Új Szó, 2006. szeptember (59. évfolyam, 202-225. szám)
2006-09-13 / 211. szám, szerda
28 Otthonunk ÚJ SZÓ 2006. SZEPTEMBER 14. www.ujszo.com Kiemelkedően jó vízzárás és terhelhetőség A speciális hőszigeteléssel olyan értékeket lehet elérni, ami egyenértékű a tömör határolószerkezetekkel Korszerű hőszigetelés UJ SZO-T1PP Szlovákiában az elmúlt időszakban egyre többen döntenek úgy, hogy szigetelik a lakásukat. Mára azonban már a minőségre is figyelnek. Egyre nagyobb az igény a magasabb minőséget és több szigetelési funkciót betöltő anyagok iránt, amilyen például a poliuretán. A poliuretán alkalmazását hő- szigetelésre széleskörben először az Egyesült Államokban használták majd ezt követően teijedt el a többi országban is. Ha megvizsgáljuk milyen okok vezettek az anyag széleskörű hőszigetelési felhasználására az alábbi tényezőkkel találkozhatunk. Kiemelkedő hőszigetelési tulajdonság, vízzárás, terhelhetőség, rés és hőhídmentes technológia. Sokak számára nehezen elképzelhető, hogy a helyszínen felhordott poliuretánhab a hő- és vízszigetelés problémáját egy fázisban megoldja, hosszútávon sem telítődik nedvességgel és hőszigetelőképessége az eltelt idő függvényében sem romlik. A habot alkalmazva a kondenzvíz képződés is csökkenthető illetve megszüntethető. Családi házak esetében kiválóan alkalmas homlokzati hőszigetelésre. Lapostetők esetében a külső felületen, hagyományos tetők, ipari létesítmények esetében a belső felületen alkalmazhatjuk. Felhordási vastagsága tetszőleges, így a hőszigetelési érték könnyen módosítható. Az anyag alkalmazható új épületek szigetelésére valamint elhasználódott szigetelések felújítására is. (mi) Nem mindegy, mivel szigetelünk (TASR-felvétel) Kiadásaink legnagyobb részét a fűtés teszi ki Önellátó családi házak ÚJ SZÓ-T1PP Sokak álma egy olcsó és környezetbarát, megújuló energiával ellátott, közművektől és szolgáltatóktól függeden ház, amelynek a tetején még focizni is lehet. Tartós és természetes anyagokból, természethez közeli formavüággal készült épület, amely energetikai szempontból is természetes forrásokat, megújuló energiákat hasznosít. A ház északra kis nyílásokkal, dél felé nagy üvegfelületekkel néz. A napsütötte üvegfelületek mögött felmelegedett vizet vagy levegőt helyiségek fűtésére, tem- perálására lehet használni. A kisebb hőigényű terek (kamra, WC, előszoba) a ház északi részén helyezkednek el. Az ablakok három- rétegűek, amelyek a fény nagy részét beengedik, és a hőt benntartják. Megfelelő tájolásuk miatt a Nap télen besüt, nyáron viszont nem. A tető tökéletes hőszigeteléséhez szükséges szerkezeti vastagságot fűtető adja, esetleg olyan tetőkertet is kialakítanak, amely az elraktározott hőmennyiséget a ház fűtésére fordítja. A napelemek a bio-építészetben nemcsak energetikai céllal, hanem szerkezeti vagy kiegészítő anyagként is jól használhatók (pl. villamos cserép, transzparens üvegtető, villamos tégla, kollektor fal). Az autonóm ház közművektől független ház, melynek energiaigényét nap- kollektorok, napelemek, szélkerekek és hőszivattyúk biztosítják. Ivóvízellátását fúrt kút, a mosást esővízgyűjtő, a szennyvíz tisztítását nádgyökérzóna, a WC öblítését használt szürke víz oldja meg, vagy nem is kell öblíteni (ez utóbbit hívják N-WC-nek, vagyis Non- Water Cleaning-nek, más néven komposztáló vécének). Energiaigényünket a közlekedés, az ipari-mezőgazdasági termelés, a lakó és kommunális épületek energiaellátása határozza meg. Egy átiagos családi ház energiaszükségletének legnagyobb részét a fűtés jelenti. A maradék megoszlik a használati melegvíz és a villamos energia igény között. Háztartásunk, épületeink energetikája tehát kulcsfontosságú a jövőre nézve. A jövő háza A világ legfőbb energiaforrása jelenleg évente több millió tonnányi szennyező anyagot a légtérbe juttató, véges tartalékokkal rendelkező fosszilis energiahordozó. Legnagyobb megújuló energia- forrásunk, a Földre érkező napenergia, ugyanakkor sokszorosa a mai fosszilis készleteknek. Hazánk különösen előnyös helyzetben van földhő és napenergia vonatkozásában. A korszerű építőanyagok már nagyon jó energetikai tulajdonsággal rendelkeznek, és pusztán a passzív szolár építészeti szempontok alkalmazásával is rengeteg energia takarítható meg. A jövő építészetének nemcsak épületeket, hanem intelligens energetikai rendszereket kell létrehoznia, amely kommunikál a hálózattal is. Amikor csak lehet, zéró energia üzemmódban működik, sőt, energiát termel. A lokális energiatermelők betáplálnak a hálózatba, és onnan, ha szükséges - mert több napig nincs napsütés, vagy nem fúj a szél, és a tartalékok elfogytak - energiát vételez. Régiónk fosszilis energiahordozókban ugyan szegény, ám az ország igényeit meghaladó mértékű megújuló energiavagyonnal rendelkezik. Ez nagyon kedvező egy több lábon álló, decentralizált, a regionális fejlesztéseket előtérbe helyező, megújuló energiát hasznosító, autonóm kistérségi rendszer kialakulásának, (mi, otth) Takarékos ablak a nagyvilágra Hiába szereljük be a legkorszerűbb fűtési rendszert, és szigeteljük házunkat a legmodernebb szigetelőanyaggal, ha házunkon továbbra is öreg ablakok éktelenkednek. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A mai speciális hőszigetelő üvegezéssel ugyanakkor már olyan hőátbocsátási értékeket lehet elérni, ami egyenértékű a tömör határolószerkezetekkel. Alkalmazásuk nagyban hozzájárul az energia ésszerű felhasználásához és környezetünk védelméhez. A nyílászárók hőtechnikai tulajdonságainak elemzésekor megkülönböztetjük a légáteresztésből származó és a transzmissziós hőátbocsátást. Az ablakok beépítése és működése nem képzelhető el illesztési rések és ütközési hézagok nélkül (pl. a tok- és keretszerkezet csadakozása). Az épületen belüli és a környezetben uralkodó légnyomáskülönbség következtében a levegő ezeken a réseken keresztül ki- vagy beáramlik. Ez a jelenség a légáteresztésből származó hőátbo- csátás. Az ablakszerkezetek transz- missziós hőátbocsátásáról akkor beszélünk, amikor a hőátadás hővezetés vagy hősugárzás formájában történik. Csak ezt a folyamatot jellemzi a jól ismert hőátbocsátási tényező (k) érték. A mindenáron energiatakarékosságra törekvő, 80-as években kiadott hőtechnikai szabványok fő célja az volt, hogy minimálisra csökkenték az építmények hőveszteséget okozó külső határoló- szerkezeteinek hőátbocsátását. Az előírások betartása tömör szerkezetek esetében a hőszigetelő réteg növelését, nyílászárók esetében pedig elsősorban a légtömör kialakítás igényét jelentette. Az intézA legtisztább és általában a legbiztonságosabb az elektromos áramból „visszaállított" hőenergia Válasszunk takarékos és olcsóbb fűtési módot! Mai árrendszerünk gyakorlatilag a gázüzemű fűtési rendszereket preferálja. Vezetékes gáz esetén nincs tárolási helyigény, ám éppen emiatt előfordulhat, hogy a közmű üzemzavara szünetelteti a szolgáltatást. Tartályos gáz használatakor ez a veszély jóval kisebb, hiszen a saját tárolókapacitás szinte korládan biztonságot nyújt. Otthonunkban egyértelműen a legtisztább, leginkább automatizálható és ezért a legbiztonságosabb az elektromos áramból „visz- szaállított” hőenergia. (A nagy erőművek a hőenergiából állítják elő az elektromos áramot.) Ám éppen ezért ez a legdrágább energia- forrás, a magas üzemköltség az egyeüen kimutatható hátránya. A környezettudatos fűtésrendszerek - a napenergia, a biomasz- sza, a geotermikus energia, a biogáz - lassan nyernek teret Szlovákiában. Ám nem lehet kizárni annak lehetőségét, hogy nagyobb állami szerepvállalással - hitelkedvezményekkel, vissza nem térítendő kölcsönökkel - a lakosság érdekeltté tehető abban, hogy a megújuló energiafajták felé forduljon. E fűtési rendszerek háttéripara folyamatosan fejlődik, s az új és hasznos dolgok iránt érdeklődők figyelme mind jobban környezetkímélő energiaforrások felé fordul, (mi, ép) UJ SZO-OSSZEFOG LALO A szeptember közepe ugyan még a nyarat idézi, nagyon gyorsan eljön azonban az az évszak, amikor megint be kell gyújtani. Épületeink energiafelhasználásának felét arra fordítjuk, hogy lakásainkat megfelelő hőmérsékleten tartsuk. Milyen fűtési módot válasszunk? Régi épület esetében komoly megfontolást és elhatározást igényel, hogy a már meglévő tüzelési rendszert megváltoztassuk, ám új otthon teremtésekor szinte a legelső feladat annak eldöntése, mivel akarunk fűteni: szénnel, fával, olajjal, gázzal, elektromos árammal, avagy megújuló energiaforrással. Ha a szilárd tüzelő mellett döntünk, tudnunk kell, hogy korszerű kazánok nélkül csak részben vagyunk képesek elégetni a szenet, a fát, a kertben keletkező növényi hulladékot. Azt se hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy ezek a kazánok magasra nyújtózó kéményt igényelnek. Elkeserítő lehet azonban, hogy széntüzelésű kazánok nagy mennyiségű salakot termelnek, kezelésük során korommal, hamuval, egyetlen szóban összefoglalva: piszokkal lesz dolgunk. Gondolnunk kell a tüzelőanyag biztonságos tárolására, a folyamatos felügyeletre, az automatizálás korlátozott lehetőségeire, a salakanyag tárolására és elszállítására. életűm Zí opakované dodanie lovam , služby a prosíme Vás. aby sie nedoplatok uhradili v Idwtc splalnosíi priloženým í b«2>PH ISU1 DVH 1%1 1>PH 1^1 lotreby Adresa miesta spotreby Suma ber. DPH {Sk} DPH |*/.j DPH (Sk] Suma (Sk) 105806 HVIEZDOSLAVOVA 20 922 03 VŔBOVÉ 2882,40 »9,00 547,60 3430,00 2882.40 19,00 547,60 3430,00 2882.40 “2882,40" 19,00 59,09 12, ** s? Trruv*. mn*2W Sk M 99. rrruvafttyt zse.sk XČ: 20M»S2S6 ■gfeiri Okresného súdu Bratal*«« I. odr* «ť 4 Xô 'e- ••M CS s£> ’<?> , ° \ ^ i cr hŕŕ <■* & Jy° ,<c<r »dpory prédái^ e\e^ťxON A villany a legdrágább energiaforrás (Miroslava Cibulková felvétele) A hőveszteség 50 százalékkal is csökkenthető (Ľuboš Pile felvétele) kedésekkel sikerült „elérni”, hogy az ablakok légáteresztése drasztikusan csökkent, szinte megszüntetve az épületek helyiségeinek természetes légzését a külső tér felé, a szerkezetek transzmissziós hőátbocsátása azonban nem javult jelentősen. így ma a korszerű fa-, műanyag és alumíniumablakoknál már nem a túlzott légát- eresztés, hanem annak hiánya okozza a nagyobb gondot. Ennek kiküszöbölésére egyre gyakrabban helyeznek el légáteresztést szabályzó szerkezeteket (résszellőző) az ablakon, vagy az ablak közelében. Azoknál az anyagoknál, amelyek homogénnak tekinthetők (fa keretszerkezet), az energiatranszport vezetéssel megy végbe. Az olyan szerkezeteknél, ahol két lemez között légréteg van (kamrás műanyag és alumínium keretszerkezet), a transzmisszió sugárzással, vezetéssel és konvekcióval történik. A keret a nyílászáró szerkezet teljes felületének kb. 20-30 százaléka, és anyagának hőátbocsátási tényezője általában eltér a sugárzást átbocsátó üvegszerkezet hőátbocsátási tényezőjétő (lehet annál kisebb, de nagyobb is). Hagyományos hőszigetelő üvegezés mellett a fa- vagy műanyag keret felületarányának növelése az ablakszerkezet hőátbocsátási tényezőjét csökkenti, míg a fém keretszerkezetekét növeli. A fa anyagú tok- és keretszerkezetek általában megfelelnek a hőtechnikai elvárásoknak és követelményeknek. A jelenleg döntő mennyiségben gyártott profilokra azonban az anyagtakarékosság a jellemző, a profilvastagság 62-68 mm közé esik, pedig éppen e vastagsági tartomány csekély növelése is döntő szerepet játszana a keretszerkezet hőátbocsátási tényezőjének javításában. A PVC-profilok esetében a mai gyakorlat leginkább az ún. három-kamrás rendszereket alkalmazza, melyeknek a profilvastagsága általában 58-60 mm. Örvendetes tény, hogy az ún. kétkamrás rendszerek a nyílászáró-piacról kiszorulnak és egyre inkább megjelennek a négy- és ötkamrás rendszerek. Ha e profilok vastagsága eléri a 68-70 mm-t, a „k” értéke megközelíti a vastagabb fa- profiloknál jellemző hőátbocsátási tényező értékét. Az alumíniumprofilok felépítése az utóbbi időben jelentősen megváltozott, fűtött épületeknél ma már kizárólag csak hőhíd- megszakításos profilokat alkalmaznak. Hőtechnikai tulajdonságaik tekintetében még jelentős javulást kell elérniük ahhoz, hogy megközelítsék a fa- és műanyag profilok „k” értékeit. A hőátbocsátási tényező javítására a legnagyobb lehetőség az üvegezésben rejlik. Ez elsősorban a speciális gáztöltések és az alacsony emissziós bevonatok alkalmazásának széles körű elterjedésével érhető el, s ily módon a hőveszteség akár 50 százalékkal is csökkenthető. A 70-es évek elején, az első energiaválság után fejlesztették ki az első bevonatos hőszigetelő üvegszerkezeteket. E szerkezetek széles körű alkalmazása ma is rendkívül időszerű. A speciális bevonattal ellátott hőszigetelő üvegezés tulajdonképpen olyan kettős rétegű üvegszerkezet, ahol a belső oldali üveg „légrés” felőli oldalát alacsony emisszióképességű réteggel vonják be. A „k” érték tovább csökkenthető, ha az üvegek közti rés speciális gáz töltésű. A sugárzásos hőcsere csaknem teljes mértékben kiküszöbölhető egy nagy, átlátszó, alacsony emisz- sziós tényezőjű bevonat alkalmazásával. Csupán ezzel a lépéssel a „k” értéke 3,0-ról 1,5 W/m2K-re csökkenthető. Ha a levegőt a résben olyan gázzal helyettesítjük, amelynek hővezető képessége alacsonyabb, mint a levegőé, és alacsony a konvekciós hajlama (pl. argon), akkor a „k”-érték 1,3 W/m2K-re csökkenthető. Növelve az üvegtávolságot 12 mm-ről 14-16 mm-re, 1,1 W/m2K nagyságú „k” lehet az eredmény, (mi, otth) OTTHONUNK A mellékletet szerkeszti a reklámosztály. Reklámmenedzser: Kis Péter, tel.: 0905/413 623, felelős szerkesztő: Molnár Iván. Levélcím: Otthonunk, Petit Press Rt., Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava, tel.: 02/592 33 242
