Új Szó, 2006. szeptember (59. évfolyam, 202-225. szám)
2006-09-12 / 210. szám, kedd
30 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2006. SZEPTEMBER 13. www.ujszo.com Pályázati, fejlesztési és gazdasági együttműködési lehetőségekről tárgyaltak, a szakmai találkozón főleg a mezőgazdaságban tevékenykedő vállalkozók vettek részt Fókuszban a határon átnyúló kezdeményezések Kassa. Elsősorban a közeledést, ismerkedést, partner- kapcsolatok kialakítását volt hivatott ösztönözni az a kétnapos szakmai konferencia, amelyet szlovákiai magyar kis- és középvállalkozók számára rendezett Kassán a nagykaposi Regionális Vállalkozásfejlesztési Szövetség. JUHÁSZ KATALIN A résztvevők hallhattak az aktuális EU-s támogatási programokról, együttműködési lehetőségekről az Európai Unió egységes piacán, beleértve a határon átnyúló kezdeményezéseket is. Az előadók között a magyar gazdasági tárca képviselői, vállalkozásfejlesztési, innovációs és gazdasági szakemberek kaptak helyet, és bár a két új kormány terveivel kapcsolatban kevesen mertek jóslásokba bocsátkozni, szinte mindannyian, köztük a rendezvényt támogató Új Kézfogás Közalapítvány igazgatója is azon reményüknek adtak hangot, hogy a határon átnyúló együttműködés továbbra is prioritást élvez majd. Stark Viktória, a magyar gazdasági tárca Vállalkozásfejlesztési és EU Felzárkóztatási Főosztályának vezető tanácsosa szerint ez azért is valószínű, mert a két szomszédos ország hasonló célokat tűzött ki maga elé, és hasonló nehézségekkel küzd: egyaránt céljuk például a vállalatok versenyképességének növelése, és egyaránt gondot okoz számukra a tőke- és forráshiány. A magyar kormány idén 155 millió forintot különített el a határon túli magyarokat támogató Szülőföld programra, újdonságként pedig A Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával együttműködve vegyes kamarák felállítására törekszik a külföldön tevékenykedő magyar cégek képviselete érdekében. Stark Viktóriától megtudtuk, hogy a magyar-román vegyes kamara már megalakult, Horvátországgal is jól haladnak a tárgyalások ez ügyben, Szlovákia részéről azonban egyelőre nincs érdeklődés. A magyar gazdasági tárca másik figyelemre méltó kezdeményezése „Az EU házhoz jön” címmel zajlik, eddig 68 helyszínen igyekeztek segíteni a határon túli magyar kis- és középvállalkozások uniós felzárkózását. A kezdeményezés alapvető célja a határon túl élő magyarság szülőföldjén való boldogulásának elősegítése, anyagi és szellemi gyarapodásának erősítése, valamint az anyaországgal való sokoldalú kapcsolatok bővítése. A szakmai tanácsadás mellett ezeken a rendezvényeken a tárca magyar nyelvű tájékoztató kiadványait is kézhez kapják az érdeklődők. Az uniós szabványok magyar nyelvre való lefordítása is folyamatban van, bár meglehetősen lassan halad, a terjedelmes anyagnak még csak mintegy huszonöt százaléka olvasható magyarul. Márk Péter, a budapesti COR- VINUS nemzetközi befektetési Rt. igazgatója szintén a határon átnyúló együttműködés lehetőségeit ismertette a kassai konferencián. Ez a teljes egészében állami tulajdonú A szakemberek szerint a két szomszédos ország hasonló célokat tűzött ki maga elé, és hasonló nehézségekkel küzd. részvénytársaság a magyar cégek terjeszkedését segíti, ágazati korlátozások nélkül. Olyan anyaországi vállalkozásokba fektet tőkét, amelyek külföldi céget terveznek alapítani, vásárolni, vagy meglévő külföldi érdekeltségüket tervezik fejleszteni. Segítséget nyújtanak a strukturális, regionális és színvonalbeli felzárkózásában, a nemzetközi üzleti stratégiák kialakításában. A program további célja, hogy a kis- és középvállalkozói szektor hosszú távon is megfelelő versenyhelyzetben maradhasson az uniós piacokon. A tőkeprogram keretében a Corvinus Zrt. által közvede- nül tőkeemelésre fordítható összeg vállalkozásonként minimum 50 millió forint, a felső határ pedig hivatalosan 250 millió forint, ám Márk Péter szerint indokolt esetben, rendkívül előnyös üzletnél magasabb is lehet. A Corvinus 3-10 évre száll be egy-egy vállalkozásba, amelyben egy szakmai partnerrel közösen vállal kockázatot, és akárcsak befektetőtársa, a befektetett tőke után hozamot vár el. Ennek mértékét piaci alapon, az adott projekt kockázatainak figyelembevételével határozza meg. A kereskedelmi banki hitellel szemben előnyt jelent, hogy az elszámolásra akár az együttműködés legvégén, azaz tíz év múlva is sor kerülhet, az ütemterv tehát nem igazán szoros. „Az ideális az lenne, ha a szlovákiai vállalkozó magyarországi partnerével együtt kopogtatna be hozzánk. A legfőbb probléma, hogy Szlovákiából nem igazán kapunk projektjavaslatokat, a kassaihoz hasonló konferenciákon tapasztalt érdeklődés hamar lelohad” - mondta Márk Péter, aki egy vadonatúj kezdeményezésről is beszámolt a résztvevőknek. Néhány hónap múlva bárkinek lehetősége lesz feltenni projektjavaslatát a Corvinus internetes honA kezdeményezés célja a határon túl élő magyarság szülőföldjén való boldogulásának, gyarapodásának elősegítése. lapjára, ahol a leendő partnerek a regisztrációt követően olvashatják azt, és felvehetik velük a kapcsolatot. Az ágazatonként különválasztott projektkínálatban természetesen a befektetési részvénytársaság szakemberei is mazsolázni kívánnak, és a számukra érdekes kezdeményezések kiötlőit ők maguk keresik meg. „A konferencia résztvevőinek 70-80 százaléka rendszeresen jár a szövetségünk által rendezett szakmai találkozókra. Ez a mostani összejövetel jó alkalom volt arra, hogy az elmúlt egy év tapasztalatait megosszák egymással. A minisztériumok képviselői, gazdaságfejlesztéssel foglalkozó szakemberek beszámolnak az általuk képviselt intézmény nyújtotta támogatási lehetőségekről. Persze jelenleg sok minden tisztázaüan, minkét országban új kormányok kezdik átszervezni a gazdasági fejlesztés filozófiáját és eszközrendszerét. Ma például még nem tudni, hogy egy év múlva milyen pályázati programokba lehet bekapcsolódni. Viszont sok hasznos információt hallhattunk például a szlovákiai gazdasági minisztérium terveiről, a jelenlévők tippeket kaphattak arra nézve, milyen irányba érdemes elindulniuk, mely területeken számíthatnak a tárca támogatására” - mondta lapunknak Fuksz Sándor, a Szlovákiai Magyar Vállalkozásfejlesztési Társulás elnöke. A kassai találkozón egyébként főleg a mezőgazdaságban tevékenykedő vállalkozók vettek részt Pozsonytól Ágcsemyőig, többségben voltak a Nyugat-szlovákiai érdeklődők. Számukra különösen hasznosak lehetnek azok az előadások, amelyek a megújuló erőforrások lehetőségeit ismertették. A szakemberek részletes útmutatást adtak arra nézve, hogyan, milyen eszközökkel és technológiákkal lehet magas energiatartalmú növényeket termelni gyengébb minőségű földterületeken. Tervezik a kisvasút útvonalának meghosszabbítását Felú jítják a Katkát A fedett uszoda már megnyílt (Szekeres Éva felvétele) Miért nem használja ki a kurinci Zöld Víz üdülőövezettel, a Jánosiból odavezetett termálvizet? Még mindig befektetőkre várnak Kurincon KOZSÁR ZSUZSANNA Kassa. A napokban két közlekedéssel foglalkozó nemzetközi konferenciát is rendeznek Kassán. Mindkettő kerek évfordulóhoz kötődik: a repülés százéves, a kassai keskeny nyomtávú gyermekvasút pedig ötven éve működik már a városban. A repülés szakemberei szeptember 7-én és 8-án vitatják meg a szakterület új irányvonalait, a vasutasok pedig egy nap csúszással, azaz szeptember 8-án és 9-én cserélnek tapasztalatot. A „Repülés új trendjei” elnevezésű rendezvény fő szervezője a Kassai Műszaki Egyetem Repülőkara a Szlovák Repüléstani Intézettel karöltve. A kar dékánja František Olejník és az intézetigazgató Rudolf Slávka információja szerint a tudományos tanácskozásra 150 szakembert várnak, ebből nyolcvan külföldit, a tanácskozás fő célja pedig a szakmai tapasztalatcsere, illetve új kapcsolatok kiépítése. Az érdemi munka hat szekcióban folyik majd, és a repülés civil illetve katonai szféráját egyaránt érinti. Kassán a repülésnek nagy hagyományai vannak még a monarchia idejéből, hiszen az első osztrák-magyar motoros repülőt egy kassai születésű szakember, Svachulay Sándor építette meg 1906-ban, négy évvel később pedig már a légiparádék részévé váltak az új járművek. A kassai reptér 1919-ben kezdett működni, az első állandó repülőjárat Kassa és Pozsony között pedig 1924-ben indult meg. A hatvanas években már tanonciskolái szintű repülősszakember-képzés folyt a városban, egy évtizeddel később a felsőfokú képzés is elkezdődött. Jelenleg külföldi diákok is érdeklődnek a repülőkari képzés iránt. Olejník szerint az intézmény most a pilótaképzés európai akkreditációjának megszerzésére törekszik. A kiszolgáló személyzet és a földi irányítást végző szakemberek képzését már akkreditálták. A nemzetközi érdeklődésre való tekintettel februártól külföldi diákok számára is szeretnének szakot nyitni. A keskeny nyomtávú vasutak konferenciájának szervezésébe a szlovák vasúti társaságokon kívül a városi önkormányzat és a Szlovák Technikai Múzeum is beszállt. A szervezők mintegy ötven szakembert várnak, hazai berkeken kívül Ukrajnából, Csehországból, Lengyelországról és Magyarországról. A kisvasutak megmentésének, működtetésének témájában szeremének tapasztalatcserét, esetleg a kis- vasút-működtető társaságok konzultációs szervezetét is létrehoznák. Az országban az egyik legismertebb kisvasút a kassai Katka. A város az árvái kisvasút rekonstrukciós pályázatának mintájára szintén szeretne pénzforráshoz jutni, ám előbb a telkek tulajdonviszonyát kell tisztázni. A tervek szerint ugyanis a kisvonat rendbehozatalán kívül a Katka útvonalát a Csermely-völgyig hosszabítják majd meg, Eugen Čuňo főpolgármesterhelyettes tájékoztatása szerint. SZÁSZI ZOLTÁN Tornalja/Rimaszombat/Rap. Rimaszombatban még mindig a befektetőre várnak, és nem történt előrelépés a kurinci Zöld Víz üdülőtelep fejlesztése ügyében. Ezzel szemben a gömör délkeleti részén elterülő Tornaiján teljes kapacitással zajlott az idei strandszezon, a nógrádi Rap község mellett pedig elkezdték a termálvizek kutatását. A helyzet érzékenyen érintette a járási székhelyen élőket, akiknek az egyedüli üdülési lehetőséget a meleghegyi víztározó jelenti a környéken. Sokan felteszik a városban a kérdéseket: mi van a kurinci Zöld Víz üdülőövezettel, miért nem használták ki a Jánosiból odavezetett termálvizet, miért csupán egy medence állt a rima- szombatiak rendelkezésére, miért éppen nyáron volt zárva a fedett uszoda? ős: Információink szerint Rimaszombat önkormányzata szeptember 12-én véglegesíti a holland WMZ befektetői csoporttal a kurinci Zöld Víz fejlesztésének módját, önkormányzati döntés hivatott véglegesítem a holland céggel a szerződést. A Jánosiból a kurinci medencéig elvezetett termálvizet magas ásványianyag-tar- talma miatt nem lehetett használni a medencékben, egy ásványi anyagokat kiszűrő berendezés megépítése pedig, melynek becsült költségei meghaladják a 750 ezer koronát, már nem lett volna rentábilis befektetés a város részéről. A fedett uszodát pedig az elhasználódott vezetékek, a leromlott műszaki állapotok miatt kellett rohamtempóban felújítatni, a korhadó csövek már a teljes technológiai berendezést veszélyeztették. Rábely Pál, a közterület-fenntartó vállalat igazgatója elmondta, a fedett uszoda rekonstrukciója 1,7 millió koronába került, amit részben a vállalat gazdálkodott ki, részben pedig a város fedezett. Az uszoda szeptember negyedikén megnyílt. Ahogy Rimaszombatban úgy Tornaiján is a befektetőkön múlik, mi lesz a városi stranddal. Bárczi Tibor szerint júliusban nagyon -sok látogatója volt a strandfürdőnek, volt olyan nap, hogy háromezernél is több fizetővendég váltott jegyet. Néhány újítást is terveztek az idén, a gyermekmedence építését azonban nem sikerült elkezdeni. A vízforrásként szolgáló tengerszem fölé hídszerkezet épül, a tó vizét víz alatti reflektorok fogják megvilágítani, ami igazi látványosságként szolgálhat majd a következő szezonban. A kivitelezési munkálatokat szeptember elején kezdik meg barlangi búvárok részvételével. Rapon, Losonctól alig öt kilométerre termálvízfúrási munkálatok kezdődtek szeptember 7-én. A kutatófurat költségei 50 millió korona körül mozognak, az előzetes geológiai felmérések és kutatások szerint ezen a vidéken 400 méter mélységen túl már termálvíznek kellene lennie, amelynek hőmérséklete 32 és 40 fok között mozoghat. Ivan Eibner, Rapp polgármestere lapunknak elmondta, a kutatófúrásokat az év végéig el kell készíteni, ennek eredményei alapján egy részleteiben már előre kidolgozott, határokon átnyúló kistérségi fejlesztési tervvel pályáznának az uniós pénzforrásokért. Ha sikerül termálvizet találni, egy 25 hektáros, minden látványossággal és egész éves nyitva tartással mű- ködő’aquaparkot szeretnének üzemeltetni, amire ebben a régióban, mind a magyarországi, mind pedig a szlovákiai oldalon volna igény. A vonatrablók nem bántották, szórakoztatták az utasokat (Képarchívum)
