Új Szó, 2006. október (59. évfolyam, 227-251. szám)
2006-10-10 / 233. szám, kedd
8 Külföld ÚJ SZÓ 2006. OKTÓBER 10. www.ujszo.com RÖVIDEN Havel az erkölcsi minimumról Prága. A világnak szüksége van egyfajta erkölcsi minimumra, amely lehetővé tenné a nemzetek, illetve a különféle nemzetek feletti, nemzetközi csoportosulások együttélése alapszabályzatának a megfogalmazását. Ezt Václav Havel volt cseh államfő mondta tegnap Prágában, a Fórum 2000 nemzetközi konferencia megnyitóján elhangzott beszédében. Az immár tizedszer megrendezett konferencián a világ mintegy 40 elismert személyisége, többnyire volt államfők, kormányfők és politikusok vesznek részt. A tanácskozáson részt vesz a dalai láma is. Havel szerint a dokumentumot az ENSZ-ben kellene elfogadni, s az általános emberijogok chartájával együtt lehetne érvényes, (-kés) Megfélemlítés Bagdadban Bagdad. Megölték az iraki alelnök testvérét bagdadi otthonában. Tavaly óta ő az alelnök 3. családtagja, akit meggyilkoltak. Tárik al-Hasimi testvérével, Amir al-Hasimi tábornokkal, aki a védelmi tárca tanácsadója volt, hajnalban végeztek katonai egyenruhába öltözött fegyveresek. Az alelnök nővérét és másik fiútestvérét tavaly ölték meg. A közéleti személyiségek megfélemlítésére érdekében egyre nagyobb méreteket ölt Irakban a neves politikusok családtagjai elleni erőszak. (MTI) Megmérgezték a vacsorát? Bagdad. Legalább 350 rendőrnél léptek föl mérgezé- ses tünetek a napi böjtöt követő lakoma után, de senki sem halt meg - közölte az iraki hadsereg szóvivője. A korábbi hírek még arról szóltak, hogy 11 rendőr meghalt. A tömeges rosszullét Numaníjában történt, ahol a rendőrök, mint a ramadán böjthónapban szokás, együtt költötték el étküket a napnyugta utáni első étkezésen. Egyelőre nem tisztázott, a mérgezés bűncselekmény vagy véletlen baleset következménye-e. (MTI) Seseljt újraválasztották Belgrád. Ismét Vojiszlav Seseljt, a hágai börtönében tárgyalásra váró politikust választotta elnökének a hét végén megtartott kongresz- szusán a legjelentősebb szerb parlamenti erő, a szélsőségesen nacionalista Szerb Radikális Párt (SRS). A 250 tagú törvényhozásban 82 képviselői hellyel rendelkező SRS küldöttei egyhangúan kiálltak a pártvezér mellett, akit kényszerű távolléte miatt al- elnöke, az ugyancsak újjáválasztott, s Szerbiában Borisz Tadics államfő után a legnépszerűbb politikusnak számító Tomiszlav Nikolics helyettesít a hazai politikában. Vojislav Seselj, a csetnik vajda ellen 2003-ban emelt vádat a hágai törvényszék a boszniai és horvátországi háborúkban játszott szerepéért. (MTI) Kemény BT-határozatot sürget a kommunista észak-koreai rezsim ellen a világ számos vezetője Riadókészültségben a déli hadsereg Csapaterősítést hajtottak végre a déliek a két Koreát elválasztó demarkációs vonalon, Panmindzsonnál (SITA/AP-felvétel) Phenjan/Szöul/Washington/ Tokió/Moszkva/Bécs. A Richter-skála szerinti 4-es erősségű földmozgást észlelt Észak-Koreában az Átfogó Atomcsend Szerződés (CTBT) ellenőrzésére hivatott bécsi székhelyű nemzetközi szervezet tegnap hajnali 2 óra 35 perckor. A később Phenjan által hivatalosan is bejelentett atomkísérlet során 5-15 kilotonna hatóerejű szerkezetet robbanthattak fel. ÖSSZEFOGLALÓ Idézet a hivatalos közleményből: „A KNDK tudományos kutatóinak csapata sikeres és teljesen biztonságos föld alatti atomkísérletet hajtott végre 2006. október 9-én, a Csúcsé korszak 95. évében, abban a hősies korszakban, amelyben az ország egész lakossága nagy lépést tesz előre egy hatalmas és virágzó szocialista nemzet felépítése felé. Semmiféle veszély nem keletkezett az atomkísérlet nyomán... A kísérlet történelmi esemény, mert nagymértékben bátorítja és elégedettséggel tölti el a koreai néphadsereget és a népet...” Az észald robbantás hírére tegnap riadókészültségbe helyezték a teljes dél-koreai haderőt. Dél-Ko- rea kemény választ fog adni az északi kísérleti atomrobbantásra - közölték Szöulban, hozzátéve: a kormány már fel is függesztette egy segélyszállítmány úrnak indítását. Úgy volt, hogy Dél-Korea ma szállít Észak-Koreába négyezer tonna cementet, ez annak a rendkívüli segélynek a része lett volna, amelyet Szöul az Észak-Koreában pusztító júliusi áradások után ígért meg Phenjannak. Abe Sindzo, az új japán miniszterelnök is Phenjan eUe- ni szigorú megtorló intézkedéseket helyezett tegnap kilátásba. Bush: súlyos a fenyegetés Leheteüen felsorolni mindazon politikusokat, országokat és intézményeket, amelyek felháborodottan tiltakoztak az atomsorompószerződés megsértése ellen. George Bush provokációnak és fenyegetésnek nevezve ítélte el az atomkísérletet. Az amerikai elnök telefonon tárgyalt az orosz, a japán, a dél-koreai és a kínai vezetéssel; majd sürgette, hogy az ENSZ BT azonnal reagáljon a történtekre. A Biztonsági Tanács tegnap a kora esti órákban meg is kezdte rendkívüli ülését. Bush arról is beszélt, hogy Észak-Korea a fegyvertechnológiák vezető terjesztője a világon, több technikát exportált Iránnak és Szíriának. Ennek kapcsán kijelentette, a nukleáris fegyverek vagy anyagok átadása államoknak vagy nem állami szintű szervezeteknek súlyos fenyegetést jelentene Amerika biztonságára nézve, és Észak-Korea teljes körű felelősséggel tartozna egy ilyen lépés következményeiért. Leszögezte ugyanakkor: Washington továbbra is a diplomáciai eszközök alkalmazására törekszik. Bush és Ro Mu Hjon dél-koreai elnök szoros együttműködésben állapodott meg a kialakult válság kezelését illetően. Vlagyimir Putyin Iájelentette: „Oroszország elítéli az Észak-Korea által végrehajtott kísérletet. A probléma nem csak magában Észak-Koreában van. A gond az a hatalmas kár, amely ezzel a tömegpusztító fegyverek világbeli elteijedését gátló folyamatot érte” - mutatott rá az orosz elnök a kulcsminiszterekkel találkozva a Kremlben. Elfogadhatatlannak nevezte az EU soros, finn elnöksége az északkoreai kísérleti robbantást, és kijelentette: a nemzetközi közösséggel együttműködve megfelelő választ keres erre a provokatív cselekedetre. A kísérleti robbantás „súlyosan veszélyezteti a térség stabilitását és súlyos fenyegetést jelent a nemzetközi békére és biztonságra” - áll a közleményben. Az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásán őrködő Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) közleményében ez áll: „Az atomkísérletek csaknem egy évtizede érvényben lévő globális tilalmának megsértése és egy katonai nukleáris potenciállal rendelkező új ország megjelenése az atomfegyverek globális leszerelésére tett nemzetközi elkötelezettségek kudarcát jelenti.” Utánozza Pakisztánt? A tegnapi észak-koreai kísérlet az első azóta, hogy Pakisztán 1998- ban végrehajtott hat kísérleti atomrobbantást. Dél-koreai hírszerzők szerint Észak-Koreának még 7 atombombához lehet elég plutóniuma, hiszen mintegy 40 kilogramm plutóniumot halmozhatott fel. A déli hírszerzés azt feltételezi, hogy Phenjan tovább kísérleteket fog végrehajtani. „Mivel egy ilyen atombombához 5-6 kg plutónium kell, Észak-Korea akár hetet is képes még előállítani. Pakisztán példájából kiindulva nem lehet kizárni, hogy további kísérleti robbantások lesznek” - fogalmazott az illetékes. Egy nyugalmazott orosz tábornok szerint az atomsorompó-rend- szerre mért tegnapi súlyos csapás kihatása attól függ, megőrzi-e Japán és Dél-Korea atomfegyvermentes státusát, hogyan viselkedik Irán és mennyire jutnak egyezségre az ENSZ BT állandó tagjai. Vlagyimir Dvorkin állítja: Észak-Korea már másfél évtizede készen állt nukleáris robbanószerkezet kipróbálására, de tartott az államok többségének negatív reagálásától és a kemény szankcióktól. Most viszont a phenjani vezetőség szemlátomást minimális következményekkel számol, mert az amerikaiak és európaiak le vannak kötve Irakban, Afganisztánban, valamint az iráni problémával. Dvorkin szerint mindenesetre még „nem egy évbe telheti’, amíg a robbanószerkezettől Észak- Korea eljuthat rakétára szerelhető nukleáris töltetig vagy a légi atombombáig. (MTI, t, ú) Az MSZP elnökhelyettesének beszéde is kiszivárgott - Mesterházy: erős és stabil a koalíció Szekeres lecserélné a szabad demokratákat MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Szekeres Imrének, az MSZP elnökhelyettesének titokban felvett beszédét is közzé tette tegnap a magyar közszolgálati rádió. Az MSZP országos választmányának szombati, zárt ajtók mögött tartott ülésén a szocialista politikus az önkormányzati választás eredményét elemezte, abból vont le tanulságokat. Szekeres úgy értékelte, mivel törzsszavazóik egyharmada otthon maradt, ez politikai és mozgósítási vereség. Kitért arra, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége országos kis pártból budapesti középpárttá vált. Ez azt jelenti, hogy Budapesten kívül politikai támogatottsága és jelentősége drasztikusan csökkent, ezért, mint mondta, az MSZP-nek a jövőben meg kell fogalmaznia viszonyát az SZDSZ-hez, mert ez egy másik helyzet. Új viszonyt keil az MSZP-nek megfogalmaznia az MDF-el kapcsolatban is, amely az önkormányzati választáson országos kispárttá vált, sok fontos mandátummal. Az újabb kiszivárogtatás után Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezető-helyettese újságírókkal azt közölte: továbbra is erős és stabü a koalíció. Dávid Ibolya, az MDF elnöke közleményében úgy reagált Szekeres Imre szavaira: egyetért azzal, hogy az Magyar Demokrata Fórum lett a harmadik erő Magyarországon. Azonban - mint írta - az MDF egyedüli parlamenti pártként, soha nem állt a szocialisták oldalán, és soha nem kereste a nagykoalíciós kapcsolatot az MSZP-vel. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke azt mondta, komoly dolgokkal hajlandó foglalkozni, s a koalíció az természetesen komoly dolog, mindenféle kilopott, rosszul sikerül, tartalom nélküli beszédekkel természetesen nem. Arra a kérdésre, érkezett-e megkeresés az MSZP-től, hogy tárgyalják újra a koalíciós szerződést, Kuncze azt mondta: „nem, általában először csak a magnófelvételeket küldik el”. Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter - akinek beszédét vasárnap szivárogtatta ki a rádió - tegnap a parlamentben napirend előtti felszólalásában kijelentette: „Az MSZP országos választmánya előtt elmondott beszédem tartalmát most is felelősséggel vállalom.” Simon Gábor, az MSZP országos választmányának elnöke újságíróknak azt mondta, az MSZP előkészít egy olyan javaslatot, amely biztosítja, hogy a jövőben a választmány zárt üléséről ne kerülhessen ki hangfelvétel. MEGTALÁLTAK A KISZIVAR0GTAT0T Budapest. Az MSZP-választ- mány belső vizsgálata során megtalálták azt a testületi tagot, aki segített a Magyar Rádió riporterének a szombati zárt ülésre való bejutásban - írta az Index. Az MSZP elnöksége tegnap meghallgatta Sipos Józsefet, a párt társadalompolitikai tagozatának delegáltját, aki beismerte, az ő segítségével jutott be az újságíró a választmány zárt ülésére, ahol Gyur- csány és Hiller kivételével valamennyi beszédről készített felvételt. Az Index értesülései szerint Sipos személyére a választmány vezetése által elrendelt belső vizsgálat derített fényt. Sipos azzal védekezett, nem tudta, milyen következményekkel járhat, ha beengedi a rádióst az MSZP-központ nagytermébe. (Index) Sipos József (Képarchívum) Rivális nélkül Ban Ki Mun a hivatalos főtitkárjelölt New York. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hivatalosan is a vüágszer- vezet következő főtitkárának jelölte tegnap Ban Ki Mun dél-koreai külügyminisztert. Ezt a BT ülésén elnöklő japán nagykövet, Osima Kendzo jelentette be. Az ENSZ alapokmánya szerint a BT megválasztásra ajánlja a Közgyűlésnek az általa megszavazott jelöltet. A 192 tagországból álló szervezetnek a következő napokban kell szavaznia a jelöltről, s jóváhagyása biztosra vehető. A 62 éves Ban január 1-jén veszi át a hivatalt a 68 éves ghánai Kofi Annantól, aki kétszer egymás után töltötte be az öt évre szóló tisztséget. Ő lesz az első ázsiai főtitkár 35 év után. (MTI) Grúz-orosz viszony Leszállási tilalom Tbiliszi. Mihail Szaakasvili grúz elnök utasítást adott arra, hogy a tbiliszi repülőtér ne fogadja az OrQszországból kitoloncolt grúzokkal érkező orosz teherszállító repülőgépeket. Egyidejűleg annak a készségének is a jelét adta, hogy a két ország között kialakult válságot tárgyalások útján oldják meg. „Bármikor készek vagyunk az orosz féllel a kétoldalú tárgyalásokra, de őszintén reméljük, hogy véget vetnek az emberi jogok kirívó, etnikai hovatartozáson alapuló, a XXI. században teljesen elfogadhatatlan megsértésének.” Közölte, fontolóra vette, hogy az ügyet az Emberi Jogok Európai Bírósága elé viszi. „Mindent megteszünk, hogy polgáraink jogait ne sérthessék meg. A kitoloncolt embereket utasszállító gépeken kellene hazaküldeniük, utazzanak azok marhavagonokban, akik ilyen döntéseket hoznak” - mondta Szaakasvili. (MTI) Koszovói tárgyalások Kétséges a megállapodás Helsinki. Kétségesnek nevezte az ENSZ-főtitkár különmegbí- zottja tegnap, hogy a szerb és a koszovói fél tárgyalások útján meg tudjon állapodni az ENSZ- igazgatás alatt álló szerb tartomány, Koszovó végleges nemzetközijogállásáról. Martti Ahtisaari erről a finn parlamentben, egy munkacsoport ülésén beszélt. A státuskérdésben homlokegyenest ellenkező állásponton vannak Belgrád és Pristina képviselői - jellemezte a helyzetet. Lehetségesnek találta viszont, hogy „technikai kérdésekben” - mint például a kisebbségi jogok vagy a decentralizáció kérdésében - megoldást találjon a szerb és a koszovói delegáció. Hozzátette: a koszovói delegáció kész volt valódi engedményekre, a belgrádi sokkal kevesebb kompromisz- szumkészséget mutatott. A különmegbízott már az előző héten utalt arra, hogy a tervezettnél később adhatja le a Koszovó státusára vonatkozó ajánlását tartalmazó jelentését, amit a menetrend szerint az év végéig kellene leadnia. Ha még az idén választásokat tartanak Szerbiában, az ún. kontaktcsoport (az USA, Oroszország, Franciaország, Nagy-Britan- nia, Németország és Olaszország) fontolóra veszi, hogy a választások után kérje a jelentést. (MTI)
