Új Szó, 2006. szeptember (59. évfolyam, 202-225. szám)
2006-09-08 / 207. szám, péntek
8 Külföld ÚJ SZÓ 2006. SZEPTEMBER 8. www.ujszo.com RÖVIDEN Erősítést kért a NATO Mons. A Dél-Afganisztán- ba vezényelt NATO-haderő megerősítését kérte a tagállamoktól James Jones tábornok. A NATO európai erőinek főparancsnoka elismerte, a szövetséget meglepte az ellenállás hevessége a középázsiai ország déli részén. További több száz katona, helikopterek és szállító repülőgépek Dél-Afganisztánba vezénylését várja a tagállamoktól, elsősorban azoktól, amelyek már részt vesznek az ottani nemzetközi erőben. Tegnap Hilmend tartományban három brit katona vesztette életét, további hét pedig megsebesült. 2001 ősze óta már 40 brit katona halt meg Afganisztánban. (MTI) Nem volt sugárzásveszély Moszkva. Tűz volt egy orosz atom-tengeralattjárón, két tengerész meghalt, de nincs sugárzásveszély. Az Északi Flotta sajtószolgálata szerint a Szent Dánielen keletkezett tüzet eloltották. Az atomenergia-berendezések üzemzavar-védelme időben működésbe lépett. (MTI) Nobel-díj helyett börtön Chicago. Hat és fél évi börtönre ítélték korrupciós ügyletek miatt az USA-beli Illinois állam volt kormányzóját, akit a halálbüntetés harcos ellen- zőjeként korábban Nobel-bé- kedíjra is felteijesztettek. A 72 éves George Ryant 18 vádpontban találták vétkesnek, bűnlajstromán szerepelt egyebek közt zsarolás, csalás és az, hogy kivételezett bizonyos üzletfelekkel állami megrendelések odaítélésekor. (MTI) n Ryan nagy hírnévre tett szert, miután 2000-ben moratóriumot hirdetett a halál- büntetések végrehajtására (SITA/AP) Terroristák rács mögött Denpasar. Elítélték tegnap Indonéziában a Báli szigetén tavaly elkövetett, húsz halálos áldozatot és 140 sérültet követelő robbantásos merénylet két tettesét. Az egyik 18 év börtönt kapott, mert részt vett a merénylethez használt pokolgép összeszerelésében. Társát 8 évre ítélték iszlámista propagandavideó készítéséért. Előző nap a merénylet harmadik tettese szintén 8 évet kapott. (MTI) Strasbourgban ismét a titkos ClA-börtönökre terelődött a figyelem - az amerikai hadsereg másként fog vallatni, a hírszerzés nem Keményen bírálták Busht az EP-ben Fogolykínzás az iraki Abu Graib börtönben. Korábban ez a felvétel is bejárta a világsajtót. (SITA/AP-felvétel) Strasbourg/Brüsszel/Washing- ton. Miközben az USA-ban már minden csak a választásról szól, a média szerint a törvényhozást is megbénítja a kampány, az Európai Parlament több képviselője követelte tegnap: Washington tegye közzé, hol működnek a CIA titkos börtönei. ÖSSZEFOGLALÓ „Tudnunk kell, hogy EU-tag- államok vagy jelölt országok kormányai törvénytelen cselekedetek érintettjei-e” - érvelt Wolfgang Kreissl-Dörfler szocialista párti német EP-képviselő, aki tagja a CIA állítólagos kelet-európai titkos börtönei ügyében kutakodó különbizottságnak. „Sürgősen meg kell vitatni ezt az ügyet Lengyelországgal és Romániával, valamint más EU-tagállamok kormányaival is” - fűzte hozzá. Keményen fogalmazott a Bush-nyilatkozatot kommentálva a brit liberális demokrata Sarah Ludford, a vizsgálóbizottság helyettes vezetője. Mint mondta, a Bush-kormányzat „nemcsak saját korábbi hazugságait hozta napvilágra, hanem nevetségessé tette európai kormányoknak azokat az arrogáns vezetőit is, akik elutasították a foglyok jogtalan kiszolgáltatásával kapcsolatos félelmeinket, mondván, hogy azoknak nincs semmi alapjuk”. Jan Marinus Wiersma holland szocialista EP- képviselő is bírálta Busht, amiért nem áll szándékában megszüntetni a börtönöket. Az amerikai elnök szerdán elismerte, hogy a CIA kisszámú - a Fehér Ház tájékoztatása szerint száznál kevesebb - külföldi gyanúsított kihallgatását Amerikán kívül folytatja. Ezzel közvetve beismerte, helytálló volt a The Washington Post tavaly novemberi értesülése, miszerint a hírszerzés titkos fogva tartási helyeket tart fenn külföldön. Egyebek közt Lengyelország és Románia merült föl lehetséges helyszínként. A lap cikke nyomán indult meg az EP vizsgálata, s az Európa Tanács is vizsgálódik az ügyben. Bush védelmébe vette a CIA-nak a legfontosabb gyanúsítottakra alkalmazott titkos vallatá- si-kihallgatási gyakorlatát, amely a biztonságra nézve alapvetően fontos információkhoz juttatja a hatóságokat. Bejelentette, az al-Kaida 14 kulcsfiguráját, köztük a 2001. szeptember 11-i New York-i és washingtoni terrortámadások tervének a kidolgozóját a guantánamói fogolytáborba szállították át és ott felelősségre vonják őket. Szükségesnek nevezte, hogy ezeket az embereket olyan miliőbe helyezzék, ahol titokban őrizhetik és vallathatják őket a szakértők. „Ez a program lehetővé tette, hogy potenciális tömeggyilkosokat távolít- sunk el az utcákról, mielőtt még ölhettek volna.” Szorosan kötődik a témához: a Pentagon betiltott az amerikai hadseregben a múltban durvának ítélt, s emiatt bírált több kihallgatási módszert. Az amerikai hadseregben használatos, 1992-ben összeállított katonai kézikönyv kihallgatásra vonatkozó fejezetébe belefoglalták többek között a foglyok le- meztelemtésének tilalmát, azt, hogy nem szabad az őrizetesek fejére csuklyát vagy zsákot húzni, sem pedig ragasztószalaggal letakarni a szemüket, tilos ezenkívül ütlegelni, megégetni vagy elektromos sokkolóval megbénítani őket. Ezentúl tilos kutyát használni a kihallgatásokhoz. Az iraki Abu Graib börtönben készült, az egész világot bejárt képeken amerikai katonák meztelen foglyok mellett pózolnak, s kutyával rémisztgetik a rabokat, akiknek fején több képen is csuklya látható. A katonai kézikönyv nem vonatkozik a CIA által lefolytatott kihallgatásokra, mert, mint azt George Bush amerikai elnök előzőleg elmondta, a hírszerzésre alternatív eljárási szabályok vonatkoznak. Amerikában ez is kampánytéma, a választásról szól minden, a kampány a törvényhozást is megbénítja. A kongresszus a legfontosabb belpolitikai kérdésekben sem fog tudni előre lépni - írta a The Washington Post. A képviselőház és a szenátus öthetes nyári szünet után szerdán ült össze, és a november 7- i általános választásokig 19 napot fog dolgozni. A kongresszus mindkét házát ellenőrző republikánusok, akik a 2001. szeptember 11-i terrormerényletek óta már két törvényhozási választást nyertek meg, a sokat emlegetett terrorizmus elleni globális háborút helyezték kampányuk középpontjába. Ehhez igazították az ülésnapok témarendjét is. (MTI, ú) Laridzsáni szombaton találkozik Solanával Sorozatos robbantásos merényletek Bagdadban Nyitva marad az olajcsap Iraké lesz az iraki hadsereg MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Madrid/Brüsszel. Javier Solana, az EU kül-és biztonságpolitikai főképviselője közölte, szombaton lesz megbeszélése Ali Laridzsáni iráni főtárgyalóval a vitatott iráni atomprogramról. A találkozó helyszínét nem hozta nyilvánosságra. Laridzsáni a nap folyamán Madridban szintén közölte, két napon belül találkozik Solanával. Laridzsáni megbeszélést folytatott Miguel Ángel Moratmos spanyol külügyminiszterrel, aki arra biztatta őt, hogy tanúsítson rugalmasságot a hét végi eszmecserén. A Solana- Laridzsáni találkozót eredetileg szerdára tervezték Bécsbe azzal a céllal, hogy utoljára megkíséreljék tisztázni: van-e kellő alap a további tárgyalásokhoz Teherán, illetve az iráni kormányt atomprogramja korlátozására ösztökélő hat nagyhatalom (a BT öt állandó tagja és Németország) között. Teherán fenn fogja tartani olajkivitelét akkor is, ha nemzetközi szankciókat vezetnek be ellene, kivéve ha az ENSZ megtiltja olajkereskedelmét - ezt Nedzsád Hoszeinjan iráni olajipari miniszterhelyettes jelentette ki Szingapúrban. Elemzők ugyanis attól tartanak, hogy Teherán bármilyen szankcióra válaszul leállítaná olajkivitelét, a kereskedők viszont derűlátók amiatt, hogy a tárgyalások még nem szakadtak meg teljesen. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad. Az Irakban állomásozó nemzetközi koalíciós erők tegnap megkezdték az iraki fegyveres erők fölötti ellenőrzés átadását a bagdadi kormánynak. „Mától fogva az iraki katonai kötelezettségeket egyre inkább az irakiak szabják meg és irányítják... A mai nap fontos mérföldkő” - mondta George Casey tábornok, az Irakban állomásozó amerikai erők parancsnoka, amikor Núri al-Máliki iraki kormányfővel aláírta a parancsnokság átadásáról szóló megállapodást. Első lépésként iraki vezénylés alá kerül a 10 hadosztályból egy, a nyolcadik. Ezeket az alakulatokat eddig az amerikai expedíciós erők vezérkara irányította. A megállapodásban szerepel az is, hogy felállítják az iraki egyesített vezérkart is, amely fokozatosan veszi át a többi egység vezetését. Az átvétel üteméről a bagdadi kormánynak van joga dönteni, de amerikai részről úgy vélik, hogy havi átlagban két hadosztály átadására kerülhet sor. A kis méretű hald haditengerészet és légierő már Bagdad kezében van. Legkevesebb 39 ember vesztette életét különféle támadásokban tegnap Irakban. Közülük 29-nek az életét sorozatos robbantásos merényletek oltották ki Bagdadban, jóllehet mintegy harmincezer amerikai és hald rendfenntartót vezényeltek a közelmúltban a főváros védelmére. Blair bejelentése Egy éven belül távozik London. Bejelentette egy éven belüli távozását tegnap a brit kormányfő. Tony Blair, akire napok óta ismét igen erőteljes nyomás nehezedett távozási menetrendjének felfedése végett, úgy fogalmazott: az idei (szeptember végén esedékes) éves munkáspárti kongresszus lesz az utolsó, amelyen pártvezérként részt vesz. Mivel a brit politikai pártok éves kongresszusainak szezonja szeptember-október, ebből egyértelműen kiderült, hogy jövő ősszel már nem ő lesz a Labour vezére, és így a miniszterelnök sem. Blair azonban egyértelművé tette azt is, távozásának pontos dátumát egyelőre nem kívánja felfedni. (MTI) Tbilisziben államcsíny előkészítésével vádolják az ellenzéket - csökken Szaakasvili népszerűsége Tisztogatás Grúziában, feszültség Moszkvával ÖSSZEFOGLALÓ Tbiliszi/Moszkva. A grúz ellenzéki Igazságosság párt híveinek szerdai letartóztatását választás előtti tisztogatásként értékelték tegnap moszkvai elemzők. Államcsínyre való szövetkezés gyanújával legalább tucatnyi ellenzéki aktivistát vett őrizetbe a grúz rendőrség szerdán, s országszerte több mint félszáz házkutatást tartottak. Nana Kakabadze, a Volt Politikai Foglyok az Emberi Jogokért szervezet vezetője 10 személy előállításáról számolt be (más források 15-30 letartóztatottról tudnak). Az érintettek különböző ellenzéki szervezetek, köztük az Igazságosság párt, az Anti-Soros szervezet és a Konzervatív Monarchista Párt tagjai. Valamennyien közel álltak Igor Giorgadze volt grúz állambiztonsági miniszterhez. Giorgadze formálisan az Igazságosság párt vezetője, jelenleg külföldön - feltehetően Oroszországban - bujkál, s körözi az Interpol, mert a grúz hatóságok szerint 1995-ben ő állt az Eduard Se- vardnadze akkori elnök elleni merényletkísérlet hátterében. A lefogott személyeket azzal vádolják, Mihail Szaakasvili elnök kormányának erőszakos megdöntésére szövetkeztek az alig ötmilliós, elszegényedett, de stratégiai helyen fekvő kaukázusi köztársaságban. Az ellenzék szerint politikai megtorlásról van szó, például az Anti-Soros szervezet azzal vádolja Soros György magyar származású amerikai milliárdost, hogy ő pénzelte a Szaakasvüit 2003-ban hatalomra juttató grúziai rózsás forradalmat. A csökkenő népszerűségű Szaakasvüinak egyes bírálói már felrótták, elnöksége idején visszalépés történt a demokrácia terén. „A letartóztatottakat az (orosz) Szövetségi Biztonsági Szolgálatnál dolgozó Giorgadze cinkosainak tartják” - mondta a Vedo- mosztyi liberális orosz lapnak Konsztantin Gabasvüi, a grúz parlament külügyi bizottsági elnöke. Maga Giorgadze egy orosz tévének tegnap azt mondta, ha a tbiliszi kormány az Igazságosság párt betiltása mellett dönt, az a fegyveres szembenállás kezdetét jelentené. A Kreml-baráttá vált Ivesztyija már-már Joszif Sztálin (grúz származású) szovjet diktátor 1937-es politikai megtorlásaihoz hasonlította a grúziai letartóztatásokat, mondván: Szaakasvili elnök „a minap fogadko- zott, hogy leszámol a Grúziában ténykedő orosz ötödik hadoszloppal”. Alekszej Malasenko politológus szerint Giorgadze aligha szánhatja el magát hatalomátvétel előkészítésére Grúziában, hiszen nem tudott egy ellenzéki koalíciót formálni. (MTI, ú) Fegyverembargó Izraeli figyelmeztetés Jeruzsálem. Izrael fenntartja magának a jogot, hogy megtámadja azokat a konvojokat, amelyek fegyvert szállítanak a szíriai határon át a Hezbollah libanoni síita szervezetnek. Miri Ejszin, Ehud Óimért izraeli kormányfő szóvivője hozzátette, a zsidó állam fenntartja a jogot az önvédelemre, és ügyelni fog arra, hogy betartsák a szíriai- libanoni határon a fegyverembargót. Izrael tegnap, közép-európai idő szerint 17.00 órakor oldotta fel Libanon július 13. óta tartó blokádját, miután biztosítékot kapott rá: nemzetközi erő ellenőrzi majd a libanoni tengeri és légikikötőket azzal a céllal, hogy a Hezbollah ne juthasson fegyverutánpótláshoz. A libanoni kormány elküldte az ENSZ- nek a békefenntartásra, a haditengerészeti erők állomásoztatására való felkérést, külön kiemelve ebben a német hadsereg szerepvállalását. Egy esti izraeli hír szerint a tengeri zárlat egyelőre mard. (MTI) (Reuters-térkép)
