Új Szó, 2006. szeptember (59. évfolyam, 202-225. szám)
2006-09-19 / 215. szám, kedd
I SZÜLŐFÖLDÜNK 2006. szeptember 20., szerda 3. évfolyam, 36. szám 30. oldal Új vezető, régi gondok Az épület több mint két évig üresen állt, a teljes rekonstrukció milliókba kerülne Húsz év munkéjénak Rákóczi Emlékplakettel tüntették ki Tarics Péter komáromi amatőr előadóművészt 31. oldal Huszárok, betyárok, gyalogosok és tüzérek elevenítették fel a tavaszi hadjárat csatáját 32. oldal MEGEMLEKEZES A HEJCEI LÉGI KATASZTRÓFA ÁLDOZATAIRÓL Ez év júniusában már lelepleztek egy emlékművet a Borsó-hegy tetején, melynek talapzatát most mécsesek és koszorúk borították František Rábek tábori püspök celebrált szentmisét az áldozatok tiszteletére. Hejcén szlovák és magyar nyelven is imádkoztak a katonák lelki üdvéért A hét végén katonák zarándokoltak a szlovák-magyar határtól indulva a Borsó-hegy tetejére, hogy így tisztelegjenek a nyolc hónappal ezelőtt szerencsétlenül járt bajtársaik emléke előtt \ szlovák hadügyi tárca újabb egymillió koronát ajánlott fel Hejce inkormányzatának a 2007. január 19-én felállítandó emlékmű gon- iozására (Szabó Bernadett felvételei) Franišek Kašický szlovák hadügyminiszter elmondta, a 2006. január 19-én történt légi katasztrófa okait vizsgáló bizottság befejezte munkáját, s a tragédia okairól már tájékoztatták az elhunyt katonák hozzátartozóit. A vizsgálat eredményét a nyilvánosság néhány napon belül megismerheti. A fák törzsére a hozzátartozók koszorúkat és az itt meghalt katonák fényképét erősítették Az elhunyt katonák családtagjai közül jó néhányan most először jártak a baleset helyszínén. Sokakat megrendített a Borsó-hegy tetején eléjük táruló látvány. \ város önkormányzata szeretné megállítani a fiatalok elvándorlását, oktatáspolitikai program előkészítését indítványozták a szakemberek Egyre kevesebb a középiskolás diák Füleken, sokan nem tanulnak tovább SZÁSZl ZOLTÁN Fülek. Hogyan lehet megakadá- yozni a diákok elvándorlását, miyen módon lehet a környéken negtartani a fiatalságot? Ezekkel a émákkal foglalkozott az a rendhagyó szakmai találkozó Füleken, melyre a városban és a környéken nűködő alapiskolák és középisko- ák igazgatóit hívták meg szeptem- >er 13-án. Az oktatásügyi szakbi- ;ottság és a városvezetés kezdemé- íyezésére a megyei tanügy szak- rsztályvezetőjével együttműködve i fiatalok elvándorlásának problémakörét és ennek későbbi hatásait elemezték a szakemberek. A nógrádi városban jelenleg két középfokú oktatatási intézmény működik, ennek ellenére a diáklétszám évek óta csökken, aminek következményeként az iskolák anyagi helyzete is romlik. Füleken az elmúlt év statisztikai adatai szerint 212 diák végzett az alapiskolákban, de mindössze 128-an választották a helybeli középiskolákat. 55-en a gimnáziumban, 73-an pedig a szaktanintézetben tanulnak tovább, a többi 84 alapiskolát végzett diák vagy egyáltalán nem tanul tovább - és így a munkanélküliek ü- letve a szociális támogatásra szorulók számát gyarapítja -, vagy a szomszédos városok iskoláiba nyertek felvételt. A tovább nem tanuló fiatalok nagy hányada roma, akik - szakképesítés híján - nagyon nehezen találnak munkát. Ezen a helyzeten próbálnak változtatni egy átképző, tanulásra ösztönző program kidolgozásával a helyi oktatásügyi szakemberek. Az aktuálisan megrendezett szakmai találkozó elsődleges feladata a helyzetfelmérés, az együttműködés feltételeinek kialakítása és egy hosszú távú koncepció kidolgozása volt. Füleken hiányszakmákra szeretnék oktatni azokat, akik az alapiskola befejezése után nem tanulnak tovább. Agócs József, a város polgár- mestere szerint ilyen szakmák például a kőfaragó, az építőipari betanított munkás, bőrfeldolgozó ipari betanított és szakmunkás, valamint a házmesteri és épületgondnoki foglalkozás. A városi hivatal információi szerint ezekben a szakmákban viszonylag könnyen el lehetne helyezkedni a minimális szakképesítés megszerzése után. A szakmai találkozó résztvevői abban is megállapodtak, a jövőben negyedévenkénti rendszerességgel szerveznek találkozót, az év végéig pedig elvégeznek egy közvélemény-kutatást, amelynek célja megismerni a szülők véleményét: vajon miért nem taníttatják tovább gyermeküket, vagy ha igen, miért nem a füleki középfokú oktatási intézményekbe irányítják őket. A szakmai találkozón felmerült az a javaslat is, hogy ajánlatos lenne a kötelező iskolalátogatás időtartamát meghosszabítani legalább egy vagy két évvel. Az oktatási törvényben megszabott korhatárnak a kitolását is szeretnék elérni, elképzeléseiket a szaktárcához is eljuttatják majd. Füleken jelenleg 1400 a munka- nélküliek száma, közülük több mint 1100 fő csupán az alapiskolát, vagy még azt sem végezte el. „Itthon kell tartani a fiatalokat, ha folytatódik az elvándorlás, az tízéves távlatban már veszélyezteti a jelenlegi iskolahálózat fenntarthatóságát és egyáltalán a város munkaképes lakosságának létszámát. Ezért is indítottuk el ezen oktatás- politikai program előkészítését” - mondta Agócs József.
