Új Szó, 2006. szeptember (59. évfolyam, 202-225. szám)

2006-09-14 / 212. szám, csütörtök

www.ujszo.com UJ SZÓ 2006. SZEPTEMBER 14. Vélemény és háttér 7 MÁSOK ÍRTÁK Fasiszták tizenkét óránál FIGYELŐ NEUE ZÜRCHER ZEITUNG A magyar belpolitikai helyze­tet elemezte a svájci napilap. A konzervatív újság a kormány­zó szocialisták takarékossági terveivel kapcsolatban megál­lapította, sok magyar, aki a vá­lasztások előtt egészen mást hallott, most becsapottnak ér­zi magát, a Fidesz-MPP pedig hazugságról beszél. Idézte a szocialisták szóvivőjét, aki el­ismerte az MSZP népszerűsé­gének csökkenését a választá­sok óta. Szerinte pártja nem állította választási programjá­ban a középpontba a takaré­kosság szükségességét, és bi­zonyosan akadnak, akik csaló­dást éreznek. A szerző arra emlékeztetett, hogy tavasz óta 20 százalékkal csökkent a párt népszerűsége, és ha mindez nem látszat, az exkommunis- ták jelentős kudarcot fognak szenvedni az októberi önkor­mányzati választásokon. A cikk szerint vannak kétségek arról, hogy Gyurcsány valóban másolni akarja-e Leszek Balce- rowiczot, a nagy lengyel újítót. Úgy magyarázta, hogy a szoci­alisták már négy éve hatalmon vannak, így elég idejük lett volna magukra venni a fiskális felelősség minimumát, de nem tették meg. Emlékeztetett a Medgyessy-kormány nyug­díj- és fizetésemelési intézke­déseire, majd arra, hogy Gyur­csány ugyan gyakran beszélt a takarékosságról, de nem tett érte semmit. A tudósító szerint „a fájdalmas időszak“ a jövő év végéig tart. A cikk olyan beru­házókat is idézett, akik úgy látják, a kormány választási megfontolásból legkésőbb 2009 elejétől vissza fog térni az eddigi hiánypolitikához. Hozzáfűzte, a takarékossági intézkedésekkel kapcsolatban a szocialisták sem egységesek, parlamenti frakciójuk lénye­ges része az önkormányzati választások utánra tenné át például az egészségügy átala­kítását. A szerző szerint a Fi­desz számára kritikus időszak következik még akkor is, ha szakaszgyőzelmet ér el az ön- kormányzati választásokon. Orbán Viktor pártja már a kampányban populista irány­vonalat választott, és az értel­mes adócsökkentési terveket merész szociális ígéretekkel kombinálta. Fennáll továbbá a veszélye annak, hogy a fiatal demokraták annak a rétegnek lesznek az ügyvédei, amely az államtól juttatásokat vár el, melyeket a gazdaság nem tud finanszírozni. Az egykoron tisztán jobboldali-polgári párt Orbán vezetésével fokozato­san a nyugdíjasok és a rosszab­bul fizetettek felé tolódott el, azaz a szocialisták „hagyomá­nyos vevőköréhez“. A tudósító szerint megbosszulhatja ma­gát, hogy Orbán nem kínál va­lós alternatívát az erős állam­ról és a tömeges újraelosztás­ról szóló filozófiájával. Ha to­vábbra is populista, kváziszo- cialista és protekcionista vágá­nyon halad, az a veszély fenye­geti, hogy a nemzetközi gaz­daság teljesen elfordul tőle. A szerző szerint nem biztos Or­bánnak az a reménye, hogy Gyurcsány kudarcot vall. Mert merre tud majd kitérni Orbán, ha Gyurcsánynak sikerül Tony Blair stílusában dinamizálni a gazdaságot, szanálni az állam- háztartást, bevezetni az eurót, valamint a versenyorientált, sikeres szociáldemokrata és piacbarát képet megszilárdíta­ni önmagáról? (m) TÓTA W. ÁRPÁD Roppant érdekes fordulatokat vesz ez a magyarverésügy; ebben a percben épp hitkérdés, hogy ki hazudik, vagy hát ki emlékszik pontatlanul. Mint hitkérdést, igen egyszerűen el lehet dönteni, leg­alábbis a határ innenső oldaláról. A magyar lányt terinészetesen megverték, és igenis azért, mert magyar. A rohadék szlovákok pe­dig most attól se riadnak vissza, hogy erőszakkal elhallgattassák az áldozatot; mert egyrészt a szlo­vák az ilyen, másrészt a szlovák kormányban fasiszták ülnek. Az nem is hazafi, aki holmi DNS-mintákon fennakad, vagy egyáltalán meghallgatja Ficóék szövegét. A hazafitól elvárjuk, hogy bármilyen szlovák hivatalos­ság álláspontját automatikusan koholmánynak, bizonyítékait ha­misítványnak tartsa. Ahhoz elég egyszerű teremtés­nek kell lenni, hogy ez az elv működjön. De az sem igaz, hogy teljesen kizárhatók ezek a rosszhi­szemű feltételezések. Fico és kor­mánya már bizonyította, hogy su­nyiságban, hazudozásban és ma­gyarellenes rosszindulatban erős. A szlovák titkosszolgálat - mert mintha teijengene valami gyanús „A közel-keleti helyzet és az iráni válság jövőjét egyetlen egy dolog, az energiától való függőség hatá­rozza meg.” Erről Vlagyimir Putyin beszélt a Die Welt című német lap­nak. A tekintélyes konzervatív új­ságban az orosz államfő utalt arra, hogy Oroszországnak és a Nyugat­nak közösen kell dolgoznia az energiaellátás biztosításán. Putyin szerint ma ez mindennél fonto­sabb, s egyben a hozzá legközelebb álló téma. Hozzátette azonban, hogy az olajkorszak egyszer véget ér, sőt, valószínűleg jóval koráb­ban, mint arra sokan számítanak. Oroszország éppen ezért a jövőben egyre inkább a vízi energiára épít. Országa - amint az elnök hang­súlyozta - nagy erőfeszítéseket tesz a vízienergia-források megterem­tése érdekében. „De a nukleáris energiaellátást is tovább akarjuk fejleszteni“ - jelentette ki arra utal­va hogy elképzelése szerint az el­következő tizenöt-húsz évben a nukleáris energia részesedése ügynökszag már ebben az ügyben is - legendásan aktív. Meéiar, aki szintén kormányerő manapság, alaposan gyanúsítható azzal, hogy annak idején elraboltatta az akkori szlovák köztársasági elnök fiát. Ti­tokminisztere egy köztörvényes bűnöző, Ivan Lexa volt, akit aztán Dél-Afrikában fogott el az Interpol. Valamint a szlovák kormány­ban kétségkívül fasiszták ülnek, Magyarnak lenni Szlovákiában rossz lesz. Mindaddig, amíg a szlovák kormányban fasiszták ülnek. akármi történt is Nyitrán pont most. Ez nem hitkérdés, hanem tény. Aztán az is igaz, hogy Szlová­kia nem olyan állam, mint Ma­gyarország. Nem mintha erre fel kéne vágni, tényleg nem azért. Van nálunk is épp elég soviniszta tapló és gyilkos indulat. De Tria­non ide vagy oda, Magyarország­nak van állami múltja. Igaz, Bu­karestet még mindig keverik né­ha Budapesttel, de legalább a Monarchiával nem, ahogy Szlo­Oroszországban a jelenlegi 16 szá­zalékról 20-25 százalékra fog nőni. Putyin ugyanakkor elutasította a feltételezést, hogy országa egyfajta „energia-szuperhatalom“ kíván lenni. Az energia Oroszország ese­tében „nemzeti gazdagságod’ je­lent, s azzal felelősséggel kell gaz­dálkodni. Szerinte a jövő generáci­ók és a világgazdaság érdekében kell így cselekedni, hozzátéve, hogy ennek két oldala van, mégpe­dig a kereslet és a kínálat. „A Nyugatnak szüksége van a kí­nálat biztonságára, Oroszország­nak pedig a kereslet biztonságára“ - fogalmazott az elnök, akinek né­zete szerint ebben a vonatkozásban a G8-as országcsoporton belül is si­kerül konszenzust kialakítani. Mindebből kiindulva azt jövendöl­te, hogy tíz év múlva országa olyan gazdasági hatalom lesz, amelynek befolyása az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig terjed. „A növeke­dés lenyűgöző, s egyhamar nem ér véged’ - hangoztatta. Szavai szerint országának sike­rült olyan együttműködést kialakí­vákiát Csehszlovákiával. Vagy épp Szlovéniával... valamelyik kis szláv fiókaállam ott Magyaror­szág környékén. Hát nem csoda, hogy egyesek ennyire rágyúrnak a szlovákságra. Meg akarják mu­tatni a vüágnak, hogy milyen a szlovák virtus - csak ahhoz per­sze hülyék ezek az egyesek, hogy észrevegyék, a világ hányik a szlovák virtustól. Többek közt ezért ülhetnek a szlovák kormányban fasiszták. A nyitrai esetből most már alig­hanem bulvárhír lesz és reality show. Minden napra jut szenzáció: mégis megverték, mégsem verték, négerek verték meg, esetleg ő kö­tött bele a szlovák bőrfejűekbe. Fi­co rázza majd a bizonyítékait - ad­digra megítélhetedenné válik, va- lódiak-e, ahogy a torinói lepel -, Slota meg uszíthat tovább: lám, a szemét magyarok telehazudj ák a világot, hogy Szlovákiának ártsa­nak. Ezzel aztán jól el lehet szóra­kozni a következő atrocitásig. Az pedig törvényszerűen be fog kö­vetkezni, akár megtorlásul a mos­taniért, akár szimpla ma­gyargyűlöletből. Magyarnak lenni Szlovákiában rossz lesz. Mindaddig, amíg a szlovák kor­mányban fasiszták ülnek, (in- dex.hu) tania Kínával, amüyen korábban nem létezett. „Még a szovjet időkben is megmaradt a bizalmat­lanság“ - mondta Putyin, hozzáté­ve, hogy a két országot ma a közös gazdasági érdekek kötik össze. „Iráni partnerünket felszólítjuk ar­ra, hogy hagyjon fel az urándúsí­tással” -jelentette ki, emlékeztetve a korábbi moszkvai javaslatra, hogy Oroszország területén végez­zék a közös urándúsítást. A kiala­kult válsággal kapcsolatban elsőd­legesnek nevezte a konfrontáció el­kerülését. A kérdést szerinte alapo­san meg kell vitatni, először tár­gyalni kell, s „enyhe szankciók” csakis azután jöhetnek szóba. Oroszország szerinte együtt kí­ván működni az EU-val. Hozzátette viszont, nehéz párbeszédet folytat­ni egy olyan szervezettel, amely­nek nem megfelelő a felépítése. „Egy erős Európa Oroszország és a nemzetközi közösség érdeke” - je­lentette ki Putyin, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy Európának távol kell tartania magát a posztszovjet térség konfliktusaitól, (mti) Az energia a kulcs mindenhez, mondta Putyin orosz elnök a Die Weltnek Moszkva gazdasági nagyhatalom lesz PIETSCH LAJOS KOMMENTÁR Vesztes játszma CZAJLIK KATALIN Egyre több a kérdés a Malina Hedvig-ügyben. A lány ügyvédje - aki mellesleg az MKP parlamenti képviselője - egy egész sor olyan, a vizsgálattal kapcsolatos tényt tárt a nyilvánosság elé, amelyek mini­mum gondolkodásra késztetik az embert a tekintetben, vajon tény­leg helyén volt-e két hét után lezárni a vizsgálatot. Meg aztán van­nak további dolgok is. Eleve szokatlan, hogy egy vizsgálat eredmé­nyéről a miniszterelnök jelenlétében tájékoztasson a belügyminisz­ter. Amint az is szokatlan, ahogy az ügybe belépett az MKP - nem­csak a védőügyvéd személye, hanem a párt elnöke által is, aki rövid­del a tegnapelőtti „leleplező” Fico-Kaliňák sajtótájékoztató után ta­lálkozott az újságírókkal, hogy ismertesse az esettel kapcsolatos kérdőjeleket. Egyszerű ürügyet szolgáltatva ezzel bárkinek, hogy megvádolja az MKP-t: politikai tőkét kíván kovácsolni az ügyből. De nézzük csak, mi az valójában, amit Gál Gábor ügyvéd, és általa az MKP állít. De legfőképpen, mi következik abból, ha esetleg igazuk van. Szerintük ugyanis létezik több olyan tisztázatlan kérdés, ame­lyekkel a rendőrség nem foglalkozott vagy nem vette őket kellőkép­pen figyelembe, ám amelyek meghatározó fontosságúak lehetnek az eset felderítése szempontjából. Ha viszont elhisszük, amit a belügy­miniszter az országos rendőrfőkapitánnyal egyetemben állít, hogy tudniillik minden lehetséges eszközt bevetettek az ügy körülményei­nek megvüágítása érdekében, akkor nehezen érthető, hogy figyel­men kívül hagytak számos fontos bizonyítékot. Ergo, vagy teljesen amatőr az egész rendőri testület, vagy szándékosan hunytak szemet némely tények felett. Nyüvánvaló, hogy ha az utóbbi állítás igaz, úgy az egyeden módon, politikai megrendelésre történhetett. Amivel egyszeriben olyan dimenziókban járunk, ahol a demokratikus jogál­lam alapjaiban remeg meg: ha politikai szintről manipulálható a rendőrség, ott véget ér minden, aminek bármi köze lehet a demok­ráciához. Rossz szájízzel tesszük hozzá, láttunk már ilyet, s nem is olyan régen - gondoljunk csak a volt köztársasági elnök, Michal Ko­váč fiának elrablására. Az viszont a Mečiar-korszak legsötétebb sza­kaszában volt, amikor Szlovákia Közép-Európa beteg államának szá­mított, ahol közismerten megsértették az emberi jogokat, s amellyel nem számoltak az EU-ban, sem a NATO-ban. 1998-ban azt hittük, mindennek egyszer s mindenkorra vége. Ha igaz az, amit Gál Gábor és az MKP állít, ide tértünk vissza. Tehát nagyon nagy baj van. Aligha akad halandó, aki ma meg meri jósolni a „Malina-ügy” ki­menetelét minden összefüggésében. Egyazonban biztos. A jelenle­gi tényállás alapján jól nem végződhet a dolog. Ha a rendőrségnek van igaza azért, ha Gáláknak, azért. Ezt nevezik dupla vesztes játszmának. Korai öröm MAL1NÁK ISTVÁN Minden jel szerint hamarosan megalakulhat az új palesztin egy­ségkormány. Politikai alku eredményeként, a részleteket még nem hozták nyüvánosságra, s az igazán fontos nüanszokat való­színűleg nem is fogják. A megállapodást Iszmáil Haníje, az egy­színű Hamász-kabinet feje és Mahmúd Abbász elnök, a mérsékel­tebbnek tartott Fatah vezetője kötötte. Ez utóbbi, a néhai Arafat velejéig korrumpálódott szervezete lenne hivatott garantálni a „mérsékletességet”, jelesül Izrael elismerését, az erőszakról való lemondást, vagyis a nemzetközi közösség szabta feltételek teljesí­tését. A szkepticizmust az táplálja, hogy a „mérsékelt” Fatah min­dezt addig is megtehette volna, amíg hatalmon volt, Arafat ideje alatt is, meg Arafat halála után is. Tovább erősítik a szkepticizmust az első Hamász-nyilatkozatok. Haníje, aki kormányfő marad, máris kijelentette: a Hamász to­vábbra sem ismeri el (közveüenül) Izraelt, és továbbra sem tárgyal vele. A zsidó állam vezetői ugyanis közölték, ha a Hamász teljesíti a nemzetközi feltételeket és szabadon engedik Gilad Sálit tizedest, azonnal kész felújítani a párbeszédet a palesztinokkal. Haníje arra is utalt, az egységkormány sem fog a zsidókkal tárgyalni, tegye ezt Abbász meg a Fatah. Aminek az a szépséghibája, hogy bármiben is egyeznének meg, azt a palesztin parlament, amelyben a Hamász­nak abszolút többsége van, úgysem hagyná jóvá. Az Abbász-Haníje megállapodás állítólag két dokumentumra épül, s ezek elfogadása jelentené a Hamász részéről Izrael közve­tett elismerését. Az egyik az a 2002-es arab kezdeményezés, amely a zsidó állammal való kapcsolatok normalizálását helyezi küátásba, ha ennek fejében Izrael visszavonul az 1967-es határok mögé. A másik, az ún. börtönterv (izraeli börtönökben ülő palesz­tinok dolgozták ki), s a jelenlegi palesztin önkormányzat terüle­tén említi a palesztin állam létrehozását. Márpedig a kettő között óriási a különbség, a Hamász egész Ciszjordániát, és Jeruzsále­met is akarja. Izrael aligha mondana le a nagy ciszjordániai tele­pekről, s most, a libanoni háború után még a részleges kivonulási tervet is jegelte. A palesztin egységkormány egyedüli reális oka - ezt a szándékot ők sem tagadják - a Hamász hatalomra kerülése miatti nemzetkö­zi elszigeteltség feloldása, a pénzcsapok újbóli megnyitása, külö­nösen a fejőstehénnek tekintett EU részéről. Hangsúlyozni kell: pülanatnyilag semmi garancia arra, hogy az új egységkormány teljesítené a nemzetközi elvárásokat. Viszont az unió, amely már alig várja, hogy megfejjék, a legkisebb palesztin gesztusra - mondjuk a tizedes elengedésére - is azzal fog reagálni, hogy fel­újítja a segélyeket, megideologizálva azzal, hogy ösztönözni akar­ja a pozitív folyamatokat. Nem a tisztességes békemegállapodásoknak kedvez most a csüla- gok állása. A libanoni háború utáni helyzet, Irán - és vele együtt a dzsihádizmus - térségbeli megerősödése egyetlen szélsőséges arab mozgalmat sem kényszerít arra, hogy bármit feladjon ideoló­giájából. Ellenkezőleg.

Next

/
Thumbnails
Contents