Új Szó, 2006. október (59. évfolyam, 227-251. szám)
2006-10-10 / 233. szám, kedd
AGRÁRKÖRKÉP 2006. október 10., kedd 10. évfolyam 10. szám 16. oldal Nőtt a repce vetésterülete A gabonafélék eredményeit értékelték a Galántai járás növénytermesztői 17. oldal Szalmából nyert hővel szárított kukorica Szalmaégető kazánok üzembe helyezésével nem kell változtatni a szárítási technológián Energiatakarékos megoldások A szárítást össze kell hangolni a takarékossággal és a környezetvédelmi szempontokkal 18. oldal A termelők tiltakoznak a kukorica intervenciós felvásárlási követelményeinek megváltoztatása ellen Szigorú minőségi követelmények (Illusztrációs felvétel) Ismeretes, hogy az Európai Bizottság a kukorica piacán mutatkozó feszültség kezelésére nemrégiben jogszabály-módosítást fogadott el a kukorica intervenciós felvásárlására vonatkozó minőségi követelmények megváltoztatására. Az új előírást azonban a hazai kukoricatermesztők az ágazatra nézve katasztrofális következményekkel járó elfogadhatatlan követelménynek tartják. ÚJ SZÓ-1NFIRMÁC1Ó A Gabonatermelők Szlovákiai Társulása a hazai intervenciós ügynökséghez továbbított állásfoglalásban részletesen meg is indokolta az álláspontjukat. Ezek szerint a módosítás által javasolt 13 %-os nedvességtartalom bevezetése az eddigi 14,5 % helyett alapvetően több problémát is felvet. Egyrészt a többi termény (búza, árpa, cirok) szabványok által megállapított nedvességtartalma továbbra is 14,5 %, így a kukorica nedvességtartalmára vonatkozó eddigi szabvány megváltoztatása a raktározóknak is gondot okoz. Ugyanakkor a termelőknél, akik saját maguk szárítják a kukoricát, az a veszély áll fenn, hogy az erősebb szárítás, magasabb szintű nedvességelvonás következtében jelentősen megnövekedne a túlhevített szemek aránya, amely a kukorica egyik további intervenciós felvásárlási követelménye, így ezáltal az egyik követelmény teljesítése jelentős mértékben csökkentené a másik feltétel kivitelezhetőségét. A kukoricaszemek nedvességtartalmának radikális csökkentése azt a következményt is maga után vonja, hogy a szárítást követő manipuláció (betárolás, kitárolás) nyomán az intervenciós felvásárlásra szánt kukoricában jelentősen megnövekszik a sérült, törött szemek aránya is, amely ugyancsak az intervenciós felvásárlás minőségi követelményeinek részét képezi. Ugyanakkor a módosítás szerint a sérült, törött szemek arányát az eddigi 10 százalékról 5 százalékra kívánják lecsökkenteni az intervenciós készletekben, ami alapjában véve csupán azoknak a gabonaraktározóknak kedvez, akik saját takarmánykeverővel rendelkeznek, s ezeket a sérült szemeket saját keverékeikben felhasználhatják. A többi piaci résztvevő számára (termesztők, raktározók, kereskedők) csak további plusszköltséget jelent, ami a kukorica többszöri áttisztításával jár, hiszen e nélkül nem biztosítható az említett követelmény. Ráadásul azokban a mezőgazdasági üzemekben, amelyek saját szárítóval rendelkeznek, egyelőre a berendezések műszaki színvonala következtében nem mindenütt tudják biztosítani a túlhevített (hősérült) szemek arányára vonatkozó követelményt sem, amelyet az új tervezet úgyszintén az eddigi 3 százalékról 0,5 százalékra kíván lecsökkenteni. A meglévő szárítók zöme ugyanis nem képes ezt a minőségi követelményt teljesíteni, aminek következtében az országban vélhetően jónéhány eddig működő kukoricaszárítót be kellene zárni, ami a szárítási kapacitások kihasználásában jelent problémát. A tervezet további pontja, a kukorica 73 kg/hl-es tömegsúlya is elfogadhatatlan a termelők számára, mivel ezt a tömegsúlyt gyakorlatilag csak az apró szemű kukoricafajtáknál lehet elérni, amelyek korai érésűek és az itteni termesztési körzetekben jóval alacsonyabb terméshozamokat adnak. A nálunk elterjedt nagyszemű ún. lófogú fajták esetében a 73-75 kg/hl tömegsúly gyakorlatilag elérhetetlen, hiszen ilyen tömegsúlya a takarmánybúzának van, nem pedig a kukoricának, amelyet 26%-os nedvességtartalomról szárítanak a kívánt szintre. A kukoricatermesztők számára a 66 kg/hl minimális tömegsúly az elfogadható, (sz) A termény minimális felvásárlási ára az intervenciós ár legyen - a német piacon van iránta érdeklődés Ne adják áron alul a kukoricát ISMERTETŐ (Illusztrációs felvétel) Annak ellenére, hogy a hazai terménypiacon beindult folyamatok eredményeként úgy tűnik, hogy az ágazatban végre rendeződni látszik az egyes mezőgazdasági termények ára, a kukorica piacán várhatóan újabb árleszorító folyamatokkal kell számolniuk a termelőknek. Mint ismeretes, az unió mező- gazdasági bizottsága nemrégiben fogadta el azt a javaslatot, amely megszigorítja a kukorica intervenciós felvásárlására vonatkozó minőségi követelményeket. Ennek következményeként várhatóan kevesebb kukorica kerül majd az idei intervenciós raktárakba. A szabad piacra kerülő nagyobb mennyiségű termény várhatóan azt eredményezi, hogy a túlkínálat nyomán újra alacsony árat kínálnak majd a kukoricáért. Magyarországi előrejelzések szerint az intervenciós minőségi követelmények bevezetése akár 4 ezer forinttal is csökkentheti a feltételezett piaci árat. Mint ismeretes, Magyarországon tárolják az unió intervenciós kukorica-készletének több mint 60 százalékát. Patasi Ilona, a dunaszerdahelyi regionális agrárkamara igazgatója szerint nálunk most a termelőktől is függ, hogy képesek lesznek-e ellenállni a szezon elején várható nyomásnak, hiszen az előző évek gyakorlatához hasonlóan várhatóan az idén is megjelennek a piacon a különböző indoklású alacsony felvásárlási árkínálatok. A kamara igazgatója azt tanácsolja a kukoricatermelőknek, hogy ha lehet, várjanak a közvetlen eladással, és ne dőljenek be a különböző „kifejezetten kedvező” ajánlatoknak. Véleménye szerint a kukorica minimális felvásárlási árának az intervenciós árszintet kell követnie. A feltehetően komoly nyomás ellenére mindenképpen azt ajánlja, hogy az intervenciós ár alatt ne adják el a terményt, hiszen a jelenlegi termelési költségek alapján az értékesítési árnak fedeznie kell a termeléssel kapcsolatos ráfordításokat, (sz) Az Európai Unió illetékes szakbizottsága által javasolt minőségi követelmények módosítása jelentősen befolyásolhatja az idei intervenciós felvásárlást a kukoricából. A minőségi követelmények a következőképpen módosulnak: Paraméter Régi érték Új érték nedvességtartalom max. 14,5% max. 13,5% törtszem arány max. 10% max. 5% hősérült szemek aránya max. 3% max. 0,5% fajsúly71 kg/hl (Forrás: www.fvm.hu ) A jelentkezési határidő: október 25-e Érvénytelen lehet a módosított rendelet ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Más csak alig két hetük van a szlovákiai agrártermelőknek arra, hogy az állami segítségnyújtásról szóló 806/2004-100-as rendelet alapján igényeljék, illetve kérvényezzék a támogatásokat. Az Agrárkifizető Ügynökség honlapján közzétett célokra a jelentkezési határidő október 25. Ezért Patasi Ilona, a dunaszerdahelyi regionális agrárkamara igazgatónője azt ajánlja a termelőknek, hogy ne késlekedjenek a kérvények benyújtásával. Annál is inkább, mert a termelőknek rengeteg dokumentumot és igazolást kell a kérvényükhöz csatolniuk, ami felettébb időigényes feladat. A rendelet, illetve annak egyik készülő paragrafusa alapján Simon Zsolt exminiszter, az MKP képviselője élesen bírálta Miroslav Jure- ňát. Simon három komoly kifogást emelt a 806-os új miniszteri rendelettel szemben. Az agrártárca előző minisztere bírálta, hogy az új kormány - ígérete ellenére - mégsem támogatja az állattenyésztést, legalábbis ilyen értelmű módosítást hajtott végre az új tárcavezető a módosításra kerülő 806-os miniszteri rendeletben. Az előző tárcavezetés által kidolgozott rendeletben az anyasertés-tenyésztés támogatása még szerepelt: számítások szerint darabonként mintegy 400-500 koronát kaphattak volna a tenyésztők a tenyészkönyvben múlt év végéig bejegyzett példányok után. A volt miniszter szerint „a források is megvoltak erre a támogatási célra”. Simon Zsolt az új 806-os miniszteri rendeletben a legjobban az idei árvízkárok térítésére, mérséklésére vonatkozó paragrafust kifogásolja, amely szerinte teljes mértékben kivitelezhetetlen, sőt veszélyezteti a kártérítés kifizetését „Mivel a rendeletet a szaktárca új paragrafussal bővítette, az egyszer már a tárcaközi egyeztetésen jóváhagyott dokumentumot ismét az egész hazai törvény-előkészítési folyamaton keresztül kell futtatni. De ezen túlmenően Brüsszelnek is jóvá kell hagynia, hiszen bővítésről van szó. Döntés legkorábban január végén, február derekán várható. Ez esetben viszont a pénzeket jogalap híján már nem lehet majd kifizetni, eljuttatni az árvízkárokat szenvedett termelőkhöz, hiszen ez év végén megszűnik az agrárkifizető ügynökségről szóló 473/2003 Tt. számú törvény, amelyre a 806/2004- 100-as rendelet kötődik. Hatálytalan törvényre, illetve rendeletre hivatkozva pedig jövőre már nem lehet a fizettségről dönteni, a termelőknek pénzt adni. Az agrárkifizető ügynökségről szóló új törvény (274/2006 Tt.) csak január elsejétől lesz hatályos, ennek viszont nincs és nem is lehet 806-os rendeleté” - tárta fel a probléma hátterét Simon Zsolt, aki - miniszterként - az árvízkárok kifizetését lényegesen egyszerűbben, módszertani intézkedések bevezetésével akarta megoldani. A volt miniszter lapunknak nyilatkozva egyben rámutatott arra is, hogy az új agrárkományzat jelentősen szűkíti a támogatottak körét. Amíg ugyanis korábban mindenki, aki teljesítette a közvetlen kifizetések feltételeit, kérvényezhette a 806-os rendelet szerinti támogatásokat, addig az új rendelet már csak vállalkozókkal és vállalkozásokkal számol, nekik teszi lehetővé a támogatások merítését. Ez a módosítás pedig a kisebb termelőket sújtja majd legmarkánsabban. (gy) Az új rendelet már nem számol az anyasertések támogatásával
