Új Szó, 2006. szeptember (59. évfolyam, 202-225. szám)

2006-09-02 / 202. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ SZEPTEMBER 2. Egészségünkre 27 Dörzsölje be a lábát rozmaringolajjal, majd tegye a lábfejét egy lavór langyos vízbe Ha forog veled a világ... Előfordult már, hogy az íróasztaltól felállva meg­szédült egy pillanatra, vagy a fejfájástól szédülés környékezte? Segítünk, hogy kideríthesse e kelle­metlenség okát. HOLLÓSl ILDIKÓ A szédülés nagyon sokféle lehet, jelentkezhet enyhe émelygés, bi­zonytalanságérzet formájában, érezhetjük úgy, hogy a környeze­tünkben lévő tárgyak vagy épp a saját testünk forog, de akár eszmé­letvesztéssel is járhat. A furcsa ér­zés oka a belsőfülben található egyensúlyszerv működési zavara. Ez a szerv rendkívül érzékeny a megfelelő vérellátásra: a legkisebb zavarra, átmeneti hiányra is szédü­léssel reagál. Ha csak ritkán érez­zük, hogy kóvályog a fejünk, az nem feltédenül jelent kóros elválto­zást, ám ha a kellemetlenség gyak­ran jelentkezik, hosszú ideig tart, érdemes utánanézni, mi lehet a hátterében. Migrén esetén A szédülés gyakran kísérő- vagy bevezető tünete a migrénes fejfá­jásnak. Ilyenkor rohamokban je­lentkezik a panasz. Általában fia­talok és középkorúak, különösen a nők szenvednek migrénben. He­tenkénti periódusokban ismédőd- het, gyakran jár hányingerrel, há­nyással. A rendkívül erős, féloldali fejfájás mellett mozgásra rosszab­bodó fájdalmak léphetnek fel a kisízületekben, a vállbán és a csí­pőben. Mi a teendő? Amennyiben migréntől szen­vedsz, és ezt szédüléses rohamok is kísérik, mindenképp keress fel egy neurológus szakembert. Gyakran gyógyszeres kezelés szükséges a migrén megszüntetéséhez. Otthoni praktikaként próbálkozz a követke­ző illóolajos borogatással: készíts keveréket 2 csepp levendula-, 2 csepp majoránna-, 4-4 csepp cit­romfű- és muskotályzsálya-olajból. Öntsd a keveréket egy tál langyos vízhez, márts bele egy pamutken­dőt, és helyezd a homlokodra vagy a halántékodra! Ha alacsony a vérnyomása Ha gyakran előfordul, hogy hir­telen felállás közben megszédül, le­hetséges, hogy alacsony a vérnyo­mása. A szédülés adódhat még vér­nyomás-ingadozásból vagy abból, hogy nem jut elég vér az agyba. Ku­tatások szerint a vérnyomást szabá­lyozó gyógyszerek mellékhatása­ként is jelentkezhetnek a szédülé­ses tünetek. Mi a teendő? Elsőként ellenőriztesse vérnyo­mását! Ha alacsonynak bizonyul (100/60 Hgmm alatt), biztos le­het benne, hogy a lábban foko­zott a vérellátás. Emiatt felkelés után ajánlatos olyan gyakorlato­kat végezni, melyek segítségével jól megmozgathatja lábait. Nyúj­tott ülésben először hajlítgassa a lábujjait, végezzen boka-, majd térdkörzéseket. Szorítóharisnya is segíthet a láb vérellátásásnak serkentésében. Szédülés ellen természetes gyógymódként alkal­mazható a következő lábfürdő: dörzsölje be a lábát rozmaring­olajjal, majd tegye a lábfejét egy lavór langyos vízbe. Adjon hozzá meleg vizet, amíg még elviselhe­tő hőmérsékletű. Negyed óráig áztassa benne a lábát, majd óva­tosan törölje szárazra. Méreganyagok miatt A túlzásba vitt alkoholfogyasz­tás, sőt a túl sok nikotin is okozhat­ja egy átbulizott éjszaka után, hogy lefekvéskor forog velünk az ágy. Az alkohol lebontása során olyan anyagok képződnek, melyek ideg- rendszeri és májkárosító hatással bírnak, ez okozza a szédülést. Do­hányosoknál a szédelgést az is elő­idézheti, ha helytelenül használják a nikotinpótló készítményeket. Ká­ros gázok belélegzése is kiválthat szédülést, sőt bizonyos vérnyomás- csökkentő és nyugtató gyógyszerek szedése szintén. A tüneteket sú­lyosbíthatja, ha egy időben több gyógyszert is szed. Mi a teendő? Elkerülheti a mérgezés okozta szédülést, ha a józan eszére hall­gat. Ne igyon többet a kelleténél, és ha éppen leszokóban van a do­hányzásról, a nikotintapasz vagy a rágógumi használata mellett ne gyújtson rá. Ha egy új gyógyszer miatt tapasztalja a szédülést, keres­se fel orvosát, és kérjen tőle másik készítményt. Segíthet a tünetek enyhítésében, ha rövid méregtele­nítő napot tart. Válassza ki a ked­venc idénygyümölcsét, és egy na­pig csak azt fogyassza. Fertőzés is okozhatja A baktérium okozta középfül- gyulladás, illetve a különböző ví­rusfertőzések is válthatnak ki szé­dülést. Ezek sokszor erőteljes fülfá­jással, hirtelen fellépő felső légúti gyulladással és náthával járnak együtt. Jellegzetes szédüléses tü­neteket produkál az egyensúlyzó­ideg gyulladása is. Igen lassan gyógyuló betegségről van szó, mely hirtelen, erős hányással indul. Le­küzdéséhez vitaminkészítmények­kel, gyógyszerekkel támogatják a beteg szervezetét. Mi a teendő? A ginko biloba nevű gyógynö­vény az agysejtek anyagcseréjének javításával csökkenti a szédülést, és fokozza a szellemi teljesítőképessé­get. Erős szédülés esetén, amely­hez beszédzavar, végtaggyengeség, kettős látás társul, feltédenül hív­jon orvost, és feküdjön le, amíg meg nem érkezik! Stressz és pánik kísérője Az idegesség is idézhet elő szé­düléses rohamokat. Stressz hatásá­ra a légzés felgyorsul, így az agyi folyamatok és a sav-bázis háztartás megváltozhatnak. Ezáltal csökken­het az agyi működéshez szükséges kalciummennyiség is, ez okozza az enyhe fejfájást vagy szédülést. Mi a teendő? Ml AZ A MENIÉRE-BETEGSÉG? A Meniére-betegség egy francia orvosról kapta a nevét, aki a XIX. század végén először fedezte fel az alábbi tünetegyüttest: nagyon erős, forgó jellegű szédülés, fülzúgás, átmeneti halláscsökkenés. A többórás rohamot kísérheti hányinger, hányás. A betegség egyénen­ként változik, hetente, havonta, félévente ismédődhet a roham. Leg­gyakrabban alacsony vérnyomásúaknál és az idegesebb, szorongóbb embereknél fordul elő. A rohamok során az idegsejtek előbb-utóbb elpusztulnak, és ha a beteget nem kezelik, maradandó halláskároso­dás alakul ki. Ha viszont az érintett már a tünetek kezdeti észlelése­kor orvoshoz fordul, a folyamat jelentősen lassítható. A betegséget bizonyos magas sótartalmú ételek is előidézhetik, ezért fontos olyan diétába fogni, amelyben a sóbevitel minimális. Esetenként gyógysze­res kezelés is ajánlatos lehet. Szükség esetén kérhető pszichológus, pszichiáter segítsége is. Az orvosok azt is ellenőrzik, hogy van-e a pá­ciensnek halláscsökkenése, zúg-e a füle, érez-e nyomást benne, van- nak-e egyensúlyzavarai, fáj-e a feje. A fülbeli teltségérzés, nyomásfo­kozódás ugyanis csak a Meniére-betegség jellemzője, míg a fejfájás jobbára a migrén velejárója. Több módszer is létezik az ide­gesség megszüntetésére: kortyol­jon langyos orbáncfuteát, ettől ga­rantáltan megnyugszik majd. So­kat segíthet, ha tudatosan igyek­szik lelassítani a légzést, és az egész tüdőt lassan, mélyen teleszívja le­vegővel! Intő jelek Ha az alábbi panaszok rendsze­resen jelentkeznek, érdemes felke­resni a kezelőorvost. ♦ A szédülés ájulást okoz. ♦ Mellkasi fájdalommal jár együtt. ♦ A kéz, a láb és az arc zsibbadása kapcsolódik hozzá. ♦ Szédülés közben nehezünkre esik beszélni. ♦ Rendszeresen tapasztal hirtelen fellépő, erős fejfájást. A hörgőrendszer. A tüdőhöz érve a légcső a bal és a jobb oldali főhörgőre válik szét. A jobb ol­dali főhörgő három hörgőre különül el, ezek a jobb tüdőfél három lebenyéhez vezetnek. A bal oldali főhörgő két hörgőben folytatódik. A hörgők további elágazásai a hörgőcskék, amelyek az egész tüdőben szétterülnek. TESTÜNK TITKAI sbbsütí.'-.?-!. " -■ m . . ■ samhüss A tüdő 1. ÚJ SZÓ-TANFOLYAM Az ember, ahogyan sok más élőlény is, légzéssel vesz fel oxi­gént a környezetéből. Hogyan működik a tüdő? Minden élőlény - néhány kez­detleges szervezet kivételével - életműködései fenntartásához oxigént igényel. Az oxigén a sej­tekben lejátszódó anyagcsere „égetési” mechanizmusaihoz szükséges, aminek során energia termelődik. Az égési folyamat vé­gén anyagcseretermékek és szén­dioxid keletkeznek. Az oxigénfel­vétel és a szén-dioxid-leadás - vagyis a gázcsere - két egymást ki­egészítő szervrendszerben zajlik. ♦ Szív-érrendszer. A vérkeringés a vörösvértestek hemoglobinja se­gítségével vért visz a szervezet egészébe, és elszállítja a sejtlégzés során felszabadult szén-dioxidot. ♦ Légzőrendszer. A tüdő a légzés Nem értem a hangképzés folyamatát. Milyen célt szolgálnak a hangszalagok, hol helyezkednek el, és hogyan működnek? A kb. 1,6 cm hosszú hangszalagok izmos hártyaként feszülnek a gé­gében. Amikor a levegő keresztülhalad a két szalag között keletkező hangrésen, a hangszalagok rezgésbe jönnek. A rezgés úgy kelti a hanghullámokat, ahogy a szájharmonika sípjai rezegnek, ha meg­fújjuk a hangszert. A musculus thyreoarytenoideus nevű izom a hangszalagok között húzódik, és több más izommal összehangoltan szabályozza a szala­gok működését. Az izom összehúzódása és elernyedése megváltoztat­ja a hangrés nagyságát, ami a rezgés mértékének módosulásával együtt befolyásolja a képzett hang színezetét és minőségét. Ezt a gége alakja és a hangszalagok feszessége is árnyalja. Látható tehát, hogy porcok, ízületek és izmok bonyolult rendszere vesz részt a hangkép­zés folyamatában. Mire való a lélegeztetőgép? Műtétek során, illetve azokat követően, vagy súlyosabb sérülés, megbetegedés esetén a gép tartja fenn a légzés funkcióját. A gép egy szigetelt szelep segítségével a beteg légcsövébe vezetett cső­re csatlakozik. Levegőt fúj a tüdőbe, majd a tüdőszövetek termé­szetes rugalmassága folytán a levegő ismét visszaáramlik a lélegeztetőgépbe. során oxigénnel látja el a vért, és eltávolítja a szervezetből a szén­dioxidot. A tüdőben zajlik le tehát a teljes gázcsere. Ez a két szervrendszer a tüdő­ben kerül kapcsolatba egymással. A tüdő vért és oxigénben dús le­vegőt egyaránt kap. A légutak felépítése A főhörgő a légcső folytatása. A jobb vagy bal tüdőfélbe lépve két­felé, illetve háromfelé ágazik, ezek a lebenyhörgők. A légutak egyre szűkülő csö­vecskékből állnak. Belégzéskor a levegő az orrba kerül, innen az orrjáratokba, amelyek kiszűrik a benne lévő port. Ezután a torok­ban elhelyezkedő garatban, majd a gégében folytatja útját, végül el­éri a légcsövet, másképpen tra­cheát. Ez két kisebb csőre, a fő­hörgőkre ágazik szét: az egyik a jobb, a másik a bal tüdőfélbe ve­zet. A levegő a főhörgőkben halad tovább, amelyek ismét elágaznak, ezúttal még kisebb csövekre, a hörgőkre, majd a hörgőcskékre, melyek voltaképpen a tüdő részét képezik. Mindegyik hörgőcske apró légzsákocskák fürtjében végződik, ezek a tüdő léghólyag­jai. Kiteijedt felületükön szívódik fel az oxigén a vérkeringésbe, s diffundál vissza a kilégzéssel tá­vozó szén-dioxid a tüdőbe. (Forrás: Család és egészség)

Next

/
Thumbnails
Contents