok az energianövények támogatási rendszerének működéséről készült első jelentés kapcsán merültek fel. Az energianövények után fizethető hektáronként 45 eurós támogatást először 2004-ben alkalmazták, célja előmozdítani a bioüzemanyagok alapanyagául szolgáló növények termesztését. Az energianövényekre vonatkozó támogatást eleinte 1,2-1,3 millió hektár tekintetében igényelték, 2006-ra ez a szám elérte az 1,5 milliót. A bioetanol- és biodízel-elő- állítás jelenlegi mértéke, valamint az egyre bővülő kapacitások ismeretében valószínűsíthető, hogy az energianövények iránti kereslet az elkövetkezendő években jelentősen megnő. Az energianövényekre vonatkozó támogatás élelmiszerek helyett energianövények termesztésére ösztönzi a gazdálkodókat. Jelenleg a 10 „új” tagállamból 8 (a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia) alkalmazza az egységes területalapú támogatási rendszert (SAPS), de ezek az országok az energianövények után fizethető támogatások köréből ki vannak zárva. Málta és Szlovénia csak a támogatások fokozatos bevezetése keretében kaphat ilyen támogatást. Az energianövényekre vonatkozó támogatási rendszer felülvizsgálata során arra a következtetésre jutottak, hogy 2007-től kezdődően azonos feltételek mellett valamennyi tagállamra ki kellene terjeszteni ezt a támogatási rendszert. Ennek megfelelően a garantált legnagyobb területet meg kell növelni. A bioüzemanyag-fogyasztási adatok, valamint az EÜ 25-ök nemzeti célkitűzései is alátámasztják, hogy számos új tagállam vezetett be a bioüzemanyagok előállítását és használatát ösztönző intézkedéseket, például jövedékiadó-mentes- séget. Az adatok azt mutatják, hogy az új tagállamok jelentős erőfeszítéseket tesznek a bioüzemanyagokra vonatkozó kezdeményezés végrehajtására. Az évelő energianövények helyzetének megszilárdítása érdekében célszerű megengedni, hogy a tagállamok a költségek 50%-áig nemzeti támogatást nyújthassanak az évelő növények telepítéséhez olyan területeken, amelyek tekintetében már igényeltek energianö- vény-támogatást. Februárban a Bizottság egy nagyra törő európai uniós stratégiát fogadott el a bioüzemanyagokat illetően. A bioüzemanyagok használatának elterjedése számos előnnyel jár: csökkenti Európa függőségét a fosszilis tüzelőanyagok importjától, mérsékli az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, új piacokat teremt a mezőgazdasági vállalkozók számára, és több fejlődő országban új gazdasági lehetőségeket nyit'meg. A gazdálkodóknak nyújtott közvetlen kifizetések rendszerének ja- vításáraszolgáló javaslat kitér a közvetlen kifizetések rendjét szabályozó előírásokra is: Az új tagállamok 2008 helyett 2010 végéig alkalmazhassák az egységes területalapú támogatási rendszert (SAPS), amelynek keretében egyszerűen részesíthetik jövedelemtámogatásban a mezőgazdaságból élőket. Az egyszerűsített közvetlen támogatási rendszert fenntartó országokban 2009 elejétől kezdve a gazdálkodóknak ugyanúgy be kell majd tartaniuk a kölcsönös megfelelés szabályait, mint a többi tagállamban, így a környezetvédelem, az állat- és növény- egészségügy, valamint az állatok kímélete területén, amennyiben a közvetlen támogatási rendszerek vagy a vidékfejlesztési intézkedések keretében kifizetésekben szeretnének részesülni. Egyértelművé kell tenni, hogy az új tagállamokban a közvetlen kifizetések fokozatos bevezetése nem vonatkozik a cukorágazatban nyújtható valamennyi közvetlen támogatásra. ( www.europa.eu ) A regionális agrárkamara szervezésében hagyományokhoz híven idén is ágazati értékelő tanácskozáson vonták meg a 2006-os esztendő mérlegét Galántai járás növénytermesztői. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A Diószegen megtartott értékelésen azonban nemcsak az ágazat termelési eredményeit vették górcső alá, hanem az eredmények értékelése mellett megpróbáltak összefoglaló tájékoztatást is adni a mintegy félszáz résztvevőnek az ágazat további sorsát befolyásoló időszerű információkról. Perleczky Gábor a regionális agrárkamara igazgatójának megnyitója után Szikura Ferenc a járási szervezet elnökségének tagja vitaindító bevezetőjében jónéhány megoldásra váró kérdésre hívta fel a résztvevők figyelmét. Ezek egyrészt a gabonafélék piaci helyzetére és az értékesítési árakra vonatkoztak, másrészt érintették az energetikai célú növénytermesztés feltételeit és a térségben komoly károkat okozó tavaszi ár- és belvizek kárpótlásának rendezetlenségét. Hozzászólásában sajnálattal állapította meg, hogy miközben a tavaszi árvizek és belvizek a járásban több mint 7 ezer hektár területen tették lehetetlenné a mezőgazdasági termelést, s ezzel komoly kiesést és károkat okoztak a termelőknek, a kormányzat által beígért kárpótlás továbbra is késik, sőt, a hírek szerint várhatóan csak a brüsszeli jóváhagyás után, minden valószínűség szerint a következő esztendőben kerülhet majd kifizetésre, ha egyáltalán kifizetésre kerül. A járásban termesztett gabonafajták értékelését írásban kapták meg a résztvevők. Ennek alapján az idei terméshozamok átlaga búzából 4,3 t/ha volt. Az egyes fajták közül a Banquet, Bardotka, Bonita, Drifter, Genoveva, Charger, Ilias, Magvas, Verita és a Zerda adott 5 tonna feletti hozamot. Árpából 4,35 t/ha átlagot mutattak ki, kiemelkedő hozamot az Ezer fajta produkált (5,63 T/ha). A repce termőterülete a kimutatások szerint több mint 870 hektárral nőtt az előző évhez képest, az idei átlagos terméshozam 2,84 t/ha volt. A 17 termesztett fajta közül a Digger, az Extra, a Roksef, az NK-4 és az Exagone nyújtották a legjobb eredményeket. A gabonafélék termesztési eredményeit elemezve Ľudovít Sleziak, a diószegi Hordeum vetőmagnemesítő cég vezetője arra utalt, hogy az egyes fajták potenciálját főleg a hozamok stabüi- tása és a termés minősége alapján érdemes vizsgálni, s ennek alapján döntést hozni a termesztésbe való besorolásukról. Figyelmeztetett arra is, hogy a gabonafélék iránt megnyilvánuló jelenlegi felfokozott kereslet ellenére nem feltétlenül a legszerencsésebb megoldás, ha a jó árak következtében most a tavaszi gabonánkat is eladjuk. Emlékeztetett az ún. farmer vetőmagok alkalmazásával járó li- cenc-díjak fizetésére is, ezen a téren az uniós előírások már nálunk is érvényesülnek. Tamašek Zoltán a fűri Biotomal vezeője a szántóföldi növénytermesztés biológiai növényvédelmi megoldásairól tartott ismertetőt. Az olajnövények piaca Ivan Beblavý, a Palma Tumys Rt. vezérigazgatója az olajos- magvú növények piacán kialakult helyzetet elemezte. Elmondása szerint Szlovákiában idén 120 ezer hektárról takarítottak be meglehetősen szép termést a repcetermesztők, így a Palma által igényelt 100 ezer tonna mellett további 180 ezer tonna mennyiség van a piacon. Megállapította, hogy a termesztők körében fokozatosan csökken a termesztés előfinánszírozása iránti érdeklődés. A felvásárlási árakban megnyilvánuló nyomás, amelyet elsősorban az alkalmi felvásárlók gerjesztenek, jelentős mértékben megnehezíti a helyzetüket, ugyanakkor továbbra is arra törekednek, hogy a stabü termesztőiknek hosszú távú stabil és korrekt üzleti feltételeket biztosítsanak. A termelők által szorgalmazott piaci árakkal kapcsolatban elmondta, hogy a tőzsdei felvásárlói árszintek meghatározásához minden évben meg kell várni július végét, Németországban ugyanis ekkor fejezik be a repce betakarítását, ami alapvetően meghatározza a termény piaci helyzetét. A napraforgó piacán hasonló a helyzet, mintegy 110 ezer hektárról negyedmillió tonna termésre lehet számítani. A Palma- Tumysnak évente 100 ezer tonnára van szüksége, ugyanakkor az igazgató hangsúlyozta, hogy stabil partnereiktől megegyezett feltételek alapján a szerződésen felüli mennyiséget is átveszik. Az olajosok bioüzemanyagként való kihasználásában nálunk egyelőre a kötelező felhasználást szabályozó törvény megléte ellenére nem történt meg az áttörés. Az idevonatkozó elfogadott nemzeti program, ami a kőolaj alapú üzemanyagokba metilészter keverését szabályozza, várhatóan a jövő évtől érezteti máj a hatását. Az igazgató elmondta, a Palma- Tumysnak jelenleg 40 ezer tonna ún. MERŐ előállítására van kapacitása, de jövőre a tervezett beruházásokkal ez a mennyiség 100 ezer tonnára nő. Vladimíra Puškárová, az agrárkamara központi hivatalának osztályvezetője az árvízkárokkal kapcsolatos kártérítésekkel kapcsolatban arról tájékoztatta a résztvevőket, hogy az idevonatkozó átdolgozott miniszteri rendelet brüsszeli jóváhagyásra vár. A gabonapiaci helyzetre utalva úgy vélte, hogy a hazai szükségletek fedezésére mindenképpen elegendő készlet áll rendelkezésre, ugyanakkor felhívta a figyelmet a kukorica intervenciós felvásárlásának módosított feltételeire, amelyek szigorúbb követelményeket szabnak meg a termény erre a célra való felvásárlásához. A hazai öntözőrendszer működtetésében jövőre komoly változások várhatók, tudhatták meg a rendezvény résztvevői Ladislav Mrnkától, a térségben üyen szolgáltatást végző cég vezetőjétől. Amint elmondta, a termelők vagy saját tulajdonukba vásárolhatják meg a területükön levő meglehetősen lerobbant állapotban levő öntözőhálózatot, vagy hosszú távú szimbolikus árú bérleti szerződések alapján vehetik igénybe majd a szolgáltatásokat. Ä Miklós Gábor az agrárkifizetési ügynökség dunaszerdahe- lyi részlegének vezetője a támogatási kérvények kitöltésében tapasztalt hiányosságokra hívta fel a figyelmet. Többek között utalt arra, hogy a kérvényeket két eredeti példányban kell benyújtani, azt a cégjegyzékben felsorolt ösz- szes ügyvezetőnek alá kell írnia, a kérvényezőnek külön erre a célra szolgáló számlát kell nyitnia, stb. Perleczky Gábor a Galántai Regionális Agrárkamara igazgatója a Központi Vámhivatal által nemrégiben kiadott egységes állásfoglalásra hívta fel a kamara tagjainak figyelmét, amely a mezőgazdasági termelésre kihasznált üzemanyag, az ún. „piros nafta” alkalmazásának feltételeit teszi egyértelművé. Amint elmondta, ez az állásfoglalás hivatkozási alapul szolgálhat az egyes vitás kérdések eldöntéséhez, az egységes értelmezéshez. Az igazgató szerint a gazdálkodóknak ezentúl nagyobb figyelmet kell majd fordítaniuk a helyes mezőgazdasági gyakorlat elveinek betartására. Többek között a vegyi anyagok alkalmazásával kapcsolatos előírásokra is. A jogszabályok szerint a velük foglalkozó személyeknek rendelkezniük kell alkalmassági igazolvánnyal, amely nemcsak a részlegek vezetőire, hanem az ag- ronómusokra, raktárosokra, permetező személyzetre is vonatkozik. Az ő továbbképzésükre a kamara idén tavasszal már rendezett iskolázást, az alkalmassági igazolvány megszerzéséhez szükséges vizsgákra a jelentkezést szintén ők. gyűjtik össze. Idén az agronómusok, a raktárosok és a magángazdák számára szerveznek előkészítőt a vizsgák sikeres elvégzéséhez, (sz) (Illusztrációs felvétel) (Illusztrációs felvétel)
