Új Szó, 2006. szeptember (59. évfolyam, 202-225. szám)
2006-09-06 / 205. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. SZEPTEMBER 6. Gazdaság és fogyasztók 9 A banki szolgáltatásokért tavaly átlagosan 48 eurót fizettünk, ami havonta nagyjából 155 koronás díjat jelent Olcsó szlovákiai pénzintézetek? A banki pénzkivételek és a bankautomatás szolgáltatások az ügyfelek által fizetett díjak 45 százalékát teszik ki (Ľuboš Pile felvétele) Pozsony. Szlovákiában továbbra is olcsóbbak a banki szolgáltatások, mint a nyugati országokban. A World Retail Banking Report elemzése szerint az európai, amerikai és ausztráliai átlag havi 230 korona, míg Szlovákiában átlagosan 155 koronát fizetünk havonta. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A World Retail Banking Report 2006-os jelentése szerint az európai, amerikai és ausztrál banki ügyfelek átlagosan 76 eurót fizetnek évente a banki szolgáltatásokért, ami nagyjából 230 korona havonta. Az elmúlt évhez képest így a havi kiadások nagyjából 20 koronával csökkentek. Szlovákia esetében azonban még mindig alacsonyabbak a banki szolgáltatások, vagyis ha közelítem szeretnénk az uniós szinthez, az újabb áremelésekkel járhat. Az elemzés szerint abban a hét európai uniós tagállamban, ahol nem fizetnek euróval, a banki szolgáltatások ára enyhén csökkent. Idén azonban nem tettek közzé konkrét adatokat az egyes országokra. Régiónk esetében elmondható, az olyan szolgáltatások ára, mint például a bankkártya blokkolása vagy a számlakivonat, nőtt leginkább, összesen több mint 19%- kal. Ezzel szemben az ötödével csökkentek a betéti és kiviteli díjak. Felmérése szerint Szlovákiában a banki szolgáltatásokért tavaly átlagosan 48 eurót fizettünk, ami havonta nagyjából 155 koronás díjat jelent. Idén a legnagyobb összeget a pénzkivételért fizetjük. A banki pénzkivételek és a bankautomatás szolgáltatások az ügyfelek által fizetett díjak 45 százalékát teszik ki. A legkisebb összeg a bankok számára ugyanakkor a kártyák blokkolásából folyik be. Hogy Szlovákiában idén eddig pontosan mekkora összeget fizettünk a banki szolgáltatásokért, azt a World Retaü Banking Report elemzése nem tartalmazza. A Szlovákiai Bankszövetség elemzése a World Retaü Banking Re- porttól eltérő adattal szolgál: tavaly áüagosan 36,8 eurót fizettünk a banki szolgáltatásokért, ami havonta 120 koronás kiadást jelent. A banki elemzők szerint a hazai pénzintézetek az idei első félévben 6,3 milliárd koronát hajtottak be az ügyfeleiktől, ami nagyjából 14%-kal több, mint az előző évben. Előrejelzések szerint a hazai bankok az évvégéig 13-14 milliárd koronát szedhetnek be a díjszabáson. Ennek a 80%-a továbbra is a számlavezetési díjból és a betéti díjakból folyik be. Nem váltak be azonban a további díjemelésekről szóló hírek. Idén így már nem nőnek olyan nagy mértékben a szolgáltatások árai, mint korábban. A szlovák jegybank elemzése szerint míg tavaly több, mint az ötödével nőttek a szolgáltatások árai, idén a növekedés már csak 14%-os lesz. Júliusban a szlovákiai bankok az ügyfeleüt betétjeire átlagosan 1,9 százalékos kamatot nyújtottak. Januárhoz képest a hitelkamatok 0,7 százalékponttal nőttek. A lakossági hitelekért 8,08%-os kamatot számítottak fel, ami enyhe növekedésnek számít. Magyar- országon a lakossági látra szóló betétek átlagkamatlába júliusban 7 bázisponttal 2,73%-ra nőtt. Az éven belüli lejáratra lekötött betétek átlagkamatlába 44 bázisponttal 5,65%-ra, a legfeljebb 2 éves lejáratú betétek átlagos kamatlába 28 bázisponttal 6,89%-ra emelkedett. Déli szomszédunknál a lakossági fogyasztási hitelek átlagos kamatlába és hitelköltség mutatója nyártól emelkedett, júliusban az ádagos kamatláb 23 bázisponttal 17,29%-ra, az átlagos hitelköltség mutató pedig 53 bázisponttal 25,55%-ra emelkedett, (mi, P, MTI, s) Újra előtérbe kerülnek a lakás-takarékpénztárak A pénzügy gondolkodik az adórendszer módosításán Kisebb kamattal ad hitelt Fenyegető forgatókönyvek ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A jelzáloghitelek kamatainak fokozatos emelkedése láttán ismét előtérbe kerülnek a lakás-takarékpénztárak által nyújtott lakossági kölcsönök. Napjainkban már gyakorlatilag nem lehet 6 százalék alatti éves kamat mellett jelzáloghiteihez jutni, miközben a Szlovákiában működő három lakás-takarékpénztár (PSS, Wüstenrot, ČSOB SP) egyelőre nem emeli a kamatait, amelyek alsó határa 2,9 százaléknál kezdődik. Ennek oka, hogy csak azt a pénzt kölcsönzik az ügyfeleiknek, amit a kliensektől begyűjte- nek, így függetlenek a felfelé kúszó jegybanki alapkamat nagyságától. A lakás-takarékpénztárak esetében viszont van egy bökkenő: az általuk nyújtott kölcsön nagysága nem túl magas, ebből az összegből legfeljebb lakásátalakításra futja, házépítésre viszont nem. Napjainkban a lakástakarékpénztárak maximális állami prémiuma 2000 korona, ehhez jövőre 21 052 koronát kell elhelyezni a három pénzintézet egyikében. Ha az alapkamat úgy kúszik felfelé továbbra is, mint napjainkban és drágulnak az államkötvények, akkor nem kizárt, hogy 2008-ban a jelenlegi feltételeknél kedvezőbben juthatunk hozzá a 2000 koronás prémiumhoz. (hn, s) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A pénzügyminisztérium berkeiben számos elképzelésen dolgoznak az adórendszer változásával kapcsolatban. Egyes értesülések szerint például megszüntetnék a nonprofit társaságok adókedvezményét, eltörölhetik az önkéntes magánnyugdíjbiztosításra vonatkozó, éves szinten 12 ezer koronára rúgó adó- kedvezményt, és ismét felröppent a hír a 20%-os általános forgalmi adóról. A közhasznú társaságok és szervezetek napjainkban 300 ezer koronát írhatnak le az adóalapjukból, emellett magánszemélyek és társaságok éves jövedelmük 2%-át ruházhatják a nonprofit szervezetekre. A 2% jelentős összeg, hiszen csak idén ilyen úton 1 milliárd korona feletti összeghez jutottak a szervezetek, ezért komoly érvágás volna, ha ettől elesnének. Az önkéntes magánnyugdíjbiztosítás adókedvezményének megkurtítása odáig vezethet, hogy az érintett pénzintézetek nemzetközi döntőbíróságok elé vihetnék az ügyet. Az önkéntes biztosításba befizetők napjainkban évi 12 ezer koronát írhatnak le az adóalapjukból. Ha ezt az adókedvezményt eltörölnék, akkor a nyugdíjbiztosítás harmadik pillére a porba hullana. Szerencsére a felsorolt elképzelések eddig még nem öltöttek konkrét formát, (hn, só) Novemberben engedélyezik, hogy kizárólag ápolóként és gondozóként jogszerűen munkát vállalhassunk Ausztria nem rest rést nyitni a munkaerőpiacán MTl-HÍR ' Bécs. Várhatóan már novemberben engedélyezik Ausztriában az új EU-tagok munkaváüalói számára, hogy kizárólag ápolóként és gondozóként jogszerűen munkát váüalhassanak az osztrák háztartásokban. Ezzel rés nyílik az osztrák munkapiaci zárlaton a közép- és kelet-európai munkaváüalók előtt. A tilalom minden más területre vonatkozóan még öt évig érvényben marad. Martin Bartenstein gazdasági és munkaügyi miniszter tegnap megjelent rendelettervezete legalizálná a - becslések szerint már mintegy 40 ezer illegá- lisan alkalmazott - kelet-európai gondozó ausztriai foglalkoztatását. A lehetőség csak a háztartásokra vonatkozik, az idősek otthonaira nem. Bartenstein a Kurier című napilapnak elmondta, hogy már a tervezet véleményezésének az időszakában sem büntetik meg azokat a családokat, amelyek Ulegálisan alkalmaznak gondozókat vagy ápolókat. Hangsúlyozta, hogy csak részlegesen nyitják meg a külföldiek előtt az osztrák munkapiacot, és nem látja annak veszélyét, hogy egy évi gondozói munkavégzés után egy külföldi más területeken fog majd munkát váüalni. Az osztrák szabályozás szerint egyéves törvényes munkavégzés után szabadon kereshet munkát egy külföldi Ausztriában. A gondozók és ápolók kérdésköre áüandó téma az osztrák sajtóban az utóbbi hetekben, miután kiderült, hogy szakértői vélemények szerint már szükséghelyzet alakult ki, hazai munkaerőforrásból nem tudják kielégíteni az igényeket. A 8,14 milliós Ausztriában a sajtó már két évvel ezelőtt megkongatta a vészharangot, amikor hírül adta, hogy becslések szerint már akkor mintegy 6-10 ezer ápolónő és ápoló hiányzott a beteg- és idősgondozás területéről. Az akkori előrejelzések szerint tíz év alatt akár 30 ezerre is nőhet a hiányzó ápolószemélyzet száma. Két évvel ezelőtt 550 ezer ember szorult ápolásra vagy gondozásra, és az egészségügyi összkiadások 10 százalékát fordították üyen célokra. A szakemberek arra számítanak, hogy 2030-ra 800 ezerre fog nőni az ápolásra, ületve a gondozásra szorulók száma Ausztriában. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Nem növelik az szja-kulcsot Pozsony. Két hét múlva megismerhetjük a jövő évi költségvetés főbb sarokpontjait - árulta el Ján Poéiatek pénzügyminiszter Ivan Gašparovič köztársasági elnökkel folytatott tegnapi tárgyalásait követően. Tegnap kezdődtek meg a tárcaközi egyeztetések, részleteket a miniszter azonban egyelőre nem hajlandó közzétenni. Ami biztos, a jövedelemadó jelenlegi 19%-os kulcsát nem fogják növelni. (TASR) Cseh-szlovák autópálya Zsolna. Fel kellene gyorsítani a Túrócszentmártont Ostravával összekötő autópálya építését - figyelmeztettek tegnap a szlovák és cseh kereskedelmi kamarák, valamint a Szlovák-koreai Gazdasági Bizottság képviselői. Ján Mišura, a Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara (SOPK) zsolnai igazgatója szerint a zsolnai KIA Motors Slovakia gyártásának a beindulását követően naponta 300 kamionnal több közlekedik majd az említett szakaszon, ami elviselhetetlené teszi a helyzetet. Nem hivatalos információk szerint ugyanakkor az említett szakaszon csak 2014-re épülne ki az autópálya, amivel a két ország kereskedelmi kamarái nem értenek egyet. Az autópálya hiányát a KIA Motors is megsínyli, amely így valószínűleg képtelen lesz teljesítem az évi 300 ezer gépkocsi legyártását, mivel akadozhat az ellátásuk. (SITA) Jól teljesít a kiskereskedelem Pozsony. Jól teljesített a hazai kiskereskedelem idén júliusban, amikor az ágazat bevételei 8,8 százalékkal nőttek az elmúlt év azonos időszakához képest - derül ki az Eurostat legfrissebb elemzéséből. Összehasonlításképpen az Európai Unió 25 tagállamában az átia- gos növekedés 3,3 százalékos volt. Szlovákia a növekedés szempontjából a negyedik helyre szorult, bennünket csak az észtek, a lettek és a lengyelek előztek meg. (SITA) Bonyolult uniós törvények Pozsony. Az új uniós tagállamok cégei számára a legnagyobb kihívást az uniós törvények szemmel tartása jelenti - derül ki a Marsh biztosítótársaság elemzéséből. Szlovákiában a cégek 75%-a tartja fontosnak az uniós jogszabályok érvényesítését a vállalkozása során. (SITA) Nyereséges a Kooperativa Pozsony. A Kooperativa Biztosító bevételei az idei első félévben 5,942 milliárd koronát tettek ki, aminek a nagy részét a nem életbiztosítási jellegű csomagok tették ki. A biztosító idén jelentős mértékben szeremé növelni piaci részesedését, miközben 800 millió koronás nyereséget szeretne elérni. Idén nem számítanak arra, hogy növelnék a kötelező gépjármű-biztosításból származó bevételeiket, ehelyett inkább az életbiztosításra összpontosítanak. (SITA) Orosz lelőhelyet vesz a Mól Moszkva. A Mól ez évvégéig megszerzi egy nyugat-szibériai olajlelőhely egészét, kivásárolva orosz partnerét a mező kutatási és kiaknázási jogával rendelkező közös vállalatukból. A magyar olajvállalat a múlt héten zárta le a Szurgutszkij-7 mező koncessziójával rendelkező SZNG-MOL KFT. felének megvásárlását, és ez év végéig válik a hanti-mansyföldi cég 100%-os tulajdonosává. A Mólnak egyelőre egy termelőcége van Oroszországban: a Russ- nefttel közös ZMB (Zapadno- Malobalik), amely szintén egy hanti-mansyföldi olaj mezőt aknáz ki. (MTI) Mától 40 korona alatt a benzin ára Pozsony. A mától várható 80-90 filléres benzinárcsökke- nés várhatóan nem lesz az utolsó - derül ki a Natankuj hírportál elemzéséből. A világpiacon jelentős mértékben esnek az árak. A rotterdami börzén 600 dollár alá esett egy tonnányi benzin ára, ami legutóbb március végén fordult elő. Szlovákiában akkor egy liternyi 95-ös oktánszámú benzin 38,30 koronába került, miközben jelenleg két koronával drágább. Ha a nemzetközi piacokon folytatódik az áresés, akkor akár egy hónapon belül a benzin ára megközelítheti a literenkénti 38 koronát. A gázolaj ára az elkövetkező három hétben egy koronával csökkenhet, (nt) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális középárfolyamok Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 37,596 Lenqyel zloty 9,500 Angol font 55,709 Magyar forint (100) 13,613 Cseh korona 1,333 Svéd korona 4,034 Dán korona 5,040 Szlovén tollár (100) 15,694 Japán jen (100) 25,326 Sváici frank 23,783 Kanadai dollár 26,397 USA-dollár 29,350 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 36,61-38,61 28,52-30,18 1,31-1,37 12,97-14,27 OTP Bank 36,61-38,52 28,51-30,09 1,30-1,37 13,11-14,11 Postabank 36,63-38,57 28,58-30,12 1,30-1,36 11,81-15,41 Szí. Takarékpénztár 36,61-38,49 28,52-30,02 1,29-1,37 13,01-14,23 Tatra banka 36,62-38,58 28,59-30,11 1,30-1,36 13,08-14,16 UniBanka 36,70-38,62 28,65-30,15 1,30-1,37 13,29-13,99 Általános Hitelbank 36,61-38,57 28,59-30,11 1,30-1,37 13,11-14,12 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA)
