Új Szó, 2006. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)
2006-08-30 / 200. szám, szerda
26 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2006. AUGUSZTUS 30. www.ujszo.com A pedagógiai asszisztensek bérkeretének pontatlan meghatározása tízmilliós hiányt eredményez Pedagógusok kényszerpályán „Tisztázott egyáltalán, hogy pedagógiai munkaerő-e az asszisztens, vagy sem?" - teszi fel a kérdést Házik Zoltán. A törvény betűje szerint egyértelműen igen. (Somogyi Tibor felvételei) AJÁNLÓ Csatrangos Országos Népzenei Fesztivál Királyhelmec, 2006. szeptember 1-3. 2006. szeptember 1. (péntek) Városi Művelődési Központ - 17.00: - A Bartók Béla-emlékki- állítás megnyitója. 2006. szeptemberi, (szombat) Csonkavár - Városi Szabadtéri Színpad -19.00-23.00: „Túlparton”, a FONÓ népzenei együttes koncertje (Budapest); az Egy- szólam együttes és Pál István koncertje (Budapest); az Ifjú Szivek Magyar Táncegyüttes Felföldi levelek című előadása (Pozsony). 23.30-2.00: táncház bodrogközi hagyományőrző táncosok és zenészek közreműködésével. 2006. szeptember 3. (vasárnap) Millennium tér - 11.00-15.00: a Tükrös Népzenei Együttes Vígan legyünk II. című lemezbemutató koncertje (Budapest); a Rozsnyói Meseszínház Juh fia Jankó című előadása a vásárban; bodrogközi hagyományőrző éneklő- és folklórcsoportok előadása; kézműves-bemutatók, játszóház. 14:30: a Csermely Kórus Bartók Béla- és Kodály Zoltán-műveket énekel a római katolikus templomban; 19.00-22.00: gálaműsor a Csonkaváron. Közreműködnek: az Ifjú Szivek Magyar Táncegyüttes, a Tükrös népzenei együttes, a Csámborgó népzenei együttes, a Técsői banda, valamint bodrogközi, abaúji, zempléni, sárosi (magyar, szlovák, cigány) hagyományőrző táncosok és zenészek. Kísérőprogram: ♦ A X. Bodrogközi Kulturális Fesztivál műsora a kisgéresi pincéknél. ♦ 2006. szeptember 2. (szombat) gyermekműsor, játszóház, népi mesterségek. ♦ 2006. szeptember 3. (vasárnap),. 15.00: népművészeti műsor. Fellépnek a Csemadok-alap- szervezetek hagyományőrző csoportjai: Bacska, Borsi, Boly, Bári, Bodrogszerdahely, Ágcser- nyő, Kiskövesd, Kistoronya, Királyhelmec, Kisgéres, Nagykö- vesd, Nagytárkány, Battyán, Ö- rös, Pólyán, Szomotor, Szőlőske. A fesztivál vendége a cigándi tánccsoport (Magyarország). Gőzerővel folyik a munka Kassán. A fő utca burkolását a nemzetközi békemaraton idejére, szeptember végére be kell fejezni (TASR-felvétel) Tanmedencévé építik át a régi kazánházat Ötmillió forint az uszodára KOZSÁR ZSUZSANNA Buzita. Ötmillió-háromszázezer forint támogatást kapott a buzitai magyar alapiskola, hogy megépíthesse a régóta tervezett iskolai tanmedencét. A támogatás a magyar- országi Szülőföld Alapnak köszönhető, mely idén hatszázmillió forintot osztott szét különböző határon túli pályázók között. A buzitai tanmedence ödete már tavaly ősszel felmerült. Az iskola már régebben áttért a gázfűtésre, így az épülethez tartozó kazánház és szénraktár feleslegessé vált. Ezeket az objektumokat azonban a helyi vezetők nem akarták átengedni az enyészetnek, ezért az eddig is meglévő sportolási lehetőségek mellé megálmodták a tanuszodát. A kazánház eredetileg mélyített volt, ezért a medence alját nem kell majd kiásni. A tervek szerint az átalakítás után egy nyolcszor hatméteres tanmedence várja a gyerekeket, természetesen öltözőkkel és zuhanyzókkal együtt. A munkálatokat tavaly októberben megkezdték. A meglévő anyagi eszközökből az öltözők megépítésére és építési anyagok, alkatrészek megvásárlására futotta. Az egymilliós beruházás megvalósításához az intézmény a környező községek és a szülői szövetség támogatásának ígéretét is megkapta, ám a pénz javát pályázatok útján akarták megszerezni. ,.Először úgy tűnt, túl nagy fába vágtuk a fejszénket, de végül sikerült a pénz nagy részét megszerezni, a Szülőföld Alapnak köszönhetően - közölte Mohňanský Csilla igazgatónő. - Ez már a harmadik pályázatunk volt, amelyet az alaphoz benyújtottunk. Az előző kettőre, iskolai akciók megvalósítására és a néptánccsoportunk működésére beadott tervezetünkre nem kaptunk pozitív választ. Most azonban kedvezően bírálták el a benyújtott pályázatot.” Mihelyt az intézmény megkapja a szerződést, megkezdődhet a medence építése. Várhatóan a munkálatokra még ebben az évben sor kerül, mivel a megszerzett anyagiakkal december végéig kell elszámolni. A buzitai iskolában mintegy 160 gyerek tanul a környező hét községből. Létszámcsökkenés nincs, az érkező elsősök és búcsúzó kilencedikesek száma nagyjából megegyező. A remények szerint az iskola vonzerejét a „miniuszoda” is növelni fogja majd. A jogi normák folyamatos változása, félremagyarázása, valamint a joghézagok olykor érdekes jelenségeket eredményeznek. Míg a társadalombiztosítási illetékek növekedése kitermelte a kényszervállalkozók rétegét, az oktatásügyben is megjelent egy új kaszt: az ideiglenesen munkanélküli tanerő. Az, amelyik két hónapon át kényszerpályán tengődik. LŐR1NCZ ADRIÁN Meglehet, emlékszik még az olvasó a füleld tanító, Jancskár Lajos esetére, aki 2002 májusában tizenhárom napig folytatott éhségsztrájkot, míg az iskolaügyi minisztérium illetékesei megtalálták a módját, miképp kezeljék az ügyét. Jancskár akkor csaknem huszonhárom évi, magyar tannyelvű alapiskolán szerzett szakmai tapasztalattal a háta mögött vált egyik napról a másikra képesítetlen tanerővé, mivel tanítói oklevelét Magyar- országon szerezte. Lapunk hasábjain értekeztünk már arról is, mennyire felemelő érzés a meghatározott időszakra, szeptember elejétől június végéig alkalmazott képesítés nélküli tanerő számára, ha a munkaügyi hivatal folyosóján bukott diákja a „Maga is csak ennyire vitte, tanító úr!” mondattal köszönti. A pedagógiai asszisztens munkakörének létrehozása újabb helyzetet teremt az alkalmazott munkáltatója általi kisemmizésére, bizonyítva: iskolaügyi reform ide vagy oda, ideje lenne tisztázni az alapfogalmakat. A riportban szereplő úriember esete nem egyedi; csak a besztercebányai kerületben kétezer sorstársa van, az ország megyéinek száma pedig nyolc. Nem túl fényes tényállás Házik Zoltán 2005. szeptember 1-jén lett oktatásügyi asszisztens Rimaszombat egyik magyar tannyelvű alapiskolájában, a Dúsa utcában. Munkaköri leírása egyebek közt azt tartalmazza, hogy külön foglalkozik az olyan tanulókkal, akiket a szakzsargon „problémásnak” nevez; tehát a beilleszkedni képtelen, tanulási zavarokkal küzdő, vagy éppen a szocializáltság nagyon alacsony fokán álló gyerekekkel. Ezt a beosztást korábban roma asszisztensnek nevezték, ám mióta a pozitív diszkrimináció éppúgy tilos, mint a negatív, csak segédtanerő. Házik Zoltán munkaviszonya június utolsó napjával megszűnt; a hivatalos indoklás szerint azért, mert az asszisztensek számára elkülönített béralap csupán tíz hónapi bérezést tett lehetővé. Az SZK Nemzeti Tanácsának 597/2003-as törvénye, illetve az SZK Kormánya 2/2004-es számú rendelete értelmében az asszisztensek bérezése a normatíva fölötti, folyó költségekből történik. A 2006-ra előirányzott összeg nagysága 150 ezer korona volt fejenként, ezt az iskola fenntartója két részletben, félévekre lebontva kapja meg. Talán ez az a mozzanat, mely arra késztethet egy-egy munkáltatót, hogy csupán meghatározott időre, szeptember elejétől június végéig alkalmazza a tanerőt (a munkatörvénykönyv 2. bekezdésének 48. paragrafusa értelmében különben ez a módszer is csak három éven át alkalmazható, ezt követően állandó szerződést kell kötni az alkalmazottal). Orosz István, a rimaszombati Városi Hivatal iskolaügyi osztályának munkatársa személyes találkozásunk alkalmával felhívta a figyelmet arra, hogy különbséget kell tennünk az alkalmazott bruttó bére, illetve a bérköltség között; ez utóbbi magasabb, mivel tartalmazza mindazokat a társadalombiztosítási illetékeket, amelyeket a munkáltató az alkalmazottja után kifizet. Számításai szerint egy asszisztens évi bérköltsége pontosan 161166 koronára rúg, ami egyértelműen nem fér bele a 150 ezres keretbe, tízhavi alkalmazása viszont csak 133 522 koronát tesz ki. Az első esetben tehát 11 ezer korona hiány mutatkozik (ezt az iskola fenntartójának kellene kigazdálkodnia, ami akarat kérdése), a másikban viszont csaknem 17 ezer koronás többlet - ami a törvény betűje értelmében csak és kizárólag az asszisztens bérezésére fordítható. Mivel semmi okom azt feltételezni, hogy másra fordítják (miáltal törvénysértést követnének el), gondolom, Házik Zoltán másfél havi megélhetését visszaküldik a kerületre... Számoljunk...! Az elszámolás rendbetételére a pozsonyi Kerületi Hivatal ellenőrzési főosztályának magát megnevezni nem kívánó munkatársa vállalkozik, felvázolva néhány lehetséges megoldást is. „A közalkalmazottak javadalmazásáról szóló jogszabály értelmében a pedagógiai asszisztensek a hetedik bérosztályba sorolandók - tudom meg a törvény betűit böngészve - a táblázat értelmében 9660 korona bruttó bérre jogosultak. Ebből kiindulva és a társadalombiztosítás egyes tételeinek meghatározására vonatkozó százalékarányokat figyelembe véve kitűnik, hogy munkáltatójuk egészségbiztosítás címén 966, betegbiztosítás címén 136, nyugdíj- biztosítás címén 1353, rokkantsági biztosítás címén 290, baleset- biztosítás címén pedig 58 koronát fog átutalni a biztosító számlájára. További 25 korona kerül a garancialapba, 459 a tartalékalapba, és 97 koronát fog fizetni munkanélküliségi biztosítás gyanánt. Ez összesen 3384 koronára rúg, ami a bruttó bérrel kiegészítve 13 044 korona lesz. Ennyibe kerül munkáltatójának havonta az alkalmazott. Egyévi bérköltsége tehát 156528 korona lesz, ami hat és fél ezer koronával valóban meghaladja a kerületi hivatalok által átutalt összeget. Ha viszont csak tíz hónapra alkalmazzák, tizenkilenc és fél ezer koronás többlet keletkezik; ennyi marad a százötvenezer koronából. Mivel célirányos ösz- szegről van szó, egyéb felhasználása törvénybe ütközik.” Ha már a százötvenezer koronát törvénybe foglalók nem is voltak tisztában a bérfejtés rejtelmeivel, a munkáltatónak - legyen az az iskola vagy a városi hivatal - mindössze havi 544 koronát kellett volna átcsoportosítania az egyik költségvetési tételből a másikba, hogy kigaz- dálkodja a 6528 koronás hiányt. Tekintve, hogy a költségvetés rugalmas, egy ember esetében ez gyerekjáték lett volna. Rimaszombatban viszont többen járnak ebben a cipőben. Tanerő, vagy mégsem...? „Igazából azt sem tudom, pedagógiai munkaerő vagyok-e, vagy sem” - mondja Házik, aki vidámnak semmiképp sem nevezhető szünidejét sárga cedik lepecsételte- tésével töltötte. A munkaügyi hivatal alkalmazottainak megbízásából minden héten be kell szereznie valamely munkáltatótól egy igazolást, mely tanúsítja, hogy tényleg munkahelyet keres. Szorgalmáért cserébe az állam fizeti helyette a társadalombiztosítási illetéket - segélyt viszont egy fillért nem kap. Munkanélküli-segély a törvény szerint ugyanis csak akkor illeti meg, ha előzőleg három éven át megszakítás nélkül fizette a munkanélküliségi biztosítást. Nem kap szociális segélyt sem, bár ez megilletné, hiszen a család egész bevétele a felesége gyermekgondozási segélyéből és a családi pótlékból áll. Ennek „behajtását” talán az ombudsman hivatalán keresztül kezdeményezhetné. Hogy szeptemberben müyen szájízzel veti majd bele magát ő, valamint pár ezer sorstársa az egész embert kívánó munkába, az más kérdés... „Különbséget kell tennünk az alkalmazott bruttó bére, illetve a bérköltség között" - mondta Orosz István, a Rimaszombati Városi Hivatal iskolaügyi osztályának munkatársa
