Új Szó, 2006. szeptember (59. évfolyam, 202-225. szám)

2006-09-27 / 222. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. SZEPTEMBER 27. Európai unió 11 Megosztottak a tagországok, a németek szerint a spanyolok túllihegik saját problémáikat Az EB kiterjesztené a nyolc új tagállamra is Menekültválság az unióban Menekültszállás a franciaországi Cachan városban (Reuters-felvétel) Tampere/ Brüsszel/London/ Berlin. Az európai belügymi­niszterek múlt heti tampe- rei találkozóján Németor­szág elutasította Spanyolor­szág további uniós támoga­tásra vonatkozó kérését, amelynek segítségével Mad­rid az illegális bevándorlás­nak szeretne gátat szabni. ÖSSZEFOGLALÓ A németeknek nem tetszik, hogy Spanyolország több támogatást kér, miközben tavaly amnesztiát hirdetett meg az illegális bevándor­lók számára. Berlin mellett Bécs- nek is az a véleménye, a spanyolok­nak ez a döntése szerepet játszott abban, hogy idén nyáron minden eddiginél nagyobb bevándorlási hullám indult meg a Kanári szige­tek és a mediterrán övezet irányá­ba. Madrid szerint ez tévedés, a spanyolok úgy látják, nemcsak több pénzre van szükség a mene­kültprobléma megoldásához, ha­nem a határvédelmi tevékenység uniós szintű összehangolására is. Egyébként vannak olyan véle­mények is - főként a bajorok részé­ről amelyek szerint Madrid túl nagy felhajtást csinál, eltúlozza a probléma jelentőségét, hiszen „Spanyolország nem fog összeom- lani 24 ezer Kanári-szigeteki mene­kült miatt”. (Idén eddig ennyien ér­keztek a Spanyolországhoz tartozó szigetekre.) Tamperében kiderült tehát, nem mindenki ért egyet ez ügyben Brüsszellel. Az Európai Bizottság augusztus utolsó napján ugyanis az illegális bevándorlás sújtotta dél­európai tagállamokkal való na­gyobb szolidaritásra szólította fel azokat az uniós országokat, ame­lyeket ez a kérdés kevésbé érint. Franco Frattíni igazságügyi és jogi biztos azt mondta, a bevándorlás a határokon átnyúló probléma, ame­lyet hatékonyan csak átfogó, egysé­ges, közös uniós fellépéssel lehet kezelni. „Egyes tagországok nem viselhetnek túlzott terhet kizárólag földrajzi fekvésük miatt. Minden külső EU-határt védelmezni kell és ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Csalással gyanúsítja az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) a vasárnapi osztrák parla­menti választásokon induló Hans- Peter Martin európai parlamenti képviselőt. Ó a közelmúltban azzal vádolt többek között magyar parla­menti pártokat, hogy törvénytelen adományokat fogadtak el a Stra- bag osztrák építőipari konszerntől. Ismert dolog volt, hogy az OLAF eljárást folytat Martin ellen - a hi­vatal épp a minap fejezte be az eljá­rást az EP-képviselővel szemben, s továbbította jelentését az osztrák államügyészségnek -, a konkrét vá­dakról azonban eddig csak találga­tások láttak napvilágot. Az okozott kár az OLAF szerint meghaladja a 190 ezer eurót. Mint a kiszivárgott OLAF-jelen- tésből kiderül, Martin 2004-ben nem tájékoztatta az Európai Parla­mentet arról, hogy lejárt a titkársá­gán dolgozó munkatársainak mun­kaszerződése, és EP-mandátu- mának 2004. júliusi lejártáig egy megbízottja felvette a munkatár­saknak járó pótlékot, összesen mintegy 40 ezer eurót. Emellett 1999 és 2003 között olyan szemé­lyek vagy vállalatok is forrásokhoz minden tagállamnak hozzá kell já­rulnia ehhez a célkitűzéshez.” Egyébként nemcsak az unión, hanem sok esetben az egyes orszá­gokon belül is egymásnak ellent­mondó nyilatkozatok lámák napvi­lágot. E kettősség oka: a kormá­nyok a társadalmi nyomás hatása alatt a bevándorlási törvények szi­gorításáról beszélnek, ugyanakkor hangsúlyozzák, szükség van mun­kaerőre. Sőt a magasan képzett munkaerőt különböző kedvezmé­nyekkel még csábüják is. Vegyünk példaként két augusz­tusi hűt Németországból. Az egyik szerint az uniópártokból (CDU, CSU) és a szociáldemokratákból (SPD) álló német nagykoalíció olyan értelmű változtatásokat ter­vez a bevándorlási törvényben, amelyek megkönnyítenék a maga­san képzett bevándorlók letelepe­dését és munkavállalását az or­szágban. Dieter Wiefelspütz, az SPD parlamenti frakciójának bel­ügyi szóvivője a Berliner Zeitung­nak azt mondta, az elvi egyetértés már létrejött e kérdésben a koalíci­ós partnerek között, most már csak a részleteket kell megtárgyalni. jutottak a Martin számára asszisz­tensek foglalkoztatására folyósított keretből, akiket az EP-képviselő nem jelentett be segéderőként. Martint ezen kívül azzal is gyanú­sítják, hogy 2001-ben a titkárság fenntartására szolgáló összeg egy részét jogellenesen csalta ki az EP- től. Mindezek mellett az eljárás so­rán még a hivatal követelése elle­nére sem bocsátott rendelkezésre bizonyos iratokat, és nem oldotta föl munkatársait a titoktartási köte­lezettség alól. Ennek elősegítésére munkacso­portot hoztak létre a koalíciós pár­tok képviselőiből. A belügyi szóvi­vő szerint Wolfgang Schäuble bel­ügyminiszter is úgy véli, a maga­san képzett bevándorlók, különö­sen a fiatalok esetében enyhítem kell azokat a követelményeket, amelyek a németországi munka- vállalási engedély megszerzéséhez szükségesek. Pár nappal később Berlinben bejelentették, a kormány elő akar­ja segíteni a a bevándorlók gyors integrálódását. A reform elsősor­ban a külföldiek számára szerve­zett tanfolyamok tökéletesítését irányozza elő. A Németországban letelepedni kívánó külföldieket eddig is kötelezték arra, hogy úgy­nevezett integrációs tanfolyamo­kon vegyenek részt, amelyeken a német nyelv mellett a jogrenddel, az ország történelmével és kultú­rájával kapcsolatos ismereteket oktatták számukra. A koalíciós pártok közötti előzetes megálla­podás szerint a tanfolyamok köte­lező óraszámát a jelenlegi 630-ról 900-ra emelik, továbbá a maga­sabb szintű oktatás biztosításának Az osztrák politikus a múlt hét végén teljesen abszurdnak nevezte a vádakat. Egy demokratikusan megválasztott népképviselő „meg- rágalmazására tett ismételt kísér­letnek és a hivatali önkény klasszi­kus esetének” nevezte a gyanúsítá­sokat, amelyeket kikért magának. Martin előzőleg a Die Pressében azzal vádolta Alexander Zách oszt­rák szociáldemokrata párti képvi­selőjelöltet, hogy 2004-ben a Stra- bag építőipari vállalattól a magyar- országi M5-ÖS autópálya építésével kapcsolatban 15,2 millió eurós ju­talékot kapott, és az összeget a sa­ját cégén, az Eurocontacton keresz­tül továbbutalta a Magyar Szocia­lista Pártnak (MSZP). Zách úgy nyüatkozott, a szocialistáknak nem adtak adományt, hanem csak a ma­gyar liberális pártnak (SZDSZ), és azt is csak 150-200 ezer euró kö­zötti értékben. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke a múlt pénteken ki­jelentette, sem a párthoz, sem a Szabó Miklós Alapítványhoz nem érkezett semmilyen pénz sem a Strabagtól, sem bármely más oszt­rák vállalkozástól. Az MSZP ugyan­aznap szintén cáfolta, hogy bármi­féle támogatást kapott volna a Starbagtól vagy Alexander Zách cé­gétől. (euractiv.hu, mti) reményében megemelik a tanárok díjazását. John Reid brit belügyminiszter a bevándorlási hullám növekedése miatt a közvéleményben tapasztal­ható aggodalmakra reagálva arra figyelmeztetett, ne tegyék a beván­dorlás ügyét a pártok politikai fut- balljának tárgyává, és józan, kultu­rált vitára szólított fel. Szerinte meg kell szabadulni attól az előíté­lettől, hogy az, aki a bevándorlás­ról akar beszélni, „valamilyen mó­don rasszista”. Azt mondta, fontos megnyugtatni az állampolgárokat, hogy iskoláik és kórházaik nem lesznek túlterhelve, munkaszerző­déseiket fenntartják, hangsúlyozva emellett: az ellenőrzés alatt tartott, irányított bevándorlás nélkülözhe- teden, képzett munkaerőt adhat Nagy-Britanniának. Javasolta, hogy új, független bevándorlási szakemberek határozzák meg a bevándorlás optimális szintjét az ország gazdasági szükségleteinek és társadalmi stabilitásának figye­lembevételével. Reid úgy vélte, ez az új tanácsadó testület a jövő év áprilisától kezdhetné meg munká­ját. (euractiv.hu, mti, ú) Többnyelvűség Munkacsoport már van Brüsszel. Az Európai Bizottság határozatot fogadott el egy több- nyelvűséggel foglalkozó, magas szintű munkacsoport felállításá­ról. A 11 európai szakértőből álló csoport - magyar tagja nincs - hi­vatalosan október 3-án ülésezik először. A csoport az Új keretstra­tégia a többnyelvűség ösztönzé­sére című, 2005-ös bizottsági közlemény eredményeképpen jött létre. Feladata segítséget nyújtani az oktatásért, képzésért, kultúráért és többnyelvűségért felelős biztosnak „kezdeményezé­sek kidolgozásához, valamint új lendületet kell adnia, illetve új öt­letekkel kell szolgálnia az Európai Unió többnyelvűségének átfogó megközelítéséhez”. Ján Figel szlovák biztos kijelen­tette: „A többnyelvűség az euró­pai projekt középpontjában áll. A munkacsoport tagjai a terület leg­jobb szakemberei közül kerültek ki, és az unióban beszélt vala­mennyi nyelv érdekében csele­kednek. Azzal a feladattal bíztam meg a csoportot, hogy vizsgáljon meg egy sor olyan témakört, ame­lyek rendszerint kormányzati szakértői csoportok hatáskörébe tartoznak.” (euractiv.hu) Hans-Peter Martin korábban azt állította, hogy az MSZP-t lefizette a Strabag Csalással gyanúsított vádaskodó Energianöveny-tamogatas MTl-ÖSSZEFOG LALO Brüsszel. Az unió közös mező- gazdasági politikájának (GAP) 2003-as reformjával bevezetett energianövény-támogatást ki kell terjeszteni arra a nyolc tagállamra, köztük Szlovákiára is, amelyek je­lenleg nem jogosultak az igénybe­vételére. Ezt az Európai Bizottság javasolta a múlt pénteken. Az energianövényekre vonatko­zó támogatás élelmiszerek helyett energianövények termesztésére ösztönzi a gazdálkodókat. A meg­újuló energiatermeléshez használ­ható alapanyagok előállításának ösztönzése érdekében a brüsszeli végrehajtó testület azt is szorgal­mazta: tegyék lehetővé, hogy a tagállamok az olyan területeken, amelyek tekintetében a gazdálko­dó már pályázott energianövény- támogatásra, nemzeti támogatást nyújthassanak az évelő növények telepítésével kapcsolatos költségek 50 százalékáig. A bizottság szintén javasolta az egységes területalapú támogatási rendszer (SAPS) két évvel - vagyis 2010-ig - való meghosszabbítását nyolc olyan tagállam számára, amely 2004-ben nyerte el az uniós tagságot. Az érintettek: Csehor­szág, Észtország, Ciprus, Lettor­szág, Litvánia, Magyarország, Len­gyelország és Szlovákia. „Mindent meg kell tennünk a bioüzemanyagok előállításához használható alapanyagok termelé­sének ösztönzése érdekében” - mondta Mariann Fischer Boel me­zőgazdasági és vidékfejlesztési biz­tos. „Az energianövények támoga­tási rendszere sikeresnek indult. Úgy igazságos, ha minden tagál­lam számára lehetőséget adunk a támogatás kihasználására.” Az energianövények után fizet­hető hektáronként 45 eurós támo­gatást először 2004-ben alkalmaz­ták, célja előmozdítani a bioüzem­anyagok alapanyagául szolgáló növények termesztését. Az ener­gianövényekre vonatkozó támoga­tást eleinte 1,2-1,3 millió hektár tekintetében igényelték, 2006-ra ez a szám elérte az 1,5 milliót. A rendszer keretében támogatható hektárszám a mostani döntés nyo­mán jelenlegi 1,5 millióról 2 milli­óra nőne. Stressburgnak is csúfolják az örökös költözködést Meddig tart a vándorcirkusz? ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Átadták a napokban a Cecilia Malmström svéd EP- képviselőnő által kezdeményezett egymillió aláírást az Európai Bi­zottságnak. Mindenki tudja, hogy agyrém, mégis évtizedek óta csinálják: ez az Európai Parlament (EP) ingázása Brüsszel és Strasbourg között. Merthogy a 732 EP-képviselőnek mindkét városban van irodája, a bi­zottságok és a frakciók tanácskozá­sait Brüsszelben tartják, a plenáris üléseket Strasbourgban, és eköz­ben Brüsszelben is rendeznek miniplenárisokat. A dolgot tetézi, hogy a parlament titkársága és for­dítórészlege Luxemburgban tevé­kenykedik. Gyakori abszurd drá­ma: a brüsszeli bizottsági üléseken elfogadott határozatokat Luxem­burgba továbbítják fordítani, ahon­nan visszaküldik Brüsszelbe - ám előfordul, hogy addigra a képvise­lők dokumentumait már átszállí­tották Strasbourgba. A vándorcirkusznak vagy Stress­burgnak is csúfolt költözködésből lett elege Cecilia Malmström svéd képviselőnőnek, aki idén tavasszal elindította a www.oneseat.eu internetes aláírásgyűjtést. Az elek­tronikus kézjegyek száma a na­pokban átlépte a bűvös egymilliós határt. Ez nemcsak azért lényeges, mert kerek számról van szó: az eu­rópai alkotmány szerint egymillió állampolgár kezdeményezésére az Európai Bizottság már köteles ja­vaslatot teijeszteni a tagországok elé. Ám ezzel két gond is akad. Az EU-alkotmány a franciaországi és a Cecilia Malmström (Képarchívum) hollandiai népszavazáson megbu­kott, ezért nem lépett hatályba. És ha a tagállamok elé kerülne is a Strasbourg kontra Brüsszel ügy, a franciák garantáltan megvétóznák az Európai Parlament elköltözteté- sét. Márpedig az uniós intézmé­nyek székhelyéről a huszonöt EU- tag csak egyhangúan dönthet. Óvatosságból jelesre vizsgázott az Európai Bizottság, amely nem­csak az állásfoglalástól tartózko­dott, de még Margót Wallström kommunikációs EU-biztos vélemé­nyétől is elhatárolódott. A svéd po­litikus egy inteijúban kijelentette: Strasbourg mára a „pénzpocséko- lás negatív jelképévé vált”. Az ingá­zás ugyanis évente 200 millió euróba kerül. Azzal is érvelt, hogy az uniónak meg kell szabadulnia a legnagyobb anomáliáktól, ha sze­retné megőrizni az állampolgárok bizalmát. Brüsszelben egyelőre nem tud­ják, mit is kezdjenek az egymillió aláírással, (nol, ú) Először fizet áfát a spanyol katolikus egyház Megszűnik a támogatás ÖSSZEFOGLALÓ Madrid. Vége a spanyol egyház állami támogatásának. A spanyol- országi római katolikus egyház ta­valy 30 millió eurós anyagi segítsé­get kapott az államtól, s további megtakarítása származott abból, hogy beszerzései után nem kellett áfát fizetnie. A privilégiumok meg­szüntetését a madridi kormány je­lentette be. Az egyházzal kötött megállapodást több hónapos vita előzte meg. A klérusnak kompen­zációként azzal kell beérnie, hogy a spanyol állampolgárok jövedelem- adójukból az eddigi 0,52 százalék helyett 0,7 százalékot juttathatnak az egyházaknak. Ez a megoldás nem megnyugtató számukra, mert minden évben csökken azok szá­ma, akik adójukból támogatják az egyházakat: 1993-ban az adófize­tők 42 százaléka, 2004-ben már csak 33 százalék tartozott ebbe a körbe. A támogatás megszüntetése nem vonatkozik az iskolai hitokta­táshoz és a nagy katedrálisok fenn­tartásához nyújtott állami hozzájá­rulásra. (euractiv.hu)

Next

/
Thumbnails
Contents