Új Szó, 2006. szeptember (59. évfolyam, 202-225. szám)

2006-09-16 / 213. szám, szombat

6 Kultúra ÚJ SZÓ 2006. SZEPTEMBER 16. www.ujszo.cor Figyelemre méltó összefogás Somorjától Köbölkútig Ma: rockopera Párkányban ELŐZETES Párkány. A maga nemében fi­gyelemre méltó, nagyszabású zenei produkcióra kerül sor ma este fél nyolckor Párkányban, a Vadas fürdő szabadtéri színpa­dán. A Kistérség Színtársulat az István a király című rockoperát mutatja be, Juhász Mária rende­zésében. Az esemény két okból is említésre érdemes: több éve ké­szülő, koreográfusokkal, zenei rendezővel, díszlet- és jelmezter­vezővel is dolgozó csapatról van szó, a több mint félszáz szereplő és közreműködő pedig Somorjá­tól Dunaszerdahelyen, Tardos- kedden, Érsekújváron keresztül egészen Köbölkútig verbuváló­dott össze. A szabadtéri előadás­ban többek közt a Csallóközi Néptáncegyüttes, a Csali Nép­táncegyüttes, továbbá a duna- szerdahelyi VMK Táncegyüttesé­nek, valamint a somorjai VMK és a Csemadok Táncegyüttesének tagjai is fellépnek, a rendező Ju­hász Máriát pedig a Jókai Na­pokról és a Duna Menti Tavasz­ról ismerheti a közönség. Az au­gusztusi, szőgyéni bemutatók alapján elmondható: bár az első előadást egy műszaki hiba tette tönkre, amelyről a szereplők nem tehettek, a másodikat pedig egy vihar hiúsította meg, más, hasonló előadásokhoz képest te­hetségesebb, felkészültebb csa­patot láthatunk, az amatőr „hak- nirockoperákhoz” képest sokkal korrektebb előadásban, (buch) PENGE Mizser Attila: Szöktetés egy zsúfolt területre Kalligram, Pozsony, 2005 Mizser Attila eddigi két, fi' gyelemre méltó verseskötete a töredékesség, labirintus­szerűség, nyelvi poénok felől teremtette meg világát, és „részregénye” is erre tesz kí­sérletet: vagyis egy h'rai poéti­ka átvitelére a próza területé­re. Maga a poétika a részle­gesség tapasztalata által a kisváros kilátástalanságáyal egészül ki: a nem teljes élet, a kisszerű kisvárosi lét az, amely a regény „nagy” témá­ja. Már az első oldalak olva­sása során kiderül, hogy kettős arca van Mizser szöve­gének. Egyrészt tele van nagyszerű nyelvi poénokkal, ötletes megoldásokkal (Dön­tenie kellett. A recept szerint. / Lányokat.), szlenges ele­mek mintaszerű felhasználá­sával, másrészt... Másrészt ebben a regénynek alig ne­vezhető szövegben nem tör­ténik semmi. Ez egy ideig akár szórakoztató is lehet, sőt EGY ZSÚFOLT TERÜLETRE tudatos írói technikaként kezdjük élvezni, de a szöveg folyton elárulja magát, hogy nem, azért annyira nem tuda­tos ez az eljárás, inkább kény­szerről van szó: hiányzik a megfelelő élményanyag, nincs miről írni, illetve min­den kezdődő történet kis­szerű és érdektelen. Ezért az­tán mintha a szerző kétségbe­esetten keresne olyan témá­kat, amelyekkel ki lehet tölte­ni a „részregény” terét és főleg terjedelmét. Olyan gon­dolatfutamokkal találkozha­tunk, amelyek irodalom- és regényelméleti kérdésekkel foglalkoznak: „Avatottabb Németh Zoltán kritikai rovata szerzők, akik hallottak példá­ul a magyar irodalom nyolc­vanas évekbeli prózafordula­táról, az akkortájt oly divatos kollázstechnikát is alkalmaz­hatják.” Olyan elmélkedések tűnnek fel a könyv lapjain, amelyekben a szerző arról tu­dósítja olvasóját, hogy határ­időre kell elkészülnie a szö­veggel: „Szeptemberre kész kell lenni... / Valami szöveg­nek. / Ha tudnák mennyiért, hát pl. többért olvassák. (...) Azóta germózok itt a gép előtt, és próbálok mindenkit és mindent sorrá, tömeggé, mennyiséggé tenni, köt a ha­táridő, meg ami kell, ezt csak úgy írtam persze, mert épp azt nem tudom még mindig, hogy mit is kell ilyenkor, mit lehet felhasználni, mit lehet rögtön eredménnyé pumpál­ni, kötetté dagasztani, köszö­rülni, csiszolni, dájerolni.” Ezt azért nem kéne. Ilyen mondatokat. Ráadásul az iro­dalmat körülvevő intézmény- rendszerrel, ösztöndíjakkal, kritikával („Értő recepcióért rebeg fohászt.”) foglalkozó kitételek olyannyira zavaró- ak, hogy a - talán - ravaszul felépített szerkezetet is hitel- telenítik. így aztán Mozart Szöktetés a szerájból című operájának emlegetése mint az Ucsásztok-banda vállalko­zásának és az írás/alkotás ne­hézségeinek közös motívuma, valamint Casanova megjele­nése mint a Szőcs - Zsófi vi­szony (szerelmi szál) temati- zálása már meglehetősen ér­dektelenné válik. Maga a szerző is érzi ezt: „Eljátszot­tam a gondolattal, hogy egész hátralevő életemben létreho­zandó műveim majd ennek az egy kisiklásnak a helyrehozá­sára lesznek csak jók, és akkor még kellőképp fasza gyerek leszek, és ha sikerül is, kiköp­hetem a tüdőm és a belem, belerokkanhatok....” Majdnem sikerült. Remél­jük, azért nem ilyen súlyos a helyzet. Értékelés: • • • • O O 0.0 O O Urbán Gyula bábjátéka nem csak a gyerekekhez szól - bemutató a Komáromi Jókai Színházban Az élesebb egérfog jogán ... egy fehér és egy szürke egér ugyanúgy Isten teremtménye (Dömötör Ede felvétele Régen láthattak bábszínhá­zát a Komáromi Jókai Szín­házban. Az utolsó talán a Csizmás kandúr volt Kecs­kés Marika rendezésében még a kilencvenes évek kö­zepén. Pedig ahogy nemrég hallhattam tőle a Duna Men­ti Tavaszon, a bábjátszásnak komoly múllja és talán még komolyabb jelene van tája­inkon. S ez bizonyítást is nyert az idei évfolyamon is, több igen magas színvonalú előadást is láthattunk. JUHÁSZ DÓSA JÁNOS Ezért is töltött el külön öröm­mel a hír, hogy a Jókai Színház vezetése úgy döntött: ha másolat­ban is, de színre viszi Urbán Gyula közkedvelt, magyarországi gye­rekszínpadokon ma is rendszere­sen játszott darabját, amely először a televízió képernyője előtt ülő gyerekeket szólította meg, s még ma is szívesen hallgat­juk a Darvas Iván, B. Kiss István, Szöllőssy Irén vagy Váradi Hédi hangján megszólaló kedves me­sehősöket. Pille Tamás, a komáro­mi előadás rendezője két évvel ezelőtt már megrendezte a dara­bot a Tatabányai Jászai Mari Szín­házban, s egy kivétellel (Holocsy Krisztina) az egész előadást átül­tette a komáromi színpadra. Mi­vel nem láttam azt az előadást, nem tudok viszonyítani, de itt, eb­ben az esetben nem is tűnik fon­tos kérdésnek. A mese vagy fabula két egércsa­lád története, amelyet Zakariás, a vándorverklis és jövendőlátó me­sél el, akinek megszöktek a fehér egerei, akik a jóslásban segédkez­tek. De egy megtelt egérgyomor fontosabb a mindenkori munka­köri kötelességnél, ezért a már hosszabb ideje éhező Alsó- és Felsőházi Albínó Albin nejével és Fruzsina nevű leányzójával meg­szökik, és az élesebb egérfog ősi jogán beköltöznek egy sajtkészítő műhelybe, ahol már évek óta élde­gél a pipogya Márton papa házsár- tos feleségével és Soma nevű egy szem fiacskájukkal. Többre ugyanis nem tellett. A műhely ti­tokzatos lakója a padláson lakó, de soha meg nem jelenő Nagy Macska Mágus, aki mintha csak Óz alteregója lenne a klasszikus amerikai meséből. Amíg a lenézett fehér színű rokonok meg nem ér­keznek, a szürkék élik a maguk mindennapi életét, eszegetik a jobbnál jobb ementáli sajtocská- kat, rádiót hallgatnak (a mese tör­ténetét az alkotók nem igazán ex­portálták át a mába), s mint min­den rendes családban, állandóan veszekednek. Persze, ezek a vesze­kedések nem járnak nem múló ha­raggal. De mihelyst megérkezik a már színe miatt is lenézett vetély- társ (ugyanis sajt marad még így is elegendő), elkezdődik a harc és az állandó perlekedés. S mint egy Rómeó és Júlia történetben, a már említett egy szem egérfiú, a Soma beleszeret a fehér szőrű Fruzsiná­ba. A történet persze egéréknél' korántsem végződik olyan tragi­kusan, mint Veronában, de itt is meghúzzák a demarkációs vona­lat, és a két szerelmes végső két­ségbeesésében ki máshoz is for­dulhatna, mint a padláson lakó ti­tokzatos ellenséghez. A bábos előadás keretjátékában élőben is bemutatkoznak a bábok mozgatói, s itt kap szerepet a verk­lis dala is (a zene Gulyás László ér­deme), amely még ráadásul slá­gergyanús is. Az előadás díszlete (Iszlai Zoltán munkája) rendkívül ötletes, nagyon sok az apró geg, kár, hogy nem minden szereplő kezeli ugyanolyan színvonalon a bábokat, s ez akkor derül ki, ami­kor egy-egy szereplő egyszerre több szerepben is jelen van, s pél­dául a Fruzsinát alakító kedves lányhanghoz nem annyira kecses férfi homlok párosul. Ha egy előadás sikerének mér­céje a közönség reakciója, akkor egy meseelőadásnál ez többszörö­sen is elmondható. A komáromi bemutató közönsége, a Félből és Gútáról érkezett gyerkőcök több­nyire jól vizsgáztak, bár a taní­tónők egyhangúlag megállapítot­ták, hogy fölösleges volt a közel negyedórás szünet a két felvonás között. Az előadás vendégsze replői mind a hangjukkal, mind bábokkal magabiztosan bánna) Szakály Márta, aki az egyetlei magyar Kossuth-díjas bábszínész mind a szürke egércsaládot vas kézzel összetartó Lidi mamái mind a szerelmes, francia műveli ségű Fruzsinát pompásan adj egy és ugyanabban a jelenetbe] is. Monori Balázs a verklis szere pében Gáspár Sándort juttatt eszembe, mind a hangja, mim bumfordi mozgása össze tudj tartani az előadást. Maróti Attil a szerelmes Soma egér szerepé ben egyszer akár még rómeói ma gaslatokig is emelkedhet. Urbán Gyula mesejátéka a tőle randáról ületve egymás meg nen értéséről szól. Különös fintora ; Sorsnak, hogy a bemutató napjái talán még aktuálisabb, mint ami kor a mű elkészült. De nem baj ha a gyerekek a maguk szintjén,; maguk észjárásával feldolgozzák hogy egy fehér és egy szürke égé ugyanúgy Isten teremtménye, csak nézőpont kérdése minden Az előadást ezért nemcsak gyere keltnek, hanem felnőtt nézőknél is kiemelten ajánlhatjuk. A Pátria rádió kétnapi kínálatából válogathatnak Hétvégi programok MŰSORAJÁNLÓ Mindig sikerült megosztania a közvéleményt Oliver Stone hatvanéves MT1-ÖSSZEF0GLALÓ A mai közvetítés a Hétről hétre dmű zenés, publicisztikai maga­zinnal kezdődik, amely reggel héttől fél tizenkettőig hallgatható. A tartalomból: Felkavarta a közvé­leményt a nyitrai diáklány esete, a rendőrség leállította a vizsgálatot az ügyben. Az áldozatból most vád­lott lett, a közvélemény pedig fe­szülten vátja, hogyan végződik ez a páiját ritkító, döbbenetes ügy. 11.30-kor a Délidő vendége Bugár Béla, az MKP elnöke. 13 órakor Té­ka: a műsorban Bettes István gyer­mekeknek szánt könyvét ajánljuk, és megemlékezünk a 10 éve el­hunyt Mikola Anikó költőről, pró­zaíróról és műfordítóról. 15 órától Cúth János Csodagyógyszer c. hangjátékát tűztük műsorra, a főbb szerepekben Siposs Ernőt, Dráfi Mátyást, Cs. Tóth Erzsébetet és Tür­ner Zsigmondot hallják. A 16 órai hírek után a Köszöntőt sugározzuk. Szombati közvetítésünk utolsó fél órájában, a Napzártában összefog­laljuk a nap eseményeit, ám előtte még nyelvi vétségeinkről szólunk az ötperces Anyanyelvűnkben. Vasárnap hírekkel és sportössze­foglalóval indul a Pátria rádió műsora 7 órakor. A 8 órai híradást követően a Vüágosság református félórájában Kuczy Lajos garammi- kolai és szódói lelkipásztor elmél­kedik. 8.30-től a Zenei galériában az 55 éves Peter Dvorský életpályá­ját ismertetjük. A 9 órai hírek és sportösszefoglaló után Randevú Nyitrai Nórával. A műsorban be­szélgetés hangzik el a Zene VAN vándorfesztivál résztvevőivel, meg­tudhatjuk müyen is az élet az Egye­sült Államokban, és hogy müyen koncertekkel és érdekességekkel vátják Komáromba a fiatalokat és szórakozni vágyókat az őszi sze­meszterben. Természetesen lesz Pop-Mix, Gyerekszáj és Hírmor­zsák, sztárvendégünk pedig a Kis- pál és a borz énekese Lovasi András lesz. 13 órakor a Térerő jelentkezik - ezúttal Újvidékről. 14.05-kor a Kaleidoszkópot közvetítjük, amely­ben bemutatjuk a koloni Balkó Györgyöt és fiát, akik szabad ide­jükben fafaragással foglalkoznak. Füzék Erzsébet, a Csemadok Rozs­nyói Területi Választmányának tit­kára a Rozsnyói járásban folyó kul- túrmunkáról és az ismét erőre ka­pott Csemadok-szervezetekről be­szél. Végül megismerkedhetnek Néveriné Demeter Eszterrel, aki szülőfalujában, Barsváradon egy magántájházat hozott létre. 15 órakor humanitárius félóránk, a Segítsünk jelentkezik. Témái: gyógypedagógiai tanácsadó nyüt a dunaszerdahelyi Speciális Ma­gyar Tannyelvű Alapiskolában, lo­vasterápia a csízi fürdőben. A fél négykor kezdődő Hazai tájakon c. néprajzi összeállítás vendége az 55 éves szinai Rozmaring tánccso­port. (bodri) Hatvanéves Oliver Stone három­szoros Oscar-díjas amerikai rendező, forgatókönyvíró, producer. 1946- ban született New Yorkban. Apja má­sodik vüágháborús veteránból lett si­keres tőzsdeügynök, fia jó anyagi kö­rülmények között nőtt fel, francia anyjától megtanult franciául is. 1964-től egy évig a Yale egyetem­re járt, majd Vietnamban tanított an­golt, dolgozott hajón, írt noveüákat Mexikóban, ahol marijuana birtoklá­sáért le is tartóztatták. 1967 áprilisá­ban belépett a hadseregbe, s Viet­namba került. A harcokban kétszer megsebesült, s számos kitüntetéssel (köztük a híres Bíborszívvel) deko­rálva tért haza. Stone mindig az amerikai társa­dalmat foglalkoztató alkotásokat ké­szített, legyen szó háborúról, tőzsdéről, médiáról, politikáról, s mindig sikerült megosztania a köz­véleményt - nem véletlenül tartják a legeüentmondásosabb hollywoodi rendezőnek. A 80-as évek első felé­ben több sikeres, bár nem mindig művészi igényű forgatókönyvét fil- mesítették meg (Conan, a barbár; A sebhelyes arcú; A sárkány éve). 1986-ban forgatta a saját háborús élményei ihlette Szakaszt, „vietnami trilógiája” első részét. Munkájáért megkapta a legjobb rendezőnek járó Oscar-díjat Az elmúlt években több dokumentumfilmet is készített, köz­tük a palesztin-izraeli konfliktusról, ületve a barátjának tekintett Fide Castro kubai áüamfőről (Coman dante). A politikai véleményét véki alá nem rejtő rendező a nadonaliz must és a patriotizmust tartja a ké legrosszabb dolognak, amely véle ménye szerint minden másnál töb bet árt a vüágnak és az embereknek 2004-ben korábbi álmát megvalósít va a vüághódító makedón uralkodó ról forgatott filmet Nagy Sándor, ; hódító címmel. Az alkotás hatalma sat bukott, a pénztáraknál és a kriti kusoknál egyaránt. A csorbát a na pókban bemutatásra kerülő Worit Trade Centerrel akaija kiköszörülni a Stone szokásához hűen hatalma kutatómunka után készült alkotás a: Amerikát máig sokkoló, öt évve ezelőtti szeptember 11-i tragiku eseményeket eleveníti fel a WT( romjai között rekedt, majd megmen tett két rendőr sorsán keresztül. (Képarchívum

Next

/
Thumbnails
Contents