Új Szó, 2006. szeptember (59. évfolyam, 202-225. szám)

2006-09-05 / 204. szám, kedd

VI Autószalon ÚJ SZÓ 2006. SZEPTEMBER 6. www.ujszo.com Ismert lesz már az új Fabia, elkészül a Golf SUV Mi érkezik 2007-ben? ÖSSZEÁLLÍTÁS Kisautók Fiat 500. A Trepiuno néven is­mert tanulmánymodell szériakész változata. Smart Fortwo. Az új nemzedék 14 cm-rel hosszabb lesz, így hátul már a tervezett Mitsubishi-moto- rok is elférnek. Škoda Fabia. Bár forgalmazásá­nak megkezdését csak 2008-ra ter­vezik, végleges formája már jövőre ismert lesz. Volvo C30. A svéd gyártó eddigi legkisebb, alsó középkategóriás modellje. Škoda Fabia Limuzinok Audi A4. Megnő a tengelytáv, rövidebbek lesznek a túlnyúlások, megjelennek a szabályozható len­géscsillapítók. BMW 5. Kívülről csak keveset változik, kap viszont néhány új motort (520i - 173 LE, 525d - 177 LEJ. Ford Mondeo. Külalakja a felis- merhetetlenségig megváltozik, há­la a tavaly bemutatott Iosis tanul- mánymodellnek. Legerősebb mo- toija 230 lóerős lesz. Jaguar S-iype. Megépítésénél felhasználják az új Ford Mondeo és Volvo S80 szerkezeti elemeit, de természetesen hátsókerék-meghaj­tású lesz. Ford Mondeo Kupék, kabriók Audi A5. Négyszemélyes, 4,6 m hosszú autó lesz, elöl hosszirány­ban elhelyezett motorokkal. Audi TT Roadster. A kupé mo­torjaival lesz kapható (2.0 TFSI - 200 LE, 3.2 V6- 250 LE). BMW 1 Coupé. Verziók: 118i, 130i és 120d, vüágpremier a tava­szi genfi autószalonon. BMW 3 Cabrio. A bajor gyártó első lenyitható merev tetejű mo­dellje lesz. A csúcsváltozatot (335i) a kupéban is használt háromliteres, dupla turbós benzinmotor hajtja majd. Peugeot 207 CC. Szintén a már­ka első lenyitható merev tetejű mo­dellje. Tanulmány formájában már az idei őszi párizsi autószalonon bemutatják. Peugeot 207 CC Szabadidő-autók BMW X5. A második nemzedék 10 cm-rel hosszabb lesz, így hét sze­mélyt is szállíthat. Mercedes MLK. Harmadik gene­rációs common rail-dízelmotorok- kal száll ringbe. Világpremierje 2007 őszén Frankfurtban lesz. Peugeot 707 (???). A kérdője­leket az indokolja, hogy az autó­nak egyelőre nincs hivatalos megjelölése. Azt viszont már tud­juk, hogy megépítéséhez a Mitsu­bishi Outlander szolgáltatta a mintát. Volkswagen Golf SUV. Elsőke­rék- és 4x4-es meghajtással fogják gyártani, az utónév még itt is bármi lehet. Volvo XC50. A Land Rover Freelander testvérmodellje lesz, tőle kölcsönzi 4x4-es meghajtását is. (amš) VW Golf SUV Még nagyobb nyomású befecskendezésre, hatékonyabb kipufogógáz-visszavezetésre és egyebekre lesz szükség Válaszút előtt a motortechnika? Ma még abszolút csúcstechnika, de már a közeljövőben lépéshát­rányba kerülhet (az Audi A6 háromliteres, VG-os, 233 lóerős, 450 Nm nyomatékot termelő közös csöves turbódízel motorja) (Képarchívum) A vezető konstruktőrök egyetértenek abban, hogy a jövő erőforrásai - legalább­is a hibrid konstrukciók szé­lesebb körű elteijedéséig - a feltöltős benzinmotorok. Csak abban vannak közöt­tük nézeteltérések, hogy müyen meghajtású feltöl­tést alkalmazzanak. ÖSSZEÁLLÍTÁS Bármelyik gyár műszaki szak­embereivel kezdjük boncolgatni a jövő irányzatait, előbb-utóbb az úgynevezett downsizing-nál, azaz a méret- és tömegcsökkentésnél kötünk ki. A fogyókúrára az egyik legjobb lehetőséget a motor nyújt­ja, hiszen egyrészt e részegység ön­magában körülbelül tizedét teszi ki egy autó tömegének. Bármennyit sikerül ebből megtakarítani, lehe­tőség nyílik újabb biztonsági és ké­nyelmi extrák beépítésére. A motor terjedelmének és tömegének mér- séldése elsősorban feltöltők alkal­mazásával érhető el hiszen egy fel- töltött motor könnyebb és kisebb a vele azonos méretű, szívó rendsze­rű erőforrásnál. Ez a dízelmotorok­nál már megvalósult, de a szakem­berek szerint ebben az irányban fej­lődnek tovább a benzinmotorok is. Egyes gyártók már meg is tették az első lépéseket. A BMW és a PSA közösen kifej­lesztett 1,6 literes, turbófeltöltős, közveden befecskendezéses ben­zinmotorjának teljesítménye azo­nos, nyomatéka nagyobb, fogyasz­tása viszont 10, tömege pedig kö­rülbelül 25 százalékkal kisebb, mint egy kéüiteres szívómotoré. Azonban ez még nem a lehetősé­gek határa, mert vannak, akik úgy vélik, hogy például a kétliteres szí­vómotorok akár 1,4 literes feltöltős motorokkal is helyettesíthetőek, amelyek körülbelül 35 százalékkal, azaz akár 30 kilogrammal is köny- nyebbek lehetnek. Mindez ígéretesen hangzik, ám a megvalósításig még néhány probléma megoldásra vár. Az egyik, hogy a turbófeltöltős moto­rok nyomatéka kis fordulaton ki­csi, és a gázadásra is késve vála­szolnak. Erre a BMW a lüktető rendszerű turbófeltöltésben vélte megtalálni a megoldást, míg má­sok inkább a mechanikus hajtású kompresszorok felé hajlanak. Ám­de ezeknek az a hibájuk, hogy rontják az összhatásfokot. Erre a bajra ismét több megoldás kínál­kozik. Az egyik a turbófeltöltő és a kompresszor együttes alkalmazá­sa. Ebben a kombinációban a kompresszor a felelős a kis fordu­lati nagy nyomatékért, a turbó pe­dig a nagy teljesítményért és a jó hatásfokért. Ä másik az elektro­mos hajtású kompresszor alkal­mazása. Sokan ezt tartják az igazi üdvözítő megoldásnak, mert bár­mely lökettérfogatú motorhoz gazdaságosan illeszthető, és csak akkor működik, amikor kell. A szerkezet nagy sorozatú gyártásá­A BMW hathengeres, 231 lóerős, Valvetronic szelepvezérlésű ben­zinmotorja (Fotó: Audi, Mercedes, BMW) ra és alkalmazására azonban még körülbelül 2008-ig várni kell. A másik probléma a dízelmoto­rok emisszióit szabályozó új elő­írás, amely főleg a szilárd részecs­kék - magyarán a korom - kibocsá­tását illetően jóval szigorúbb az ed­diginél. Az új dízelmotoros gépko­csiknál tehát egyrészt elengedhe- teüenné válik a ma még szinte ext­raként hirdetett részecskeszűrő, másrészt még nagyobb nyomású befecskendező-rendszerekre, több- fokozatú feltöltésre, nagyobb ará­nyú kipufogógáz-visszavezetésre, homogénebb égésfolyamat eléré­sére lesz szükség. Mindezek ugrás­szerűen növelni fogják a gyártási költségeket, arról nem is beszélve, hogy egyikük-másikuk a dízelmo­tor legvonzóbb tulajdonságát: a ta­karékosságot érinti majd hátrányo­san. A homogénebb égésfolyamat­ra irányuló kísérletek során például egyes fordulatszám-tartományok- ban akár részecske-kibocsátás nél­küli működést is sikerült már elérni - ám csak a fogyasztás megnöveke­dése árán. Egy további, tisztán mű­szaki korlát: a dízelmotor égésfo­lyamata akkor közelítené meg az ideálist, ha a befecskendező fúvó- kák nem a jelenlegi hét-nyolc, ha­nem nagyon sok nagyon apró Íjai­kon keresztül juttatnák a gázolajat az égéstérbe. Kísérleti motorok számára már készítettek negyven­lyukas fúvókákat, ám ezek előállí­tása rendkívül drága, és nagy szé­riában aligha megvalósítható. Ap­ró lépésekkel természetesen lehet még előbbre jutni, ám ez már tá­volról sem lesz olyan látványos - és viszonylag kis anyagi ráfordítással elért - fejlődés, mint amilyen a dí­zelmotorokat az utóbbi években jellemezte. És még egy fontos do­log: nehezebb indíthatósága miatt a dízelmotor sokkal alkalmatla­nabb az egyre inkább teret hódító hibrid meghajtáshoz, mint a ben­zinmotor; ez a jövőre nézve sze­mélygépkocsi-fronton csak tovább rontja a gázolajra épülő technika esélyeit, (amag) A Mercedes a mai napig ragaszkodik a mechanikus feltöltők haszná­latához (E 200 Kompressor -184 LE) Megtartották a nagy előd csodálatos öwonalát és a hatalmas motorháztetőt, de a tető alacsonyabb Új Chevrolet Camaro - még ebben az évtizedben TANULMÁNYMŰHELYEKBŐL A General Motors néhány éve egy laza csuklómozdulattal meg­szabadult a Chevrolet Camaro/ Pontiac Firebird sorozat utolsó tag­jaitól, de nagyon hamar rájöttek, hogy ez hiba volt. Ezért aztán meg­ígérték hogy elkészítik az új Ca- marót, addig pedig egy szép tanul­mánnyal próbálják fenntartani az érdeklődést. Ehhez az 1966-os első Camaro szolgált mintául, és azt kell mondanunk, a GM jól nyúlt a kényes témához. Megtartották a nagy klasszikus csodálatos hullám­zó öwonalát és a hatalmas motor- háztetőt, de a tető alacsonyabbra került, akár egy hot-rodon, az autó orra pedig morcosabb lett, mint va­laha volt. Az elöl 21, hátul 22 hü­velykes felnik is kifejezetten jól áll­nak a felújított Camarónak, pedig ez az autó messze nem olyan óriási, mint a Dodge Challenger. Hossza 4,73, szélessége 2, magassága 1,34, tengelytávja pedig 2,803 mé­ter. így sokkal közelebb áll a legna­gyobb ellenfélhez, a Mustanghoz, mmt a Challenger. A GM mérnökei elég kiszámíthatóak, ha sportos ta­nulmányt kell készítem. Ahogy már oly sokszor, most is előszedték a Corvette LS2-es blokkját a maga 400 lóerejével, és a hozzá kapcso­lódó hatsebességes kézi váltóval. A hengerlekapcsolásra is képes mo­tor persze tökéletes választás. Amellett, hogy piszkosul erős, még azzal is el lehet dicsekedni, hogy kí­méletesen hajtva 8 liter benzinnel is megelégszik országúton egy ek­(Képarchívum) kora karosszériában. Az autó futó­műve és fékrendszere szintén nap­jaink gyermeke: hátul merev ten­gely helyett multilink felfüggesztés lapul, és mind a négy kerék mögött 355 milliméteres hűtött tárcsaféke­ket találunk. Abban persze legfel­jebb reménykedhetünk, hogy az évtized végére várható retro- Camarót lelkesen fogadják Ameri­kában, és nem egy újabb kompro­misszumoktól hemzsegő négykere­kű lesz a Pontiac GTO mintájára, amely a kutyának sem kell. (te)

Next

/
Thumbnails
Contents