Új Szó, 2006. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)
2006-08-05 / 180. szám, szombat
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2006. AUGUSZTUS 5. www.ujszo.com RÖVIDEN Szemeteskukában az egyik műtárgy Szentpétervár. Szemeteskukában találták meg Szentpéterváron csütörtökön az Ermitázsból ellopott kiállítási tárgyak egyikét: az ikonra azt követően leltek rá, hogy egy névtelen telefonáló értesítette a műtárgy hollétéről a rendőrséget. A rendőrséget felhívó telefonáló bejelentette, hogy az eltűnt műtárgyak egyike a rendőrség irodája melletti utcán lévő szemeteskukában van. A negyvenszer harminckét centiméteres ikont az egyik legértékesebb műtárgynak tartják a világhírű szentpétervári múzeumból eltűnt 221 kiállítási tárgy közül. (MTI) PENGE Gazdag József: Kilátás az ezüstfenyőkre Kalligram, Pozsony, 2004 Káprázatos indulás - így is jellemezhetnénk Gazdag József első könyvének, a Kilátás az ezüstfenyőkre című elbeszéléskötetnek a fogadtatását. A kötet terve Magyarországon előbb elnyerte a fiatal írók részére alapított rangos Móricz Zsigmond-ösztöndí- jat, majd a kész könyv a.legjobb első kötetért járó Bródy Sándor- díjat, Szlovákiában Madách-díj- ban, valamint a Posonium Irodalmi Díj első kötetért járó kü- löndíjában részesült. Ezenkívül a Kilátás az ezüstfenyőkre képviselte Magyarországot, illetve a magyar irodalmat az elsőkötetesek európai prózafesztiválján... A szlovákiai magyar irodalomból eddig egyeden hasonló pályakezdésre emlékezhetünk: talán Grendel Lajos első regényének, mely a szerző második kötete volt, az Éleslövészetnek a magyarországi fogadtatása hasonlítható Gazdagéhoz, bár eltérő korban, más körülmények között valósult meg. A Kilátás az ezüstfenyőkre prózái nem könnyű darabok: azzal is ellenállnak a gyors, könnyű olvasásnak, hogy az elhallgatás, a beszédképtelenség, az elbeszélés nehézségei felől alkotják meg szövegvilágukat. Három nagy szépirodalmi nyelvhasználat jelenlétét érzékeltem a kötetben: véleményem szerint az egzisztencializmus, a posztmodernizmus és a minimalizmus nyelve, témakezelése felől alkotja meg saját elbeszélésmódját. Az elbeszélés nehézségeinek jelenléte főleg a korai posztmodemben jelentős téma, a valóság és a képzelet tudatos elbizonytalanító játékai, a labirintusszerűség szintén posztmodem jegyek - de Gazdagnál, ellentétben a legtöbb posztmodem szöveggel nincs irónia, humor és paródia, nincs felszabadító játékosság. A magányos, monomániás, a létezés ér- telmetíenségével szembenéző hősök az egzisztencialista próza jellemző figurái - de Gazdag elbeszéléseinek egzisztenciálfüoÉrtékelés: ••••••••• Németh Zoltán heti rendszerességgel jelentkező kritikai rovata zófiai, létezéstechnikai problémái nemcsak a lét, hanem a nyelv problémáiként is megjelennek. A beszédképtelenség, az artikulációs problémák, a hétköznapi létezés redukált vüága a minimalista próza jellemzői - de Gazdag elbeszélései nem a rontott, hétköznapi, köznyelv alatti, beszélt nyelvet használják, éppen ellenkezőleg: stilisztikailag a tökéletességre törekvő, jólformált, a nyelvi esetlegességeknek a lehető legkevesebb teret engedő, kidolgozott, megmunkált prózanyelv jelenik meg a Kilátás az ezüstfenyőkre elbeszéléseiben. A posztmodern prózaformálás felől Esterházy Péter, Grendel Lajos, Garaczi László és Márton László, a minimalista felől Tar Sándor, az egzisztencialista felől Albert Camus, Thomas Bern- hard, Sámuel Beckett és Ottlik Géza hatását érzem kitapintha- tónak. A Kísérlet egy Vencl-paradigma felállítására című elbeszélés főhőse egy profi kerékpáros, egy emberfeletti teljesítményekre képes sportoló - a szöveg fő tétje mégis az, hogyan lehet rekonstruálni, összefoglalni egy élet- utat, hogyan lehet elbeszélni az elbeszélhetetient: az élet titokzatosságát. Hasonló a témájaAz árnyak kifürkészése című szövegnek is, amelynek prózaíró főhősében, a norvég Alfonz Knudsen- ben a tragikusan, fiatalon elhunyt Tálamon Alfonzra ismerhetünk megdöbbenve. Gazdag elbizonytalanításai saját bizonyosságainkat függesztik fel: vajon megfelelően gondolkodunk- e önmagunkról, vajon nem kelle- ne-e bizonytalannak lennünk saját nyelvünk, identitásunk, ismereteink sokaságában forgolódva. A rendkívül tudatos prózaformálás hiányai között talán az említhető először, hogy nem egy elbeszélésben túlzottan érezni a „Mesteri’ jelenlétét. Az olyan markánsan egyéni szövegformálás, mint amilyen Thomas Ber- nhardé vagy Sámuel Becketté, nil gyorsan felismerhető és azonosítható például A sziklaomláson túl vagy A sötét, ha eljön című szövegekben. Probléma lehet az is, hogy az egzisztendalista- minimalista szövegformálás párosa mennyire engedi meg a figyelem fenntartását: az elveszített, felfüggesztett cselekmény helyébe ilyenkor általában a nyelv monotonitása lép. O A bőség kosara az idei Sziget Fesztiválon nagyobb, mint valaha - róhatjuk a köröket Arccal a kisszínpadok felé! A Deti Picasso szerdán éjjel bukkan fel a WAN2 színpadon Belátom, furcsa ilyet javasolni négy nappal az előtt a Sziget Fesztivál előtt, amelynek nagyszínpadán jobbnál jobb, megbízható sztárcsapatok váltják egymást. Csak abban bízhatok, hogy a haladó szigetelők egyiküket-másikukat már látták az évek során (tizennégy visszajáró nagy- színpadost számoltam ösz- sze), és fő műsoridőben is lesz idejük bekukkantani a kisebb sátrakba. JUHÁSZ KATALIN A most következő válogatás teljesen szubjektív, ám némiképp azért „terelgető szándékú”. Itt vannak mindjárt moszkvai kedvenceim, a Deti Picasso, akik szerdán éjjel bukkannak fel a WAN2 színpadon. Az örmény folkot eresztették össze némi pop-rock-, sőt elektronikus zenével, és nem riadnak visz- sza a további kísérletezéstől sem, a Szigetre például egy vonósnégyessel egészül ki a felállás. Dalaikról csak annyit, hogy ha Djivan Gas- paryan az örmények melankolikus természetét képviseli, a System Of a Down pedig a másik, érdesebb végletet, akkor a Deti Picasso e két világ ötvözetét nyújtja. A Bahia Színpadon ugyanaznap két figyelemre méltó magyar csapat szerezhet új híveket magának. A Mantra Porno stílusa talán a trip- hophoz áll a legközelebb, ám fun- kysabb, gitárokkal megspékelt számaik is vannak, az elektronikus alapokat gyakran fúvósok díszítik. A szegedi Jeffo’s Dream zenekar lelki rokonai talán a Mocheeba és a Moloko, ám némi Massive Attack- os hangzást is felfedezhet náluk, aki nagyon fülel. Ezek után futás a Pesti Est Színpadra, ahol egy igazi alternatív legenda, a Satöbbi zenekar bizonygatja majd, hogy „a zsiráf még mindig szép”. Az utánuk következő Kistehén Tánczenekar pedig remélhetőleg már tájainkon sem szorul bemutatásra. Aki látta már az egyébként kedves és szórakoztató Jovanottit, csütörtökön este a nagyszínpad helyett inkább a Roma Sátorba nézzen be Nadya Golski koncertjére. Az ausztrál útlevéllel közlekedő hölgy a csendes-óceáni szigetvilágból érkezik, zenéjében magával hordozza kelet-európai gyökereit és francia neveltetését, mindezt törzsi dalokkal és bluesszal fűszerezve. Érzéki hangjával intim, vib- rálóan élő hangulatot teremt. Jó választás lehet aznap estére a Jazz Színpadon a kanadai pozanos, Tom Walsh is, aki az avantgárd jazz, az alternatív zene és a kortárs zene hullámául szörfözik, és ezúttal trióban kollaborál Balázs Elemér dobossal és Szandai Mátyás bőgőssel. A pénteki nap legnagyobb kis- színpadi szenzációjának a Coldcut fellépése ígérkezik. Ez a brit ze- nész-producer-DJ-divatdiktátor duó ma már intézménynek számít, ők vágtak hűvös ösvényt az elektronikus tánczenének, ők adták ki a műfaj máig etalonnak számító lemezeit, és főleg nekik köszönhető, hogy az underground tánczenéből a mainstreambe is átszüremlett valamicske. Ráadásul még mindig egy lépéssel a legújabb trendek előtt haladnak. Aznap érdemes útba ejteni a vüágzenei színpadot is, melynek kínálata egy külön újságoldalnyi misét is megérne. Nagy felfedezés lehet a francia színeket képviselő Les Boukakes, amelyben tunéziai, algériai, korzikai és francia muzsikusok munkálkodnak, és amelyet a Manó Negra örököseiként emlegetnek, talán a „politikusi attitűd” miatt is. Ügyesen ötvözik a karcos, punkos európai rockzenét az észak-afrikai rai és gnawa hagyományával, ami élőben ellenállhatatlan koktélnak ígérkezik. Másnap ugyanabban az időben és ugyanott egy másik francia zenekar, a kategorizálhatatlan Orange Blossom mutatkozik be Magyarországon. Zenéjükben minden benne van, ami az utóbbi két évtizedben érdekes volt vüágzenei fronton. Punk és elektronikus zene, núbiai és arab lebegő melódiák, markáns ritmusok, hegedű és szemplerek. Megkockáztatom, hogy az Orange Blossom jóval eredetibb és frissebb Robert Plant world-music formációjánál, amelynek előzenekaraként turnéznak idén. Vasárnap este nyolctól a két szlovákiai magyar szigetes fellépő egyike, a ki- rályhelmeri Waterfall játszik dallamos rockzenét. Ugyancsak szombat este főidőben lép fel a Bahián a prágai Gregor Samsa, a Jutott Nekiből ismert Gál Attila zenekara, amelyet tavaly egy nagyszínpadi gigasztár miatt hagytam ki. Idén behozom lemaradásomat, mert aki Kafka Átváltozásának főszereplőjéről nevez el egy zenekart, az rossz ember nem lehet, a hathúros basszusgitár pedig a Primus funk-punkja óta amúgy is kedvenc hangszerem. Vasárnap a WAN2-n az elmúlt év magyar minimál ragga-hiphop botrányhőse, Copy Con kezdi a napot. Első hallásra zenebohóc, másodikra már az anyaország legkarakteresebb megmondó-embere. Ki ne ismerné a neten vírusként tetjedő, üdén trágár anti-Windows himnuszát? Aki mégsem, az kattintson ide: www.copycon.atw.hu Aznap este akár ott is lehet ragadni a leghaladóbb kisszínpad előtt, mert hátra lesz még a latinos ritmusokat ska-alapokkal összeeresztő és ravaszdi fúvósokkal tarkító Anselmo Crew, a „villanyzene” magyarországi innovátorának számító NEO, a francia hip-hop legprogresszívabb testvérpátja, Mouss et Hakim, valamint egy MaNga nevű török formáció, amely igazi fúziós portéka: nu-metal, hiphop és anatóliai népzene bizarr keverékét hozták létre, hazájukban immár nemzedéki hősök. Akik mindezt túl bonyolult haü- gatnivalónak tartják, átmehetnek a Bahiára, ahol vasárnap este nyolctól a két szlovákiai magyar szigetes fellépő egyike, a királyhelmeci Waterfall játszik dallamos rockzenét. A hagyományos és az alternatív határán egyensúlyozó zenekar adottságai mindenképp túlmutatnak a régió határain, ha egy nagy kiadó felkarolná őket, ugyanakkorát robbanthatnának, mint az öt-hat agyonsztárolt hazai zenekar bármelyike. Karakteres ének, komor gitárok, lázadó filing. Már csak hazafiságból is ülik meghallgatni őket a Szigeten. És végre itt a hétfő, és legeslegkedvencebb zenekarom, a Leningrad, akiket úgy várok, mint egy fel- ajzott tinüány az aktuális fiúcsapatot. A huszonegyedik század rockartistái közül egyedül nekik hittem el, hogy nem kell még temetni az undergroundot, hogy a zene adhat átfogó, „összkulturális” élményt, hogy lehet valaki egyszerre önironikus és véresen komoly, pimaszul kibukott és németesen pontos. Az alapok valahol a ska és a katonai induló közötti légüres térben keresendők, ehhez társul egyfajta nyers-plebejus füing, és persze az orosz népdalkincs. Mindez sajátosan kitekerve, mintha folyamatosan önmagukat parodizálnák, mintha csupán azért lenne a kisuj- jukban az összes létező stüus, hogy viccet csinálhassanak belőlük. Frontemberük, Sergey Shnorov mellesleg internacionális szupersztár kvalitásokkal bír. Kérem önöket, drága olvasók, ne hagyják ki ezt a koncertet a vüágzenei nagyszínpadon! Akinek nem jön be a Leningrad, nálam reklamálhat, vagy mehet rázni egyet a néma diszkóba. Ez nem poén akart lenni, a Silent Disco tényleg létezik, és jelenleg egész Európában arat. A résztvevőknek komoly akusztikus élmény, a kívüláüóknak furcsa vizuális kép, hiszen a táncolok egy drót nélküli fejhaügatóba kapják a jót, a sátorba bekukkantok viszont csak a nagy csendet hallják, és azt látják, hogy odabent mindenki más-más ritmusra ráng. Választható ugyanis hard house, techno, punk, klasszikus diszkó, vagy akár salsa is. A jelen lévő dj-k folyamatos keveréssel sajátos légkört teremtenek, az állandó közreműködők meüett minden helyszínen helyi underground dj-ket is hallhat a nagyérdemű. A Süent Disco sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy maga Fatboy Síim is jelentkezett már vendégelőadónak, miután a Glastonbury fesztiválon szemtanúja volt e bizarr házibulinak Helyszűke miatt itt keü pontot tennem az ajánló végére. Nehéz dolgunk lesz idén, a bőség kosara nagyobb, mint valaha, róhatjuk a köröket kiftüladásig. Aki semmiről sem akar lemaradni, robogóval, vagy helikopterrel közlekedjen. Az otthon maradottak pedig csütörtökön olvashatják e hasábokon az első hangulatjelentést Európa legnagyobb kulturális fesztiváljáról. A pénteki nap legnagyobb kisszínpadi szenzációjának a Coldcut fellépése ígérkezik (Képarchívum)
