Új Szó, 2006. szeptember (59. évfolyam, 202-225. szám)

2006-09-06 / 205. szám, szerda

8 Külföld ÚJ SZÓ 2006. SZEPTEMBER 6. www.ujszo.com RÖVIDEN Boruljon térdre Budapesten Milánó. Claudio Martelli volt olasz szocialista politikus felszólította Giorgio Napo- litano olasz államfőt: menjen el az 1956-os magyar forra­dalom évfordulójának meg­emlékezéseire és - Willy Brandt egykori német kancel­lár varsói gesztusához hason­lóan - boruljon térdre Buda­pesten. Napolitano annak idején helyeselte az 1956-os szovjet beavatkozást. (MTI) Azonosították az elkövetőt Ammán. A jordániai ható­ságok azonosították azt a fegyveres támadót, aki egy brit turistát megölt, további öt külföldi turistát és egy rendőrt pedig megsebesített hétfőn Ammánban. A férfit Nabil Ahmad Dzsaurának hívják, és Zarka városban él. Ebből a vá­rosból származott Abu Mu- szab az-Zarkávi, az al-Kaida iraki vezetője, akivel június­ban végeztek Bagdad közelé­ben. Ajordán belügyminiszter szerint Dzsaura magányosan hajtotta végre tettét, nem vol­tak segítői. (MTI) Terrorellenes razzia Dániában Koppenhága. Terrorcse­lekmények előkészítésének gyanújával őrizetbe vettek ki­lenc embert Dánia harmadik legnagyobb városa, Odense nyugati elővárosában. Berlini sajtójelentések szerint a né­metországi vonatok ellen ter­vezett merényletek miatt le­tartóztatott személyek egyike Odensébe tartott, ahol egy imámot akart felkeresni, ami­kor elfogták. (MTI) Lehetőség a megbékélésre Iszlámábád. Az öt éve tartó erőszak végét ígérő béke­megállapodást kötött tegnap a pakisztáni kormány az ország északnyugati részén tevékeny­kedő tálibbarát fegyveres mozgalommal. Az egyezmény értelmében a vázirisztáni fegy­veresek nem nyújthatnak me­nedéket külföldi fegyveresek­nek, nem kelhetnek át az af­gán határon, hogy támadják az ottani hadsereget, illetve az Afganisztánban állomásozó koalíciós erőket. Ennek fejé­ben a kormány szabadon bo­csátott 132 észak-vázirisztáni fegyverest. (MTI) Castro húsz kilót fogyott Havanna. Túl van a beteg­ség nehezén és szépen gyó­gyul Fidel Castro egy üzenete szerint, amit tegnap közöltek a kubai kommunista párt hiva­talos lapja, a Granma honlap­ján. A teljes felépülés azonban még messze van - tette hozzá az 1959 óta hatalmon lévő ku­bai elnök, aki egy közelebbről nem ismertetett bélműtét mi­att július 31-én ideiglenesen átadta az államfői teendőket öccsének, Raúl Castrónak. Az üzenet megemlíti még, hogy Castro a műtét óta eltelt 34 nap alatt mintegy húsz kilót fogyott. (MTI) Az EU aligha tudja betölteni azt a világpolitikai szerepet, amely gazdasági súlya révén megilletné Iráni fejlesztés Európából újabb 9/11 indulhat ki ^™érlésű London. Öt évvel a 2001. szeptember 11-ei merény­letsorozat után az egyik leg­komolyabb probléma az eu­rópai muszlint közösségek radikalizálódása. Európa - ahogy öt éve - ismét az USA vagy más országok elleni terrortámadás bázisául szolgálhat. MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Ezt hangsúlyozza a legnagyobb londoni stratégiai kutatóműhely tegnap kiadott éves világjelenté­se. Az IISS 370 oldalas elemzése szerint több európai országban immár egyértelmű a „hazai neve­lésű” terrorizmus jelenléte. Külö­nösen Nagy-Britannia vált az ilyen jellegű terrorizmus céltáblá­jává, a tavaly nyári londoni rob­bantássorozat, illetve az idei re­ÖSSZEFOGLALÓ Madrid. A Kanári-szigetekre ér­kező rekordszámú illegális beván­dorlóval szembesülve a spanyol kormány hangsúlyozta: nem fogja tűrni tovább ezt a helyzetet. Egy­ben felszólította az afrikai országo­kat: alkalmazzák a kétoldalú és nemzetközi megállapodásokat. Miután a hét végén rekord szá­mú, 1500 illegális bevándorló érke­zett a szigetcsoportra, Maria Teresa Fenandez de la Vega miniszterel­nök-helyettes a legnagyobb szigo­rúságra szólított fel. „Tüdatni kell a partjainkhoz érkező bevándorlók származási országaival: nem tűr­jük, hogy folytassák... Ismétlem, hogy világos legyen: mindenki, aki illegálisan érkezik Spanyolország­ba, előbb vagy utóbb elhagyja az or­szágot.” A politikus asszony a Spa­nyolország, illetve Marokkó, Algé­ria, Mauritánia és Nigéria közötti toloncegyezményre, de főként az EU és az ACP-országok (afri­kai—karibi—csendes-óceáni orszá­gok) közötti cotonou-i egyezmény 13. cikkére utalt. Ez utóbbi értelmé­ben valamennyi aláíró ország köte­les visszafogadni az EU területére il­legálisan lépett állampolgárait. A Kanári-szigetek prefektúrájá­ÖSSZEFOGLALÓ Bejrút/Jeruzsálem. A Közel-Ke­lettel kapcsolatos tegnapi jelenté­sek kiemelt témaként foglalkoztak a foglyul ejtett izraeli katonák sor­sával, a fogolycserék lehetőségével. A Gázai övezetben június 25-én el­rabolt Gilad Sálit izraeli tizedest néhány nappal ezelőtt Egyiptomba szállították, hogy megállapodás ke­retében palesztin foglyokra cserél­jék. Ezt palesztin forrásokra hivat­kozva írta az al-Hajat. A London­ban megjelenő szaúdi napilap érte­sülése szerint a cserét három sza­kaszban hajtják végre. Előbb szaba­don engedik a Hamász radikális mozgalommal kapcsolatban álló fegyveresek által elrabolt izraeli ti­zedest. Második lépésként azonnal kiszabadul 300 palesztin fogoly. Ezt követően az év végéig további ötszáz palesztint engednek el két csoportban. Kofi Annan ENSZ-főfitkár saját bejelentése szerint közvetítő szere­pülőtéri riadók tanúsága szerint is. Az európai iszlám közösségek közötti, határokon átnyúló össze­tartás elsődlegessége súlyos kér­déseket vet fel az integrációval kapcsolatban, és a kormányok en­nek láttán mind sürgetőbb fel­adatnak tekintik az asszimilációt. Jóllehet a fenyegetésre adott vá­lasz továbbra is elsősorban nem­zeti feladat, az EU nagyobb szere­pet játszhatna az információcse­rében és a közös álláspontok ki­alakításában. A jelenlegi helyzet­ben azonban - különösen az uni­nak adatai szerint január óta 21 ezer 500, halászbárkákon érkezett afrikai illegális bevándorlót tar­tóztattak fel. Egy hétfőn közzétett felmérés szerint az illegális beván­pet vállal Izrael és a Hezbollah liba­noni szervezet között a két elrabolt izraeli katona kiszabadulása érde­kében. Izraeli politikai források cá­folták, hogy közvetítésre kérték volna fel Annant. A főtitkár Dzsid- dában megbeszélést folytatott Ab­dallah bin Abdel-Aziz szaúdi ural­kodóval, majd a sajtó előtt bejelen­tette, hogy közvetítői szerepet vál­lalt a két fél kérésére és jóváhagyá­sával. Közölte azt is, hamarosan tit­kos tárgyalót bíz meg azzal, hogy egyeztessen a felek között. Ha a be­jelentést a két fél megerősítette vol­na, ez lenne az első eset, hogy Izra­el nyilvánosan beleegyezését adja a Hezbollahhal való közvetett kap­csolatfelvételbe katonái szabadsá­ga érdekében. „Közvetítőre nincs szükség. A BT határozata kimond­ja, hogy a katonákat feltétel nélkül szabadon kell engedni. Annan segí­teni fog, nem közvetítem” - hang­súlyozta Mark Regev izraeli kül­ügyi szóvivő. Súlyosan megsebesült egy ma­ós alkotmány népszavazásainak kudarca után - nehéz elképzelni, hogy az EU be tudja tölteni azt a világpolitikai szerepet, amely gazdasági súlya révén megilletné. A libanoni háborúról az IISS megállapította: két táborra osztot­ta az arab és muszlim világot, az egyikbe a Szaúd-Arábia, Egyiptom és Jordánia vezette mérsékelt szárny tartozik, a másik, radikális tábor vezető erejét pedig Irán, Szí­ria, valamint a Hezbollah és a Hamasz szervezetek alkotják. Ha­csak nem lesz valamilyen áttörés dorlás a spanyolok 64 százaléka szerint jelenleg az ország első szá­mú problémája, messze megelőz­ve a hagyományos aggodalmak között vezető munkanélküliséget gas rangú libanoni titkosszolgálati tiszt, négy vele együtt utazó rendőr pedig meghalt tegnap egy pokolgé­pes merényletben Szaida (Szidón) dél-libanoni kikötőváros közelében. A tiszt, Szamir Sehade alezredes a belügyminisztérium hírszerző szol­gálatának tagja. A négy halálos ál­dozat közül egy rendőr a helyszí­nen, három másik a kórházba szál­lítás után vesztette életét. További négyen megsebesültek a robban­az arab-izraeli konfliktusban, ez a két fő tábor jó eséllyel évekre meg­határozza a közel-keleti politikát. Az iraki helyzetet az határozza meg, hogy az új kormánynak nincs kapacitása a biztonság meg­teremtésére. Núri al-Máliki kor­mányfő alkotmányos helyzete gyenge, a valós hatalom a pártok kezében van, ami rendkívül ne­hézzé teszi az éppen e pártok által fenntartott milíciák visszaszorítá­sát. Az IISS szerint a helyzetre jel­lemző, hogy a Máliki-kormány megalakításáról folytatott tárgya­lások idején 51 százalékkal nőtt a terrortámadások iraki áldozatai­nak száma, és az erőszak most már valóságos népvándorlást in­dított el Bagdadon belül. Ha a je­lenlegi biztonsági űr megmarad, az kikezdheti az iraki kormány­nak a választásokon elnyert legiti­mitását, aminek hosszú és véres polgárháború lehet a következ­ménye. (38 százalék) és a terrorizmust. A kanári-szigeteki válság miatt csök­kent a kormányzó szocialisták és Zapatero kormányfő népszerűsé­ge is. (MTI, ú) tásban. A támadás lehetséges indí­tékáról nem közöltek semmit, ám a beszámolók szerint Sehadénak fontos szerep jutott a Rafik Hariri volt libanoni miniszterelnök meg­gyilkolásának körülményeit vizsgá­ló nyomozásban. Ahmad Fatfat li­banoni ügyvezető belügyminiszter viszont azt mondta, a tűzszünet ke­retében Dél-Libanonba települő li­banoni hadsereg tagjai lehettek a célpontok. (MTI, t, ú) Bécs/Teherán. Sikeres kísérle­tet hajtottak végre Iránban egy új­fajta lézervezérlésű bombával. Ezt tegnap jelentette be az iráni légi­erő egyik parancsnoka. Gader Rahimzáde tábornok nem részle­tezte, milyen típusú fegyvert pró­bált ki a hadsereg. A lézervezérlé­sű bombák nagy pontosságú fegy­verek, amelyek önvezérlésük ré­vén a szabadesésű bombáknál sokkal nagyobb pontossággal ta­lálják el a kiszemelt célpontot. Az egyik legelteijedtebb fegyvertí­pusról van szó, amelyet manapság a vüág számos országának légi­ereje használ. Az új lézervezérlésű fegyvert az ország egész területé­re kiterjedő, augusztus 19-én kez­dődött nagyszabású hadgyakor­latok során próbálták ki. Iránban 1992 óta harckocsikat, páncélo­zott csapatszállító járműveket, ra­kétákat és vadászgépeket is gyár­tanak. A teheráni kormány 2005 elején jelentette be, torpedók gyártását is megkezdték. Az előzetes, de nem végleges megállapodás szerint ma Bécs- ben találkozhat Javier Solana, az EU kül- és biztonsági főképvise­lője és Ali Laridzsáni iráni főtár­gyaló, hogy megvitassák és meg­próbálják áthidalni az iráni atomprogram körüli nézeteltéré­seket. (MTI) Feszültségnövekedés Timosenko újra támad Kijev. Julija Timosenko ukrán ellenzéki politikus szerint tör­vényellenes, Viktor Janukovics, Ukrajna új kormányfője és kormá­nyának tíz minisztere úgy foglalta el posztját, hogy előtte lemondott volna parlamenti mandátumáról. A politikus asszony egyúttal a par­lament feloszlatását követelte. Timosenko egy tavaly elfogadott - Janukovics pártja által is megsza­vazott - törvényre hivatkozik, amely megtiltja, hogy Ukrajnában valaki kormánytag, s azzal egyi­dejűleg parlamenti képviselő le­gyen, továbbá előírja az összefér­hetetlenség 20 napon belüli meg­szüntetését. A határidő Janu­kovics és miniszterei esetében au­gusztus 25-én lejárt, így automati­kusan el kellett volna veszíteniük miniszterelnöki, illetve miniszteri megbízatásukat. Elemzők szerint kevés a valószínűsége, hogy az eset Janukovics távozásával vég­ződik, előrevetíti azonban azt, hogy az új politikai idény is feszült lesz Ukrajnában. (MTI) Fura riadalom Senki nem tud az utazásról Tokió/Peking. Sem Tokióban, sem Pekingben nem tudnak arról, hogy Kim Dzsong II észak-koreai vezető vonata hamarosan átlépi a kínai határt. Ezt Aszó Taro japán külügyminiszter mondta tegnapi sajtóértekezletén. Tokió nem sok­kal azt követően reagált, hogy a Jungang Ilbo nagy példányszámú dél-koreai lap azt írta: a Kim Dzsong lit szállító vonat Szinidzsu koreai határvárosba érkezett. A Jonhap dél-koreai hírügynökség pedig Szöulból azt jelentette, Kí­nában útakadályokat emeltek minden Szinidzsuba vezető úton. A pekingi külügyi szóvivő szintén azt közölte, nem tud arról, hogy Kim Kínába készülne. Kim ritkán jár külföldre, akkor is csak Orosz­országba és Kínába. (MTI) Európai csapás Izraelre Jeruzsálem. Öt EU-ország nem engedélyezi repülőterei használa­tát üzemanyag-felvétel végett az El A1 izraeli légitársaság azon teher­szállító gépei számára, amelyek az izraeli hadsereg felszerelését szál­lítják. Az izraeli rádió szerint az öt ország: Nagy-Britannia, Németor­szág, Olaszország, Spanyolország és Portugália. Izrael szerint politi­kai okokból nem engedélyezik a landolást az USA-beli támaszpontok­ról Izraelbe tartó gépek számára. Ennek következtében a gépek sok­kal kisebb súllyal indulnak útnak, s a szükségesnél kevesebb hadfel­szereléssel érkeznek Izraelbe. A tilalom súlyos csapást jelent az izrae­li védelem számára, (t, m) Emlékezés a berlini mecsetekben Berlin. Eddig példa nélküli módon kívánják demonstrálni a ter­rorizmus elitélését a berlini muzulmánok. Mintegy negyven mecset­ben emlékeznek meg a 2001. szeptember 11-i USA-beli terrortáma­dások áldozatairól a pénteki imanapon. Emellett a belvárosban megnyitnak egy mecsetet a más valláshoz tartozók előtt, hogy ösz­tönözzék a társadalmi összetartás érzését, (m) A spanyolok 64 százaléka szerint az illegális bevándorlás jelenleg az ország első számú problémája Madrid megelégelte a menekültválságot Idén 21 500 illegális bevándorlót tartóztattak fel (SITA/AP-felvétel) Gilad Sálit tizedesért nyolcszáz palesztin foglyot adnak - Annan nem közvetít Izrael és a Hezbollah között Újabb politikai merénylet Libanonban

Next

/
Thumbnails
Contents