Új Szó, 2006. szeptember (59. évfolyam, 202-225. szám)
2006-09-25 / 220. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. SZEPTEMBER 25. Régió 3 A legalább 808 éves múltra visszatekintő falut királyi madarászok lakták; a nevét is innen származtatják Zászló- és címeravatás Madáron Nagy Lajos református esperes (jobbra) egy álom beteljesedésének nevezte az eseményt, s köszönetét mondott Vanek Ferenc polgármesternek (balra) a feladat felvállalásáért és véghezviteléért (Vas Gyula felvétele) Komárom. Ünnepi istentisztelet keretében avatták fel szombaton a mintegy 1500 lelket számláló, komáromi járásbeli község zászlaját és címerét. V. KRASZN1CA MELITTA Vanek Ferenc polgármester köszöntőjében elhangzott: az írásos források szerint legalább 808 éves múltra visszatekintő települést századokon át királyi madarászok lakták, és a nevét is innen származtatják. Kristó Gyula történész kutatásai szerint Imre király 1198-ban telepítette ide a királyi madarászokat, és ettől fogva nevezik az egyébként már a honfoglalás óta „A sorscsapások után mindig volt annyi elszántság, élni akarás elődeinkben, hogy szinte a semmiből újra tudták kezdeni.” lakott helyet Madamak. „Községünk jó néhány tragikus napot megélt. 1763-ban földrengés pusztított, 1886-ban és 1904-ben tűzvész. A 20. század sem kímélt a háborúktól, a családok szétszakadásától. De a történelmi sorscsapások után mindig volt annyi elszántság, élni akarás elődeinkben, hogy szülte a semmiből újra tudták kezdeni. Nekik köszönhetjük, hogy most itt lehetünk. A múltból merítve tudjuk megalapozni a jelent és építeni jövőt” - mondta Vanek Ferenc. Szigeti László MKP-s parlamenti képviselő arról beszélt, hogy a címei és a zászló megkülönbözteti az adott közösség lakóit a többiektől, megkülönbözteti a helyet, amelyet őseik örökül hagytak rájuk jellegzetes vezetékneveikkel, ételeikkel, szokásaikkal. A zászló viszont nemcsak a községben élőket, hanem az elszármazott madariakat is szólítja. Az új zászlót és címert Nagy Lajos református esperes áldotta meg, egy szép álom beteljesedésének nevezve az eseményt. Az ünnepi hangulatot a helyi református gyülekezet kórusának éneke, valamint Turányi Anikó orgonajátéka tette még felemelőbbé. Az ünnepség kedves színfoltja volt Kiss Réka szavalata. Sólyom helyett sas a címerben Némi üröm az örömben, hogy a Szlovák Heraldikai Szövetség nem engedélyezte a sólyommadár ábrázolását a címerben, arra hivatkozva, hogy a hazai jogszabályok ezt nem teszik lehetővé. Ezért a kettős arany búzakalász és az ezüst szőlőfürt mellé nem egy sólyom, hanem egy arany sas került a címerbe. A madariak azonban a sólymot képzelik a sas széttárt szárnyai mögé... (vkm) EZ ITT A KÉRDÉS Mit gondol a magyarországi eseményekről? Lukács János kőfaragó, Szep- si: A tüntetést rendjén valónak találom, csak a randalírozást nem. Az a tüntetés lejáratása, hogy gyújtogatnak, rongálnak, szétverik a büfé üvegét, elviszik a számítógépet. Ezeknek az „elemeknek” semmi közük a politikához, csak kihasználják a helyzetet. Nálunk is vannak üyen emberek, akik azt mondják, hogy de szívesen szétvernék most valamit! Ami a reformokat illeti: azokat meg kell lépni, mert minél később, annál drasztikusabb. Nem azt akarom ezzel mondani, hogy Gyurcsány- párti vagyok, de ez a feketeleves, és ez népszerűtlen politika. Ha Orbán Viktor (az ellenzéki Fidesz elnöke - szerk. megj.) lenne ott, neki is meg kellene lépnie ezeket, persze lehet, hogy más formában. Szűcs Ádám diák, Kassa: Gyurcsány valamit el akar érni az országgal, vannak tervei. Meghallgattam az egész 25 perces beszédet, nemcsak a részleteket. Ó inkább biztatta a pártját, hogy kezdjenek valamit az országgal, mert nem érdemes politikusnak lenni csak a jó keresetért. A beszédben azt is említette, hogy tüntetésekkel számolni kell, de egy idő után az emberek megunják majd, és hazamennek. A tüntetés szerintem primitív dolog, főleg akkor, ha vandalizmussal jár. Most nem azt mondja Gyurcsány az embereknek, amit hallani szeretnének, hát ők erre tüntetnek. Sok mindent megélt az ország, belviszályokkal csak tovább rontanak a helyzeten. Csicsman Diana hivatalvezető, Zselíz: Azt, hogy mindez a hazugság- spirál hisztérikusan buta tovább- pörgetése. Erősen kétlem, hogy azok közül, akik tüntetnek - s azok közül is, akik csak a sajtóból, kiragadott beszédrészletek alapján ítélkeznek és cselekszenek -, tudják, miről szól valójában az a bizonyos Gyurcsány- beszéd. Arról, hogy a magyar miniszterelnök le akart számolni azzal a hazug, össztársadalmi társasjátékkal, amelyben kétségtelenül részt vett ő és az MSZP is, de a többiek is a rendszerváltás óta. Olyan megbocsáthatatlan, óriási bűn az, ha egy felelős vezető kimondja, hogy ebből a továbbiakban elég, nem tartja tovább pártérdekekből a száját és a hátát, lecseszi a sajátjait, s azt is elismeri, hogy ő is hazudott, de a reformok érdekében ezt azonnal abba kell hagyni, pontosan azért, mert az emberek nem ezt érdemlik? Rajta kívül ezt ki vallotta be eddig is? Netán azok, akik most az erkölcscsősz szerepében tetszelegnek, de legalább annyit hazudtak és ígérgettek? Tehát szerintem Gyurcsánynak emiatt nem kell lemondania. A notorikus tüntetőknek meg édesmindegy, Gyurcsány mondandója nekik csak ürügy, egyeseknek meg kapóra jött az egész, (kozs, buch) FELHÍVÁS VIII. Országos Citeratalálkozó A Csemadok Országos Tanácsa felhívja a citerazenekarok figyelmét, hogy október 7-én az érsekújvári járásbeli Kürtön (Strekov) rendezik meg a VIII. Országos Citeratalálkozót. Jelentkezni még ma lehet az alábbi telefonszámok valamelyikén: 035/64 97 780 vagy 0908/796 091. (száz) Ingyenes önvédelmi tanfolyam Érsekújvár. Október első keddjéig várják a városi rendőrségen azoknak a nőknek a jelentkezését, akik szeretnének részt venni a második ingyenes önvédelmi tanfolyamon. Major Róbert, a városi rendőrség parancsnoka lapunknak elmondta: félévesre tervezik az idei tanfolyamot, amelyet október 3-án 19 órakor indítanak a Mostná utcai alapiskolában, ide várják az érdeklődőket. A tanfolyamot a megnyitó helyén, a Mostná utcai alapiskola tornatermében fogják tartani, heti egy alkalommal, (száz) Pénteken és szombaton tartották az érsekújvári szüreti ünnepséget, amelyre a város a régió hagyományőrzőit és kézműveseit is meghívta. Andódról az asszonykórus, Csúzról pedig a mazsorettcsoport vett részt a szombati felvonuláson. Az ünnepségnek részét képezte a XII. Érsekújvári Gyermek Folklórfesztivál is, amelyen magyarországi, lengyel és cseh hagyományőrzők vettek részt, (száz) (Csuport István felvételei)
