Új Szó, 2006. szeptember (59. évfolyam, 202-225. szám)

2006-09-12 / 210. szám, kedd

32 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2006. SZEPTEMBER 13. www.ujszo.com A rendezvénysorozat szervezői az összetartozás érzését szeretnék erősíteni egymás látogatásával, kultúránk, népművészetünk, ételeink bemutatásával II. Székely Napok Komáromban Komárom. Tartalmas és sok­színű programmal kedves­kedett a komáromiaknak szeptember első hétvégéjén a Székelyföld 30-35 tagú küldöttsége, amely a II. Szé­kely Napok rendezvényso­rozatra érkezett a városba. V. KRASZNICA MELITTA A Magyar Kultúra és Duna Men­te Múzeuma, valamint a sepsi­szentgyörgyi Székely Nemzeti Mú­zeum kapcsolatából nőtte ki magát ez a rendezvény; első lépésként egy-egy kiállításon mutatkozott be egymásnak a két intézmény, majd tavaly Komáromban sor kerül az I. Székely Napokra, illetve Sepsi- szentgyörgyön az I. Felvidéki Na­pokra. A székelyföldi vendégek va­lóban változatos programot állítot­tak össze, amelyben a tánc, zene, játszóház, népművészeti kirakodó- vásár, fotókiállítás és szakmai elő­adás mellett a gasztronómiai élve­zetek is helyet kaptak. A szabadtéri rendezvényeknek méltó helyszíné­ül szolgált a múzeum nemrégiben felújított udvara, ahol délelőtt a gyerekeket várták játszó- és tánc­házzal, amelyhez a talpalávalót a Kalagor és a Mereklye zenekar szolgáltatta. Az alsócsemátoni Rádu József a kötélverés tudomá­nyára tanította az érdeklődőket, a Komollóról érkezett Már Miklós és felesége, Judit pedig, két segítőjé­vel együtt egész nap sütötte az íny­csiklandozó, hamisítatlan erdélyi kürtőskalácsot. Elmondásuk sze­rint 50 kilogramm lisztet hoztak, és estére bizony már a zsák alján koto­rásztak; amikor az újabb és újabb adagot dagasztották. A múzeumban két kiállítás is nyűt ez alkalomból: a képVIDÉK Alkotócsoport tagjai elsősorban portrékat, valamint az erdélyi fal­vak hangulatát megragadó képei­ket mutatták be, a Székely Nemzeti Múzeumhoz tartozó Erdővidéki Múzeum pedig Kúriák földje - Há­romszék című fotókiállítását hozta. Ez utóbbi egy nemrégiben megje­lent, azonos nevet viselő könyv képanyagát foglalta magába. De­meter László erdővidéki történész érdekes előadást tartott a Felvidék és Székelyföld kapcsolatáról. Elő­adásában azon személyiségek - írók, költők, festők, hadvezérek, er­dészek - életútján keresztül fejte­gette a témát, akiknek erős felvidé­ki és székelyföldi kötődésük is volt. A sorban első helyre került Komá­rom szülötte, Jókai Mór, aki több­ször ellátogatott a Székelyföldre, regényei helyszínéül is választotta Az ínycsiklandozó kürtőskalácsot vitték, mint a cukrot (Vas Gyula felvételei) Az Eszterlánc néptáncégyütés bemutatója a múzeum udvarán azt a vidéket, sőt, az almási bar­langban kézjegyét is otthagyta. A nyelvújító, író, szerkesztő, Baróti Szabó Dávid viszont a székelyföldi Bárót szülötte, ám évtizedeken ke­resztül a Felvidéken élt és a komá­romi járásbeli Virt temetőjében nyugszik - hogy csak két példát említsünk az előadásban elhang­zott számtalan név közül. Demeter László ezenkívül felvázolta Szé­kelyföld kialakulásának történetét is; a székelyek, mint az ország kele­ti határának védelmezői számos ki­váltságban részesültek, többek kö­zött mentesültek az adófizetés alól. „Kiváltságaik közé tartozott továb­bá, hogy székely embert nem volt szabad jobbággyá tenni, ezért nem is alakultak ki igazán nagybirtokok a Székelyföldön, mindenki a saját földjét művelte. Valószínűleg nagy­mértékben ennek köszönhető, hogy a térség ma is 70-80 százalék­ban magyarlakta vidék. Ott ugyan­is, ahol az uraságok a folyamatos háborúskodás vagy egyéb okok mi­att más nemzetiségű jobbágyokat telepítettek birtokaikra, fokozato­san változott a nemzetiségek szám­aránya. Körülbelül a Rákóczi-sza- badságharc idejére tehető, amikor is Erdélyben többségbe kerültek a románok” - tudhattuk meg egye­bek között az érdekes előadásból. A kora esti órákban a Kalagor és a Mereklye zenekar, valamint az Eszterlánc néptáncegyüttes mutat­ta be műsorát, a tartalmas nap le­zárásaként pedig az etnorock zenét játszó Transylmania együttes adott nagy sikerű koncertet. Fehér Csaba, a Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeumának igaz­gatója a nap során felelevenítette egy, a tavalyi Székely Napokhoz fű­ződő élményét, amely jól tükrözi a rendezvénysorozat lényegét: „Ami­kor megérkezett a székely küldött­séget szállító autóbusz, a fellépők egyike a több mint 1000 kilométe­res út után megjegyezte: de nagy ez az ország. Bár maga az ország földrajzilag nem ekkora, mégis kü­lönösen jó érzés, hogy tőlünk ekko­ra távolságnyira is a magyar nyel­vet beszélik testvéreink, akikkel egész történelmünk összeköt. Az összetartozás érzését szeretnénk erősíteni kultúránk, népművésze­tünk, ételeink bemutatásával” - mondta az igazgató. Aki egyben köszönetét mondott Sárközi János­nak, a múzeum munkatársának, aki oroszlánrészt vállalt a II. Szé­kely Napok megszervezésében. Csáky Pál: európait, világszintűt alkotott, nélküle nem lehet megírni sem Európa, sem a világ művészet- és irodalomtörténetét Kassák Lajos életnagyságú szobra méltó helyre került a szülővárosában SZÁZ ILDIKÓ Érsekújvár. Történelmi ese­mény színhelye volt pénteken Ér­sekújvár nemrég felújított sétánya, ahol Gejza Pischinger polgármes­ter és Bak Árpád, az Érsekúj- vár-Naarden „Szellemi Híd” Polgá­ri Társulás alelnöke ünnepélyesen leleplezte Kassák Lajos életnagysá­gú szobrát, amelyet a civil szerve­zet ajándékozott a városnak. Az ünnepélyes átadáson jelen volt Csáky Pál parlamenti képviselő és Peczár Károly hivatalvezető, továb­bá Csapiár Ferenc, a budapesti Kas­A 180 centiméter magas szoboralak egy gránit ajtókeretre szerelt bronzkilincsen pihenteti jobb kezét. sák Múzeum igazgatója és Wer- nitzer Júlia, a Petőfi Irodalmi Mú­zeum főigazgató helyettese. A pol­gári társulás nevében Szilágyi Már­ta köszöntötte a vendégeket, és Gálik Éva ismertette Kassák művé­szeti pályáját. Az átadáson termé­szetesen részt vett a vüághírű konstruktivista festő szoboralakjá­nak megalkotója, Szilágyi Tibor és felesége. Heteltig fennállt annak a veszélye, hogy Kassák hajléktalan lesz a saját szülővárosában, talán ezért is hangzottak biztatóan Csáky Pál, az esemény ünnepi szó­nokának szavai. „Hányatott sorsú ember tér vissza hányatott sorsú városába. Kassák európait, világ­szintűt alkotott, nélküle nem lehet megírni sem Európa, sem a világ művészet- és irodalomtörténetét. Külön öröm számunkra, hogy most itthon köszönthetjük őt. Érsekújvár eddig is gyönyörű volt, de valahogy nem volt teljes. Kassáknak itt helye van, örömmel és tisztelettel kell kö­szöntenünk őt a szülővárosában” - hangsúlyozta Csáky. A korábbi szlovák kormány hétszázezer, a kulturális tárca kétszázötvenezer koronával járult hozzá a szobor el­készítéséhez, Kassák 180 centimé­ter magas bronzszobrát a Korzó kockakövei közé illesztették, a szo­boralak egy gránit ajtókeretre sze­relt bronzkilincsen pihenteti jobb kezét, az ajtókereten bronzzal fut­tatott betűkkel Kassák vezetékneve áll, kalapján pedig alkotójának, az érsekújvári Szüágyi Tibornak a ve­zetékneve olvasható. Jövőre emlé­kezünk Kassák Lajos születésének 120. és halálának 40. évfordulójá­ra. A magyar avantgárd világhírű képviselője, költő prózaíró, festő életének legjellemzőbb vonása a tudatos önépítés volt, ami követen­dő példa lehet a diákvárosként is emlegetett Érsekújvárban élők és itt tanulók számára. A Kassák-szobrot Oejza Pischinger polgármester és Bak Árpád, az Érsekújvár-Naarden „Szellemi Híd" Polgári Társulás alelnöke leplezte le pén­teken a Korzón (Csupor! István felvétele) A mellékletet szerkeszti: Klein Melinda Levélcím: Szülőföldünk, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 Telefon: 02/59 233 426, fax: 02/59 233 469, e-mail: regio@ujszo.com

Next

/
Thumbnails
Contents