Új Szó, 2006. szeptember (59. évfolyam, 202-225. szám)
2006-09-11 / 209. szám, hétfő
4 Külföld ÚJ SZÓ 2006. SZEPTEMBER 11. www.ujszo.corr RÖVIDEN A terrorizmus ellen New York. Az ENSZ-köz- gyűlés elfogadta a terrorizmus elleni harc stratégiájáról szóló határozatot, bár több ország sajnálkozásának adott hangot, hogy a dokumentum nem definiálja a terrorizmust, illetve nem mond semmit a terrorista cselekedeteket végrehajtó országokról. A konszenzussal, azaz szavazás nélkül jóváhagyott, nem kötelező erejű határozatban az ENSZ 192 tagállama elítélte a terrorizmust „annak minden formájában és megnyilvánulásában, bárkik legyenek az elkövetők, bármilyen indokkal és helyszínen, mivel ez (a terrorizmus) jelenti az egyik legkomolyabb veszélyt a békére és a nemzetközi biztonságra”, (mti) Merényletet terveztek Ankara. A török rendőrség szombati közlése szerint őrizetbe vett négy iszlámistát. Az al-Kaida nemzetközi terroristahálózattal kapcsolatban álló személyek a gyanú szerint robbantásos merénylet elkövetését tervezték Törökországban. A négy férfit Isztambul európai városrészében, a javarészt nincstelenek lakta Bagcilar negyedben fogták le. Rejtekhelyükön lőfegyvereket, hamis személyazonossági iratokat és pokolgépkészítés leírását találták meg. (mti) Leállították a reaktort Oslo. Leállítottak egy kisebb kísérleti reaktort szombaton Norvégiában, miután azt észlelték, hogy megnövekedett a sugárzás szintje a létesítményben; nukleáris biztonságért felelős szakértők közlése szerint a környezetet nem érte sugárzás. Az eset az Oslótól 20 kilométerre északkeletre fekvő Kjellerben történt. Senkit sem ért sugárszennyezés. (mti) Meghalt Arkagyij Volszkij Moszkva. Meghalt Arkagyij Volszkij, az orosz nagyvállalati érdekek legtekintélyesebb képviselője. A 74 éves Volszkij, aki a Gyáriparosok és Vállalkozók Oroszországi Szövetségét megalapította és másfél évtizeden át vezette, hosszan tartó, súlyos betegségben hunyt el - közölte Alekszandr Sohin, aki tavaly szeptemberben váltotta fel őt a nagyvállalati lobbiszervezet élén. (mti) Romániai magyar fellépés Brüsszel. Kulturális és területi autonómia, önálló magyar egyetem, ingadan-visszaszol- gáltatás, egyebek mellett ezeket az erdélyi magyarságot érintő kérdéseket is felveti az a bizottság, amely tegnap utazott Brüsszelbe, és az Európai Unió képviselőivel találkozik a Romániáról szóló országjelentés kiadása előtt. Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke vezeti a küldöttséget, melynek két RMDSZ-es is tagja, (mr) XVI. Benedek kiszállt a pápamobilból, s rövid ideig elvegyült az őt ujjongással fogadó hívők soraiban Kétezer hivatalos küldött A nyugati világ elveszítette hitét ÍSÖ& Berlin. Bajorországi látogatásának második napján csaknem háromszázezer hívő előtt tartott szabadtéri misét tegnap kora délelőtt a hagyományos müncheni vásár területén XVI. Benedek pápa. ÖSSZEFOGLALÓ A hívők már a kora hajnali óráktól özönlöttek a hatalmas vásárterületre. Több mint kétezer busz, számos különvonat segítette őket, hogy elérjenek a helyszínre, de sokan kerékpárral vagy gyalog jöttek. A hatóságok szerint tizenkét külföldi országból érkeztek hívők a pápa hatnapos bajorországi vizitjének első szabadtéri miséjére. A szertartáson részt vett Horst Köhler államfő, valamint több országból mintegy száz bíboros, illetve püspök. Az egyházfő érkezésekor kiszállt a pápamobilból, s rövid ideig elvegyült az őt hatalmas ujjongással fogadó hívők soraiban. XVI. Benedek pápa a szabadtéri mise keretében mondott beszédében a keresztény értékek újbóli megtalálására szólította fel a nyugati világot. „Egyfajta nagyothallás mutatkozik meg Istennel szemben” - jelentette ki a pápa, aki szerint a nyugati világ elveszítette hitét. Ezzel összefüggésben egyfajta erősödő cinizmusról beszélt, s az evangélium terjesztésére szólított fel. Az egyházfő hangsúlyozta: ha a szegényebbeknek csak az ismereteket, a technikai tudást és a technikai eszközöket adják át, az önmagában túl kevés. Ebben az esetben - mint fogalmazott - a technika könnyen az erőszak, a rombolás, a gyilkolás, a hatalomszerzés eszközévé válhat. „A világnak szüksége van Istenre” - fogalmazott ennek kapcsán a pápa, a katolikus hit erősítését és terjesztését sürgetve. A katolikus egyházfő programja késő délután a müncheni városképet meghatározó Frauenkirché- ben, az egyik legimpozánsabb és legnagyobb délnémet templomban folytatódott. Előző este a katolikus egyházfő külön-külön találkozott Horst (SITA/AP-felvétel) Köhler államfővel, Angela Merkel kancellárral és Edmund Stoiber bajor miniszterelnökkel. Értesülések szerint felszólította őket arra: Németország januártól esedékes európai uniós elnöksége idején tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a keresztény értékek bekerüljenek az európai alkotmányba, amelynek újjáélesztését a berlini kormányzat egyik fő feladatának tartja. (mti) Helsinki. A globalizáció kihívása iról, a biztonsági fenyegetésekről az energiabiztonságról és a klíma változással kapcsolatos teendőkről tanácskoznak az Európai Unió 25 tagállamának és 13 ázsiai országnak a vezetői a Helsinkiben tegnap megnyílt 6. Ázsia-Európa Találkozón (ASEM); Szlovákiát Robert Ficc miniszterelnök képviseli. Az ASEM az EU 25 tagországát, az Európai Bizottságot, a Délkelet- Ázsiai Országok Szövetségének (ASEM) tíz tagját, valamint Kínát, Japánt és Dél-Koreát foglalja magában. Az ASEM jelentőségét mutatja, hogy tagjai adják a világ népességének 40 százalékát, a világ öszszes GDP-jének 50 százalékát, a világkereskedelemnek pedig 60 százalékát. Az Ázsia-Európa Találkozó csúcsrendezvénye az EU finn elnökségének egyik legnagyobb eseménye: a kapcsolódó programokkal együtt' kétezer hivatalos küldött vesz rajta részt, és mintegy ezer újságíró tudósít róla, a biztonságra háromezer rendőr ügyel. A csúcs nagy figyelmet szentel olyan biztonsági kérdéseknek, mint a terrorizmus megelőzése, a szervezett bűnözés elleni küzdelem. A résztvevők várhatóan közös nyilatkozatot adnak ki, melyben cselekvési tervet fogalmaznak meg a klímaváltozás okozta hatások ügyében. (mti, tasr) Tony Blair brit miniszterelnök palesztin egységkormányt szorgalmaz Abbász találkozna Olmerttel MTI-ÖSSZEÁLLÍTÁS Rámalláh/Gáza/Bejrút Mah- múd Abbász palesztin elnök tegnap kijelentette, hogy kész mielőbb és feltétel nélkül találkozni Ehud Óimért izraeli kormányfővel, a Rámalláhban vendégeskedő Tony Blair brit miniszterelnök pedig palesztin egységkormány létrehozását szorgalmazta. „Teljes mértékben készen állok arra, hogy találkozzak a miniszterelnökkel (...) előfeltételek nélkül, és készek vagyunk azonnal megkezdeni a találkozó előkészületeid’ - mondta újságíróknak azt követően, hogy Rámalláhban találkozott Tony Blairrel. Óimért előző nap, közölte, hogy kész haladéktalanul felújítani a tárgyalásokat a palesztin vezetővel. Az izraeli miniszterelnök korábban csak azzal a feltétellel lett volna hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni, ha palesztin elrablói szabadon engedik Güád Sálit izraeli katonát. Az Abbásszal folytatott megbeszélései utáni sajtóértekezleten Blair azt szorgalmazta, hogy a világ állítsa helyre a kapcsolatokat a palesztinokkal, ha a kormányzó Ha- mász beleegyezik az egységkormány megalakításába, a létrejövő koalíció pedig lemond az erőszakról és elismeri Izraelt. Ezzel Blair az első nyugati vezetőként jelezte, hogy elfogadható lenne egy olyan palesztin kormány, amelyben Ha- mász-tagok is vannak. A nemzetközi közösség bojkottálja a januári törvényhozási választásokon győztes Hamászt, amelyet az Európai Unió (EU) és az Egyesült Államok terrorszervezetnek tekint. A mérsékeltnek tartott Abbász, aki igyekszik rávenni a Hamászt egységkormány alakítására az általa vezetett Fatah mozgalommal, úgy véli, hogy a Hamász egy koalícióban Izrael-ellenes ideológiának puhítására kényszerülne. A Hamász azonban rögtön visszautasította Blair felhívását a heves Izrael- ellenes álláspont mérséklésére. Számi Abu Zuhri szóvivő szerint a szervezet kész koalíciót alkotni a Fatahhal, „de nem (kívülről) diktált feltételek alapján”. A brit vezető mielőtt Abbásszal találkozott volna, fogadta a palesztin fegyveresek, illetve a libanoni síita Hezbollah által túszul ejtett három izraeli katona, Gilád Sálit, Ehud Goldvasszer és Eldád Regev szüleit, s elbeszélgetett velük. A közel-keleti körúton járó Blair ma Libanonba utazik tovább. „Eltűnt” a kivonulási terv Jeruzsálem. Simon Peresz izraeli miniszterelnök-helyettes szerint a Ciszjordánia jelentős részeiről való izraeli kivonulás terve „eltűnd’ azzal a háborúval, amelyet Izrael és a libanoni síita Hezbollah vívott egymással Libanonban. Ehud Óimért izraeli kormányfő januári megválasztásában szerepet játszott az az egyoldalú kivonulási terv, amely szerint kiürítenének számos nyugati parti zsidó telepet, megerősítve közben több nagy teleptömböt, és megvonva Izrael végleges határait. Az izraeli közvélemény nagy része azonban már nem támogatja földek átadását a palesztinoknak, miután fegyveresek az Izrael által kiürített Gázai övezetből alagutat vágva megtámadtak egy dél-izraeli katonai állást, két izraeli katonát megöltek, egyet pedig elraboltak, (mti) A Dél-Libanonban állomásozó ENSZ-erők megerősítésére újabb francia katonák érkeztek szombaton Libanonba. Az őket szállító hajóról 300 katona szállt partra, és közel 100 járművet, valamint konténert rakodtak ki. (ČTK/AP-felvétel) Tizennégy albán személyt letartóztattak Montenegróban választottak MTl-HÍR Podgorica. Parlamenti választásokat tartottak tegnap Montenegróban, ahol 485 ezer választásra jogosult személy adhatta le voksát. Montenegró állampolgárai idén a május 21-i népszavazáson döntettek arról, hogy különválnak Szerbiától. A referendum nyomán június 3-án kiáltották ki hivatalosan a balkáni köztársaság függetlenségét. Az előzetes közvélemény-kutatási adatok szerint a Milo Djukanovics vezette Európai Montenegróért nevű koalíciót a választók 45,1 százaléka támogatná, míg a Szocialista Néppártot 18,8 százaléka. A választások előtt egy nappal 14 albánt tartóztattak le Podgorica közelében. A rendőrség azzal gyanúsítja őket, hogy „terrorista merényleted’ készítettek elő. A montenegrói albán kisebbség pártjai olyan önkényes intézkedésnek nevezték a letartóztatásokat, amely az egész választás demokratikus jellegét megkérdőjelezi. Afganisztánban folytatódik a Medúza hadművelet Megöltek 94 tálib fegyverest MTl-JELENTÉS Kabul. Négy különböző ütközetben, légi- és szárazföldi csapásokkal 94 tálib fegyverest öltek meg tegnapra virradóra a NATO erői Afganisztán déli részén - közölte az északadanti szövetség helyi szóvivője. Scott Lundy őrnagy tájékoztatása szerint a milicistákkal Kandahar tartomány Pandzsavi és Zsari körzetében szálltak szembe. Korábban ugyanebben a körzetben 40 tálib fegyverest öltek meg a NATO- erők. A szóvivő arról nem számolt be, hogy voltak-e veszteségeik. A térségben indított Medusa (Medúza) fedőnevű hadművelet kezdete óta eddig 420 tálib milicis- ta vesztette életét. A tálibok szóvivője vitatta az áldozatok magas számát. Egy másik jelentés szerjnt Afganisztán nyugati részén 100 tálib megrohant egy rendőrőrsöt és megölt két rendőrt. A kelet-pakisztáni Paktia tartományban egy öngyilkos merénylő testére erősített pokolgépet hozott működésbe, amikor a terület kormányzója, Hakim Tanival kilépett irodája ajtaján. Mindketten meghaltak. Bécsi tárgyalások a vitatott atomprogramról Irán továbbra is makacs MTl-HÍR Teherán. Irán nem fogad el semmilyen előfeltételt a tárgyalásokhoz nukleáris programjáról - jelentette ki Hamid Reza Aszefi külügy- minisztériumi szóvivő tegnapi te- heráni sajtóértekezletén, elvetve azt az elképzelést, hogy Teherán esedeg felfüggeszti az urániumdúsítást. Leszögezte: „a felfüggesztés kérdése a múlté. Nem lehet a múlthoz visszatérni. Előfeltételek nélküli tárgyalásokat szeretnénk.” A nyugati országok által korábban Iránnak adott javaslatokban két előfeltétel szerepelt: a nukleáris tevékenység felfüggesztése, illetve az, hogy válaszolni kell a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség kormányzótanácsának kérdéseire. Irán régóta hangsúlyozza, nem szünetelteti az urándúsítást, amit az ENSZ is követel. A teheráni reagálás azt követően hangzott el, hogy szombaton Bécsben megbeszélést folytatott Ali Laridzsáni, Iránnak az ország vitatott atomprogramja körüli válság ügyében illetékes főtárgyalója Javier Sola- nával, az Európai Ünió kül- és biztonságpolitikai főmegbízottjával. A katolikus egyházfő hat napot tölt Bajorországban
