Új Szó, 2006. szeptember (59. évfolyam, 202-225. szám)
2006-09-08 / 207. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. SZEPTEMBER 8. Kultúra 9 Bábos mese készül Pille Tamás rendezésében a Komáromi Jókai Színházban - hősei fehér és szürke egerek Meseországból érkezett Pille Tamás Szakály Márta (Dömötör Ede felvételei) Az operettvilágból érkezett. Marica grófnő, Mária főhadnagy, Viktória mellől. Budapesten, Svájcban, Krakkóban volt táncos-komikus. Humoros szerepekben a Vidám Színpad és a Mikroszkóp Színpad közönsége láthatta. Tatabányára Harsányi-Sulyom László direktor hívta rendezni. Meseoperettel kezdte. Hófehérke, Gulliver meg a Tücsök és a hangya után jöttek az egerek, tavaly pedig Süsü, a sárkány. Pille Tamás színész-rendező szereti a meséket. SZÉL JÁNOS A mesehősök kalandjai között volt ideje a Chicago egyik konfe- ransziéjára. Olasz Istvánnal, a másik konferansziéval remek apró jeleneteket produkálnak a világslágerek között. Hamarosan a Komáromi Jókai Színházban játsszák a Minden egér szereti a sajtot című bábos mesét, Rómeó és Júlia egerek világába helyezett történetét. Pille Tamással az olvasópróba után beszélgettünk. A mesejátékban piskóta illatú fehér egerek és töpörtyű szagú szürke egerek szerepelnek. Már az is mutatja a különbséget, hogy valakinek Ulata, másnak meg szaga van? Igen, és ez a mese azt üzeni, hogy nincs különbség egér és egér között. Amikor eldöntöttük, hogy Komáromban színre visz- szük, eszünkbe sem jutott, hogy mire bemutatásra kerül, addigra a tolerancia, intolerancia kérdésének ilyen hatalmas aktualitása lesz errefelé. A felnőttek talán érzik majd ezt az aktualitást. Ám a gyermekek egy kedves, színes, bábos mesét látnak. Azokat a gyermekelőadásokat szeretem, amelyeken a felnőttek együtt szórakoznak a gyermekekkel. Vannak e téren rossz élményeim. Amikor az anyukámmal színházban voltam gyermekelőadáson, én élveztem, ő pedig aludt. Mert csak a gyermekeknek szólt. Boldog vagyok, ha a felnőtt nevet egy poénon, a gyerek nevet egy poénon, de tudnak nevetni egymás poénjain is. Az tetszik a gyereknek, ha az anyukája és az apukája is élvezi az előadást, ezért kedvelem a családi színház műfaját. Azt üzenem a gyermekeknek, nem az a lényeg, hogy szürke vagy fehér, mert minden egér szereti a sajtot. A felnőtteknek pedig azt mondanám, hogy ők is gondolják át ezt, mert az egerek behelyettesíthetőek. Tatabányáról olyan társulattal érkezett, melynek szereplői már játszották a bábos mesejátékot. Holocsy Krisztina az új színésznő a csapatban. Másik előadást próbálunk ezekben a napokban, nem a két évvel ezelőtti tatabányai produkció kerül a közönség elé. Hozzátettünk olyan dolgokat, amik a tatabányai előadásból kimaradtak, mert később pattantak ki a fejünkből, vagy mert közben átgondoltuk, és más jutott az eszünkbe. Olyan ez, mint amikor Egerben és Miskolcon játsszák a Csárdáskirálynőt, mindkét előadásban eléneklik a Jaj, cicát, de mindkettőben máshogy. A mi mesejátékunkban Mo- nori Balázs alakítja Zakariás szerepét, ami élő, és van bábszerepe is. Van rutinja a bábozás terén, többször dolgozott a Budapest Bábszínházban, de prózai színész is. Szakály Márta kiváló és érdemes művész, a magyar bábszakma egyetlen női Kossuth-díjasa. Sikerült rávenni, hogy vegyen részt ebben a produkcióban, nagyon örült a feladatnak, mert szereti ezt a mesét. Lidi mamát, a szürke egéranyukát és a fehér egércsalád kislányát játssza. Ma- róti Attila az ifjú szerelmes egér. Több színházban dolgozik. Holocsy Krisztina Szeréna mamát, a fehér egér anyuka szerepét kapta. Jómagam pedig a fehér arisztokrata egér apuka szerepét alakítom. A nem bábszínészeknek hogyan megy a bábozás? Én is feltettem ezt a kérdést, és Szakály Márta azt válaszolta, nem bábozni kell tudni, hanem az a lényeg, hogy színész legyen a bábban. Nagyon szépek a bábok. Ki a tervezőjük? Koch Aurél bábtervező. Ő tervezte az egyik tévémacit is. Miért rendez szinte csak mesét? Lélekben örök mesevilágban élek. Anyukám életéből, háborús gyermek lévén, kimaradt a mese. Az én gyermekkoromat kitöltötte. Sok mesét olvastam, sokat olvastak nekem, rengeteg mesét láttam. Az operett is szappanbuborékos mese. Szívesen rendeznék operettet is. Várom a felkérést. Minden a budapesti Arany János Színházban kezdődött? Keleti István, Gosztonyi János, Gárdonyi Edit, Vályi Éva voltak a mestereim a színház stúdiójában. Küencvenkettőben végeztem, akkor kerültem a szakmába. A fővárosi színházak mellett Egerben, a Gárdonyi Géza Színházban is játszottam. Komáromot megszerettem. Nagyon jó itt a csapat, és rendkívül színes a repertoár. Szívesen tartoznék ide. A Föld Arca Filmstúdió készített róla filmet, melyet a tornaiak is megnézhettek Egy napsugaras ember - Fecsó Pál költő emlékére KOZSÁR ZSUZSANNA Csendes, derűs embernek ismertem - mondhatnám a két éve elhunyt Fecsó Pálról. A mondat utolsó szava azonban nem fedné teljesen a valóságot. Nem ismertem. Csupán egyszer találkoztunk, és csak néhány szót váltottunk egymással. Mégis úgy gondolok rá vissza, mint kedves öreg barátra, olyan ismerősre, akit nem lehet elfelejteni, akinek napsugaras természete letöröl- hetetlen nyomot hagyott a lelke- men. Fecsó Pált most ismertem meg igazán közelebbről, elsősorban annak a filmnek köszönhetően, melyet a Föld Arca Filmstúdió készített a költő emlékére, és melyet a tornai napok keretében vetítettek le az érdeklődőknek. Nemcsak azért, hogy emeljék a falunapok fényét, hanem azért is, mert Pali bácsinak in memoriam községi kitüntetést adományoztak, mint Torna kulturális életének legjelentősebb egyéniségének. Sok mindent megismerhettem az egyórás dokumentumfilmből. Életszeletkéket, élményeket, érzéseket, versek formájában megnyilvánuló tépelődéseket. A Pali Azt írta meg, amit érzett (Képarchívum) bácsiról futólag kialakult kép körvonalai megteltek színekkel, tartalommal. Tizenévesen csaknem megölte a háború egy eltévedt robbanólövedéke, életéről már lemondtak az orvosok is, szívósságának köszönhetően mégis megmaradt. Olyan ember volt ő, aki sok más kisemberhez hasonlóan az államhatalmak és államérdekek játékszereként hol magyar, hol szlovák, hol csehszlovák állampolgár volt, és értelmiségi származása folytán nem sok dédelgetésben volt része az „átkos” vadabb korszakaiban. Olyan ember volt, aki nem alkudott meg, aki nem írt dicsőítő ódát megrendelésre, még Lenin elvtársról se, mint annyi más kortársa. Nem kilincselt a verseivel, számára az írás volt fontos, nem a kötetgyártás. Olyan ember volt, aki azt írta meg, amit érzett, nem akart normáknak és elvárásoknak megfelelni, és verseiben sosem hazudott. Aki őszinte szerelemmel szerette a Bódva-völgyi tájat, a hegyeket, a tornai vár romját, a szűkebb pátriát, melyet sosem hagyott el. Olyan ember volt, akinek minden falubélihez volt kedves szava, és akinek a család az el nem múló szeretetet, harmóniát jelentette. Megszínesedett számomra, ahogy a fümvásznon láttam pátosz nélkül, egyszerűen beszélni életéről, verseiről. Megszínesedett, ám mégis megmaradt csendes, derűs, napsugaras embernek. Két kötetnyi megjelent verssel, méltatlanul háttérbe nyomottan. Tanár volt, újságíró, het- venévnyi élet birtokosa. Utánozhatatlan humorral, önfegyelemmel. A panaszt, keserűséget megtartotta magának, legfeljebb verseibe csempészte be a terheket. És vicceket mesélt a halálos ágyán is. Remélem, abban a másik világban, ahol most van, megbecsülik. RÖVIDEN Klein Ottó és barátai Érsekújvár. Ma este 19 órától híres operaénekesek mutatják be tudásuk legjavát a város amfiteátrumában a Klein Ottó és barátai elnevezésű opera-gálaesten, melyre második alkalommal kerül sor. A vendéglátó az érsekúj- vári születésű, külföldön is szívesen látott kiváló tenor, aki elsősorban Rossini- és Donizetti-ope- rákban jeleskedik. Klein Ottó mellett fellép Kolonyics Klára, a Budapesti Operaház szólistája, Szlovákiából Mária Hensel, Ľubica Rybárska, Martin Babjak, Dušan Jaijabek, František Livora, valamint Riikka Hakola finn mezzoszoprán énekesnő. A Szlovák Nemzeti Színház zenekarát Keselyák Gergő, a Magyar Állami Opera karmestere vezényli, (kp) Varnus Xaver hangversenye Muzsla. Holnap 19 órától Varnus Xaver orgonahangversenyét hallgathatják meg az érdeklődők a helyi római katolikus templomban. Az öntörvényű, szókimondó, világhírű muzsikust saját bevallása szerint „halálos szerelem” köti az orgonához, (buch) ... és hová lett e vidék zsidósága?... Vágsellye.... és hová lett e vidék zsidósága?... nemzetközi konferenciát tartanak ma 9 órától a városi hivatal üléstermében. Az előadások témáiból: A zsidóság története a mai Szlovákia területén; Pápa város zsidó társadalma az 1848-as összeírás alapján; Adalékok a szenei zsidóság történetéhez; A nyíregyházi zsidóság pusztulása. A konferenciához kapcsolódó kiállítást 13 órakor nyitják meg a levéltár épületében, (ú) Klein Ottó (Képarchívum) A Pátria rádió kétnapi kínálatából válogathatnak Hétvégi programok MŰSORAJÁNLÓ Szombaton reggel 7 órakor kezdődik zenés publicisztikai magazinunk, a Hétről hétre. A 11.30-kor induló Délidő témája a kerületi hivatalok tervezett megszüntetése, illetve fennmaradása. 13 órakor a Téka irodalmi magazinban megemlékezünk a napokban elhunyt Faludy György költőről, és beszélgetés hangzik el Juhász R. Józseffel új könyvéről. 15 órától A kultúra világában először a Komáromi Jókai Színház új évadának bemutatóiról Varga Emese dramaturg tájékoztat. A Jókai Színház első bemutatójának, Molnár Ferenc Doktor úr című vígjátékának egyik főszereplője Fa- bó Tibor lesz, akivel a próbák megkezdése előtt beszélgettünk. Kiss Péntek József háromnapos szakmai találkozót és Musicalfesztivált szervez szlovákiai magyar amatőr színjátszó együttesek számára. 15.30-tól népszerű operett részleteket közvetítünk. Vasárnap is reggel 7 órakor indul adásunk. A 8 órai hírek után a Világosság katolikus kiadásában Mako- vics István bolyi plébános elmélkedését halljuk. A szeptember elsején Nádszegen megtartott Reménynap kapcsán nyüatkozik a Vüágos- ságnak a Remény főszerkesztője, Herdics György atya. 9 órakor hírek, majd a Randevú jelentkezik, melynek központi témája a tanévkezdés. A műsor vendége lesz a megasztáros Schmidt Vera. A műsorvezető-szerkesztő Puha József. 13 órától közvetítjük a Térerőt. A közép-európai nemzetiségi stúdiók közös magazinja ezúttal a bukaresti magyar szerkesztőség gondozásában készül. 14.05-kor kezdődik a Kaleidoszkóp, melyben felidézzük a nyári szünidő utolsó pillanatait. Mikrofonunkkal Diószegen egy kézművestáborban jártunk, ahol helyi és környékbeli gyerekek komáromi és magyarországi társaikkal együtt ismerkedtek a különböző kézművüstechnikákkal. 15 órakor kezdődik az Ószidő, melyben a szenei nyugdíjasok klubtevékenységét mutatjuk be, és nagymamák vallanak unokáikról. 15.30-tól Hazai tájakon. Néprajzi összeállításunkban Forgon Andorral Gömör- mihályfalva régi életmódjára emlékezünk. (MoL) Martin Benka életművéből mutat be válogatást az a kiállítás, amelyet tegnap nyitottak meg a Pozsonyi Városi Galéria Mirbach-palo- tabeli kiállítótermeiben. A tárlat november 12-ig tekinthető meg. Martin Benka: Aratásból hazafelé, 1934 (Képarchívum)
