Új Szó, 2006. október (59. évfolyam, 227-251. szám)
2006-10-09 / 232. szám, hétfő
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2006. OKTÓBER 9. www.ujszo.com RÖVIDEN Magyar képek a régi világról Pozsony. A Magyar Köztársaság Kulturális Intézetének rendezvényén holnap 20 órától Magyar képek a régi világról címmel rövidfilmeket mutatnak be. A vetítés helyszíne: A4 nullás tere, Sznf tér 12. Az érdeklődők a következő filmeket tekinthetik meg: Mozi zongorára (rendező: Silló Sándor), Gubera (rendező Oláh Lehel), Papagáj (rendező: Nemes Gyula), A múlandóság gátja (rendező: Nemes Gyula). A rendezvény vendége Nemes Gyula rendező, (ú) Befejeződött a pécsi filmünnep Pécs. Nagyszabású gála keretében adták át a II. Pécsi Nemzetközi Filmünnep díjait szombaton este. A zsűri a fesztivál nagydíját, az Arany Benjámint Kocsis Ágnes Friss levegő című filmjének ítélte oda. A szlovén versenyfilm, a Síugrók nyerte el a legjobb operatőr díját, amit Simon Tansek, valamint a legjobb színésznek járót, amit Gregor Bakovic vehetett át, emellett a közönségdíjat is hazavihette. A legjobb női alakításért járó díjjal a román versenyfilmben nyújtott színészi játékáért Ioana Barbut tüntették ki. A Nemzetközi Filmkritikusok díját a horvát Ognjen Sivilicic Bocs a Kung fűért című filmje kapta. A Duna TV különdíját a bolgár Radoslav Spassov Ellopott szemek című alkotása nyerte el. A diákzsűri a lengyel Jan Hryniak Harmadik című filmjét találta a legjobbnak. (MTI) Eredményes magyar részvétel Frankfurtban Véget ért a könyvvásár MTI-TUDÓSÍTÁS Tálamon Alfonzra emlékeztek Diószegen, ahol első ízben adták át a róla elnevezett irodalmi díjat Van-e út vissza az Édenkertbe? Antal Ottó, Buják Andor és Tóth Rita a kivetítőn egymást követő Talamon-portrék egyike alatt (Hizsnyai András felvételei) Frankfurt. „Gyakorlatilag minden számottevő magyar kiadó képviseltette magát a frankfurti könyvvásáron, képviselőik bemutatkoztak, tárgyaltak, jogokat vásároltak, s döntöttek megjelenésről, fordításokról. Mindennek alapján joggal mondható, hogy mindaz, ami ezen a téren az elkövetkező időszakban Magyarországon történik, csírájában itt Frankfurtban született” - tájékoztatott a világ legnagyobb nemzetközi könyvseregszemléjének zárónapján, vasárnap Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) igazgatója. Két dolog azonban - mint fogalmazott - mindenképp megerősítést nyert. Mindenekelőtt az, hogy a magyar könyvkiadásnak, a magyar irodalomnak óriási tekintélye van a német könyvpiacon. Az ötnapos, immár ötvennyol- cadik vásár idején - s nem csak a magyar standon szervezett programok keretében - a Németországban ismert és rendszeresen megjelenő magyar szerzők kiemelkedő figyelmet kaptak. Az itdévő magyar írók közül ez alkalommal a legnagyobb név Nádas Péter volt, annak ellenére, hogy az ő sikere már másfél évtizedes a német könyvpiacon. Kiadója, a Berliner Verlag az elmúlt napokban számos rendezvény keretében mutatta be őt, a pódiumbeszélgetések állandó vendége volt, noha a világ minden tájáról több mint ezer tekintélyes író érkezett a Majna-parti városba. A magyar standon a hangsúly az ötvenedik évforduló kapcsán az 1956-os forradalom irodalmának bemutatásán volt. A stand összegyűjtötte és megjelenítette az 1956-ról szóló könyveket, s számos beszélgetés zajlott a magyarországi forradalomról. Az 56-os program egyik csúcspontját jelentette annak a dokumentumfilmnek a bemutatása, amelyet az 1956-os Intézet Igazgatója, Rainer M. János állított össze Forró ősz-hidegháború címmel, s amely a forradalom nemzetközi vonatkozásait tárgyalja. 1956 irodalmának és a kortárs magyar irodalomnak a bemutatkozásán kívül további cél volt az is, hogy olyan írókat is megismerjen a német közönség, akik „újszülöttnek” számítanak a német piacon. Az MKKE igazgatója szerint ezt a célkitűzést is sikerült teljesíteni, példaként említve Závada Pál, illetve nagy sikerű regényének a Jadwiga párnájának a bemutatkozását. Zentai Péter László hangsúlyozta, hogy az idei frankfurti könyvvásár iránti érdeklődés mindent felülmúló volt. A 80-as, 90-es évek magyar irodalmának egyik legígéretesebb prózaírójára, a tíz esztendővel ezelőtt fiatalon elhunyt, mégis jelentős életművet hátrahagyó Tálamon Alfonzra emlékeztek pénteken este Diószegen, az író szülővárosában. SZABÓ VIKTOR A Szlovákiai Magyar írók Társasága és a Diószegi Polgármesteri Hivatal által szervezett megemlékezés koszorúzással kezdődött a diószegi temetőben. A hozzátartozók, barátok, ismerősök és a magyar irodalmi kánonban rangos helyen jegyzett literátor tisztelői ezt követően az emlékest helyszínére, a helyi kultúrházba vonultak át, ahol Szabó Antal polgármester köszöntötte az egybegyűlteket. A tartalmas és jól szervezett műsorban külön egységet képezett az az irodalmi összeállítás, amelyben Tálamon Alfonz legérettebb műveiből hallhattunk szövegrészieteket. Tóth Rita szuggesztív, a művek legmélyebb rétegeit is kristálytisztán megszólaltató szövegmondása, valamint a Buják Andor (szaxofon), Bohus Zoltán (zongora) és Antal Ottó (gitár) képezte alkalmi zenekar kitűnő, a szövegrészGrendel Lajos a díj átvétele után letek hangulatát jól kiemelő, maradandó élményt nyújtó játéka olyan magas művészi színvonalat képviselt, amely a legrangosabb színhelyeken is sikert aratott volna. Hizsnyai Zoltán költő emlékbeszédének elején a tragikus esemény ötödik évfordulójára írott sorait idézte fel: „Ez a happy enddel kecsegtető történet itt, Diószegen kezdődött mintegy harmincöt éve, és itt is zárult le öt esztendeje egy teljesen elfuserált dramaturgia szerint. Héthavi szörnyű szenvedést komponálni egy ilyen rendkívül sikeresnek ígérkező, de még félig sem megírt életregény végére, bizony, az arányérzék teljes hiányára vall. Csapnivaló munka. Egy szadista zugíró műve: a sorsé.” Majd hozzátette: „Ma sincs okom másképp fogalmazni. Hiszen részemről azóta valójában csak annyi változott, hogy - ha lehet - még rosszabb véleménnyel vagyok a fönti citátumban hírbe hozott szadista zugíró munkásságáról. És persze az idézetben szereplő számokat is felül kell írnunk. Bizony, időközben szegény Fonzi is betöltötte a negyvenet. Mert hát - ha neki nem is - nekünk azóta az ő korai, méltánytalan halálának tudatával, a halál viselt dolgainak mélyebb tudásával kellett egy újabb fél évtizedet megérnünk.” Hizsnyai Tálamon Alfonz hosszú mondatait és írásainak jó pár motívumát felidézve, kérdések formájában fogalmazta meg, szerinte mely dilemmák állnak a pályája elején tragikus hirtelenséggel távozott író legjelentősebb műveinek fókuszában: „Az emberi psziché mélyén egymásba nyíló, névtelen szörnyektől hemzsegő, baljós sejtelmekkel bélelt, ablaktalan, éjsötét szobák labirintusából lehetséges-e még a visszatérés az édenkertbe, a Trianon előtti kocsmák kedélyes, nagy egyéniségekkel és humánus különcökkel teli, ártatlan csínyektől sem mentes, de alapvetően lovagias, bensőséges, emberi léptékű világába? Van-e út végletesen széttöredezett, lassacskán széthulló világunkból a nagy történetekbe, a naprakészen megélhető történelembe?” Az emlékest záróaktusaként annak az irodalmi díjnak az átadására került sor, amelyet a Szlovákiai Magyar írók Társasága idén, Tálamon Alfonz halálának tizedik évfordulóján alapított, s amellyel majd minden évben az arra legérdemesebbnek tartott szlovákiai magyar prózaírót díjazza. A Tálamon Alfonz-díjat - amelynek emlékplakettjét Mag Gyula szobrászművész készítette - első ízben Tálamon Alfonz felfedezőjének, irodalmi pályája e- gyengetőjének, Európa-szerte ismert prózaírónknak, Grendel Lajosnak ítélte óda az SZMÍT héttagú választmánya. A díjazott irodalmi munkásságát Csanda Gábor irodalomkritikus méltatta, kiemelve, hogy „Grendel Lajos már első regényével, az Éleslövészettel olyan öntörvényű irodalmat teremtett, mely nem (nem csak) a hovatartozás és a kollektív emlékezet, hanem az ízlés alapján volt képes összetartani híveinek az évek során egyre szélesedő, népes táborát.” Grendel - ahogy Csanda Gábor fogalmazott - „ott állt a díjnak nevet adó Tálamon Alfonz pályájának kezdetén, irodalmi és életrajzi értelemben végig közel állt hozzá és ahhoz a talamoni műhöz, mely a kilencvenes évek derekán esztétikailag nem múló érvénnyel írta bele magát a magyar prózairodalomba.” A rendszerváltás utáni irodalmunk jelenségei Somorjai disputa hetedszer ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS OTTHONUNK A NYELV Predaj és eladás, árusítás, értékesítés Somotja. Hetedeik alkalommal tartottak a hétvégén Somoijai disputa címmel irodalomtudományi szimpóziumot Somorján, a Fórum Kisebbségkutató Intézet székházában. A Szlovákiai Magyar írók Társaságának főszervezésében megrendezett konferencia most először foglalkozott kifejezetten csak a szlovákiai magyar irodalommal: az előadó irodalomtörténészek (Dusík Anikó, Polgár Anikó, H. Nagy Péter, Keserű József és Sánta Szilárd) a szlovákiai magyar irodalom rendszerváltozástól számított időszakának főbb jelenségeit taglalták. A konferencia jórészt a szakma érdeklődése jegyében zajlott, a vitában felszólalók (Benyovszky Krisztián, Cselé- nyi László, Fonod Zoltán, Mészáros Sándor, Németh Zoltán, Szigeti László, Tóth Károly) az irodalomkutatás- és értés intézményi és személyes érdekeltségű kérdéseit járták körül. (cs) SZABÓMIHÁLY GIZELLA Előző cikkemben arról írtam, hogy a szlovákiai magyar szövegekben a javadalmazás szó szinte ismeretlen, helyét ugyanis a szlovák odmeňovanie hatására a ’fizetés, fizetség’ jelentéssel is bővült jutalmazás szó „foglalta el”. A mai írás témája is hasonló, most azonban arra hozok példákat, hogyan befolyásolja egy szlovák szó a szinonimák közötti választást. ' A magyar szinonimaszótárak az eladás, értékesítés, árusítás főneveket szinonimáknak tekintik. Az értelmező kéziszótár e származékszavak alapigéjének jelentését az alábbi módon adja meg: elad ’vmit ellenértékért vkinek a tulajdonába átenged’; értékesít ’Kér. hiv. elad, ritk. elcserél’; árusít ’rendszeresen árul vmiť. A magyarországi szövegeket megvizsgálva még pontosabban meghatározható, miben különböznek egymástól ezek a hasonló jelentésű szavak. Az árusítás szót tipikusan akkor használjuk, ha valamüyen terméknek mint típusnak (üzlet)helyi- ségben való áruba bocsátásáról van szó: Színházjegyek árusítása a könyvtárban; Licenc megvásárlásához kötné a dohányáruk árusítását a Népegészségügyi Kormánymegbízotti Iroda; A nem vényköteles gyógyszerek árusításáról (címként); stb. Az értékesítés a hivatalos műfajokban, valamint egy-egy cég tevékenységi körét bemutató szövegekben fordul elő, pl.: Spanyolországi, tengerparti ingatlanok értékesítése; Cégünk festő-, bar- kács-, és háztartási termékek importálásával és Magyarországi értékesítésével foglalkozik; 150 ezer Suzuki értékesítését tervezi a gyár idén. Most nézzünk néhány magyarországi példát az eladás-ra: Évekbe telik egy budai luxusvilla eladása; Használt műszaki cikkek vétele és eladása; Az átalakulását élő Fiat konszern az idén 1,9 millió gépjármű eladását tervezi. Az eladás jelentése az értékesítés főnévéhez áll közelebb, stílusértékük viszont eltérő: a hivatalosabb, formálisabb értékesítés-sei szemben az eladás köznyelvi. Az eladás és az árusítás között a fő különbség abban áll, hogy az előző rendszerint konkrét áru, termék értékesítésére vonatkozik, az utóbbi viszont bizonyos típusú termék rendszeres értékesítését jelenti. Amint említettük, a fenti példák magyarországi szövegekből származnak. A szlovákiai eredetű szövegekben ezzel szemben megfigyelhető, hogy az eladás szó olyan szövegkörnyezetekben is megjelenik, amelyekre magyarországi szövegekből szinte nincs is példa. Lássunk most néhány szlovákiai példát: Autóalkatrészek eladása verhetetlen áron!; A Duna- szerdáhelyi VMK felhívja a színházlátogatók figyelmét, hogy folyamatban van a 2003/2004-es színházi évad bérleteinek eladása; Mobiltelefonok eladása és szervizelése. A fenti példák alapján nyüvánva- ló, hogy itt az eladás az árusítás helyett áll, s ennek oka az, hogy a szlovákban ilyenkor a predaj főnév használatos, alapszavának, a predať igének „szó szerinti” magyar megfelelője pedig az elad. Az egyetlen szlovák predaj-jal szemben a magyarban három szinonima között kell választanunk, ezt azonban erőteljesen befolyásolja a szlovák szó: azt a magyar megfelelőt részesítjük előnyben, amely a szlovák szó tipikus magyar „párjának” számít, s amelynek szerkezete és a szerkezeti elemek jelentése a szlovákéhoz illik. A fent idézett példákban az eladás az árusítás szó helyébe lépett, más szövegkörnyezetben viszont az értékesítés előfordulását befolyásolja. A szlovákiai magyar szövegekből adatolt értékesítés leginkább valamilyen magyarországi vonatkozású szövegkörnyezetben fordul elő, pl. magyarországi vállalat hirdetésében, a magyarországi sajtótermékből átvett cikkben. A szlovákból fordított szövegekben ezzel szemben egyértelműen az eladás a gyakoribb. (Haraszti Mária felvétele)
