Új Szó, 2006. szeptember (59. évfolyam, 202-225. szám)
2006-09-12 / 210. szám, kedd
32 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2006. SZEPTEMBER 13. www.ujszo.com A rendezvénysorozat szervezői az összetartozás érzését szeretnék erősíteni egymás látogatásával, kultúránk, népművészetünk, ételeink bemutatásával II. Székely Napok Komáromban Komárom. Tartalmas és sokszínű programmal kedveskedett a komáromiaknak szeptember első hétvégéjén a Székelyföld 30-35 tagú küldöttsége, amely a II. Székely Napok rendezvénysorozatra érkezett a városba. V. KRASZNICA MELITTA A Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma, valamint a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum kapcsolatából nőtte ki magát ez a rendezvény; első lépésként egy-egy kiállításon mutatkozott be egymásnak a két intézmény, majd tavaly Komáromban sor kerül az I. Székely Napokra, illetve Sepsi- szentgyörgyön az I. Felvidéki Napokra. A székelyföldi vendégek valóban változatos programot állítottak össze, amelyben a tánc, zene, játszóház, népművészeti kirakodó- vásár, fotókiállítás és szakmai előadás mellett a gasztronómiai élvezetek is helyet kaptak. A szabadtéri rendezvényeknek méltó helyszínéül szolgált a múzeum nemrégiben felújított udvara, ahol délelőtt a gyerekeket várták játszó- és táncházzal, amelyhez a talpalávalót a Kalagor és a Mereklye zenekar szolgáltatta. Az alsócsemátoni Rádu József a kötélverés tudományára tanította az érdeklődőket, a Komollóról érkezett Már Miklós és felesége, Judit pedig, két segítőjével együtt egész nap sütötte az ínycsiklandozó, hamisítatlan erdélyi kürtőskalácsot. Elmondásuk szerint 50 kilogramm lisztet hoztak, és estére bizony már a zsák alján kotorásztak; amikor az újabb és újabb adagot dagasztották. A múzeumban két kiállítás is nyűt ez alkalomból: a képVIDÉK Alkotócsoport tagjai elsősorban portrékat, valamint az erdélyi falvak hangulatát megragadó képeiket mutatták be, a Székely Nemzeti Múzeumhoz tartozó Erdővidéki Múzeum pedig Kúriák földje - Háromszék című fotókiállítását hozta. Ez utóbbi egy nemrégiben megjelent, azonos nevet viselő könyv képanyagát foglalta magába. Demeter László erdővidéki történész érdekes előadást tartott a Felvidék és Székelyföld kapcsolatáról. Előadásában azon személyiségek - írók, költők, festők, hadvezérek, erdészek - életútján keresztül fejtegette a témát, akiknek erős felvidéki és székelyföldi kötődésük is volt. A sorban első helyre került Komárom szülötte, Jókai Mór, aki többször ellátogatott a Székelyföldre, regényei helyszínéül is választotta Az ínycsiklandozó kürtőskalácsot vitték, mint a cukrot (Vas Gyula felvételei) Az Eszterlánc néptáncégyütés bemutatója a múzeum udvarán azt a vidéket, sőt, az almási barlangban kézjegyét is otthagyta. A nyelvújító, író, szerkesztő, Baróti Szabó Dávid viszont a székelyföldi Bárót szülötte, ám évtizedeken keresztül a Felvidéken élt és a komáromi járásbeli Virt temetőjében nyugszik - hogy csak két példát említsünk az előadásban elhangzott számtalan név közül. Demeter László ezenkívül felvázolta Székelyföld kialakulásának történetét is; a székelyek, mint az ország keleti határának védelmezői számos kiváltságban részesültek, többek között mentesültek az adófizetés alól. „Kiváltságaik közé tartozott továbbá, hogy székely embert nem volt szabad jobbággyá tenni, ezért nem is alakultak ki igazán nagybirtokok a Székelyföldön, mindenki a saját földjét művelte. Valószínűleg nagymértékben ennek köszönhető, hogy a térség ma is 70-80 százalékban magyarlakta vidék. Ott ugyanis, ahol az uraságok a folyamatos háborúskodás vagy egyéb okok miatt más nemzetiségű jobbágyokat telepítettek birtokaikra, fokozatosan változott a nemzetiségek számaránya. Körülbelül a Rákóczi-sza- badságharc idejére tehető, amikor is Erdélyben többségbe kerültek a románok” - tudhattuk meg egyebek között az érdekes előadásból. A kora esti órákban a Kalagor és a Mereklye zenekar, valamint az Eszterlánc néptáncegyüttes mutatta be műsorát, a tartalmas nap lezárásaként pedig az etnorock zenét játszó Transylmania együttes adott nagy sikerű koncertet. Fehér Csaba, a Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeumának igazgatója a nap során felelevenítette egy, a tavalyi Székely Napokhoz fűződő élményét, amely jól tükrözi a rendezvénysorozat lényegét: „Amikor megérkezett a székely küldöttséget szállító autóbusz, a fellépők egyike a több mint 1000 kilométeres út után megjegyezte: de nagy ez az ország. Bár maga az ország földrajzilag nem ekkora, mégis különösen jó érzés, hogy tőlünk ekkora távolságnyira is a magyar nyelvet beszélik testvéreink, akikkel egész történelmünk összeköt. Az összetartozás érzését szeretnénk erősíteni kultúránk, népművészetünk, ételeink bemutatásával” - mondta az igazgató. Aki egyben köszönetét mondott Sárközi Jánosnak, a múzeum munkatársának, aki oroszlánrészt vállalt a II. Székely Napok megszervezésében. Csáky Pál: európait, világszintűt alkotott, nélküle nem lehet megírni sem Európa, sem a világ művészet- és irodalomtörténetét Kassák Lajos életnagyságú szobra méltó helyre került a szülővárosában SZÁZ ILDIKÓ Érsekújvár. Történelmi esemény színhelye volt pénteken Érsekújvár nemrég felújított sétánya, ahol Gejza Pischinger polgármester és Bak Árpád, az Érsekúj- vár-Naarden „Szellemi Híd” Polgári Társulás alelnöke ünnepélyesen leleplezte Kassák Lajos életnagyságú szobrát, amelyet a civil szervezet ajándékozott a városnak. Az ünnepélyes átadáson jelen volt Csáky Pál parlamenti képviselő és Peczár Károly hivatalvezető, továbbá Csapiár Ferenc, a budapesti KasA 180 centiméter magas szoboralak egy gránit ajtókeretre szerelt bronzkilincsen pihenteti jobb kezét. sák Múzeum igazgatója és Wer- nitzer Júlia, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgató helyettese. A polgári társulás nevében Szilágyi Márta köszöntötte a vendégeket, és Gálik Éva ismertette Kassák művészeti pályáját. Az átadáson természetesen részt vett a vüághírű konstruktivista festő szoboralakjának megalkotója, Szilágyi Tibor és felesége. Heteltig fennállt annak a veszélye, hogy Kassák hajléktalan lesz a saját szülővárosában, talán ezért is hangzottak biztatóan Csáky Pál, az esemény ünnepi szónokának szavai. „Hányatott sorsú ember tér vissza hányatott sorsú városába. Kassák európait, világszintűt alkotott, nélküle nem lehet megírni sem Európa, sem a világ művészet- és irodalomtörténetét. Külön öröm számunkra, hogy most itthon köszönthetjük őt. Érsekújvár eddig is gyönyörű volt, de valahogy nem volt teljes. Kassáknak itt helye van, örömmel és tisztelettel kell köszöntenünk őt a szülővárosában” - hangsúlyozta Csáky. A korábbi szlovák kormány hétszázezer, a kulturális tárca kétszázötvenezer koronával járult hozzá a szobor elkészítéséhez, Kassák 180 centiméter magas bronzszobrát a Korzó kockakövei közé illesztették, a szoboralak egy gránit ajtókeretre szerelt bronzkilincsen pihenteti jobb kezét, az ajtókereten bronzzal futtatott betűkkel Kassák vezetékneve áll, kalapján pedig alkotójának, az érsekújvári Szüágyi Tibornak a vezetékneve olvasható. Jövőre emlékezünk Kassák Lajos születésének 120. és halálának 40. évfordulójára. A magyar avantgárd világhírű képviselője, költő prózaíró, festő életének legjellemzőbb vonása a tudatos önépítés volt, ami követendő példa lehet a diákvárosként is emlegetett Érsekújvárban élők és itt tanulók számára. A Kassák-szobrot Oejza Pischinger polgármester és Bak Árpád, az Érsekújvár-Naarden „Szellemi Híd" Polgári Társulás alelnöke leplezte le pénteken a Korzón (Csupor! István felvétele) A mellékletet szerkeszti: Klein Melinda Levélcím: Szülőföldünk, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 Telefon: 02/59 233 426, fax: 02/59 233 469, e-mail: regio@ujszo.com
