Új Szó, 2006. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)

2006-08-30 / 200. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. AUGUSZTUS 30. Szülőföldünk 27 Az oszmán uralom alóli felszabadulásra emlékeztek az érsekúlyvári emlékműnél Augusztustól már van lehetőség gyógytornára Sokat szenvedtek a töröktől Érsekújvár. A Czuczor Ger­gely Alapiskola parkjában található török emlékműnél találkoztak néhány nappal ezelőtt az érsekújvári és ré­gióbeli lakosok, hogy az * oszmán uralom alóli felsza­badulás 321. évfordulójára emlékezzenek. SZÁZ ILDIKÓ Juraj Kisely, Érsekújvár alpol­gármestere köszöntötte az emléke- zőket, beszédében kiemelte, büsz­kék lehetünk arra, hogy Érsekújvár a törökellenes védelem központjá­vá fejlődött a mai Nyugat-Szlo­vákia területén a 16. században és a 17. század elején. Az erőd építé­sének katonai felügyeletét egy Gerotin Frederik nevű nemes látta el. A munkák teljes befejeztével Ér­sekújvár az Osztrák-Magyar Mo­narchia egyik legjobb erődítmé­nyévé vált. A város jelentőségét az a tíz török támadás is bizonyítja, amelyeket az erőd másfél száz esz­tendő alatt élt túl. A tizenöt éves háború folyamán Érsekújvárt és környékét Ibrahim pasa nagyvezér és a krími tatárok pusztították. Az oszmán hadsereg hadjáratának - amelyet a nagyve­zér, Ahmed Köprülü pasa vezetett - célja Érsekújvár erődje volt. Vé­delmét gróf Forgách Ádámnak, Érsekújvár katonai parancsnoká­nak meggondolatlansága gyengí­tette meg, aki az oszmánok dunai átkelését a pontonhíd elpusztítá­sával akarta megakadályozni, de alábecsülte az ellenség erejét, és megsemmisítő vereséget szenve­dett. Ahmed Köprülü nagyvezér pasa Érsekújvárt egy új tartomány központjává kiáltotta ki, azt re­mélve, hogy újabb területeket hó­díthat meg. Érsekújvár (Eyalet- Iuyvar) első helytartója Kurd Mehemed lett. Röviddel halála után az új helytartó Sary Hüsejin pasa. Bevételeit a török különböző adók és természeti illetékek behaj­tásával biztosította. A jobbágyság, a város és kör­nyéke sokat szenvedett a török fennhatóság alatt. Csak 1685. júli­us 7-én indultak Lotharingiai Ká­roly és Jeissler ezredes katonai akciói Érsekújvár ellen. Körülkerí­tették a várost, és amikor 1685 augusztusában Ibrahim pasa nagyvezér Esztergomot ostromol­ta, Érsekújvár alatt Caprara tá­bornagy maradt, hogy a Nyitra fo­lyón át vezető gázlókat biztosítsa, ne jöhessen segítség az ostromol- taknak. A belső erőd bástyáinak lövetésére összpontosítottak. Eb­ben az időben égett le az élelmi­szerraktár és a Ferenc-rendi templom. A császáriak csak 1685. augusztus 19-én jutottak az erőd­falakhoz, és legyilkolták a török katonákat. Az erőd 22 éves török fennhatóság után felszabadult. Sajnos a törökök után csak kevés emlék maradt fenn, az érsekújvá­riak azonban nem felejtenek, és minden évben megemlékeznek az akkori eseményekről. Az emlékműhöz minden évben sokan ellátogatnak (Csuport István felvétele) Rehabilitációs központ nyílt ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Szímő/Tardoskedd. Felesleges­sé vált Szímőn az egyik óvodai épü­let, amelyben három hónap lefor­gása alatt, mintegy kétszázezer ko­rona beruházással korszerű rehabi­litációs központot nyitottak. Au­gusztus elsejétől a Relax Kft. bérli az épületet, amelynek már Érsekúj­várban és Komjáton is van rendelő­je. A cég képviselőjétől, Dana Csákváriovától megtudtuk, ezzel egyidejűleg nyitották meg Tardos- kedd központjában is a rehabilitá­ciós központot. „Nagyon jó volt az együttműködés a két falu polgár- mesterével, ők ajánlottak nekünk megfelelő épületeket ahhoz, hogy komplex rehabilitációs szolgáltatá­sokat nyújthassunk a betegeknek, úgy, ahogy azt korábban az érsek­újvári kórházban megszokták. Elektromágneses, lézeres kezelés­re, Vojta-módszerrel végzett gya­korlatokra egyaránt van mód, kép­zett nővérek vezetésével” - tette hozzá Csákváriová. Bara Mihály, Tardoskedd polgármestere elárul­ta, háromszázezer koronába került az épület átalakítása. A helyiek megelégedésére szolgál, hogy heti két alkalommal a jól ismert orvos­nő látogat el hozzájuk. A falu központjában idősek ott­honát szeretnének létrehozni, mert az Érsekújvári járás egyik legna­gyobb településének - más falvak- höz hasonlóan - meg kell birkózni a lakosok elöregedésével járó prob­lémákkal. ,A falu önkormányzata a közhasznú munkások bevonásával nemrég lehetővé tette, hogy a helyi gyógyszertár az átalakított egész­ségügyi központba költözzön, ahol a körzeti orvos mellett már gyer­mekorvosi és fogorvosi rendelő is működik. Az óvoda, ahol a rehabili­tációs központ található, szintén a falu központjában van” - tájékozta­tott Bób János, Szímő polgármeste­re. Tardoskedden és Szímőn a lako­sok elégedettek az új rehabilitációs szolgáltatásokkal, elsősorban azért, mert nem kell utazniuk Ér­sekújvárba, amivel időt és pénzt ta­karíthatnak meg. (száz) Tardoskedden idősek és fiatalok egyaránt látogatják a rehabilitá­ciós központot, a legtöbben az ülő foglalkozással járó gerinc­problémákkal küzdenek (Csuport István felvétele) Hagyományteremtő céllal szervezték meg az l. Dyaky Ifjúsági Citeratábort Deákiban A szombati falunapon gálaműsort adnak fOStk Szent István-búcsú Kolonban A haladók már maguk is ki tud­ják cserélni az elszakadt húrt (Szőcs Hajnalka felvétele) GAÁL LÁSZLÓ Deáki. Nemcsak az ezeréves mátyusföldi faluban, de szlovákiai viszonylatban is első alkalommal rendeztek citeratábort a felvidéki érdeklődőknek. Az augusztus 20- án kezdődött és 27-ig tartó tábor rendezője a helybeli Dyaky Citera Egyesület. Szímőről, Királyrévből, Tardoskeddről, Péterfalváról és más településekről több mint fél­száz gyerek és fiatal érkezett a tá­borba, hogy tökéletesítse citerajá- tékát, vagy hogy egyáltalán megis­merkedjen a hangszerrel. Az okta­tást tapasztalt hazai és magyaror­szági citerások vállalták. Ketten, Bódi György és Szőke Péter a tiszakécskei Tisza ‘83 citeratábor oktatói, egyébként pedig nagy múl­tú és messze földön híres citeraze- nekar tagjai. Kuncz Mária szintén Magyarországról érkezett, de az egyetlen szlovákiai oktató, a nyá- rasdi Balogh László is a tiszakécskei citeratáborban való részvételének köszönheti, hogy felkérték taníta­ni; László mintegy 23 éve citerázik, a táborban a péterfalvi és a kürti kis citerásokkal foglalkozott. A szom­bati falunapi gálaműsorra Palóc népdalcsokorral készülnek Ág Ti­bor gyűjtéséből. A tábor résztvevői között az alig tízévestől huszonéve­sig vannak. A citeratábor nem csak a citeráról szólt, minden délelőtt énekgyakorlással kezdődött az ok­tatás a peredi Pásztor Adrianna énektanár vezetésével. A citera- órák közé kézműves-foglalkozást is beiktattak, volt táncház, és a falu történelmével is megismerkedtek a résztvevők, ellátogattak a műem­lék római katolikus templomba is. A táborlakók teljes ellátást, szállást, kosztot is kaptak a kulturális mi­nisztériumtól szerzett támogatás­nak, a Nyitrai Megyei Önkormány­zatnak, a deáki községi önkor­mányzatnak és helybeli vállalko­zóknak köszönhetően. A szerve­zőknek hagyományteremtő ambí­cióik vannak, remélik, jövőre is si­kerül hasonló tábort szervezniük. Ezért is nevezték el a mostanit I. Dyaky Ifjúsági Citeratábomak. Széchényi György esztergomi érsek, városalapító szobránál emlékeztek az államalapítóra Időszerűek István király fiához intézett intelmei Szent István nagyságára, intelmeinek időszerűségére emlékeztek az érsekújváriak (Csuport István felvétele) ÚJ SZÓ-HÍR Érsekújvár. Az érsekújváriak idén első alkalommal Széchényi György esztergomi érsek és város­alapító szobránál emlékeztek Szent István király államalapítóra. Ünne­pi szentmisével kezdték a megem­lékezést, amelyet Bartal Károly jászóvári apát celebrált. Az állam- alapító király fiához, Szent Imre herceghez intézett intelmeiből idéztek a város fiataljai. Peczár Ká­roly a Mécs László Társulás nevé­ben köszöntötte a vendégeket, az ünnepi szónok kiemelte, az intel­mek máig sem veszítettek időszerű­ségükből, és valamennyiünknek. meg kellene fogadni azokat meg­maradásunk érdekében. A koszorú­zást követően, az esti órákban a fő­téri kultúrházban folytatódott az ünnepség, a Felvidéki Rockszínház előadásában a közönség megte­kinthette a Megfeszített című rock­operát. (száz) Másfél évtizedes barátság köti össze községünket a kelet-balatoni Csajággal. E két község önkor­mányzatának, Vörös Gyula csajági, illetve Jamrich Margit koloni pol­gármestereknek köszönhetően a templomunk előtt felállított Szent István-szoborral az egyház előtt is megerősítettük e barátságot. Jamrich Margit bevezető szavai után Vörös Gyula emlékezett az el­telt 15 évre, a csereakciókra, sítú­rákra, a szoros baráti kapcsolatok­ra. Szent István életnagyságú szobrát Kondé Pál helyi esperes ál­dotta meg, és segítségét kérte e barátság megőrzésében, az ünne­pi szentmisén a többnemzetű ke­resztény állam alapításáról, a ke­resztény hit szerepéről és az intel­mekről elmélkedett. És zengett az ének Szent Istvánról, árva népéről és a Himnusz.. Templomunk egyike azoknak, melyek a király rendeletére épül­tek, és így államalapító királyunk, Szent István a védőszentje, aki az oltárképen Szűz Máriának ajánlja fel országát, 2006. augusztus 20- ától pedig a két község barátságá­nak a védelmezője. Horváth Lajos bálatonfőkajári fafaragó, népi iparművész öröm­mel vállalta a szobor elkészítését, mely arra a helyre került, ahol „a legenda szerint István király vadá­szat közben kíséretével megpihent, hogy megvacsorázzon, mivel erő­sen esteledett, sietve indultak Nyit­ra várába. Útközben vették észre, hogy a király ezüst evőeszköze a vacsora helyén maradt, a keresésé­re küldött csatlós két égő gyertya között találta meg. Ennek a csodá­nak az emlékére rendelte el István király, hogy azon a helyen templom épüljön”. A régészek szerint Szent László uralkodása alatt, 1070 körül épült a templomunk, mostantól pe­dig előtte áll az, aki elrendelte az építését. Horváth Lajos lassan fél évszá­zada foglalkozik fafaragással, a kezdetekben szórakozásból az idő múlatására farigcsált, később ki­sebb közösségek előtt mutatkozott be. Máig több kelet- és nyugat-eu­rópai országban csodálhatták alko­tásait. A búcsú alkalmából Kolon lakosai és a búcsúra érkezett ven­dégek közös kiállításon láthatták alkotásait. Horváth Lajos mellett két fiatal koloni fafaragó is bemu­tatkozott, ifj. Balkó György és Peter Fiala, kiknek ígéretes jövőt jósol a népművész. Balkó Gábor Kolon

Next

/
Thumbnails
Contents