Új Szó, 2006. szeptember (59. évfolyam, 202-225. szám)
2006-09-06 / 205. szám, szerda
10 Európai unió - nyugdíjpénztárak gazdasági mutatói UJ SZÓ 2006. SZEPTEMBER 6. www.ujszo.com Diszkriminálhatnak az eddig diszkriminálták Elvszerűek lesznek az újak? Szívesen foglalkoztatják őket, mert sokkal többet hajlandók túlórázni, mint más európai nemzetek fiai Négymillió román az unióban Bukarestben telepedett le a legtöbb kínai (Képarchívum) ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Egyáltalán nem biztos, hogy a közép-kelet-európai országok megnyitják munkaerőpiacukat az unióhoz 2007-ben csatlakozó Románia és Bulgária előtt. Az alábbiakban az EurActív-hírsite-hálózat összeállítását ismertetjük. A várakozások szerint azok az országok, amelyek korábban a nyolc új közép-kelet-európai tagország számára nem liberalizálták munkaerőpiacukat, a két új tagország esetében is hasonló álláspontot képviselnek. Azok, amelyek megnyitották munkaerőpiacukat, nem biztos, hogy hasonlóan cselekednek a román és a bolgár csatlakozás után is. Érdekes a kérdés: a szabad munkaerőpiacért harcoló újak milyen álláspontra helyezkednek, ragaszkodnak-e az általuk megkövetelt liberalizációhoz a bővítés következő szakaszában is. Egyes országokban komoly szakemberhiány van bizonyos szektorokban - részben éppen azért, mert. a szabad munkaerővándorlás lehetőségével élve sokan költöztek át Nyugat-Európába - és bár a fizetések szerényebbek, mint a nyugat-európaiak, mégis magasabbak, mint Romániában vagy Bulgáriában. A szlovákiai helyzet ebből a szempontból bizonytalan. A korábbi Dzurinda-kormány kinyilatkoztatta azt a szándékát, hogy megnyitja munkaerőpiacát a román és bolgár munkavállalók előtt. A mostani, Smer vezette kormány számára akkor ez elvi kérdés volt. Hivatalos becslés vagy elemzés nem készült, de a várakozások szerint kevés román vagy bolgár dolgozó választaná a szlovák piacot. A szlovákiai munkanélküliség sokkal nagyobb, mint a legtöbb környező országban (Lengyelország kivételével), s a fizetések is alacsonyabbak. Az új kormány álláspontja egyelőre nem ismert. Ha Csehország, Magyarország és Lengyelország nem nyitja meg munkaerőpiacát, vélhetően Szlovákia is hasonlóan dönt. Hivatalos nyilatkozat ez ügyben az év végére várható. A magyar kormány még nem deklarálta, milyen álláspontot képvisel. Az ezzel kapcsolatos érdeklődést azzal utasítja el, hogy meg kell várni az EU végső döntését. Ugyanakkor nyilvánvaló a burkolt magyar aggodalmak háttere: Romániából elsősorban néhány nyugati országba, főként Ausztriába és Németországba mennének nagy számban dolgozni, e két ország azonban nem liberalizálta munkaerőpiacát. így félő, hogy az EU-ba munkát keresni indulók túlnyomó többsége Magyarországon reked. Budapest várhatóan csak az utolsó pillanatban, december végén hozza meg végleges döntését. Csehországban is hasonló a helyzet. A cseh kormány 2005 decemberében nyilatkozott először erről a kérdésről, s az akkori munkaügyi miniszter és miniszterelnök szerint, ha a régi uniós tagországok - főleg Ausztria - nem nyitják meg munkaerőpiacukat, altkor Csehország vonzó célpont lenne a románok és bolgárok számára. Emiatt pedig várhatóan nem emelkedik fel a sorompó a román és a bolgár munka- vállalók előtt a cseh határon. Hivatalos cseh álláspont azután várható, hogy az EB dönt a két ország csatlakozásáról. A lengyel kormány sem fogalmazott meg végleges álláspontot a piac megnyitásával kapcsolatban, de vélhetően korlátozásokat vezetnek be. A közvéleményt ez a kérdés egyelőre nem foglalkoztatja, a politikai szereplők pedig a hivatalos kormányzati álláspontra várnak, (euractiv.hu) Bukarest. Románia még csak készül az uniós csatlakozásra, de négymillió romániai munkás már ma is az EU-ban dolgozik, ami egyes szakmákban munkaerőhiányhoz vezet az anyaországban. ISMERTETÉS Június végén a romániai munkanélküliségi ráta 5,3 százalékra csökkent, tavaly decemberben még 5,9 százalék volt. Az alkalmazottak száma 8200-zal volt nagyobb a májusinál, meghaladta a 4,6 milliót. Ennyi munkavállaló azonban nem képes eltartani a mintegy 21 millió román állampolgárt. Mert a román munkavállalók jelentős része külföldön dolgozik. Hogy pontosan hányán, azt senki sem tudja Bukarestben, de a munkaerő migrációját figyelemmel követő nemzetközi szervezetek ezt a számot 2-2,2 mü- lióra teszik. Ha azonban az egyes nyugati országokban hivatalosan vagy feketén dolgozó románok becsült számát összeadjuk, az eredmény a négymilliót is meghaladja. (Olaszországban 800-900, Spanyolországban 600-700 ezer, Görögországban 700 ezer, Németországban 400 ezer, Ausztriában 200 ezer, Izraelben 300-400 ezer, Franciaországban 200-300 ezer, Nagy- Britanniában 300 ezer, Írországban 200 ezer.) Két dolog is alátámasztja azt, hogy a hazai munkavállalókkal szülte megegyező számú román állampolgár dolgozik külföldön. Először: az általuk hazautalt NOL-JELENTÉS Bukarest. A románok jelentős része édeskeveset tud arról, milyen hatással jár majd az uniós tagság az átlagember munkájára és életkörülményeire. Bizonyítják ezt a közvélemény-kutatások eredményei is. Míg júliusban 72,8 százalék támogatta az európai betagolódást, a legutóbbi, augusztusi felmérés szerint a támogatók aránya nőtt, és a megkérdezettek 76,1 százaléka jelentette ki, hogy egy népszavazáson az ország EU- tagságára voksolna. Bár a sajtó időről időre arról cikkezik, hogy a csatlakozás után ugrásszerűen nő az élelmiszerek ára, összeg tavaly 3,6 milliárd euróra rúgott, szemben az előző évi 2,8 milliárddal. A nyaranta hazalátogató stranierik (ahogy a vendég- munkásokat Romániában olasz szóval nevezik) tavaly 8,9 milliárd eurót váltottak be lejre, hogy abból a család szükségleteit fedezzék. Másodszor: a Romániába érkező külföldi befektetők már alig találnak szakképzett munkaerőt. A munkaerőhiánynak jó hatása van az itthon maradottak bérére, a fizetések szinte folyamatosan növekszenek. A hazai bér persze messze nem éri el a nyugati szintet, de azt a havi 2500 eurós összeget, amelyet például brit cégek ajánlanak román mérnököknek, hogy kuvaiti és szaúdi cégeikhez elszegődjenek, jól képzett szakemberek esetében már megközelíthetik. A romániai munkanélküliség nem egyenletes. Temes megyében, az ország egyik legfejlettebb, legjóval nagyobb mértékben, mint annak idején Magyarországon, Csehországban és Lengyelországban, úgy tűnik, a románokat semmi sem riaszthatja el az uniótól. Az emberek nem csóválják a fejüket arra a hírre sem, hogy januártól akár ötven százalékkal drágulhat a hús, a tej és a kenyér, pedig a lakosság már ma is szerény jövedelmének negyven százalékát költi élelmiszerre. A derűlátás ellen szólna az is, hogy az állampolgárok csaknem fele úgy véli, életszínvonala 2006-ban cseppet sem javult. Júniusban a kb. 9 ezer koronának megfelelő, 1112 lejes átlagbér tizenöt százalékkal magasabb volt ugyan az egy évvel kotöbb nyugati befektetőt vonzó régiójában mindössze 2,2 százalékos, miközben a székelyföldi Hargita megyében 9, a moldvai Vaslui megyében pedig a 10 százalékot is elérte. Ezekbe a térségekbe igen kevés külföldi tőke érkezett. Miközben a Székelyföldnek például jelentős a gazdasági és nyersanyagpotenciálja, Hargita és Kovászna megyét a magyarországi befektetők sem rohanták meg. Kovászrábbinál, de az éves bérnövekedés reálértékben mindössze nyolcszázaléknyi volt, ami az infláció szintjét sem érte el, sőt. A reményeket elsősorban az táplálja, hogy a 2005-ben realizált, egy főre jutó 3500 eurós nemzeti össztermék (GDP) a nyugati befektetők rohama folytán 2008-ra várhatóan 5450 euróra növekszik - és a lakosság ebből életkörülményeinek javulási tendenciáját olvasta ki. Egyetlen dolog miatt elégedetlen ma a romániai lakos: a korrupció szintje a látványos lebuktatások ellenére sem csökkent. A megkérdezettek eleve úgy látják, a parlament tagjainak 70 százaléka és az üzletemberek 61 százaléka tornában a külföldi befektetések egy lakosra jutó összege tavaly egy euró volt, miközben az országos átlag 180-190 euró lakosonként. A romániai munkaerő jól felkészültnek számít, és a románok sokkal többet hajlandók túlórázni, mint a többi európai nemzet fiai. Ebből a szempontból a románok valóban az első helyen állnak, még a lengyelek is csak utánuk következnek. Talán ez a magyarázata annak, hogy a legtöbb nyugat-európai ország attól tart: ha Románia januárban csatlakozik az unióhoz, a román munka- vállalók még jobban elözönlik Európát. Szakértők szerint azonban ettől már nem kell tartani, hiszen aki el akart menni és tehette - már megtette. Ma már nyilvánvaló: Romániában a munkaerőhiányjelei mutatkoznak, ami viszont olyan megoldásokhoz vezet, amelyek gondolatához a meglehetősen nacionalista románok nem fognak egyhamar hozzászokni. Az egyik külföldi cég például, amely a csángóföldi Bákó- ban telepedett le, Kínából hozott nemrég 1100 varrónőt. A botrány az eget verte. (NOL, ú) rupt. Műiden második román állítja, nagy vagyonaikat az újgazdagok 1990 után törvénytelenül szerezték. Azt már kevesen tudják, hogy a vállalkozások 80 százaléka és a mezőgazdaság csaknem teljes egésze nem eurokonform, és hogy mindez a csatlakozás után milyen következményekkel jár majd. Ám Románia helyzete a szakemberek szerint nem reménytelen. Az ország hatalmas természeti, ásványi és emberi forrásokkal, ennek okán pedig befektetési és fejlesztési potenciállal rendelkezik. A GDP az idén várhatóan 6,2 százalékkal nő, és az előrejelzések ezt a növekedést a következő két évre is valószínűnek tartják. Ezúttal korlátoznának a britek London. A brit kormány, amely a nyolcak előtt annak idején megnyitotta munkaerőpiacát, most képzettségi szintjük alapján korlátozná a román és a bolgár munkavállalók bevándorlását - írta magas rangú kormányforrást idézve a The Guardian. A rendszert úgy állítanák össze, hogy az általa támasztott követelményeknek csak viszonylag kevés román és bolgár munkavállaló feleljen meg. A kormányforrás szerűit a két majdani új EU-tagállamból érkezőknek igazolniuk kell, hogy olyan területeken tudnak elhelyezkedni, amelyeken hiány van képzett munkaerőből, (mti) Magyar elvárás Bukaresttől Augusztus végén Romániában járt Göncz Kinga magyar külügyminiszter. Találkozott román kollégájával, Mihai Rázván Ungureanu- val, akinek kifejtette: Budapest támogatja Románia január elsejétől kezdődő uniós tagságát. Ugyanakkor elvárja Romániától, hogy parlamentje még az ősz folyamán fogadja el a bukaresti kormány által elfogadott formájában a kulturális autonómiát is tartalmazó, a kisebbségek jogállásáról szóló törvényt. Erre Tariceanu kormányfő is ígéretet tett. (ú) Attól sem tartanak, hogy januártól akár ötven százalékkal drágulhat a hús, a tej és a kenyér Nem tántorodnak el az eurooptimizmustól A MAGANNYUGDÍJPENZTARAK GAZDASÁGI MUTATÓI Magánnyugdíjpénztár A hozamráta aktuális értéke Konzervatív alap A nettó vagyon A kezelési költség* A hozamráta aktuális értéke Kiegyensúlyozott alap A nettó vagyon A kezelési költség* A hozamráta aktuális értéke Progresszív alap A nettó vagyon A kezelési költség* AEG0N Magánnyugdíjpénztár 1,0510 Sk 67 283 824,74 Sk 0,00% 1,0617 Sk 462 973 266,56 Sk 0,00% 1,0623 Sk 1 286 454 028,69 Sk 0,00% Allianz - Szlovák Magánnyugdíjpénztár** 1,0504 Sk 312 152 466,66 Sk 0,07% 1,0562 Sk 1 947 502 057,45 Sk 0,07% 1,0604 Sk 3 898 249 638,45 Sk 0,07% ČS0B Magánnyugdíjpénztár 1,0433 Sk 36 900 710,13 Sk 0,00% 1,0619 Sk 364 574 987,12 Sk 0,07% 1,0632 Sk 778 631 866,53 Sk 0,07% ING Magánnyugdíjpénztár*** 1,0462 Sk 70 054 640,90 Sk 0,08% 1,0469 Sk 672 642 082,00 Sk 0,08% 1,0481 Sk 1 541 706 153,61 Sk 0,08% VÚB Generali Magánnyugdíjpénztár 1,0481 Sk 165 963 160,38 Sk 0,08% 1,0553 Sk 1 223 828 926,72 Sk 0,08% 1,0589 Sk 1 881 588 054,39 Sk 0,08% Winterthur Magánnyugdíjpénztár* * * * 1,0497 Sk 196 296 770,54 Sk 0,08% 1,0562 Sk 1 548 335 459,44 Sk 0,08% 1,0607 Sk 4 045 034 394,74 Sk 0,08% * az alap nettó havi vagyonából számítva, ** az Első Magánnyugdíjpénztárat felvásárolta az Allianz - Szlovák Magánnyugdíjpénztár, *** a Sympatia-Pohoda Magánnyugdíjpénztárat felvásárolta az ING Magánnyugdíjpénztár, **** a Credit Suisse Life & Pensions Magánnyugdíjpénztár neve januártól Winterthur Magánnyugdíjpénztár forrás: A Nyugdíjpénztárak Szövetsége - 2006. augusztus 31-i adatok A hozamráta aktuális értéke: Ez az adat az alap menedzsmentjének munkáját értékeli. Az alap létrehozásakor a hozamráta értéke 1,0000 volt, a táblázatnak ebben az oszlopában lévő szám azt mutatja, hogyan változott időközben ennek a mutatónak az értéke márciustól, vagyis mikortól az első összegeket átutalta a Szociális Biztosító a nyugdíjalapnak. Ha ez a szám nőtt, vagyis nagyobb, mint egy - például 1,0239 ez azt jelenti, hogy az alap a rendelkezésére álló idő alatt a pénzeszközöket kamatoztatta, vagyis minden befizetett korona időközben már 1,0032 koronát ér. Ha a hozamráta egy alá csökken, akkor a befizetett összeg vesztett nominális értékéből. A nyugdíjalap vagyonának nettó értéke: Azt mutatja, hogy mekkora vagyont kezel a nyugdíjalap. Minél nagyobb az összeg, az alap annál nagyobb vagyont fektethet be, ami növelheti a hozamot Ma még a nyugdíjalapok nettó vagyona a legnagyobb pénztárakban már több százmillió, a kisebbekben néhány tízmillió korona, de a folyamat előrehaladtával az alapok több milliárd korona vagyont kezelnek majd.
