Új Szó, 2006. szeptember (59. évfolyam, 202-225. szám)
2006-09-09 / 208. szám, szombat
6 Fókuszban: szeptember n. ÚJ SZÓ 2006. SZEPTEMBER 9. www.ujszo.com Merénylet, amely megváltoztatta a világot Csúf új világ Francis Fukuyama történész a 80-as évek végén már elérkezni látta „a történelem végét”. A két nagy világrend- szer évtizedeken át vívott harca eldőlt, a kommunista rendszer kudarcot vallott. DOROGMAN LÁSZLÓ A Szovjetunió kénytelen volt lemondani a XX. század 40-es éveiben maga alá gyűrt csatlós államairól, miáltal gyökeresen átrajzolódott Európa politikai térképe. Egy történelmi pillanatig úgy tűnt, eljött a világbéke: az emberiségnek, az egyes országoknak nem kell ezentúl mással törődniük, mint népeik jólétének növelésével. Ám 2001. szeptember 11-én hatalmas robbanások rázták meg a világot: a New York-i és washingtoni öngyilkos merényletek nem csak a Világkereskedelmi Központ ikertornyait és a Pentagon egy részét döntötték romba. Egyúttal azt is jelezték,-hogy a Föld immár egyetlen szuperhatalmának minden korábbinál veszedelmesebb és ádázabb ellenféllel támadt dolguk: iszlám terroristák mindenre elszánt seregével. George Bush elnök a csaknem 3000 ember életét kioltó terrortámadások után hadat üzent a merényletek mögött álló al-Kaida szervezetnek, a katonai doktrína szintjén is deklarálva az újfajta hadviselés elvét. Ennek értelmében Washingtonnak nem kell megvárnia, amíg az ezerfejű fenevad támadást intéz ellene: bármikor és bárhol a vüágon joga van megelőző csapást mérni a terroristákra. Az al-Kaida vezéreinek és harcosainak menedéket nyújtó táli- bok afganisztáni uralmának gyors megdöntése után az Egyesült Államok figyelme Irak felé fordult. Bár sem az al-Kaida bagdadi támogatását, sem tömegpusztító fegyverek iraki létezését nem tudta bizonyítani Washington, 2003 márciusában megindult az invázió. Szaddám Húszéin elnök uralmának megdöntése, hadseregének szétverése hetek kérdése volt csupán. Ám 40 hónappal a „nagyobb hadműveletek” (Bush szavai) lezárulta után Irak véresebb helyszín, mint korábban bármikor volt. Az ország „pacifikálása” a jelek szerint visszafelé sült el. Irakban de facto polgárháború dúl. Az arab világ legkeletibb, egykor erős bástyájának meggyengülése nyomán bekövetkezett az, amitől számos józan elemző és megfigyelő már 2002-ben óva intette Washingtont. Két vetélytársá- nak az eltűnése nyomán Irán vált a tágabb értelemben vett Közel-Kelet domináns hatalmává. Az a te- okrata köztársaság, amely egyre leplezetlenebből próbálkozik az iszlám forradalom exportjával (példa erre a libanoni Hezbollah Oszama bin Laden (Képarchívum) nagylelkű támogatása), miközben - a Nyugat gyanúja szerint - atomfegyver előállításán fáradozik, persze az atomenergia békés hasznosításának örve alatt. Ilyen háttér előtt különösen veszélyesen hangzanak a szélsőségesen konzervatív iráni elnök, Mahmúd Ahmadinezsád kirohanásai „a térképről eltörlendő” Izrael és a „dekadens, haldokló” nyugati demokráciák ellen. A fundamentalisták által kormányzott Irán megerősödése csak az egyik rossz hír Amerika számára. A másik, hogy kudarcot vallott Bush elnök néhány éve indított politikai offenzívája, amely a demokrácia térhódítását próbálta előmozdítani az arab országokban. Civilizációk harca Fukuyamának nem lett igaza: a történelem nemcsak hogy nem ért véget 1989-ben, de 2001. szeptember 11-én egyenesen új, minden korábbinál baljósabb szakaszba lépett. Lehet ezt a terror elleni globális hadjáratnak vagy „a civilizációk összecsapásának” nevezni. A lényeg nem a név, hanem a kölcsönös fenyegetés és fenyegetettség állapota. A globális terrorellenes hadjárat képes volt éket verni a NATO-n belül szövetségben álló hatalmak közé. Az európai szövetséges országokban a lakosság nagy többsége kezdettől fogva ellenezte Irak lerohanását. Az „iraki árok” 2003 óta betemetetlen: a rendszeres időközönként elvégzett fölmérések ismételten azt bizonyítják, hogy Amerika hagyományos szövetségesei egyre mélyebb bizalmatlanságot táplálnak Washington iránt. Márpedig a bizalmatlanság minden síkon megnehezíti az együttműködést. Például a polgári szabadságjogok csorbításával, amely időnként kimerítette a „lábbal tiprás” fogalmát. A belföldön elrendelt jogi korlátozások egy része elkerülhetetlen volt, ezt még a demokrata párti ellenzék és az európai államok is belátták. Ám az Abu Graib börtönben vagy Guantánamón történt túlkapások, a kínzásokról készült feljegyzések és felvételek, gyanúsított személyek soron kívüli kiadatása, esetenként elhurcolása, fogva tartása és bántalmazása nemcsak Amerikához méltatlan és erkölcsileg helytelen volt, de jócskán kontraproduktiv is. Felmérések tanúsága szerint az Európában élő 15-18 millió muzulmán közül alig 1 százalék rokonszenvezik a pokolgépes robbantások elkövetőivel. Ez azonban, sovány vigasz, elvégre a szeptember 11-i amerikai, majd a 2004 márciusi madridi vasúti merényletek végrehajtói is bebizonyították, hogy minimális létszámú terrorista is több száz, illetve több ezer embert képes meggyilkolni másodpercek alatt. Márpedig a 15 milliónak az egy százaléka is 150 ezer potenciális terroristát jelent! Ilyen küátások fényében, és látva az európai városok utcáin földig érő kaftánban, merev arckifejezéssel járkáló szakállas muzulmánokat, aligha állítható, hogy az átlag európai lakos biztonságérzete fokozódott volna az utóbbi öt évben. A terrorizmus elleni harc sokak szemében lassan, de biztosan szűkíti a liberális, demokratikus állam és polgárai mozgásterét, szabadságjogait, arra hivatkozva, hogy ennyi áldozatot megér a lakosság életének, biztonságának védelme. Aldous Huxley után szabadon: Ugly new world - csúf új világ! A szerző az MTI munkatársa A tragédia képei (Képarchívum) Ml TÖRTÉNT 2001. SZEPTEMBER 11-ÉN? Öt éve, 2001. szeptember 11-én, egy keddi napon érte az Egyesült Államokat történetének legsúlyosabb terrorcsapása: az al-Kaida iszlám terrorszervezet támadást intézett a New York-i Világkereskedelmi Központ (WTC) és a washingtoni kormányépületek ellen. Az események időrendje: ♦ 2001. szeptember 11-én reggel 19 terrorista elrabol négy utasszállító repülőgépet az Egyesült Államokban. Mint kiderült, az öngyilkos támadók az üzemanyaggal és utasokkal teli gépeket élő bombaként kívánták felhasználni. ♦ 8 óra 46 perc (közép-európai idő szerint 14 óra 46 perc) - Egy eltérített utasszállító repülőgép csapódik New Yorkban a Világkereskedelmi Központ (WTC) iker felhőkarcoló-tornyainak egyikébe. ♦ 9 óra 4 perc - Egy második repülőgép a WTC másik toronyépületébe csapódik be, ezt és a 110 emeletes épületet megrázó hatalmas robbanást a CNN hírtelevízió élő adásban közvetíti. ♦ 9 óra 40 perc - A floridai Sarasotában tartózkodó George W. Bush amerikai elnök kijelenti: „nyilvánvalóan terrortámadás történt”. Bush azonnali, mindenre kiterjedő nyomozást rendel el a terroristák felkütatására és visszaindul Washingtonba. ♦ 9 óra 40 perc - Az amerikai Szövetségi Repülésügyi Hatóság (FAA) az ország történetében először elrendeli az összes légi járat törlését, fél órával később az Egyesült Államokba tartó transzkontinentális járatokat Kanadába irányítják át. ♦ 9 óra 50 perc - Washingtonban kiürítik a Fehér Ház épületét. ♦ 9 óra 53 perc - Egy harmadik utasszállító gép a washingtoni Pentagon-épületbe csapódik az egyik épületszárny első emeleti szintjén. A védelmi minisztérium épülete kigyullad. ♦ 10 óra 05 perc - Összeomlik a WTC iker-felhőkarcoló déli, majd 10 óra 28 perckor másik tornya is. A környék utcáit több tonna törmelék, Manhattan déli részét hatalmas porfelhő borítja be, s megsemmisül a tornyokat kiszolgáló öt épület is. ♦ 10 óra 10 perc - Pennsylvania államban lezuhan egy újabb eltérített Boeing 767-es repülőgép, fedélzetén 44 utassal. A United Airlines 93-as, New Yorkból San Franciscóba tartó járatán az utasok felvették a harcot a terroristákkal. A hírt 11 óra 26 perckor jelentik be. ♦ 10 óra 13 perc - Megkezdődik a New York-i ENSZ-székház, majd, a washingtoni kormányintézmények kiürítése. ♦ 11 óra 17 perc - Rudolph Giuliani New York-i polgármester felszólítja a város lakosait, hogy hagyják el Manhattan déli részét. ♦ 12 óra 4 perc - Bezárják a Los Angeles-i, tíz perccel később a San Franciscó-i repülőteret is. ♦ 13 óra 4 perc - George W. Bush amerikai elnök a Barksdale légi- támaszponton bejelenti, hogy az amerikai fegyveres erőket fokozott harckészültségbe helyezték. Sajtótájékoztatóján ígéretet tesz, hogy elfogják és megbüntetik a New York-i Világkereskedelmi Központ és a Pentagon támadóit. ♦ 13 óra 27 perc - Anthony Williams washingtoni polgármester rendkívüli állapotot hirdet ki a városban. ♦ 14 óra - Az amerikai tőzsdefelügyelet (SEC) bejelenti, hogy az amerikai értékpapírpiacok délután nem nyitnak ki, fél ötkor közük, hogy a tőzsde másnap is zárva marad. ♦ 15 óra 55 perc - Az egyik nebraskai légi bázison tartózkodó Bush elnök telefonon vezeti a Nemzetbiztonsági Tanács ülését. ♦ 16 óra - A CNN hírtelevízió kormányzati forrásokra hivatkozva közli, hogy a merényletekért valószínűleg a szaúdi milliárdos Oszama bin Laden felelős. ♦ 17 óra 20 perc - Összeomlik a WTC már kiürített, 47 emeletes hetes számú épülete is. ♦ 18 óra 54 perc - George W. Bush elnök visszaérkezik a Fehér Házba. ♦ 19 óra 45 perc - New Yorkban bejelentik, hogy 78 rendőr, és az elsőként a helyszínre érkezett 400 tűzoltó fele életét vesztette á merénylet helyszínén. ♦ 20 óra 30 perc - George W. Bush elnök a Fehér Házból közvetített tévébeszédében közli: ezrek haltak meg a terrorista cselekménysorozat következtében. Az elnök biztosítja hallgatóságát, hogy a szövetségi kormányzat működőképes, és közli: az Egyesült Államok felkutatja a felelősöket és igazságot szolgáltat; ennek során nem fog különbséget tenni a terrorcselekményt elkövetők és a nekik menedéket nyújtók között. (A New York-i terrortámadásnak 2749 áldozata volt, a terrorcselekményekben érintett négy repülőgépen összesen 266 ember utazott.) (mti) AMERIKA-EUENES TERRORTÁMADÁSOK 2002. március 20., PERU: Limában nagy erejű pokolgép robbant az amerikai nagykövetség közelében. A merényletben kilenc ember életét vesztette. 2003. február 28., PAKISZTÁN: Automata fegyverekből tüzet nyitottak az USA karacsi konzulátusát őrző rendőrökre. 2003. március 24., BAHREIN: Egy kukásautóba rejtett gázpalack robbant fel Bahrein fővárosban, Manamában, mintegy 250 méter távolságra az amerikai haditengerészet 5. flottájának főparancsnokságától. 2004. december 6., SZAÚD-ARÁBIA: Fegyveres támadás történt az Egyesült Államok dzsiddai konzulátusa ellen. A merényletnek legalább 12 áldozata volt. 2005. IRAK: A lázadók 34131 merényletet követtek el amerikai katonák, helyi biztonsági erők és polgári személyek ellen, 29 százalékkal többet, mint 2004-ben, amikor ez a szám 26 496 volt. 2005-ben 846 amerikai katona vesztette életét Irakban, csaknem kétszerese az előző évinek, - közülük 407 pokolgépes merénylet áldozata lett. Az öngyilkos merénylő által vezetett autóbombás merényletek száma 2005-ben 411, 2004-ben 133 volt. 67 esetben követtek el olyan merényletet amelyben öngyilkos merénylők a testükre erősítettek robbanószerkezetet, 2004-ben még csak 7 ilyen eset volt. A legnagyobb veszélyt továbbra is az út szélén elrejtett bombák jelentik: számuk 2005-ben 10 953,2004-ben pedig 5607 volt. (MTl-Sajtóadatbank)
