Új Szó, 2006. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)

2006-08-28 / 199. szám, hétfő

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. AUGUSZTUS 28. Tudomány- hirdetés 13 Egy coulomb az a töltés, amely a villamos vezetőn egy másodperc alatt halad át egy ampére áramerősség mellett; jele C, a tudós nevének kezdőbetűje Kétszáz éve halt meg a modern villamosság atyja A tizennyolcadik századot a fények, az ész, a filozófusok századának tartják a fran­cia siécle des lumiéres, siécle de la raison, siécle des philosophes meghatá­rozások nyomán. OZOGÁNY ERNŐ Való igaz, az ebben a korban működő francia enciklopédisták tevékenysége vezetett ahhoz a for­radalomhoz, amely elvezette az európai társadalmakat modern vi­lágunkba. Eközben a tudományok terén is történt egynéhány dolog. A villa­mossági kísérletek olyan szenzá­ciószámba mentek, hogy a legszé­lesebb közönség érdeklődésének homlokterébe kerültek. Nem szá­mított komolynak az a szalon, ahol az irodalmi felolvasások, élénk vi­ták mellett nem volt jelen egy elektrikus, aki leydeni palackokból kipattanó szikrákkal, különféle vil­lamos kisülésekkel szórakoztatta a közönséget. Sztatikus elektromos­ságot juttatott a hölgyek fejére, amelytől a szó szoros értelmében égnek állt a hajuk. Mindenki meg volt róla győződve, hogy ez a jövő tudománya. Azt már nem volt alkalmuk megtapasztalni, hogy mennyire igazuk volt. A villamosság másfél száz év múltán valóban a modem társadalom alapja lett. Olyannyira, hogy jelenlegi civilizációnk teljes­séggel megbénulna, ha egy csapás­ra megszűnne az áramszolgálta­tás. A bűvészeken és csepűrágókon kívül komoly tudósok is foglalkoz­Charles Augustín de Coulomb tak a villamossággal. Azok, akik e tudomány alapjait lefektették. Kö­zülük kétségkívül a legjelentősebb Charles Augustin de Coulomb, akiről a hálás utókor a töltés­mennyiség mértékegységét elne­vezte. Jómódú családban, Angoulem- ben született 1736. június 14-én. Párizsban folytatta matematikai és természettudományi tanulmánya­it, majd a hadseregbe lépett. Tízé­ves hadmérnöki tevékenysége az oka annak, hogy minden róla ké­szült festményen egyenruhában ábrázolják. Szolgálatát Martinique szigetén töltötte, ahol az ő tervei alapján építették meg a Bourbon-erődöt. Már ebben az időben is foglalko­zott a villamosság kérdéseivel, de ereje nagy részét lefoglalták a műszaki feladatok. A tudomány nagy szerencséjére 1776-ban levetette az angyalbőrt. Persze nemcsak úgy egyszerűen. Ugyanis arra számított, hogy évti­zedes önfeláldozó tevékenységét kitüntetéssel ismerik el. Meg is ígérték neki, csakhogy közben le­váltották a minisztert, ennek kö­vetkeztében Coulomb hoppon ma­radt. Jogos felháborodását azzal fejezte ki, hogy kilépett a hadse­regből. A legjobbkor: mindössze negy­venéves volt, élete teljében, így nagy energiával vethette magát a munkába. Kezdetben mágneses je­lenségekkel foglalkozott, megha­tározta a hő hatását a mágnes tu­lajdonságaira. Felismerései nem kis mértékben segítették hozzá a Francia Tudományos Akadémia pályadíjának elnyeréséhez, ame­lyet 1782-ben írtak ki a legjobb iránytű megszerkesztésére. Dolgozata annyira elnyerte a „halhatatlanok” tetszését, hogy be­választották a Francia Tudomá­nyos Akadémia tagjainak sorába. Ebben a pályamunkájában ismer­tette a róla elnevezett torziós mér­leget is, amely egy évszázad múl­tán a híres-nevezetes Eötvös-inga alapjául szolgált. Közben kiterjedt vizsgálatokat folytatott a csúszó súrlódás terén is, amelynek közvetlen gyakorlati haszna lett, hogy meghatározta, a ferde lejtőn lecsúsztatott hajót mekkora erővel lehet visszatarta­ni. Ehhez megadta a szükséges erő minimumát is. A nyolcvanas évek folyamán ki­terjesztette kutatásait a villamos töltésekre. A részecskék közötti erőhatás megállapítására torziós mérlegét használta. Kutatásainak eredményeként meghatározta, hogy két elektromos töltés közötti erőhatás egyenesen arányos a töl­tések nagyságával, fordítottan ará­nyos a közöttük levő távolság négyzetével. Ezt ma Coulomb-tör- vényként tartjuk számon, és illik ismerni minden gimnazistának. Az elsők között vetette fel a villa­mosság kétfolyadék-elméletét, mai szóhasználattal, hogy kétfajta, vagyis pozitív és negatív elektro­mos töltés létezik. Ez a későbbiek folyamán nagy jelentőséggel bírt a villamossági jelenségek magyará­zatában. Felismerte, hogy az elektromos töltés eloszlása a vezetőkön füg­getlen azok anyagától, valamint hogy a vezető felületének közelé­ben kimutatható elektrosztatikus tér arányos a vezető felületével. Ezt ma csúcspotenciáiként tartja számon az elektrotechnika. Kiterjedt tudományos tevékeny­sége mellett maradt ideje eredeti foglalkozásának űzésére is. Pech- jére. Ugyanis hadmérnöki szak­értőként megbízták a bretagne-i csatornák felülvizsgálatával. A terveket csapnivalónak talál­ta, ebbéli véleményét írásban is megfogalmazta. Ellenfelei úgy áll­tak rajta bosszút, hogy koholt vá­dakkal börtönbe záratták. Mivel bizonyítani tudta igazát, kienged­ték, erre ő azonnal lemondott min­den megbízatásáról. Lemondását azonban nem fogadták el, az ekkor már nemzetközi hírű tudóst újra kirendelték a csatornatervek felül­vizsgálatára. A francia forradalom kitörése­kor végleg visszavonult, Blois mel­letti birtokán kizárólag tudomá­nyos kérdéseknek szentelte életét. Itt írta meg utolsó nagy je­lentőségű munkáját, amelyben a kétfolyadék-elméletet kiterjesztet­te a mágneses jelenségekre, egy­ben megfogalmazta a mágneses Coulomb-törvényt. Sikerekben gazdag élete 1806. augusztus 23- án zárult le. Párizsban hunyt el. Tevékenységét André Maria Am­pére, Michael Faraday, Gustav Kirchhof, James Clerk Maxwell, Georg Simon Ohm, Jedlik Ányos és sok tucat jelentős tudós folytat­ta, kialakítva a vülamosság mo­dern tudományát, jelenlegi társa­dalmunk műszaki alapját. Az utókor Coulomb tevékeny­ségét azzal is elismerte, hogy az 1960-tól érvényben levő nem­zetközi SI (Systéme Internacio­nál) mértékrendszerben a villa­mos töltés mennyiségét róla ne­vezte el. Egy coulomb az a töltés, amely a vülamos vezetőn egy másodperc alatt halad át egy ampére áram­erősség mellett. Jele C, a tudós ne­vének kezdőbetűje. — Hogy lakhelye szebb látványt nyújtson jobb minőségű infrastruktúra • egészségesebb környezet • szociális fejlesztés Az európai uniós alapokból származó, vidékfejlesztésre nyújtott pénzügyi segítség és mindenki számára egyenlő esély - ez az Alapinfrastruktúra Operatív Program. A Szlovák Köztársaság Építésügyi és Régiófejlesztési Minisztériuma www.build.gov.sk Az Európai Unió pénzügyi hozzájárulásával. noru A tegnap vágyai ma valósággá válnak BP-6-12815 Úttörő vizsgálatai meghatározók voltak a modern elektromosságkutatás számára (Képarchívum)

Next

/
Thumbnails
Contents