Új Szó, 2006. szeptember (59. évfolyam, 202-225. szám)
2006-09-12 / 210. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. SZEPTEMBER 15. Szülőföldünk 31 Magyarországon törvény szabályozza a parlagfű irtását, mi még csak a probléma konstatálásánál tartunk A Hontalanság évei szerzője előtt tisztelegtek Az új közellenség: a parlagfű Mintha parlagfűvel vetették volna be ezt a parcellát Marcelháza határában (Vas Gyula felvételei) Komárom/Marcelháza. Parlagfű: az allergiás betegek rémálma. Néhány évvel ezelőtt még csak elvétve fordult elő tájainkon ez a rendkívül agresszív gyomnövény, mára viszont szinte minden árokparton, földút mellett, de kertekben, termőföldeken is találkozhatunk vele. V. KRASZN1CA MELITTA Az orvosi rendelőkben pedig az allergiás betegek tömegeivel. Magyarországon törvény szabályozza a parlagfű irtását, és komoly, akár milliós nagyságrendű szankciókkal büntethetik azokat, akiknek a telkén előfordul ez a növény, Szlovákiában viszont még mindig csak a probléma konstatálásánál tartunk. Ki mindenki nem foglalkozik a parlagfűvel Viderman Péter marcelházi olvasónk panasza kapcsán - aki szerint nálunk senki sem foglakozik komolyan a parlagfű egyre nagyobb térhódításával - nyomozásba kezdtünk. Előrebocsátjuk: valamennyi hivatal, intézmény megkérdezett munkatársa súlyos problémának tartotta a parlagfű terjedését, de ennek megállapításán túl többet szinte senki nem te (hete) tt az ügyben. Először a Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Minőségvizsgáló Intézet komáromi irodáját kerestük meg, ahol Csekes Zoltán elmondta: a parlagfű nem tartozik a hatáskörükbe. Javaslatára a Komáromi Körzeti Földhivatalhoz fordultunk. Tóth Eszter igazgató tájékoztatása szerint létezik a termőföld elgyomosodásával foglalkozó, 220/2004. tsz jogszabály, amely a többi gyommal együtt a parlagfű irtását is előírja, ám kizárólag a termőföldön. „Bejelentés, vagy saját észrevétel alapján megvizsgáljuk az elhanyagolt, gyomos termőterületet, igyekszünk megtalálni a használót vagy a tulajdonost, és felszólítjuk a terület rendbetételére. Meg kell azonban jegyezni, hogy ez a feladatunk elsősorban a hosszú távú elgyomosodás felszámolására vonatkozik, amikor már a termőföld minősége kerül veszélybe a gyomok miatt. Külön a parlagfű irtására viszont nincs előírás” - ismertette a helyzetet az igazgatónő. Utunk a Körzeti Környezetvédelmi hivatalba vezetett. Pint Tibor igazgató az 543/2002-es környezetvédelmi törvényt tette elénk, amely egyebek között a nem őshonos növénykultúrák irtását is szabályozza. Ezek a növények ugyanis veszélyt jelentenek az eredeti ökológia rendszerekre, kiszorítják az őshonos növényeket. A parlagfű azonban, érthetetlen módon, nem szerepel a nem őshonos növények jegyzékében. „Talán a közegészség- ügyi intézetben kellene érdeklődnie” - tette hozzá búcsúzóul Pint Tibor. Mondanom sem kell, ott sem jártunk sikerrel, hozzájuk egyáltalán nem tartozik ez a problémakör. Elmozdulás a holtpontról Igyekezetünk azonban mégsem volt teljesen hiábavaló. Hosszas utánajárást követően eljutottunk Peter Pružinechez, az egészségügyi minisztérium immunológiai és allergológiai szaktanácsadójához, akitől megtudtuk, a környezetvédelmi minisztériumot is bevonva még idén szeretnénk előkészíteni egy törvénytervezetet a parlagfű irtásával kapcsolatban. Ez mindenesetre jó hírnek számít, reméljük, nem csupán tervezet szintjén marad az igyekezet. A magyarországi példa Magyarországon a növényvédelemről szóló, 2000-ben elfogadott törvény kimondja: a termelő, földhasználó köteles a károsítok ellen védekezni, terjedésüket megakadályozni, szükség esetén azokat elpusztítani. A károsítok fogalomkörébe a gyomnövények is beletartoznak. A művelési kötelezettségüket elmulasztó földtulajdonosok, földhasználók esetében e jogszabály a közérdekű védekezés jogi lehetőségét is lehetővé teszi. Ezen munkák költségei a földtulajdonost, földhasználót terhelik. Darabos János, a Komárom-Esz- tergom megyei növény- és talajvédelmi szolgálat munkatársa lapunkat arról tájékoztatta, hogy a termőföld nagyságától függően 20 ezertől kétmillió forintig terjedő bírság is kiszabható azokra, akik megszegik a jogszabályt. ,A 2000/35-ös törvényből kiindulva a parlagfűre 2004-től különleges eljárási rendelet vonatkozik, és a saját tapasztalataim alapján elmondhatom, Komárom-Eszter- gom megyében azóta sikérült jelentősen csökkenteni a parlagfűvel fertőzött terület nagyságát. Büntetést a hatósági ellenőrzések kb. egy százalékában szabtunk ki, ezeknek példát statuáló jellege volt és irtásra ösztönözte a telek- tulajdonosokat. A lakosság tájékozottsága is egyre jobb ezen a téren, a közérdekű védekezést elrendelő határozatot az önkormányzatok hirdetőtábláin tesszük közzé, és a média is sokat segít ebben” - mondta Darabos János. A parlagon maradt területeken nő Világháborús „ajándéknak” tekinthetjük a parlagfüvet, amelyet az I. világháború alatt hoztak át Észak-Amerikából. Rövid idő alatt megszokta az éghajlatot, és megtelepedett. Igénytelenségét jellemzi, hogy leggyakrabban az elhanyagolt, parlagon maradt területeken, valamint az ipartelepeken, utak, lakótelepek megbolygatott talajú területein tenyészik - a parlagfű név is innen ered. Minden egyes növény pollenszemcsék millióit szórja a levegőbe. Egy tő parlagfű egy év alatt 60 ezer magot is termelhet, melyek a talajban maradva akár harminc évig is megőrzik csíraképességüket. A parlagfű elleni védekezés fő szempontja, hogy a virágzás, pollenképződés előtt kerüljön sor a teljes kiirtásra, és az oldalhajtások képződésének megakadályozására. (vkm) Hétfőn megkezdték az ötödik galántai körforgalom építését. Hatodikat is terveznek. A Tesco bevásárlóközponthoz vezet majd az út GAÄL LÁSZLÓ Galánta. Hétfőn, szeptember 11-én megkezdték a következő galántai körforgalom építését - tudtuk meg Alexander Mézes polgár- mestertől. Ezúttal a vasútállomástól nem messze épülő Tesco hipermarket mellett, a vasúti átjáróhoz vezető úton épül egy új körforgalom. A beruházás a bevásárlóközpont építéséhez kapcsolódik, a mintegy 10 millió koronás költséget is a Tesco állja. Az építés ideje alatt a Kodály Zoltán utca le lesz zárva, de a tervek szerint ez nem tart tovább másfél hónapnál. Ez lesz az ötödik ilyen körforgalom Galántán, és a polgármester elárulta, egy hatodik építését is tervezik, ez a város másik végében, a Szered felé vezető Eszterházy utca és a Šafárik utca kereszteződésében lenne. Ez is egy bevásárlóközpont tervezett építéséhez kapcsolódik, itt az egykori szerszámgép- gyár (TOS) mögötti területen felépítendő Kaufland áruházzal közös beruházásként épülne meg a körforgalom. A Taksonyi úton megépülő új körforgalom elsősorban a Tesco hipermarket könnyebb megközelítését teszi majd lehetővé Hajnalka felvétele) Szobrot állítottak Janics Kálmánnak GAÁL LÁSZLÓ Vágkirályfa. Bugár Béla, az MKP elnöke leplezte le szombaton szeptember 9-én Janics Kálmán szobrát szülőfalujában. A bronz mellszobor, Szabó László galántai szobrászművész alkotása a Vágki- rályfali Magyar Tannyelvű Alapiskola mellett kapott helyet. „Janics Kálmán olyan ember volt, aki tudta: elfelejteni a múltat felér a hazugsággal” - mondta a falu híres szülöttét méltató beszédében Ber- gendi Ferenc polgármester. Janics publicisztikájában főleg a múlttal foglalkozott, napilapokban, folyóiratokban publikált. Legismertebb műve a szlovákiai magyarságnak a második világháború utáni jog- fosztottságával, a kitelepítésekkel foglalkozó „A hontalanság évei” című könyve. A könyv megjelenésének viszontagságait Hábel György, a Rákóczi Szövetség egykori elnökségi tagja idézte fel. Első ízben Bernben jelenhetett meg a könyv miután a kéziratot kalandos úton csempészték ki előbb Magyarországra, majd onnét Svájcba. Azóta angolul és szlovákul is megjelent. Jelen volt a szoboravatáson Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke, Elmondta, nagyon sajnálja, hogy a magyar belviszályok miatt nem volt alkalma életében találkozni Janics Kálmánnal. Sajnálatosnak nevezte, hogy a kétmilliós erdélyi magyarság nem ismeri Janics Kálmán nevét. Bugár Béla arra emlékezett vissza, hogy amikor politikai páLegismertebb műve a szlovákiai magyarság második világháború utáni jogfosztottságával, a kitelepítésekkel foglalkozik. lyára lépett, éppen Janics Kálmán volt az, akitől a legtöbbet tanult, és annak idején a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöki tisztségét is tőle vette át. Janics Kálmán 91 éves korában, 2003 augusztusában hunyt el, a vág- királyfai temetőben van eltemetve. Á helyi alapiskolában emlékszobát rendeztek be emlékére. Bugár Béla Janics Kálmán szobra előtt izőcs Hajnalka felvétele) Hiánypótló továbbképzés indul Érsekújvárban Befejezhetik alapiskolai tanulmányaikat ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Érsekújvár. Az idei tanévben az Európai Szociális Alap támogatása jóvoltából esélyt kapnak azok is, akik valamüyen oknál fogva nem fejezték be az alapiskolai tanulmányaikat - tájékoztatott Boris Kopr- da, az érsekújvári városi hivatal nemzetközi kapcsolatok és régiófejlesztési osztályának a vezetője. ,Á szociális alap 1,2 millió koronával, a város ötszázalékos önréssszel támogatja a három évre szóló projektet. Tavaly harmincán jelentkeztek a továbbképzésre. Tizenöt évnél idősebb, jelenleg valamelyik középfokú tanintézményt látogató diákokról volt szó, akik megtudták, csak akkor ismerik el az eddigi tanulmányaikat, ha már hivatalosan is elvégezték az alapiskolád’ - mondta Koprda. A Vár utcában található szlovák tannyelvű alapiskolában az intézmény pedagógusai oktatják az érdeklődőket, az intézmény fenntartója korszerű informatikái szaktantermet rendezett be a számukra. Párkány és Nagy- surány körzetéből egyaránt érkeztek idén érdeklődők, a szervezőktől azonban megtudtuk, hogy még csak a jelentkezők harminc százalékát tartják nyüván, és továbbra is váiják a fiatalokat és idősebbeket egyaránt. A tervek szerint októberben kezdődő továbbképzést heti két alkalommal tartják a délutáni órákban, a vizsgák jövőre júniusban lesznek. Az érdeklődők jelentkezhetnek Boris Koprdánál a városi hivatalban a 035/6921 781-ös telefonszámon, és az alapiskolában a 035/6416 057-es számon, esetleg a következő e-maü címen: marby@ post.sk. (száz)
